Hornung Erzsébet (szerk.): Állattani Közlemények 106. (2021)
SZÉL GYŐZŐ: Dr. MERKL OTTÓ emlékezete (1957–2021)
DOI: 10.20331/Allkoz.2021.106.12.9 ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2021) 106(1–2): 151–158. Dr. MERKL OTTÓ emlékezete (1957–2021) SZÉL GYŐZŐ Magyar Természettudományi Múzeum, Állattár, 1088 Budapest, Baross u. 13. E-mail: szel.gyozo@nhmus.hu 2021. február 19-én, 64 éves korában elhunyt Dr. MERKL OTTÓ zoológus, entomológus, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa, a hazai rovartan kiemelkedő alakja, a katicabogarak (Coccinellidae) és a gyászbogarak (Tenebrionidae) nemzetközileg is elismert szakértője. Személyében egy sokoldalú, nagy műveltségű, fáradtságot nem ismerő természettudós távozott közülünk, aki muzeológusként a tudományban és az ismeretterjesztésben egyaránt maradandót alkotott (VIG 2020, 2021). Életútja MERKL OTTÓ 1957. augusztus 26-án született Budapesten. Felesége KISS KLÁRA, biológia-kémia szakos tanárnő a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. Két lányuk született, DÓRA (1986) és BOGLÁRKA (1991). Középiskolai tanulmányait 1971 és 1975 között végezte a Kaffka Margit Gimnázium biológia tagozatán, ahol 1975-ben érettségizett. Ugyanebben az évben első helyezést ért el biológiából az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen, így felvételi vizsga nélkül jutott be az Eötvös Loránd Tudományegyetemre. OTTÓ 1981. szeptember 1-én került a múzeumba, ahol közel 40 évig, haláláig dolgozott. A kiváló entomológus és múzeumi főigazgató KASZAB ZOLTÁN (1915–1986) nyugdíjba menetele (1985) után MERKL OTTÓ lett a 3 millió példányt számláló, európai mércével is jelentős Bogárgyűjtemény vezetője. Gyűjteményvezetői pozíciója mellett 2021 februárjában kinevezték az Állattár igazgatójának. Múzeumi munkája A 7000 múzeumi rovardobozból álló, kétharmadában Kárpát-medencei (ezen belül is főként magyarországi), egyharmadában a Föld más tájairól származó gyűjtemény gondozása, bővítése, rendezése és fejlesztése képezte MERKL OTTÓ múzeumi munkájának legfontosabb részét. A budapesti múzeum bogárgyűjteménye valójában nem is a nagysága, hanem az Európából és Ázsiából leírt fajok típuspéldányainak magas száma miatt lett híres és úgyszólván nélkülözhetetlen a bogarak taxonómiájával foglalkozó kutatók számára. Kiemelkedően fontos a gyászbogárgyűjtemény, amelyben több mint 6000 faj, illetve alfaj van típuspéldányokkal képviselve. A külföldről érkező megkeresések, kérések zöme éppen a gyász- 151