Hornung Erzsébet (szerk.): Állattani Közlemények 108. (2023)
Krónika - TÓTH BALÁZS: Az Állattani Szakosztály ülései (2022. november 2. – 2023. május 10.)
SZAKOSZTÁLYUNK ÜLÉSEI 5. SZINETÁR CSABA: Alpokaljától az Adriáig (kedvcsináló tengeri kalandozásra). Előadó Szlovénia tengerpartján 1989 nyarán járt először, Kopert látogatta meg. Az ország tengerpartja kb. 30 km hosszú, a legérintetlenebb része Strunjannál található, amely természetvédelmi terület. Előadó és munkatársai 1991 óta szerveznek terepgyakorlatot erre a területre. Itt található a legészakabbra található mediterrán bokorerdő. Strunjantól nyugatra található a Fiesai-öböl, melynek környékén brakkvizű és édesvizű tó is van. Ezek vize zavaros lehet a könnyen aprózódó helyi kőzet, a flis bemosódásától. A vidék ismertetése után fényképek következtek. Koper kikötőjében a hajóköteleken többféle mohaállat van jelen. Piranban található egy akvárium, ahol a környék tengeri élővilága tanulmányozható. Megjelent egy inváziós bordásmedúzafaj, de az őshonos szemölcsös medúza (Cotylorhiza tuberculata) továbbra is megtalálható. A Müller-szivaccsal (Ephydatia muelleri) egy tarisznyarákfaj él együtt, de a sonkakagylónak is van szimbionta tarisznyarákja. A partot a fürdőászka (Ligia oceanica) népesíti be. Tarisznyarákokban élősködik a zacskórák (Sacculina carcini), amely kifejlett állapotban rákra egyáltalán nem emlékeztet. Gazdag a halfauna, ám nemcsak veszélytelen fajok alkotják: a mérges pókhal (Trachinus draco) mérge időszakos bénulást okozhat. Az uszadékfákon kacsakagylók (Scarpellomorpha) figyelhetők meg. Ám a szárazföldi állatok sem kerülték el a terepgyakorlatokon résztvevők figyelmét: skorpiók, szkolopendrák és óriás giliszták egyaránt előkerültek. A koperi kikötőben a régi halászokra emlékeztettek a tintafoltok, melyek a lábasfejűek kikészítésekor keletkeztek - azonban ma már ezek nem láthatók. 1062. előadóülés, 2023. február 1-én Az előadóülést a Magyar Biodiverzitás-kutató Társasággal közösen rendeztük meg. Helyszíne ezúttal a Magyar Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményének tetőtéri előadója volt. Az ülést Farkas JÁNOS elnök úr vezette le. 1. KOVÁCS Tibor: Klímaváltozás békaperspektívából - a gyepi béka jövője a Pilisben. Szerző a Pilisszentlászlótól északkeletre ill. keletre fekvő területen vizsgálta összesen 18 víztest herpetofaunáját. Ezek között vannak zsombékosok (egy legenda szerint Pilisszentlászló kocsmárosa innen hozta a jeget), kerti vízgyűjtők, melyekre a nagy vízszintingadozás jellemző, valamint dagonyák, melyeket szintén mesterségesen alakítottak ki: a kiásott köveket a mélyedés köré rakták, és agyaggal ledöngölték az alját. A kezdeti koncepció szerint csak három víztestet vizsgált volna, abban minden kétéltű-egyedet - így viszont a nehezen észlelhető fajok nem kerültek be a vizsgálatba. Végül 18 víztestet vont be a vizsgálatba, de csak a gyepi békát (Rana temporaria) és az erdei békát (Rana dalmatina) kutatta. Az erdei béka március közepén kezdi a petézést. Egy nőstény egy petecsomót rak le, mely néhány száz petét tartalmaz, és amelyet a víztest aljzatához, ághoz vagy hasonló tereptárgyhoz ragaszt. A petecsomók nem ragadnak össze egymással. A gyepi béka az erdei békánál korábban kezdte a petézést a régebbi években, az újabb időkben viszont már vele egy időben rakja le petéit. A petecsomók egymással összeragadnak, így petemező alakul ki. A gyepi béka mindig a szegélybe petézik, ezért a szaporulat érzékenyebb a víztest kiszáradására, mint az erdei béka. Az évek szárazodásával a gyepi béka ritkul, mára már csak két 119