Hornung Erzsébet (szerk.): Állattani Közlemények 108. (2023)
Krónika - TÓTH BALÁZS: Az Állattani Szakosztály ülései (2022. november 2. – 2023. május 10.)
SZAKOSZTÁLYUNK ÜLÉSEI Az Erebe-szigetcsoport a Dunában, Gönyűnél helyezkedik el. Egy kőgát miatt a holtágban feliszapolódás történik, amit szeretnének megszüntetni. Ennek a módszerét hasonló helyszínek tanulmányozása után óhajtották kidolgozni. Az érdi Beliczay-sziget már egyesült a szárazfölddel. A Táti-szigeteknél a folyó egyik mellékága kb. 15 év alatt szűnt meg, ezt újra kialakították (az erdőgazdálkodás miatt hidat kellett építeni rá). Hamburgnál egy kőgát elbontásának hatására a víz ismét bontja a partot és építi a zátonyokat; szinte visszaállt a természetes állapot. A rekonstruálandó helyszíneken gyakran puhafa-ligeterdők vannak, melyek Natura 2000 területek. Ráadásul a mederkotrás elől még a halak sem képesek menekülni. Az Erebe-szigetcsoportnál a kutatás elektromos halászgéppel történt, amely egyenáramot vezet a vízbe, és csak elbódítja az élőlényeket, nem pusztítja el. Összesen 35 halfaj került elő, melyek közül 7 védett, 2 fokozottan védett és 1 inváziós volt, további 7 idegenhonos. Még a mellékágakból is 16 áramláskedvelő fajt mutattak ki. 2022-ben mintegy 580 halegyedet fogtak, melyek döntő többsége szélhajtó küsz (Alburnus alburnus) ill. bodorka (Rutilus rutilus) volt, és csak 86 egyed tartozott valamilyen más fajhoz. Azaz változatos élőhelyek vannak jelen, melyek természetvédelmi szempontból fontos fajoknak is otthont nyújtanak, ám ezek egyedszáma alacsony. A rekonstrukcióhoz a következő javaslatokat lehet megfogalmazni: gondoskodni érdemes a víz utánpótlásáról, a kotrást differenciáltan végezni, és kövezést nem alkalmazni, hogy a víz tudja végezni mederromboló és -építő munkáját. 1063. előadóülés, 2023. március 1-én Az előadóülés levezető elnöke Farkas János elnök úr volt. Az ülés elején megemlékeztünk a február 18-án elhunyt FORRÓ LÁSZLÓról, a Magyar Természettudományi Múzeum volt munkatársáról, akinek az Eötvös Lóránd Tudományegyetemhez is számos kötődése volt. Schmidt Egon január 31-én hunyt el, kettejükről egy perces néma gyásszal emlékeztünk meg. 1. Tóth Mária, Orosz András, Ronkay László: Faunisztikai vizsgálatok a Nemzeti Botanikuskertben (Vácrátót) - Kabócafauna (Auchenorrhyncha). Az előadást Tóth Mária tartotta, aki már régóta kutatja a városi életközösségeket. A Vácrátóti Botanikus Kertben 27 hektáron 13 000 növényfaj található; első említése a XIX. század elejéről származik. A kert mikroklímája változatos a különböző mikroklímazugok miatt, mégis egységet képez, agrárterületekkel körbevéve. A faunisztikai vizsgálatok terveivel KÓSA GÉZÁt, a kert akkori vezetőjét keresték meg. A rovarfauna folyamatosan változik; a betelepülés történhet propagulumok vagy imágók természetes terjedésével, továbbá ember általi behurcolással. A kutatás célja a kert kabóca-faunisztikai alapvetésének elkészítése volt (a kabócák voltak KÓSA Géza legkedveltebb csoportja). Összesen hét gyűjtőhelyen vettek mintákat: hat helyen nappal sírhálóztak és szippantóval egyeltek, egy helyszínen éjszaka lámpáztak. A gyűjtési alkalmak száma 38 volt, melyekkel a teljes vegetációs időszakot lefedték. Vizsgáltak vizes élőhelyet (patakpartot), nyílt gyepet, valamint bokros és fás biotópokat. Összesen 131 faj jelenlétét mutatták ki, ez a hazai kabócafauna kb. ötöde. A megtalált fajok zöme poli- vagy oligofág. A vizes élőhelyek fajai főleg vízi egyszikűekhez kötődnek (pl. a Kelisia confusa sásokhoz (Carex spp.) kötődő, jó minőségű élőhelyet jelző faj). A nyílt gyepek kabócái perje- (Poa spp.) és csenkeszfélék (Festuca spp.) jelenlétét 121