Hornung Erzsébet (szerk.): Állattani Közlemények 108. (2023)

TÓTH BALÁZS: Adatok Csepel molylepkefaunájának ismeretéhez (Lepidoptera)

Adatok Csepel molylepkéinek ismeretéhez Anyag és módszer A terület bemutatása A vizsgált terület Királyerdőn helyezkedik el, a Matróz utca és a Hollandi út sarkán lévő telket (Tóth 2021), ill. a Ráckevei (Soroksári)-Duna (RSD) partjának a csepeli strand és Budapest közigazgatási határa közötti beépítetlen szakaszát foglalja magába. A vízparti területet nyugat felől a Hollandi út határolja (1. ábra). A helyszín a mára szinte teljesen beépült csepeli homokbuckák és a BSD völgyének határán található. A telken ma földszintes családi ház és melléképület áll, a fennmaradó részén kerttel, szőlővel (Vitis vinifera L.), gyümölcsfákkal és egy luccal (Picea abies (L.) H. Karst.). A telken az 1950-es évek végéig kavicsot bányásztak a helybéliek (id. Tóth József szemé­lyes közlése). A vízparti területnek a soroksári révtől északra fekvő része nagyrészt parkosított vagy beépített. Itt található egy buszforduló is, jelenleg a BKV 148-as jelzésű járatának végállo­másául szolgál. Csak a víz menti 5-10 m széles sáv maradt beépítetlen, ahol meghatározó az éjszaka kivilágított Kolonics György sétány, ez és a vízfelszín között pedig idős fűzfák (Salix spp.), nyárfák (Populus spp.), valamint változó számú egyéb fa és cserje található, helyenként nádasokkal. A soroksári révtől délre két szennyvíz-átemelő és két parkoló kivé­telével nem találunk beépített területet. Itt ma nagyobbrészt fás élőhelyek vannak: főleg fehér nyár (Populus alba L.), amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica Marshall), vala­mint fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) ültetvényei és spontán újulatai borítják. A fás területek között jellegtelen gyepeket találunk. Ezeket évente általában legalább három alka­lommal lekaszálják. A Kolonics György sétány kialakítása előtt kiterjedt nádas övezte a part menti sétautat a Szent István út vonalától déli irányba; nádasok ma a víz közvetlen közelében vannak jelen, kisebb-nagyobb (de általában igen keskeny) foltokban, a part teljes hosszában. Idős fűz- és nyárfákat­­ a víz mentén - ezen a szakaszon is láthatunk. A vízparti terület mai felszínét az 1970-es években alakították ki, amikor Csepel belvárosában - a panel­házaknak helyet készítve - elbontották a régebbi épületeket, és a bontási törmeléket itt terí­tették el, kb. 1,5-2 m vastagságban. Később a BSD mederkotrását is elvégezték, a kitermelt hordalékot szintén itt rakták le (id. Tóth József személyes közlése). A terület eredeti magas­sága helyenként még látható a Kolonics György sétány és a vízfelszín közötti sávban. Fentiek alapján kijelenthető, hogy mind a Matróz utcai telek, mind a vízparti terület másodlagos élőhely, eredeti vegetáció sehol sem maradt fenn. Módszerek A moly­lepkék gyűjtését 1999-ben kezdtem, és kisebb-nagyobb megszakításokkal jelenleg is végzem. A kertben 160 W teljesítményű ke­vertfényű (HMLI) izzóval lámpáztam, továbbá 8 W teljesítményű, BL típusú fénycsővel működő vödörcsapdát üzemeltettem a mellék­épület lapos tetején, a járdaszinthez képest 2 m magasan (Tóth 2021), valamint egyeléssel gyűjtöttem imágókat nappal és éjjel egyaránt. Vörösboros csalétket is használtam. A vízpar­ton a nappali egyelés mellett aknás leveleket gyűjtöttem. A példányokat és az aknás leveleket a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Lepkegyűjteményében helyeztem el. 87

Next