Hornung Erzsébet (szerk.): Állattani Közlemények 108. (2023)
Krónika - TÓTH BALÁZS: Az Állattani Szakosztály ülései (2022. november 2. – 2023. május 10.)
SZAKOSZTÁLYUNK ÜLÉSEI 1065. előadóülés, 2023. május 10-én 1. Szél Győző: Frivaldszky JÁNOS (1822-1895) az entomológus, akadémikus és muzeológus. A Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai közül Frivaldszky Imre, Frivaldszky János, Csíki Ernő és Kaszab Zoltán volt a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Frivaldszky János 1852-ben kapott állást a múzeumban, mint rendes őr. Az Akadémia 1865-ben választotta levelező tagjai közé, és hat év múlva már igazgató őrként dolgozott az ekkor már önálló Állattani Osztály élén. Az Akadémia rendes tagja lett 1873- ban. Első munkáit rovartani szakkifejezések magyarázatairól írta, majd egyenesszárnyúakkal foglalkozott; ő írta le a Brunner-pókszöcskét (Poecilimon brunneri). Elkészítette a Magyar Királyság futóbogarainak (Carabidae) monográfiáját („Magyarország téhelyröpűinek fútonczféléi”), kereken 500 fajjal, továbbá Magyarország madarairól is írt egy összefoglaló művet („Aves Hungáriáé”). Mindemellett Frivaldszky János volt a magyarországi barlangkutatás úttörője. Taxonómiai munkássága a bogarak rendjében volt a leghangsúlyosabb: tíz családból számos fajt írt le barlangi és felszíni fajokat egyaránt; Budapest környékéről éppúgy, mint Borneóról. A múzeum ezek közül több taxon típusanyagát őrzi. Az általa cédulázott példányok könnyen felismerhetők jellegzetes kézírásáról, ám állományvédelmi szempontból aggályos, hogy az ő idejében ónozott sárgaréztűket használtak, amelyek idővel reakcióba lépnek a rovar testnedveivel, kristályok képződnek, amelyek idővel szétfeszítik a példányt. A Frivaldszky-és ormányost - Stuebenius frivaldszkyi (Kuthy, 1887) - róla nevezték el. 2. Bálint Zsolt, Katona Gergely, Tóth Balázs: A kétszáz (egy) éve született Frivaldszky JÁNOS által leírt lepkék és azok típusanyaga. Az előadást Bálint Zsolt tartotta. Szakosztályunk a Királyi Magyar Természettudományi Társulat keretén belül alakult 1891-ben, első elnöke Frivaldszky János lett. A következő évben tartották az első előadóülést, ahol ő is előadást tartott. A Frivaldszky család a XV. század elejéig követhető nyomon; a XVIII. században számos ágra bomlott. Frivaldszky János Rajecen született, felvidéki városokban végezte középfokú tanulmányait, melyeket Vácon fejezett be. 1840-ben érkezett Pestre, hogy jogot tanuljon. Még ez évben rokona Frivaldszky Imre maga mellé veszi és elindítja a természettudományos pályán. Gyűjtőútjait főleg a Kárpát-medencébe és a Török Birodalomba vezette. Egyetlen dolgozata foglalkozott lepkékkel, melyben Széchenyi Béla ázsiai expedícióján gyűjtött új taxonokat írta le. Széchenyi Béla Széchenyi István fia, geológus, országgyűlési képviselő, akadémiai rendes tag volt. Frivaldszky róla nevezte el a Parnassius szechenyii apollólepke-fajt, melyből egyetlen példányt gyűjtöttek a Tibeti-fennsík északkeleti részén. A Callerebia loczyi szemeslepkefaj az expedíció másik résztvevőjének, LÓCZY LAJOSnak a nevét viseli. Négy példánya Kínából származik. A gyűjtőút harmadik résztvevőjéről, Gustav Kreitnerről nevezte el az Aporia kreitneri fehérlepkefajt. Ennek egyetlen példánya ismert a múzeumi gyűjteményben, amelynek eredeti céduláit - rengeteg más lepkéével együtt - Velez Zsigmond, a II. világháborút követően a Lepkegyűjteménybe került kurátor eltávolította. A negyedik, Frivaldszky által leírt lepkefaj a Mycalesis antimus szemeslepkefaj, melynek típusanyagát nem sikerült fellelni. 127