Korsós Zoltán (szerk.): Állattani Közlemények 98. (2013)
2013 / 1-2. füzet - MEGEMLÉKEZÉSEK - Horváth Edit - Kontschán Jenő: Balogh János élete, munkássága és a Magyar Természettudományi Múzeum BALOGH-gyűjteménye
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2013) 98(1-2): 7-20. BALOGH János élete, munkássága és a Magyar Természettudományi Múzeum BALOGH-gyűjteménye Horváth Edit és Kontschán Jenő. Magyar Természettudományi Múzeum Állattára, 1088 Budapest Baross u. 13. E-mail: horvathe@zool.nhmus.hu.MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet és SZIE Állattani Alapok Intézet, Állattani és Ökológiai Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: kontschan.jeno@agrar.mta.hu Összefoglalás. Jelen dolgozatunkban a száz éve született Balogh JÁNOS professzor életét, tudományos tevékenységét mutatjuk be. Beszámolunk a Magyar Természettudományi Múzeum Adattárában őrzött, általa gyűjtött anyagokról és röviden összefoglaljuk az ismeretterjesztő munkáit is. Kulcsszavak: Balogh János, munkásság, gyűjtemény, ismeretterjesztés, Magyar Természettudományi Múzeum. Balogh János (Nagybocskó, 1913. február 19. - Budapest, 2002. szeptember 15.) Balogh JÁNOS a magyar tudományos élet jelentős kutatója, tudósa, tudománynépszerűsítője 100 éve született a ma már Ukrajnához tartozó Nagybocskón. Egész életét a természet vizsgálatának, titkainak feltárásának és az új ismeretek a nagyközönséggel történő megosztásának szentelte. Kutatta, vizsgálta a talaj élővilágát, feladatának tekintette, hogy megismerje, milyen állatok élnek a talajban és ezeknek milyen szerepük lehet. Tudományos pályáját, egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen kezdte és ez az egyetem, későbbiekben már mint Eötvös Loránd Tudományegyetem, lett kutatásainak színhelye, haláláig munkahelye. Egy kis kitérőt tett csupán, a Tolnai Világlapjához, ahol megtanulta, hogy hogyan lehet a nagyközönségnek, a legalacsonyabb képzettségű emberektől a tudósokig, úgy bemutatni a zoológia, a taxonómia és az ökológia eredményeit, hogy azt mindenki megérthesse, céljait mindenki átérezhesse. 1935-ben doktorált, majd a Dudich Endre által vezetett Állatrendszertan és Ökológia Tanszéken dolgozott. Bár az első időkben főleg a pókok kötötték le a figyelmét, később azonban érdeklődése az atkák felé fordult. Felismerte, hogy a talaj ezen apró állatainak és más apró, szabad szemmel alig látható talajélőlényeknek milyen jelentős szerepe van abban, hogy a talaj, Földünk külső termékeny rétege, tevékenységüknek köszönhetően létrejöhetett. Ez a felismerés vezetett oda, hogy 1960-ban megalapítja a Talajzoológiai Kutatócsoportot, amely 2011-ig (1998-tól, mint MTA Zootaxonómiai Kutatócsoport) működött. Karrierje gyors volt, 1952-