Állattenyésztés, 1959 (8. évfolyam, 1-4. szám)

1959 / 1. szám - Tóth Árpád - Hóza Dezső - Simon István: A bábolnai magyartarka szarvasmarhatenyészet kialakulása és célkitűzései

Állattenyésztés Tom. 8. No. 1. A bábolnai magyartarka szarvasmarh­atenyészet kialakulása és célkitűzései Tóth Árpá­d Háza Dezső és Simon István A volt Bábolnai Ménesbirtok a második világháború előtt az akkor te­­nyészcéloknak megfelelő szimentáli és magyartarka szarvasmarha tenyészté­sével foglalkozott. A megvert hitleri hadsereg utolsó rombolásaként — a bábolnai gazdaság­ban — levágta vagy elhajtotta az egész szarvasmarha-állományt, amelynek 1933—1944. évi, 11 év termelési átlaga 274 db átlagos tehénlétszám mellett 3146 liter tej volt, 3,7% zsírral. Az ilyen értéket jelentő és további tenyésztői munka alapját képező állo­mány helyett a felszabadulás csak üres istállókat talált. Egyetlen tenyészállat sem maradt a Ménesbirtok tulajdonában. Az első betelepítés, import szimentált üszőkkel történt 1946-ban, amelyet több vásárlás is követett. A szimentáli nehéz honosodása miatt a szarvasmarhaállomány fejlesztése igen lassan haladt, ezért 1949 tavaszán az Állami Gazdaságok Főigazgatósága megkezdte a hazai népies magyartarka tenyészetekből történő vásárlásokkal a mai tarka állomány alapjainak lerakását. 1949-től­ 1951-ig az állomány számszerűen növekedett, a szelekciós munka egyidejű alkalmazásával. Ebben az időben a legfontosabb teendő a rossz vagy gyenge termelésű egyedek, a nehezen fejődő tehenek eltávolítása, valamint a nagy tejhozamú és zsírszázalékú fedezőbikákon keresztül a hozam gyors eme­lése volt. A tehenek 1949-ben 2855 liter, 3,7% zsírtartalmú tejet termeltek át­lagosan. A tenyészet, főként fedezőbika eladásán keresztül, az országos szarvasmar­hatenyésztésnek fejlesztését látta el és látja el ma is, ezért a tenyészetben ezen 1. ábra. A bábolnai volt ménesbirtok szarvasmarhatenyésztésének termelése Abb. No. 1. Produktion der Rinderzucht im ehemaligen Oestatsgut zu Bábolna 1

Next