Állattenyésztés, 1964 (13. évfolyam, 1-4. szám)
1964 / 1. szám - Czakó József - Ferencz Géza - Bárczy Géza: Magyartarka bikák tenyészértékbecslésének alakulása utódaik első, illetve második laktációs eredményéből számítva
Állattenyésztés Tom 13. No. 1. 1 Magyartarka bikák tenyészértékbecslésének alakulása utódaik első, illetve második laktációs eredményéből számítva Szаkó József—Ferencz Géza—Márez Géza Állattenyésztési Kutató Intézet Szarvasmarhatenyésztési Osztálya és Genetikai Csoportja, Budapest A bika ivadékvizsgálat alapján nyert tenyészérték becslésétől mindenekelőtt azt kívánjuk, hogy a bika valóságos örökítőértékét megbízhatóan jellemezze. Ugyanakkor a szelekció hatékonysága szempontjából lényeges, hogy ezek az adatok minél korábban álljanak rendelkezésre, nemcsak magára a bikára, hanem a nőivarú törzsállomány kijelöléséhez, tehén utódaira vonatkozóan is. Az első laktációra alapozott bikaértékelés és tehénválogatás csak akkor lesz sikeres és megnyugtató, ha az első laktáció eredménye megbízhatóan jellemzi az egyedek későbbi termelésének alakulását is. Vizsgálatunk elsősorban arra irányult, hogy adatokat szolgáltassunk arra vonatkozólag, milyen biztonsággal következtethetünk az ivadékvizsgálat során az első laktációs termelésből a későbbi tényleges termelésre. Ismeretes, hogy a szarvasmarha tejtermelését teljes kifejlődése előtt megkezdi. A tehén testének teljes kifejlődése előtt elkezdődött tejtermelés és ugyanakkor a saját testállomány építése egymás versenytársai. A tejtermelés megkezdésének ugyanakkor szükségszerű előfeltétele a vehemnevelés és ellés, tehát a termelés és testállományépítés közötti versengés nem a közvetlen teremtés megindulásával egyidőben kezdődik, hanem már a vehemépítés alatt. A véglegesen kialakult szervezethez viszonyított mindenkori fejlettség hatása a tehenek egyes egymásután következő tejtermelési eredményeiből Az örökletes - és környezethatás egymáshoz viszonyított aránya laktációként 1. ábra. Az örökletes- és környezethatás egymáshoz viszonyított aránya laktációnként