Állattenyésztés, 1965 (14. évfolyam, 1-4. szám)

1965 / 1. szám - Guba Sándor: Adatok a központos szarvasmarha ivadékvizsgáló állomásokon alkalmazott takarmányozás néhány kérdéséhez

ÁLLATTENYÉSZTÉS Tom 14. No. 1. 11 Adatok a központos szarvasmarha ivadékvizsgáló állomásokon alkalmazott takarmányozás néhány kérdéséhez Guba Sándor Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, Kaposvár Az utóbbi években a szarvasmarha ivadékvizsgálata hazánkban is előtérbe került. Többek között hazánkban is alkalmazzák a Dániában ki­alakított központos eljárást is. Irányításom alatt 1961-ben Herceghalom­ban egy ivadékvizsgáló központ kezdte meg működését. A gyűjtött adatok és tapasztalatok alapján módomban állt annak vizsgálata, hogy hazai kö­rülményeink között milyen lehetőségeink vannak a központos eljárás al­kalmazására,­­ illetve a hazai viszonyokhoz való alkalmazkodás milyen mértékű eltérést jelent az eredeti dán eljárástól. A hazánkban alkalmazott központos ivadékvizsgálati eljárás legfon­tosabb eltérései a dán eredetitől a következőkben foglalhatók össze: 1. Az ivadékcsoportok összegyűjtése a Magyar Szabvány szerint­­­ éves, — vizsgálatunk esetében 1 éves korban — történt. A dán ivadék­vizsgálati központokban 6 hónapos vemhes korban gyűjtik össze az iva­dékokat. A különböző előéletből, felnevelésből adódható különbségek kevésbé éreztethetik hatásukat hazai előírásaink esetében, mint Dániában. 2. Hazai szabványelőírásaink alapján az összegyűjtött növendékeket 18 hónapos korban, 3 hónapon belül termékenyítjük. Ennek következté­ben az ivadékok azonos évszakban, közel azonos korban ellenek le. Dániá­ban az utódok összegyűjtésekor csak a vemhesség állapotára vannak te­kintettel, így az ivadékok elléskori életkorában igen jelentős különbségek adódhatnak. 3. Hazai szabványaink ivadékvizsgáló állomásainkon az első ellést évenként két időpontban teszik lehetővé. Dániában minden évben ősszel történik az elletés. Hazai körülmények között az elletés különböző év­szaka (különösen ha tavasztól őszig legeltetünk) jelentősen befolyásolhatja a termelést. Dániában ezt a hibaforrást az évenként azonos időszakban történő elletéssel kiküszöbölik. 4. Hazánkban a központos állomásokon addig állnak a tehenek, amíg az ivadékok mindegyike a 300 napos laktációt be nem fejezi. Dániában az ivadékcsoportnak átlagosan kell elérni a 305 tejelő napot, tehát egyesek 305 napnál jelentősen többet, mások kevesebbet termelhetnek. Nyilván­való, hogy hazai eljárásunk az ivadékcsoport termelőképességének meg­ítélését illetően nagyobb biztonságot nyújt. 5. A központos eljárás megbízhatóságának alapvető feltétele az állan­dóan azonos takarmányozás, amely sem évjáratok között, sem állomások között jelentősen nem különbözik. Ezeket az igényeket sokkal inkább ki­elégítik a Dániában etetett takarmányféleségek és takarmányozási eljá­rások a következő okok miatt: a) a tengeri klíma a vegetáció alatt sokkal kiegyenlítettebb csapa­dékeloszlást biztosít, amelynek következtében sem évjáratok között, sem állomások között az egyes takarmányféleségek táplálóanyag-tartalmában nem tapasztalhatók olyan különbségek mint hazánkban.

Next