Állattenyésztés és Takarmányozás, 1986 (35. évfolyam, 1-6. szám)

1986 / 1. szám - Várhegyi Józsefné - Sándi Ottó - Várhegyi József: Az abraketetés hatékonyságának vizsgálata a növendékbika-hizlalásban = Examination of feeding concentrates with growing bulls

Állattenyésztés és takarmányozás 1986. Tom. 35. No. 1. 1 AZ ÁBRAKETETÉS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA A NÖVEN­DÉKBIKA-HIZLALÁSBAN Várhegyi József­né—Sándi Ottó—Várhegyi József Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont Takarmányozási Kutatóintézete, Gödöllő—Herceghalom Bevezetés Korábbi kísérleteink (Várhegyiné és mtsai, 1982 a, b. 1985) során igazoló­dott, hogy tömegtakarmányokkal, ill. a melléktermékek közül a nedves répa­szelettel, gazdaságiabrak-kiegészítés nélkül, kielégítő testtömeg-gyarapodási eredmények érhetők el kedvező költségszint mellett. Az abrakot is fogyasztó kontrollhoz képest kisebb testtömeg-gyarapodást értünk el, de 1 kg testtömeg­gyarapodás takarmányköltsége lényegesen kedvezőbb volt a tömegtakarmán­­­nyal hizlalt állatoknál. Másrészt kísérletek és gyakorlati tapasztalatok igazol­ják, hogy a napi testtömeg-gyarapodás, különösen az intenzív hizlalásnál, a hiz­lalás végére jelentősen csökken még folyamatosan növekvő abrakadagoknál is. A kísérletünkkel arra kívántunk választ kapni, hogy nagy napi testtömeg­gyarapodó képességű fajtánál, tömegtakarmány és folyamatosan növekvő mennyiségű abrak etetéséhez hasonlítva, hogyan alakul a hizlalási teljesítmény a csak tömegtakarmányt fogyasztó növendék bikáknál, ill. a tömegtakarmán­­­nyal hizlalt állatoknál a hizlalás végén etetett abrakkiegészítés hatására fellép-e „kompenzációs növekedés”, és ez hogyan befolyásolja a hizlalási teljesítményt és a takarmányköltségeket, a végig abrakot is és a végig csak tömegtakarmányt fogyasztó állatokhoz képest. A kísérleteket az OMFB támogatásával folytattuk. Irodalom: A genetikai testtömeg-gyarapodási képességhez képest szűkös takarmányozási időszak után kompenzációs növekedés lép fel a takarmányo­zási szint újra növelésének hatására. Ez az átlagosnál nagyobb súlygyarapo­dással és kedvezőbb takarmányhasznosulással jár, mely jelenség pontos fizioló­giai okai nem ismertek (­Preston és Willis, 1970). Meyer és mtsai (1965) kísér­leteiben minden alacsony energiafelvételt követő időszakban tapasztalták a kompenzációs növekedés jelenségét közepes, alacsony és magas takarmányo­zási szintek változásai során. Mivel a legelőfű, illetve a tömegtakarmányok sokkal olcsóbbak, mint az abrak, a kompenzációs növekedés gazdaságossági előnyöket rejthet magában. A kompenzációs növekedésnél Fox és mtsai (1972) a takarmányok nettó energiatartalmát 3—5%-kal, ill. 6—10%-kal nagyobb­nak találták létfenntartásra, ill. súlygyarapodásra, belong (1976) kukorica­­szilázsra alapozott hizlalásnál a hizlalás utolsó két hónapjában etetett abrak­kiegészítés kedvező hatásáról számol be. Az ITCF—ITEB (1978) jelentése arról számol be, hogy azonos mennyiségű kukoricát, állandó szinten (1,7 kg/nap),

Next