Állattenyésztés és Takarmányozás, 1986 (35. évfolyam, 1-6. szám)
1986 / 1. szám - Várhegyi Józsefné - Sándi Ottó - Várhegyi József: Az abraketetés hatékonyságának vizsgálata a növendékbika-hizlalásban = Examination of feeding concentrates with growing bulls
Állattenyésztés és takarmányozás 1986. Tom. 35. No. 1. 1 AZ ÁBRAKETETÉS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA A NÖVENDÉKBIKA-HIZLALÁSBAN Várhegyi Józsefné—Sándi Ottó—Várhegyi József Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont Takarmányozási Kutatóintézete, Gödöllő—Herceghalom Bevezetés Korábbi kísérleteink (Várhegyiné és mtsai, 1982 a, b. 1985) során igazolódott, hogy tömegtakarmányokkal, ill. a melléktermékek közül a nedves répaszelettel, gazdaságiabrak-kiegészítés nélkül, kielégítő testtömeg-gyarapodási eredmények érhetők el kedvező költségszint mellett. Az abrakot is fogyasztó kontrollhoz képest kisebb testtömeg-gyarapodást értünk el, de 1 kg testtömeggyarapodás takarmányköltsége lényegesen kedvezőbb volt a tömegtakarmánnyal hizlalt állatoknál. Másrészt kísérletek és gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy a napi testtömeg-gyarapodás, különösen az intenzív hizlalásnál, a hizlalás végére jelentősen csökken még folyamatosan növekvő abrakadagoknál is. A kísérletünkkel arra kívántunk választ kapni, hogy nagy napi testtömeggyarapodó képességű fajtánál, tömegtakarmány és folyamatosan növekvő mennyiségű abrak etetéséhez hasonlítva, hogyan alakul a hizlalási teljesítmény a csak tömegtakarmányt fogyasztó növendék bikáknál, ill. a tömegtakarmánnyal hizlalt állatoknál a hizlalás végén etetett abrakkiegészítés hatására fellép-e „kompenzációs növekedés”, és ez hogyan befolyásolja a hizlalási teljesítményt és a takarmányköltségeket, a végig abrakot is és a végig csak tömegtakarmányt fogyasztó állatokhoz képest. A kísérleteket az OMFB támogatásával folytattuk. Irodalom: A genetikai testtömeg-gyarapodási képességhez képest szűkös takarmányozási időszak után kompenzációs növekedés lép fel a takarmányozási szint újra növelésének hatására. Ez az átlagosnál nagyobb súlygyarapodással és kedvezőbb takarmányhasznosulással jár, mely jelenség pontos fiziológiai okai nem ismertek (Preston és Willis, 1970). Meyer és mtsai (1965) kísérleteiben minden alacsony energiafelvételt követő időszakban tapasztalták a kompenzációs növekedés jelenségét közepes, alacsony és magas takarmányozási szintek változásai során. Mivel a legelőfű, illetve a tömegtakarmányok sokkal olcsóbbak, mint az abrak, a kompenzációs növekedés gazdaságossági előnyöket rejthet magában. A kompenzációs növekedésnél Fox és mtsai (1972) a takarmányok nettó energiatartalmát 3—5%-kal, ill. 6—10%-kal nagyobbnak találták létfenntartásra, ill. súlygyarapodásra, belong (1976) kukoricaszilázsra alapozott hizlalásnál a hizlalás utolsó két hónapjában etetett abrakkiegészítés kedvező hatásáról számol be. Az ITCF—ITEB (1978) jelentése arról számol be, hogy azonos mennyiségű kukoricát, állandó szinten (1,7 kg/nap),