Állattenyésztés és Takarmányozás, 1986 (35. évfolyam, 1-6. szám)
1986 / 6. szám - Csapó Jánosné - Horn Artúr, ifj. - Csapó János - Sugár László - Nagy István - Nagyné Gál Edit: A szarvas, az őz és a dámvad tejének összetétele. 2. A szarvas, az őz és a dámvad tejének makro- és mikroelem-, zsír- és zsírsav-, valamint vitamintartalma = The milk composition of deer, roe-deer and fallow-deer. 2nd Macr- and micro element, fat, fatty acid and vitamin content
ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS 1986. Tom. 35. No. 6. 559 A SZARVAS, AZ ŐZ ÉS A DÁMVAD TEJÉNEK ÖSSZETÉTELE II. A SZARVAS, AZ ŐZ ÉS A DÁMVAD TEJÉNEK MAKRO- ÉS MIKROELEM-, ZSÍR- ÉS ZSÍRSAV-, VALAMINT VITAMINTARTALMA Csapó Jánosné—ifj. Horn Artúr — Csapó János — Sugár László—Nagy István- Nagyné Gál Edit Mezőgazdasági Főiskola, Kaposvár Bevezetés Az előző közleményünkben (Csapó és mtsai, 1986) leírtak szerint tartott és takarmányozott 5 db szarvastehén, 2 db őzsuta és 3 db dámtehén tejének makro- és mikroelemtartalmát (hamu, kálium, nátrium, kalcium, foszfor, cink, vas, réz, mangán), zsírtartalmát és a zsír zsírsavösszetételét, valamint A-, D-, E-, K-, és C-vitamin tartalmát határoztuk meg a laktáció első négy hónapjában a szarvasoknál három, az őzeknél és a dámvadaknál pedig két mintavétellel. Vizsgáltuk a különböző laktációs állapotok közötti különbségeket és összehasonlítottuk a szarvastejre és a szarvasmarhatejre kapott eredményeinket. Irodalmi áttekintés A szarvas tejének zsírtartalmáról, a zsír zsírsavösszetételéről, a tej hamu, valamint makroelem-tartalmáról rendelkezésünkre álló szakirodalmakat előző közleményünkben foglaltuk össze. Nem találtunk irodalmi adatot a szarvastej mikroelem tartalmáról (cink, vas, réz és mangán), valamint vitamintartalmáról. Ugyancsak semmiféle szakirodalmi adatot sem sikerült felkutatnunk az őz és a dámvad tejének összetételéről. Miután irodalmazásunk kiterjedt a legjelentősebb állattenyésztési szaklapokra és vadgazdálkodással foglalkozó folyóiratokra, feltételezzük, hogy vizsgálataink e téren egyedülállóak és alapadatoknak tekinthetők az e témával foglalkozó szakemberek számára. Saját vizsgálatok Anyag és módszer. A tejminták zsírtartalmát Gerber módszerével az MSZ 3703 — 78 számú szabvány szerint határoztuk meg. A tejzsír zsírsavösszetételének meghatározásánál a tejmintákból a zsírt extraháltuk, majd az átészterezés eredményeképpen kapott zsírsavmetilésztereket gázkromatográfiájan határoztuk meg lángionizációs detektálás alkalmazásával. Az eljárás igen rövid leírását az alábbiakban adjuk meg. A csiszoltdugós kémcsövekbe bemért 2,5 cm3 tejmintához 5 cm3 heptán : izopropanol: 1 mólos sósav 3 : 4, 9 : 0,1 elegyét mértük hozzá, majd 15 percig extraháltuk és 5 percig 50 fokos vízfürdőn melegítettük. Az átészterezéshez a szárított szerves fázisból 500 pl-t mértünk egy fiolába és hozzáadtunk 500 pl Na metilát oldatot (PIERCE). 60 ° C-on 1 órán át melegítettük, majd lehűtve 1 cm3 heptánnal és 1 cm3 desztillált vízzel 5 percig ráztuk. A heptános fázisból 0,3 pl-t injektáltunk a gázkromatográfba. A kromatográfiás körülmények a következők voltak: Készülék: Packard Model 419 FID detektorral. Mennyiségi értékelés Hewlett-Packard 3390 A tip. elektronikus integrátorral. Kolonna: 2 m hosszú, 2 mm belső átmérőjű üveg. Töltet: 10% SP-2340, 100- 120 mesh Chromosorb WAW hordozó. Áramlási sebesség: N2 = 15 cm3/perc, H2 - 30 cm3/perc, levegő : 300 cm3/perc. Hőmérsékletek: Injektor és detektor: 250 ° C, kolonna: 80 ° C 3 percig, 6 ° C/perc hőmérsékletemelkedés 220 ° C-ig és 220 ° C az analízis végéig.