Állattenyésztés és Takarmányozás, 1997 (46. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 1. szám - SZEMLE - Horn Péter: Az állattenyésztés, a takarmánygazdálkodás és az állategészségügy a változások kényszerében
1 ÁLLATTENYÉSZTÉS és TAKARMÁNYOZÁS, 1997. Vol. 46. No. 1. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS, A TAKARMÁNYGAZDÁLKODÁS ÉS AZ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY A VÁLTOZÁSOK KÉNYSZERÉBEN HORN PÉTER Fejlett és sokoldalú állattenyésztés nélkül elképzelhetetlen a lakosság egészséges táplálkozásának biztosítása, a hosszú távon is fenntartható mezőgazdasági tevékenység folytatása, a megtermelődő biomassza ésszerű és értéknövelő hasznosítása, a rendelkezésre álló munkaerő racionális foglalkoztatása. Az állati eredetű termékek széles köre a nemzetközi árucsere nagy értéket képviselő szelete. A magyar agrárgazdaságban az állattenyésztés mindig jelentős szerepet játszott történelmünk során, annak ellenére, hogy a magyar agrárpolitika hagyományosan inkább volt "gabonaorientáltnak" nevezhető. Példátlan a kialakult helyzet Az állattenyésztés fejlettsége és aránya az összes mezőgazdasági termelésen belül az adott ország agrárgazdasága fejlettségének is jó mércéje Európában. Nem véletlen, hogy Európa vezető agrárkultúrájú és legnagyobb termelési értéket előállító országaiban az állattenyésztésből származó termékek értéke meghaladja a 65-70%-ot az egész agrártermelésen belül (pl. Hollandia, Dánia). Végigtekintve a magyar állattenyésztés XX. századi fejlődésén megállapítható, hogy az utóbbi hat évben a magyar állattenyésztés olyan mélypontra került - legalábbis mennyiségi tekintetben —, amely példa nélküli e században. Hazánk állatállománya, az ország Trianon után kialakult területére számítva, békeidőben mindenkor megközelítette vagy meghaladta a 3 millió számosállatot. Még a '30-as évek világválsága idején is kb. 2,6 millió számosállatot tartottak Magyarországon. Meglepő és tanulságos, hogy a II. Világháború után a nagyüzemi jellegű magyar agrárgazdaság csúcsidőszakában, — a '80-as évek közepén — számos állatban kifejezve szinte ugyanaz volt az állatsűrűség hazánkban, mint 1935-1938-ban, vagy az első világháborút megelőzően 1911-ben (1. ábra). Mutatják ezek a tendenciák azt, hogy hazánk állateltartó képessége e határérték körül határozható meg anélkül, hogy az állattartás környezetterhelése megközelítené számos fejlett EU országét. A szemléltetés kedvéért összeállítottam, 1994-es adatok alapján, Hollandia és Magyarország állattenyésztési környezetterhelési jellemzőit (1 táblázat). Történelmi léptékkel mérve az elmúlt hat év az állatállomány olyan drámai csökkenését eredményezte — 1,6 millió számosállat —, amelyhez hasonlóval megközelítőleg sem talákozhatunk a XX. század viharos történelme során. A számosállat/vágóállat arányok változása is jól tükrözi a II. Világháborút követően mára kialakult, joggal drámainak minősíthető helyzetet (2. ábra). Az MTA Agrártudományok Osztálya által, a Magyar Tudományos Akadémián megtartott Agrárstratégiai Fórumon elhangzott előadás (1996. dec. 5.)