Áller Képes Családi Lapja, 1925. július-szeptember (2. évfolyam, 27-38. szám)

1925-07-03 / 27. szám

-2 ALLER KÉPES CSALÁDI LAPJA A világ legnagyobb hangszórója, mint látjuk, jóval magasabb az embernél és nem is lehet kétség afelől, hogy több százszoro­san megerősíti a rádióje­lentéseket és a rádiómuzsikát. Ezzel­ a készülék-tartozékkal egyetlen felvevő­készülék segítségével egy egész vá­rost lehet szórakoztatni. Két igazi testvérnek nevezte el ezt a két kecskét a fényképész, aki ezt a felvételt készítette. S ebben valószínű­leg igaza van. Úgy látszik, gyönyörű­séget találnak abban a szerkezetben, amelynek kedvéért tulajdonképpen ez a fénykép készült s amely állítólag éppen olyan praktikus, mint amilyen egyszerű. Egyszerű bádogdobozból áll ugyanis, amelynek levezető csapjai vannak. A dobozban tej van és a csa­pok berendezése olyan, hogy ha az ál­latok szomjasak, ezeknek a csapoknak a szívásával szophatják magukba az éltető tejet. Ilyen módon ez a kis fur­csa készülék helyettesül náluk az anyát. Hat évig tartana annak a számnak a leírása, amellyel a fenti hatvány kife­jezhető, ha kiszámítják. 9 a kilencedik 27. szám Lapunk képeinek és szövegének utánnyomása tilos! FURCSASÁGOK A NAGYVILÁGBÓL hatványon ugyanis azt jelenti, hogy a kilencet kilencszer kell önmagával megszorozni, ez pedig 387.420.489. De 9" a kilencedik hatványon azt jelenti, hogy a kilencet 387.420.489-szer kell ön­magával megszorozni, ennek eredmé­nye pedig egy 369.700.000 jegyű szám lesz és ha ezt a számot egy centiméter szélességű számjegyekkel írjuk le, ak­kor az egész szám leírásához 3697 ki­lométer hosszú papírszalagra lesz szükség. És ha abból indulunk ki, hogy két szám leírása egy másodper­cig tart, akkor az egész szám leírása hat teljes évig tartana. Hogy ezt az óriási mennyiséget csak három jellel írhatjuk le, mint föntebb látható, az a mathematikai jelírás dicséretére szol­gál, melynek segítségével sűrített for­mában írhatjuk le a számtömegeket. Hol temették el Columbust? Bármi­lyen furcsán hangzik is, de eddig még senki sem tudja bizonyosan, hogy hol kell a világhírű felfedező sírját keresni. 1506 május 21-én halt meg Valladolidban és a holttestét előbb a helybeli franciskánus­ kolostorban, majd a sevillai Santa Maria templomban helyezték nyugalomra. 1537-ben a Haiti szigetén levő San Domingóba vitték át földi maradványait és ami­kor 1796-ban a spanyoloknak ki kel­lett üríteniük ezt a szigetet, maguk­kal vitték Columbus koporsóját és a havannai székesegyházban­ helyezték el. Vannak azonban olyanok, akik azt állítják, hogy tévedésből más kopor­sót vittek oda és hogy a nagy ember még mindig a san domingói temp­lomban pihen. 1877-ben bizonyossággal mutogatták a sírját, mely fenti ké­pünkön is látható. Élől van a nagy oltár, mely mögött Amerika felfede­zője alussza állítólag örök álmot há­nyatott élete után. Úgy látszik, még a sírban sem hagynak nyugtot neki. A vipera reggeli toiletteje. A fiatal hölgy, úgy látszik, nem osztozik ab­ban az érzésben, mellyel a legtöbb nő a kígyók és más csúszómászók iránt viseltetik. Ellenkezőleg valóságos elő­szeretetet tanúsít ezek iránt az álla­tok iránt, hiszen mosolyogva fürdeti meg ezt a viperát. Gyakorlott kéz­mozdulatairól rögtön észrevehetjük, hogy nem most először végzi ezt a munkát és nem először játsza az «anya» szerepét a kígyóval szemben. És meg kell jegyeznünk: a kígyónak nem távolították el a rettenetes mé­regfogait. Nyilván csak barátsággal, nyugalommal és türelemmel sikerült a hölgynek jó barátságba kerülnie az egyébként veszedelmes állattal. A hölgy a minneapolisi állattani intézet alkalmazottja.­­ Cukrászsütemény-felhőkarcolót tálal­tak fel nemrégiben a csodálkozó ven­dégeknek egy menyegzői lakomán, amelyre a többi között 2000 meghívót küldtek szét. 200 kilogramm cukrot, ugyanennyi lisztet és hét láda tojást használtak fel ehhez az óriási süte­ményhez, melyből bizonyára minden vendég megkapta a maga részét. A világ leghíresebb órája kétségkívül a «Big Ben», melyet a londoni par­lament épületében helyeztek el. Itt a «Big Ben» nemesebb belső részeit lát­juk, az egész bonyolult és látszólag durva, de a valóságban precíz szerke­zetet. Inkább azt hinnők, hogy egy gépgyári részlet van előttünk, semmint egy 1854-ből származó óraszerkezet. Az órát ebben az évben készítette Fre­deric Dent, akinek üzlete a Strandon volt közvetlenül a tőzsde mellett. Kuriózumképpen megemlíthetjük, hogy a «Big Ben» nevét egy rádiótelefon­távolsági rekord alkalmával kapta, amennyiben a «Big Ben» óraütését, amelyet mindennap rádiótelefonon terjesztenek, legutóbb felvették Indiá­ban, tehát több mint 12.000 kilométernyire Londontól. Nincs többé vonatösszeütközés! Ez a jelszava annak az automatikus jelző­szisztémának, melyet egyelőre kísérlet gyanánt szereltek fel Angliában az egyik vasútvonal mentén, mely Leicester városból indul ki. Emez új módszer alapelve a következő: a vasútvonal mentén bizonyos számú jelzőoszlopot helyeznek el, melynek szárnya sűrített levegő hatása alatt emelkedik és süllyed. A jobboldali kis képen egy ilyen jelzőoszlop alsó részét láthatjuk a benne elhelyezett fémtartályokkal, melyek sűrített levegővel vannak meg­töltve. Ha egy vonat elhalad egy ilyen oszlop mellett, akkor egy villamos­kapcsoló által, mely egy, a mozdonyon levő kar által automatikusan elzáró­dik s amely a síneken elhelyezett és a fentinek megfelelő kapcsolóhoz ütkö­zik, a jelzőoszlop alsó részében levő gépezet működésbe jön s a szárnyak felemelkednek. Csak mikor a vonat a következő jelzőoszlop előtt is elhaladt, akkor ereszkednek le a szárnyak ismét automatikusan és jeleznek szabad pályát, mialatt a következő szakasz záródik el és így tovább. Nagyapáink «gyufája», mint ismere­tes, a tűzkő (kova) volt. Ez a szer­szám néhány évvel ezelőtt a renais­­sanceját élte, de nem nagyon tudott konkurrálni a gyufával, mert az em­berek legnagyobbrészt mindig elfelej­tették megtölteni az öngyújtót benzin­nel. Most a külföldön nagyon elterjedt az elektromos gyufa haszálata, ami persze nem zsebbeli használatra, ha­nem csak asztalra való. Képünkön a gyufának ez a hipermodern vetély­­társa látható. Ha villanyvezetékbe kapcsoljuk be, kigyullad a készülék, mihelyt az erre szolgáló pálcikával megérintjük a gyújtófelületet. Nagyon egyszerű és nagyon olcsó az elektro­mos gyújtó, de a gyufát aligha fogja kiütni a nyeregből.

Next