Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1980. január (22. évfolyam, 1-3. szám)

1980-01-05 / 1. szám

2. oldal AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET 1980. január 5. Folytatás az előző oldalról tömegek irgalmatlan gyűlölete között! Ennek a gyűlöletnek okáról beszél a New York Egyetem egyik tanára, Peter Chelkovski, az iráni (síita) muz­umánok vallásának, hagyományainak és szokásainak kiváló ismerője. Chelkovski professzor három évig tanulmányozta Iránban a vérszomjas passziójátékokat, amelyeknek témája a 10. századba nyúlik vissza. Azokba az időkbe, amikor véres villongások folytak Mohamed trónjának (a kalifátusoknak) öröklése miatt. Az akkori muzulmánok nagy többsége, akiknek utódjai a szunniták, Mohamed fiait fogadták el Mohamed utódjainak, kalifáknak. Egy kisebbség, a mai síiták elődjei, Mohamed unokaöccsét, Alit és annak fiait, Hasánt és Husseint, szerették volna a kalifátus trónján látni. A szunniták meggyilkolták Alit és két fiát. Ez ébresztette volna fel a síita kisebbség lelkében a vérszomjas bosszúállás és gyűlölet vágyát. Különösen Hussein kivégzése miatt, akit a szunniták darabokra téptek. Egyben a mártírság utáni vágyat is. (Hussein a síita ág szent mártírja lett.) Chelkovski professzor szerint ez a két indulat lángolt fel napjainkban a teheráni tömegekben. Chomeininek sikerült a véres bosszú vágyát átvinni politikai térre, elsősorban a sah személyére. A mártírság utáni vágyakozás, különösen az amerikaiakat fogságban tartó diákok viselkedésében mutatkozik. Síita tanítás szerint a mártírok a túlvilági életükben elnyerik bőséges jutalmukat. Chelkovski professzor azt állítja, hogy Chomeini levelet írt a pápának, amelyben, többek között, ezt mondja: “Irán népe vágyódik az önfeláldozásra és mártírságra.” Chelkovski szerint Chomeiniben is él a mártírság utáni vágy. A teheráni tömeg vérszomját az a kis hír mutatja legjobban, amely szerint egy iráni egyházi bíróság halálra ítélt egy prostituáltat, de előbb 100 botütést mértek rá. A sahnak igaza volt, amikor erős kézzel fékezte az iráni tömegek vérszomjas és fanatikus indulatait. Marad a nagy kérdés? Lehet-e egy ilyen tömeggel az emberiesség és a józan ész alapján tárgyalni? Az engedékenység minden napja hiábavaló időtöltés. A PÁPA KONZERVATÍVABB MINT AHOGYAN SOKAN GONDOLTÁK A Vatikán, II.János Pál pápa kimondott beleegyezésével, felfüggesztette Hans King, a németországi Tübingen Egyetem katolikus teológiai tanárának tanítási jogát. A­ z amerikai-kanadai a | Magyar Elet (^America Canadiaq^l íungaiíaii ^ife AMERICAS LARGEST WEEK1.Y IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE ^ jF*? ... TORONTO * MONTREAL _____________________ NEW YORK* CHICAGO*LOS ANGELES*CLEVEIAND * DETROIT * FLORIDA .......................................................................................................... 3636 North PARIS A­ve., CHICAGO, Illinois 60634­ Főszerkesztő és kiadó: ÁDÁM HALMÁGYI LAJOS 3636 N. Paris Ave. Chicago, 111. 60634 Telefon: 312/ 625-8774 Second. Class. Postage paid at Chicago,111. Published: every Saturday Előfizetés egy évre: USA-ban $20,00, félévre $12,00 KÜLFÖLDRE (KANADÁBA) egy évre $25,00 (canadai dollár) félévre $13,00 told orcai and Publishing Office: 36.16 N.Paris Ave.. Chicago.­Ili 606.14 Iphone: 625-8774. Managing Editor and Publisher: Louis Halmagyi Adam. IRÁN A TELJES BOMLÁS ÚT­ÁN Irán északnyugati sarkában élő azerbajdzsáni és kurdok után fellázadtak az ország délkeleti sarkában élő baludzsik is. Hazájuk Baludzsiztól, száraz éghajlatú, hegyes halmos, többnyire kopár terület, amely 3 ország határvidékein terül el. (lásd a térképet.) Az iráni baludzsiztán fővárosában, Zahedanban, lezajlott fegyveres összetűzés veszélyeztetheti a közelben fekvő iráni olajmezők biztonságát. A baludzsik törzsi életet élő pásztornép, akik az izlám szunnita ágához tartozó muzulmánok, Chomeinit nem fogadják el se vezérüknek, se főpapjuknak. Az Iránban megindult bomlási folyamatot mi sem mutatja jobban, mint az egymással homlokegyenest ellenkező nyilatkozatok hosszú sora. A szerencsétlen külügyminiszter, Gotbzadeh, bármit is mond, az US követség személyzetet fogvatartó diákok azonnal letorkolják. Irán u.n. belügyminisztere Hashemi Rafsanjani, kilátásba helyezte, hogy a fogvatartott “kezeseket” hozzátartozóik meglátogathatják az ünnepek alatt. A diákok azonnal felelőtlenséggel vádolták a belügyminisztert. Kijelentették, hogy látogatásról szó sem lehet. Ayatollah Sadegh Khalkhali, az iráni legfelőbb bíróság tagja arról beszélt, hogy szerinte a fogvatartottak ártatlanok, Irán “vendégei” és rövid tárgyalás után hazatérhetnek családjukhoz. A diákok erre kijelentették, hogy Khalkhali egyéni nézete rájuk nézve nem kötelező. Az amerikai túszok fogságban maradnak amíg a sah vissza nem tér Iránba. Jelenleg senki sem tudja, hogy kinek a kezében van a hatalom. A diákok chimeini döfését csak akkor fogadják el, ha az egyezik az ő álláspontjukkal. Sajnos, az Egyesült Államok népének és kormányának hosszú hetekig esetleg hónapokig tartó emberfeletti türelemre lesz szüksége, ha katonai beavatkozás nélkül akarja bevárni a teljes bomlást Iránban, amely esetleg majd meghozza a fogvatartott amerikaiak szabadságát. Egyik külügyi tudósítónk szerint Iránban nem 50 túsz van, hanem 51. Az 51.-k Chomeini, aki azt kell, hogy tegye amit a diákok parancsonak neki. Kik a diákok a beszervezett moszkvai kommunista ügynökök emberei, akik ma munkanélküli falusi írni olvasni nem tudó üvöltő dervisek, Moszkva pénzén élnek. A volt kommunista párt a Trude párt még ma is földalatt dolgozik, de lényegében a látottak szerint a hatalom azok kezében van. felfüggesztés oka: Kung elveti a pápa csalhatatlanságának elvét, Jézust nem tartja Isten fiának, és nem fogadja el azt a tanítást, hogy Jézus anyja, Mária, szűz lett volna. A Vatikán továbbá kifogásolja Kung tanításait a püspökök hatáskörét, a papok kötelező nőtlenségét és a szaporodás korlátozását illetőleg. A Vatikán december 15.-én hozta nyilvánosságra döntését, amelyet Kung atya nem vett tudomásul, és december 19.-én a Tübingen Egyetemen megtartotta szokásos előadását. A 3.000 főnyi hallgatóság lelkesen ünnepelte az 51 éves professzort. A Tübingen Egyetem állami intézmény és Kung atya továbbra is taníthat, amíg az állam el nem bocsájtja állásából. Georg Moser, a Rottenburg-Stuttgarti Egyházmegye püspöke már megtette az ezirányú lépéseket az illetékes minisztériumban. Nemcsak a németországi, de az amerikai egyetemi köröket is meglepte a Vatikáni határozat. Sokan az akadémiai szabadságjogok megsértését látják ebben a lépésben. Általában osztják Charles Curran atya, a Washington Katolikus Egyetem teológiai tanárának nézetét, aki szerint: “Hosszú és kemény tél vár a progresszív teológusok számára az Egyházban.” A pápa lépése nem volt könnyű dolog. A konzervativizmus, a hagyományok tisztelete, óriási összetartó erő, amelyet a Katolikus Egyház nem adhat fel egykönnyen. MEXICO ELNÖKÉNEK SZÉGYENTELJES MEGHÁTRÁLÁSA A­z Egyesült Államok népe mély megdöbbenéssel értesült arról, hogy Irán volt Sahja csak akkor hagyta el Mexicót, amikor Mexicó elnöke, Lopez Portillo, írásban biztosította, hogy bármikor visszatérhet Mexicóba. “Ez az Ön hazája” - írta levelében Mexicó elnöke. “Ajánljuk, hogy (minőségi orvosi kezelésre) menjen az Egyesült Államokba és­­mi várni fogjuk a visszatérését. Báhol letelepedhet Mexicóban, Cuernavacaban, Acapulcoban, vagy Mexico City-ben, biztonságot és menedékjogot nyújtunk Önnek” - írta Portillo a sahhoz intézett levelében. Mexicó külügyminisztere még a visszatérés megtagadása előtti napon is biztosította az US Külügyi Hivatalt, hogy Portillo elnök ígéretei érvényben vannak. Nagy volt a Fehér Ház és az US Külügyminisztérium felháborodása, amikor Lopez kijelentette, hogy “Mexicó létérdeke” a sah visszatérésének megtagadását kívánja. Lapunkban már jóval ezelőtt foglalkoztunk Lopez Portillo elnökkel. Amikor korlátozta az USA-ba irányuló olajszállításokat. Ehelyett megállapodást kötött a japánokkal több acélmű építésére, olajszállítás ellenében. Akkor megállapítottuk, hogy Mexicó elnöke, Lopez Portillo, nem a mi barátunk. Valójában nem is titkos de nyílt ellenségünk. Folytatás a következő oldalon

Next