Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1981. augusztus (23. évfolyam, 30-33. szám)

1981-08-08 / 30. szám

2. oldal Folytatás az előző oldalról Az­ 1975-76-os polgárháborúban palesztin arabok és libanoni baloldali arabok küzdöttek a keresztény milícia, a falang ellen. 1976-ban nemzetközi csapatok, túlnyomó nagy többségben szíriai egységek, bevonultak Libanonba, hogy biztosítsák a rendet és a békét. Ez nem sikerült. Ellenkezőleg, a szíriai csapatok jelenléte erősen kiélezte az Izrael és Szíria közötti ellentéteket. Napjainkban Libanon az elsőszámú háborús tűzfészek. Izrael és több mérsékelt arab állam azzal gyanúsítja Szíriát, hogy be akarja kebelezni Libanont. Ez a háttere Philip C. Habib, US megbízott, közép-keleti útjának. Helyzete rendkívül nehéz. A szíriai kormány máris azzal vádolja Habibot, hogy csendes része van a felfokozott izraeli légi tevékenységekben Libanon légterében. A damaszkuszi rádió hivatkozik arra, hogy Habib legutóbbi útjának k kezdete óta Izrael három nagy légitámadást hajtott végre Libanoni PLO gócpontok ellen. A damaszkuszi Tisrin napilap vezércikke szerint Szíria kormánya “mindent el fog követni, hogy megvédje Libanont az izraeli légitámadások ellen”. Begin viszont el van határozva, hogy ha kell, erőszakkal is eltávolítja a szíriai rakétákat Habib elutasította az US kormány beavatkozását Izrael ügyeibe és katonai intézkedéseiről nem hajlandó előzetesen értesíteni az US kormányt. Még kevésbbé kikérni annak véleményét, vagy tanácsát. Ilyen körülmények között egyetlen szikra elegendő ahhoz, hogy lángba borítsa a Közép- Keletet. AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET 1981.augusztus 8. Mit akar Begin ? A legutóbbi hetek eseményei után, mint már annyiszor a múltban, fel kell tennünk a kérdést: Lehet-e béke Közép-Keleten? Mit akar Begin? Akárhogyan nézzük is a dolgokat, azt kell látnunk, hogy Begin nem hisz a tárgyalásokon alapuló békében. Egyre világosabb, hogy célja a libanoni PLO gerillák elpusztítása. Begin a PLO-val semmi körülmények között sem hajlandó tárgyalni. Még azt sem engedi meg, hogy valaki, pl. az Egyesült Államok tárgyaljon a gerillák képviselőivel. Minden jel arra mutat, hogy Begin nem támogatja, sőt szándékosan akadályozza Habib közvetítő tevékenységét. Erre a tényre mutatott rá Casper W. Weinberger hadügyminiszter is. Szerinte Habib nemrégiben már közel volt ahhoz, hogy rávegye Assadot a szíriai SAM-6 rakéták visszavonására. Ekkor történt, hogy Izrael légiereje elpusztította a bagdadi erőművet. Néhány hét múlva Habib megnyerte Szaud- Arábia támogatását a fegyverszünet­­ létrehozásához. Ekkor történt, hogy Begin elrendelte Beirut bombázását. Súlyosbítja a helyzetet, hogy Begin egyszerűen semmibe se veszi a Reagan kormány kívánságait és intéseit. Ez természetesen bántja Reagant és környezetét. Wm. P. Clark, helyettes­ külügyminiszter ki is fakadt, amikor kijelentette, hogy az “Egyesült Államok kötelezettsége nem Beginre, de az általa képviselt Izrael népére vonatkozik”. Weinberger hadügyminiszter nyíltan Begint okolta a bagdadi erőmű elpusztításáért és Beirut felesleges bombázásáért. Bár a Fehér Ház kijelentette, hogy Weinberger a kormány nevében beszélt, Reagan elnök mégis sietett enyhíteni Weinberger szavait, amikor újságírók kérdésére hangsúlyozta, hogy a palesztin arab gerillák rakétatámadásai sok izraeli asszonyt és gyermeket öltek meg. Az a körülmény, hogy az izraeli légierő Libanon partvidékének egész hosszában hidakat, olajvezetékeket és olajfinomítókat támad, azt mutatja, hogy Begin egyszer s mindenkorra le akar számolni a libanoni PLO gerillákkal. Nem érdekli, hogy hány libanoni és palesztin arab asszony és gyermek hal meg a légitámadások következtében. Habib hiába keresi Libanon elnökének támogatását. Sarkis elnök többször kijelentette, hogy tehetetlen a PLO gerillákkal szemben. Begin helyzetét megkönnyíti, hogy az US kormány nem tud egységes és végleges álláspontot elfoglalni a középkeleti problémákkal szemben. Az Izrael által megrendelt F-16-os repülőgépek szállításának ideiglenes elhalasztásával semmi sem oldódik meg. Izraelnek bőséges légiereje van ahhoz, hogy uralja a Közép-Kelet légiterét. Begin az UN közgyűlések határozataival éppen úgy nem törődik, mint Washington enyhe és bizonytalan fenyegetéseivel. Úgy látszik, hogy ebből a küzdelemből újra Begin fog kikerülni győztesen. Ha nem történik valami előre nem látható esemény, akkor az izraeli légierő ki fogja űzni Libanonból a PLO gerillákat. Csak ha ez megtörtént, akkor fog Begin fegyverszünetről tárgyalni. Megszólalt az egyház Argentínában 1976 márciusa óta, amikor a katonai junta átvette a hatalmat, állítólag hatezer letartóztatott ember eltűnt, vagy halva találták valahol az útszélen. Ellentétben a brazil, chilei és El Salvador-i rom. kat­ egyházaktól az argentin egyház nem emelte fel szavát az emberi jogok megsértése ellen. Argentína katolikus püspökei hallgattak, pedig a közel 30 milliónyi lakosságnak a 90 százaléka katolikus.­ Most fordult elő először, hogy az Argentínai Püspöki Értekezlet szóban és nyomta­tven ez kritizálta az ország sorsát intéző tábornokokat az emberi jogok megsértése és a gazdasági élet káosza miatt. A püspöki kar megállapította: “Különbséget kell tennünk a gerillák elleni védekezés szükségessége és a védekezés módja között. Bizonyos esetekben, pl. háború idején, az emberi jogokat lehet korlátozni, de sohasem szabad eltörölni.” A püspöki kar megállapította, hogy az utóbbi 50 évben Argentína népe nem tudott olyan kormányt választani, amelyet a katonai junta ne döntött volna meg. “Azt hisszük, hogy Argentínában hiányzik a törvénytisztelet, mert nem akarjuk alávetni magunkat igazságos törvényeknek" -monták a püspökök. A dél és közép-amerikai kát. püspökök sokszor életüket kockáztató kiállásával összehasonlítva, az argentin püspökök memoranduma enyhének látszik. Ez nem is csoda, hiszen a kát. püspökök Argentínában mindig a fennálló rendet, a gazdagokat és a konzervatív elemeket támogatták. Az argentin ■­ kormányok ezt azzal hálálták meg, hogy az ■ ország elnöke csak katolikus lehet, az első és a másodfokú közoktatást a katolikus egyház­­ védnöksége alá helyezték. A katolikus­­ iskolákat az állam­ anyagilag is támogatja és ■ minden TV állomásnak megvan a maga­­ cenzora, egy-egy katolikus pap személyében. ■ Mi okozta az argentin püspökök eddigi­­ álláspontjának megváltozását? Egyese szerint ■az ország gazdasági helyzete. Az infláció 150 ■ százalékos, a munkanélküliség 42 százalékos. •Mások szerint II.János Pál pápa­­ kezdeményezése áll a változás hátterében.­­ Az argentin püspökök enyhe kritikája ■ figyelmeztetés ugyan a tábornokok számára,­­de nem fenyegeti azok hatalmát. Belátható ■ időn belül nincs kilátás arra, hogy a katonai g junta kiengedné kezéből a hatalmat. 8636 North PARIS Ave., CHICAGO, Illinois 60634 Főszerkesztő és kiadó: ÁDÁM H­ALMÁGYI L­AJOS 3636 N. Paris Ave. Chicago, 111. 60634 Telefon: 312/ 625-8774 Seculla Class Postago paid at Chicago,Ill. Published: every Saturday. Előfizetés egy évre: USA-ban $25.00 félévre $13.00 KÜLFÖLDRE (KANADÁBA) egy évre $30.00 (canadai dollár) félévre $17.00 fcdtional and Publishing Office: 3636 N.Paris Ave., Chicago.­ill. 60634. Phone: 625-8774. Managing Editor and Publisher: Louis Halmagyi Adam. 3 I ■ % amerikai-kanadai , sL 5 i | Magyar Elet í ' cyimericaqsCanadiari^HungariariCLife ■ AMKHICA’S LARGEST WLEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGF. ■ TORONTO * MONTREAL NEW YORK» CHICAGO* LOS ANGELES*CLEVÉLAND • OETROIT • FLORIDA IZRAEL A VÁLASZTÁSOK UTÁN Az izraeli választások szavazatainak összeszámlálása befejeződött. Begin pártja, a Likud, 48 mandátumot kapott, Peresz Munkapártjának 47 mandátumával szemben. A Likus blokkra 718.941 szavazó szavazott, az ellenzéki Munkapártra 708.536. Izrael elnöke, Izsák Navon, Begint bízta meg az új kormány megalakításával, annál is inkább, mert eltekintve a 10.405 szavazat­különbségtől, csak Beginnek van kilátása egy új koalíciós kormány megalakítására. A törvény előírja, hogy a kormányalakítással megbízott politikusnak 21 napon belül be kell nyújtani az új kormány listáját. Ennek a határidőnek betartásával Beginnek nem lesz nehézsége. Felvetődött a Nemzeti Egység jegyében megalakítandó kormány gondolata, de Navon elnök ezzel nem is foglalkozott, mert a Labor Party (Munkapárt) nem hajlandó részt venni olyan kormányban, amelynek Begin lenne a vezére. Az­ új kormány a Likud 48 képviselőjén kívül, a Nemzeti Vallásos Párt előidézheti a kormány lemondását. Ne felejtsük el, hogy a Nemzeti Vallásos Párt a múltban részt vett egy Munkapárti koalícióban. Begin számára nehéz dió volt a Tárni Párt követelése, hogy változtassák meg Izrael állampolgársági törvényét. A jelenlegi törvény szerint az e lehet Izrael állampolgára, aki zsidó anyától származik, vagy aki áttér a zsidó hitre. A Tárni Párt követelte, hogy csak ortodox rabbik által hitelesített áttérés fogadható el az állampolgárság alapjául. Begin ezt a követelést elutasította, nem utolsó sorban tekintettel a három milliónyi US zsidóságra, akik közül csak 500.000 követi az ortodox irányzatot

Next