Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1983. január (25. évfolyam, 1-4. szám)

1983-01-29 / 4. szám

22. oldal VÍZSZINTES: 1. Város Görög­országban, melyet . e. 335-ben Nagy Sándor leromboltatott. T. Angol Ital. u. A helyiségbe. II. Idézet Gyulai Pál egyik költe­ményéből. lé. ördögfióka Vörös­marty „Csongor és Tünde" c. színjátékéban. 15. Becézett Etel. 14. A 15 vértanú városa. 18. Tö­rök szultán, 0 adott menedéket a. Rákóczi Ferencnek. 13. Ván­kos. 20. Olyan nehéz, mint... a. Praktikus dolog a ruhán. 22. Nemzetközi Ifjúsági teniszkupa. 24. A szigetvári hős névjele. 25. Kit­ vagy mit? kérdésre lehet a válasz. 24. A növénymaggal te­szik, hogy kikeljen és felnőjön. a. Színpadi mfl. 29. A pincébe. 30. Vágóeszközöket készítő Ipa­ros. 31. Az őserdő állatai. 32. Szabad kikötőváros Olaszország­ban. 34. Hirtelen kivesz, kiránt. 34. Eltéveszt, elhibáz. VI. Penge­tés hangszer. 38. Rag,-re, párja. 39. Atfarag. 40. Török államférfi (3881—1938, Atatürk). 41. K. L. N. 42. Radon vegyjele. 43. A nye­lőcső része. 44. Két szóból álló kérdés. 45. Sütőiparos. 46. Hazárd kártyajáték. 44. Helyezni. 49. Halpete. St. Paszuly. 52. Álmodo­zik, ábrándozik. 55. Fémszinház. 54. Származás. FÜGGŐLEGES: 1. Az emberi test alakja. 2. A Sinai-félsziget hegye. 3. Kezd magához térni. 4. Bór, vanádium és hidrogén vegy­jele. 5. Azonos névelők. 4. Töké­letes, eszményi. ?. Köztársaság Nyugat-Afrikában. I. Fedd. I. Emberemlékezet... 10. Bariton szerep Erkel „Hunyadi László” c. operájában. 11. A viasz. is. sz. sor folytatása. 13. A Kaszpi­­tengerbe ömlő Iráni folyó. 14. Vulkáni eredetű kőzet (Bada­csony). 14. Nagyobb halom. 13. ... Lao (nemzeti mozgalom Laoszban). 22. A fa testének belső része, a fa legja­va. 23. Kissé furcsán ostoba, ér­telmetlen. 24. Lyuk, mélyedés, vájat készítése. 27. Őröl. .28. Szó- járulék. 30. Kis mennyiségű. 31. Kétségbe von, az ellenkezőjét igyekszik bebizonyítani. 33. Ró­mai számok. 49 és 5. 34. Kirág, kiharap. 35. Gdansk, lengyel ki­kötőváros német neve. 37. Gaz­dasági kézieszköz (a 5. négyzet „LY”). 30. Becézett Árpád. 40. A csokoládé tő nyersanyaga. 41. ...­­kifent. 43. Népszerű színmű­vésznőnk (Hilda). 44. Párizsnál ömlik a Szajnába. 44. Vajból, cu­korból kevert sűrű pép. 48. Ame­rikai­­gó (1137-1920). „Tíz nap, amely megrengette a világot" Írója. 10. Régi ármérték. 52. M. L. E. 53. Aroma, zamat. 54. A. R. KÉT BETŰREJTVÉNY KÖZELÍTŐ TAVASZ AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET A mellékvesékről A legtöbb laikus földi halandó azt sem tudja, hogy testében létezik ilyen szerv és ha tud is róla, arról más­ éppenséggel semmit vagy édes­keveset, hogy milyen szerepet tölt be egészséges életének fenntartásá­ban. Pedig ez a két, egyenként öt gramm súlyú, ujjhegy nagyságú kis szerv grammonként több „robbanó­anyagot” tartalmaz, mint az emberi test bármely más létfontosságú „szerkezete”. Betegséget hozhat gaz­dájára, nyomorékká teheti, bolon­dokházába juttathatja, megölheti. De egészséges állapotban úgy mű­ködik, hogy jelenlétéről az ember szinte nincs is tudomással. A két mellékvese, mely kis három­szöghöz hasonlítható, a vesék felső csúcsán ül, mint egy-egy kis zsáké. Elenyésző súlya ellenére jelentősége és képessége kimagasló. Többezer négyzetméter kiterjedésű vegyi gyár­ra volna szükség ahhoz, hogy az általa naponta szállított kb. 50 faj­ta hormont és hormonhoz hasonló anyagot előállítsa. Ugyancsak 28 milligramnyi 24 órai termelése, mé­gis ezek az anyagok főszerepet ját­szanak az ember minden tevékeny­ségében. Egyszerűen pótolhatatlan. Ha el­távolítanák őket, gazdájuk másnap­ra meghalna, csak az orvosok által adagolt nagymenyiségű mesterséges hormon mentheti meg. Ha a mel­lékvesék lassabban dolgoznak, az ember életritmusa is lelanyhul. Már rövid idő múlva gyengül, erőtlene­dül és nemsokára csak saját árnyé­kává válik. Nem kevésbé veszélyes az a hely­zet sem, ha a mellékvese egy része a gyermekkorban túlzott tevékeny­ségbe kezd. Ebben az esetben egy fiatal fiú időelőtt kis férfivé fejlő­dik. Hangja mély lesz, szakálla nő, nemi szervei egy felnőtt méreteit veszik fel. A csontvégződések, ame­lyek a normális növekedés befejez­­téig puháknak és továbbfejlődésre képeseknek kellene maradniok, amíg a teljes testmagasságot eléri. Idő előtt megkeményednek, becsukód­nak és így a gyermek törpeként éli tovább életét. Hosszú ideig a mellékvesék a test legtitokzatosabb szervei voltak, nem ■tudták hogyan működnek, csak any­­nyi volt ismeretes, hogy eltávolítá­suk a halált jelenti. Ahogy a ve­gyészek lassanként e szerv titkaiba behatoltak, meglepve jöttek rá mű­ködésének sokrétűségére. Nagy fel­fedezés volt, mikor a cortizonhoz ha­sonlatos hormonjait megismerték, a­­melyek segítségével száznál is több betegség kezelhető, a köszvénytől kezdve vakbélgyulladáson keresztül az asztmáig, hogy csak egy-két pél­dát említsünk. A mellékvese felépítésénél tera­­betű­nik a különlegesen sűrű vér­­edényhálózat. Minden percben hét­szeres súlyának megfelelő vér pum­­pálódik rajta keresztül. Nagy tar­talékkapacitással rendelkezik. Szö­veteinek tíz százaléka is elegendő a hormonszükséglet fedezésére. De ha valóban e tíz százalékra sorvadna össze ,akkor az ember valamely erősebb megterhelés esetén, mint pl. egy súlyos betegség vagy műtét al­kalmából, életveszélybe kerülne. Nem állna rendelkezésére elégséges hormon, hogy a veszélyt legyőzze. A hormonok két főcsoportját ál­lítja elő: egyiket a belső mag, velő termeli, a másikat a kéreg. Az előb­binek az a különlegessége is meg­van, hogy saját „forró vonala" van az agyhoz. Ha az embert ihirtelen kedélyváltozás éri — egy dühroham vagy páni félelem — akkor ezen az összekötetésen keresztül a mellék­vese erről értesül. Természetesen azt nem tudhatja, hogy melyik esetről van szó, tehát tulajdonosát mindkét eshetőségre felkészíti, harcra vagy menekülésre. Andrenalin és Norad­­renalin nevű hormont juttat a vér­be. E két hormonra a szervezet kü­lönlegesen erősen reagál. A máj cu­kortartalékából jelentős mennyiséget juttat a a vérutakba — energiafej­­­lődés áll be. A hormonok összeszű­­kítik a bőr véredényeit és a szabad­dá vált vér az izmokba és belső szervekbe áramlik. A szív gyorsab­ban ver, az artériák szűkülnek, a vérnyomás emelkedik. A véralvadá­si idő megrövidül esetleges sebesü­lésre számítva. Mindez pillanatok alatt követke­zik be. A szervezet emberfelettivé válik. Ha veszély túlélése attól függ, hogy gyorsabban kell futni, messzebbre ugrani, jobban odavágni, nehezebbet emelni, akkor ez mind lehetővé vált. De ennek az izgal­mi állapotnak nem szabad túl so­káig tartania, különben az ember teljesen kimerül. E határ elérése előtt máris beállt egy védőakció. Ugyanaz a feszültség, amely az Ad­renalin termelést előhívta, hatással van a hypophyzisre a hypothalamu­­son keresztül, amely ACTTH nevű anyagot szabadít fel, amely a mel­lékvesét a normális hormonképzésre állítja be, így minden riadókészült­ség megszűnik és a hormontermelés visszatér a normálisra. A kéreg által termelt hormonok három csoportra oszthatók fel. Az első, amely Cortizon-családhoz tar­tozik, a zsiradék, szénhidrát és fe­hérje anyagcserére ügyel fel. A má­sodik az ember víz és ásvány­ ház­tartását szabályozza. A harmadik csoporthoz tartoznak a nemi életet szabályozó hormonok, amelyek az ivarmirigy által képzett hormono­kat egészítik ki. Tekintve, hogy e­­zeket a hormonokat nem lehet tar­talékolni, állandóan újratermelőd­nek és a máj feladata a felesleget leépíteni, így a kéreg által az utol­só két óra alatt termelt hormon megsemmisül és újból frissel pótló­dik. Legfontosabb mindent egyensúly­ban tartani. Ha az ember megsebe­sült eddig vagy súlyos betegségbe esett, a kéreg munkája kikpacsoló­­dott. Mióta rájöttek, hogy a legfon­tosabb hormonokat mesterségesen­­tudják előállítani. Ilyen veszély már nem okoz halált. Addig az áldozat lassú, kínlódással teli heteken át ju­tott el a véghez. Egyszerre szám­talan betegség támadta meg, vér­­szegénység lépett fel, izomsorvadás, súlyveszteség és vérnyomássüllyedés. A beteg fogyott, étvágytalan lett, hányt és hasmenésben szenvedett és napról-napra veszített erejéből, így a halál végül megváltás volt. Ma már ez a kínlódás a múlté, mester­séges hormonadagolásokkal a beteg szinte normális életet élhet. A mellékvesekéreg hormonjának túltermelése is éppen olyan veszé­lyes, mint az elégtelen produkció. Ha túl sok C­ortizolt — ez is egy a Cortizon családhoz tartozó hormon — termelődik, akkor az ember vég­tagjai elvékonyodnak, miután az izomfehérje cukorrá változik. A csontok, megfosztódva az ásványok­tól, merevekké válnak. Magas vér­nyomás kíséri ezt a jelenséget, mely végül szellemi zavarokhoz is vezet. A mellékvese általában zavarmen­tesen végzi feladatát. Megbetegedé­se nem tartozik a leggyakoribbak közé. Az ember nem is tud sokban hozzájárulni, hogy megkönnyítse munkáját. Legfeljebb kissé kevesebb feszültség, mérgelődés, bosszúság és gond, egyszóval kissé „lassabb élet" felmentené a mellékveséket fe­lelősségteljes szerepük túlteljesíté­sétől. SZÍTNIVALÓ KOLBÁSZ (Bél nélkül) 1 kg darált sertéshúst el­dolgozunk 2 gerezd összezú­zott fokhagyma levével, 1 csapott evőkanál pirospapri­kával, késhegynyi törött bors­sal, kávéskanál sóval és 2 db hámozott, nyersen megreszelt burgonyával. A húsmasszából ujjnyi kis kolbászkákat for­málunk, zsírral kikent tepsi­be tesszük és forró sütőben, felső lángon szép pirosra süt­jük. (A nyers burgonyát azért keverjük a húsba, hogy a nem bélbe töltött kolbászkák sütés közben ne essenek szét.) 1983. január 29 Receptek Török dióslepény (17 850 J, 4250 kal): Összegyúrunk 21 deka finom­lisztet két tojássárgájával, 14 deka margarinnal, hét deka cu­korral, kevés tejföllel, meg egy csi­pet sóval, és legalább egy óráig hű­vös helyen pihentetjük. Két lappá nyújtjuk, az egyikkel kibélelünk egy kisebb tepsit. Közben megpirí­tunk 20 deka kristálycukrot, és ha már barna, folyékony, felengedjük két deci tejjel és simára forraljuk. Végül belekeverünk 20 deka darált diót. A masszát a tésztalapra simít­juk, a második tésztalapot ráborít­va, tetejét villával megszurkáljuk és bekenjük tojásfehérjével. (Ké­szíthetünk belőle kis kifliket vagy táskákat is, ha úgy jobban szeret­jük, de könnyen szétfolyik a tész­ta.) Forró sütőben szép pirosra süt­jük. VADÁSZ­SZERMEK. Az őzgerincet lefejt­jük a csontról, feldaraboljuk, vékony szeletek­be kiverjük és törött borssal, majoránnával fűszerezve, hideg helyen legalább egy napig állni hagyjuk. Közben az őzmájat apró koc­kára vágott szalonnával lepirítjuk, 15 deka fi­nomra vágott gombát, zöldpetrezselymet hin­tünk hozzá, fehér borral ízesítve jól összefor­raljuk, majd sötét rántással mártást készítünk belőle. A szeleteket forró zsírban angolosra sütjük. A mártással leöntve, rizskörítéssel tá­laljuk. BURGONYÁS ZELLERKREMLEVES 1,2 kg burgonya, és ugyan­annyi zellert meghámozunk, apró kockákra vágunk, egy evőkanál zsírban megfutta­tunk, majd kevés vizet önt­ve alá, fedő alatt puhára pá­rolunk. Szitán áttörjük, 1 li­ter — viznél hígított — tej­jel feleresztjük (fele tej, fele víz), egy evőkanál Delikát ételízesítőt, sót keverünk hoz­zá és jól felforraljuk. 1 dl tejfölt elkeverünk egy tojás­­sárgájával és a forró, de már nem fővő levesbe keverjük. Pirított zseml­ekoc­kával tá­laljuk. köret-receptek ZÖLDBORSOS RIZS. 15 deka rizshez kb. '/, kiló cukorborsót számítunk, melyet 3 deka zsírban megpárolunk, az előre el­készített rizzsel összekeverjük, s friss, apróra vágott zöldpet­rezselyemmel meghintjük. A rizst e következőképpen készít­­jük­*““a®,a,n kiválogatjuk az idegen anyagokat, megmossuk, leszűrjük és kevés ideig szikkadni hagyjuk, majd tiszta ruhára téve megtörölgetjü­k. A zsírt megforrósítjuk (15 dekához kb. 3 deka zsírt veszünk) és a rizst benne 3—4 percig megfuttat­juk. Most forró vizet öntünk rá, kb. 2-3-szor annyit, mint amennyi a rizs térfogata. Megsózzuk, befödjük, felforraljuk és utána lefödve a tűzhely szélére (takarékra) húzzuk. A rizs­nek nem főnt kell, hanem duzzadni. Párolás közben nem sza­bad kevergetni, mert csirizes lesz, csak válával forgatni, hogy a szemek össze ne törjenek. A rizs kb. 20—25 perc alatt r­eg­­puhul. GOMBÁS RIZS. Ugyanannyi mennyiségű gombát veszünk, mint.A gombát vékony szeletekre vágva, zsírban meg­pároljuk, hozzáadjuk a zsírban megfuttatott rizst és a fent leírt módon tovább főzzük. ÚJBURGONYA ZÖLDPETREZSELYEMMEL. Hozzávalók: 1 kiló burgonya, 5 deka zsír, zöldpetrezselyem, só. — Az újbur­gonyát sós vízben megmossuk, így a héja könnyebben lejön. Az apróbbakat egészben hagyva, a nagyobbakat felébe vágva, forró zsírba tesszük, megsózzuk, zöldpetrezselyemmel meg­hintjük és fedő alatt puhára pároljuk. Salátával önálló fogás. KELKAPOSZTAFASIRT. Hozzávalók: */, kiló kel, 2 egész tojás, 1 deci tejben áztatott zsemle, 2 kanál finom morzsa, 12 deka zsír, só, bors. — A kelkáposztát megfőzzük sós vízben, levét jól lecsurgatjuk és vékonyan összevágjuk. 5 deka forró zsírban tovább pároljuk, hogy a nedvességét ellője. Hozzá­adunk egy tejben áztatott, jól kicsavart zsemlét, 2 egész to­jást, 2 kanál finom morzsát, sót, kevés tört borsot. Tükörtojás­sütőben, mint a talkedlit, mindkét oldalán zsírban megsütjük. UBORKAMARTAS. Hozzávalók: 4 deka zsír, 4 deka liszt, 20 deka ecetes uborka, 1 deci tejföl, só, cukor. A világos zsem­leszínű rántást készítünk, vízzel felengedjük és főzzük. Köz­ben az ecetes uborkát nagyon apró kockákra vágjuk és hoz­záadjuk a mártáshoz. Sóval, uborkaecettel, ízlés szerint íze­sítjük, végül a tejföllel elkeverjük. ZÖLDBORSÓ VAJBAN. Hozzávalók: 1 kiló zöldborsó, 5 deka vaj, 1 kanál cukor, só, zöldpetrezselyem.­­ A kifejtett gyenge zöldborsót annyi sós vízbe tesszük, hogy ellepje. Hozzáadunk 1 kanál cukrot, s fedő alatt puhára pároljuk, amíg a levét el­lövi. Tálalás előtt 5 deka vajjal elkeverjük, zöldpetrezselyem­mel megszórjuk. Ha nagyon gyenge a zöldborsó, csak nagyon kevés vizet öntsünk alája. A MAGYAR NEMZETI BANK 1983. JANUÁR 11-TŐL ÉRVÉNYES HIVATALOS ÁRFOLYAMAI FORINTBAN . Változás %-ban az előző Devizaárfolyamok héthez Egys. Devizanem vétel eladás képest 100 angol font 6282,25 6294 83 —­1,60 100 belga frank 85,33 85,51 -1 0,89 100 francia frank 593,27 594,45 + 0,71 100 holland forint 1519,12 1522,16 + 0,65 100 jugoszláv dinár — — — 100 NSZK márka 1680,11 1683,47 + 0,72 1 1000 olasz líra 29,14 29,20 + 0,76­­ 100 osztrák schilling 239 12 239,60 + 0,70­­ 100 spanyol peseta 31,51 31,57 + 7,73 100 svájci frank 2002,50 2006,50 + 1,71 100 svéd korona 543,55 544,63 + 0,71 100 USA dollár 3923,89 3931,75 - 0,37 BANKJEGY- IS CSIKK-árfolyamok vétel eladás 6099,88 6477,20 82,86 87,98 57, 04 611,68 1475,02 1566,26 54,29 57,65 1631,34 1732,24 28,29 30,05 232,18 246,54 30,59 32,49 1944,37 2064,64 527,77 560,41 380, 99 4045,65

Next