Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1983. február (25. évfolyam, 5-8. szám)

1983-02-05 / 5. szám

2. oldal AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET 1983. február 5. haderő nukleáris fegyvereinek. Gromyko bonni útja nem maradt minden eredmény nélkül. A nyugat-német közvélemény-kutatás adatai azt mutatják, hogy a lakosság többsége egy kompromisz­­szumos megoldást kíván, de ha a tárgyalások ezt nem hozzák létre, akkor elfogadja az amerikai rakéták elhelyezését Nyugat- Németországban. Az erre vonatkozó tárgyalások határideje ez év december 31.-e. Helmut Kohl kancellár abban reménykedik, hogy a tárgyalások még ez évben eredményesen befejeződnek, de ha nem, akkor a tárgyalások határidejét kitolják. Hans Jochen Vogel, a nyugatnémet szociáldemok­raták vezére, rugalmasabb álláspontra kéri Washingtont. Reagan elnök ezekben a napokban újra kijelentette, hogy változatlanul ragaszkodik a “zero option”-hoz. A bajor miniszterelnök, egyben a Bajor Keresztény-szocialista Unió vezére, miután tárgyalt Gromykoval, újságírók előtt kijelentette, hogy a “zero option” kissé “illuzórikus.” Gromyko aknamunkája Bonnban nem volt teljesen eredménytelen. Most az Egyesült Államok külügyi vezetőin a sor, hogy ellensúlyozzák Gromyko propaganda­hadjáratát Nyugat-Európában. BOSTON Újabb tudományos jóslat arról, hogy milyen is lesz az élet a jövő században? Marvin Cetron hivatásos jövőbelátó futurológus természetesen nem kártyából, tenyérből, vagy kávézaccból jósolgat, hanem a komputert előtte minden elképzelhető és elképzelhetetlen adattal. Amikor a számítógép jól lakott, kiköpte a jövőt. A sok érdekességből talán érdemes megemlíteni, hogy a következő évszázadban az átlag amerikai háromszor nősül. Először romantikus szerelemből, másodszor azért, hogy legyen aki gyerekeket szüljön neki és harmadszor kell valaki, akivel együtt tölthesse öreg napjait. A telefon a híradástechnikai szetelliták jóvoltából olyan olcsó lesz, hogy csak 25 centbe kerül majd egy beszélgetés a tengerentúlra. A futurológus komputere úgy látja, hogy 2000 után egyre több nő hozza majd a világra a más nő gyermekét - persze nem ingyen. Az amerikaiak a jövő században hosszabb ideig élnek ugyan, de hosszabb ideig is kell dolgozniok, hogy fenntarthassák életszínvonalukat és hogy ellensúlyozhassák az inflációt. Feltalálják a kábítószer elleni orvosságot és a morfiumnál hatásosabb, de teljesen ártalmatlan fájdalomcsillapítót. 14 MILLIÁRD WALLENBERGÉRT Az amerikai távirati iroda, az AP Tel Avivból keltezett jelentése szerint 14 milliárd dolláros kártérítési per készül Moszkva ellen. Ezt a felvilágosítást az amerikai újságíró egy izraeli jogásztól, Dr. Ernst Katin­tól kapta, aki tagja a Habeas Corpus nevű szervezetnek. Ez a chicagói központtal működő szervezet az egész világra kiterjed és tagjai jónevű jogászok. Katin a Habeas Corpus elnökének, Lois Kutnernek, egy chicagói ügyvédnek felkérésére Izraelben tanúkat keres. Az elmúlt évtizedekben ugyanis sok szovjet zsidó került ide és közöttük eddig is akadt néhány, aki vagy személyes élménye, vagy megbízhatónak látszó értesülése alapján hírt tudott adni Raoul Wallenberg sorsáról. A fiatal svéd diplomata 1944-ben érkezett Budapestre azzal a megbízatással, hogy próbálja megmenteni a magyarországi zsidókat az elhurcolástól és a náci koncentrációs táboroktól. Bátorságával, pénzzel, a svéd Vöröskereszt nevében kiadott mentesítő papírokkal több tízezer budapesti zsidón segíteni tudott. És amikor a szovjet hadsereg elfoglalta a magyar fővárost, az elsők között hurcolták el a svéd diplomatát. Azóta nyoma veszett. A svéd kormány ismételt követelésére Moszkva, amely kezdetben tagadta, hogy bármit is tudna Wallenbergről, 1957-ben beismerte, hogy a Szovjetunióba hurcolták. De azt állította, hogy már 10 évvel korábban szívroham következtében meghalt a Ljubljanka börtönben. Csakhogy azóta számtalan olyan tanú akadt, aki a további években, még 1979-ben is, találkozott valamelyik szovjet börtönben vagy kényszermunkatáborban a svéd diplomatával, vagy beszélt olyannal, aki látta őt. Az elmúlt hónapban is közölte a Haaretz nevű izraeli napilap egy szovjet bevándorló nyilatkozatát, aki 1972-ben négy napig együtt volt Wallenberggel a szverdlovszki börtönben. Nemcsak a svéd, hanem az egész nyugati közvélemény hosszú évek óta követeli Moszkvától, hogy végre mondja meg az igazat. Világszerte Wallenberg-bizottságok alakultak és az amerikai törvényhozás az eltűnt svéd diplomatának megadta a tiszteletbeli állampolgárságot. Ezt eddig csak egyetlen külföldi kapta meg, Winston Churchill, Anglia háborús miniszterelnöke. A chicagói ügyvéd, a Habeas Corpus elnöke, éppen a tiszteletbeli állampolgárságra alapozza tervét, így ugyanis módja van, hogy Wallenberg családja nevében egy amerikai­­ bíróságnál indítson kártérítési pert a­­ Szovjetunió ellen. Ehhez meg is kapta a svéd diplomata féltestvérének, Guy von Dardel­­nek a hozzájárulását. Ennek birtokában Luis Kutner keresetet kíván benyújtani a chicagói bírósághoz és ebben kártérítést követel Wallenberg fogvatartásáért. Minden egyes napért egymillió dollárt, egyelőre 14 milliárdot. Abban bízik, hogy a chicagói bíróság, ha helyt ad a keresetnek kimondja az Egyesült Államok területén található szovjet vagyon lefoglalását, amennyiben Moszkva nem hajlandó fizetni. Ezzel a módszerrel próbálja kényszeríteni a szovjet vezetőket,­­ hogy végre szint valljanak ebben a tragikus ^ * ügyben. NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLE Elsőnek a NEW YORK TIMES-t lapozzuk fel. Az amerikai újság bonni tudósítója kifejti: nyugatnémet kormánykörökben általánosan elterjedt az a vélemény, hogy Gromyko szovjet külügyminiszter bonni tárgyalásain új javaslattal nem állt elő az atomfegyverkezés korlátozását illetően. Friedrich Ruth magasrangú nyugatnémet leszerelési szakértő, aki jelen volt Gromyko bonni megbeszélésein, Washingtonban tájékoztatja Reagan elnököt a szovjet­nyugatnémet tárgyalásokról. A jövő hónapban viszont Moszkvába látogat, ahol szintén a fegyverkezés csökkentéséről folytat megbeszéléseket. Bonn azonban hivatalosan nem tekinti magát közvetítőnek Moszkva és Washington között, hanem érdekelt félként vesz részt a fegyverkorlátozást célzó tárgyalásokon. Az amerikai napilap bonni tudósítója a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a bonni kormány kétkedéssel fogadta Hans Jochen Vogel ellenzéki szociáldemokrata kancellár­jelölt Moszkvában szerzett értesüléseit, melyek szerint a szovjet vezetőség az eddiginél rugalmasabb magatartást helyezett kilátásba. Vogel, aki a múlt héten járt a Szovjetunióban ugyanis arról számolt be, hogy Moszkva hajlandó volna tárgyalni a középhatósugarú rakétákban elhelyezett nukleáris robbanófejek számáról is, és nem csupán magukról a rakétákról. A Nyugat már régen szerette volna ezt elérni, mert számítások szerint a robbanófejek terén is igen nagy a fölénye a Szovjetuniónak a NATO-val szemben. Gromyko szovjet és Genscher nyugatnémet külügyminiszter tárgyalásairól azonban az szivárgott ki, hogy a moszkvai vendég nem mutatott semmiféle hajlandóságot a robbanófejek számának érdemei megvitatására. Gromyko azt állította, hogy a NATO több nukleáris robbanófegyverrel rendelkezik, mint a Varsói Paktum. Bonni kormánykörökben hiányolták azt is, hogy Gromyko nyugatnémetországi tartózkodásakor nem volt hajlandó nyilatkozni arról, pontosan miképpen értette Andropov azt a javaslatát, hogy a Szovjetunió esetleg megsemmisítené már meglévő középtávú nukleáris rakétáinak egy részét. A szovjet külügyminiszter még azt sem árulta el, hogy milyen nukleáris rakétákra utalt Andropov a korszerű és 3 robbanófejjel ellátott SS-20-asokra, vagy pedig az azoknál sokkal régibb SS-4-esekre és SS-5-ösökre. A LOS ANGELES TIMES vezércikke a következőképpen kezdődik. Gromyko szovjet külügyminiszter nem tudta megingatni a nyugatnémet kormány eddigi nézeteit. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya változatlanul rendíthetetlen híve a NATO úgynevezett kettős határozatának, amelynek lényege, hogy még az idei év vége előtt megkezdik az amerikai középhatósugarú rakéták hadrendbe állítását Nyugateurópában, ha addigra nem sikerül olyan egyezményt kötni a Szovjetunióval, amely feleslegessé tenné a szóbanforgó rakétákat. Meg kell azonban jegyezni, Gromyko nem is remélte, hogy alapvető változást tud előidézni a Kohl i « amerikai’kanadai , w l i Magyar Élet l M c^4mericaqj»CanadiaricHunffaríaqtcLífe | gSSflBHv AMERICA'S LARGEST VI/EEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE • ' M ..------------ ---------------■ ■ ■ ■ i ------------ ■ • ■ ....................... TORONTO • MONTREAL ■ NEW YORK»CHICAGO*LOS ANGELES«CLEVELAND • DETROIT * FLORIDA J 'WHaWWttHWmWHWMtWWMWIHWaWMmHHMWtHHW)' I 3636 North Paris Ave, Chicago, Illinois 60634 1 Főszerkesztő és kiadó:ÁDÁM HALMÁGY1 LAJOS Telefon: 312 / 625-8774 ■ Second Class Postage paid at Chicago, 1L Published: every Saturday, except in January and July one week. g Előfizetés egy évre: US $ 25.00, félévre US$ 13.00 ■ Subscription 1 Year ÜSS 25,00, half Year US$13,00 1 Editorai and Publishing Office: 3636 N. Paris Ave., Chicago, IL 60634 Phone:312-625-8774: Managing Editor and Publisher: _ Louis Halmagyi Adam. ■■■■■■■■■■■■ÉaiaiaaaaaaiKnaaai

Next