Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1983. október (25. évfolyam, 38-42. szám)

1983-10-01 / 38. szám

MR- LOUIS SZATHMARY LEIS 83. 12.31 N, LINCOLN A VE. CHICAGO IL 60614 24.oldal ÁRA: USA 60 c v Jpmerikai-kanadai m ^§| sl M Magyar Elet ff Canadian cHuneaáan AMERICA’S LARGEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN Lj\NGUAGE^'i^'|HK^ _____________________EGYETLEN ORSZÁGOS MAGYAR NYELVŰ HETILAP AMERIKÁBAN______________________ V0L.25.N0.38.XXV.évf.38.szám. NEW YORK*CHICAGO*LOS ANGELES*CLEVELAND*DETROIT★ FLORIDA October 1, 1983 BEFEJEZŐDÖTT A MADRIDI ÉRTEKEZLET MIT SODOR A TENGER JAPÁN FELÉ? MIÉRT VANNAK US KATONÁK LIBANONBAN? KI HISZ A SZOVJET ÍGÉRETEKNEK? MIÉRT VANNAK US KATONÁK LIBANONBAN? Egy 19 éves amerikai tizedes halála előtt néhány nappal írt levelében azt mondja szüleinek, hogy nem tudja miért van Libanonban. Nem ő volt az egyetlen, aki nem tudta, hogy mit keresnek a US katonák Libanonban. Reagan elnök a libanoni kormány támogatására és a béke előmozdítására rendelte ki a tengerészgyalo­gosokat (marines) a libanoni gyűlöletpokolba. Ahhoz, hogy feladatukat teljesítsék, tragikusan kevesen vannak. Ezer amerikai és ugyanannyi francia, valamint olasz katona áll szemben 30.000 jól felszerelt szír katonával és sok ezer különböző politikai színezetű partizán-mozgalommal félig-meddig katonai harcosaival. Libanonban mindenki ellensége mindenkinek. A dolgokat túlságosan egyszerűen látja az, aki úgy véli, hogy a probléma a mohamedán és a keresztény arabok közötti hatalmi vetélkedés. A valóság az, hogy nincs se egységes mohamedán, se egységes keresztény front. A vallásfelekezeti és törzsi gyűlölködés lángja magasan lobog. Libanon még ma is a középkori vérbosszú hazája, ahol egyéni, családi, törzsi, nemzeti és vallásfelekezeti gyűlölködés alapján ölik egymást az emberek. Reagan elnök felhatalmazta a beiruti repülőtér katonai parancsnokát, hogy bármikor kérheti a part előtt állomásozó US csatahajók és repülőgépek megtorló bombatámadásait, ha annak szükségét látja. Az elmúlt napokban a televízió közvetítette az US körzetparancsnok állásfoglalását. Csak végső esetben fogja kérni a megtorló bombázást. Ennek a szokatlan állásfoglalás­nak hátterében komoly politikai és stratégiai meggondolás áll. Ha US csatahajók ágyúi és repülőgépei bombáznák a mohamedán drúzok állásait, ahonnan az amerikai tengerészgyalogosokat lövik, akkor az Egyesült Államok katonailag már be is avatkozott a libanoni testvérháborúba. Még­pedig senki oldalán, de a mohamedánok ellen. (A drúzok mohamedánok). Ez a lépés a békét nem mozdítaná elő. Ilyen körülmények között sokan úgy gondolják, hogy a legjobb lenne visszavonni Libanonból azt a néhány száz US katonát. A Reagan kormány ezt nem teheti, mert ezzel megszegné Gemayel libanoni elnöknek tett ígéretét és ami még ennél is rosszabb, feladná a szabad és független Libanon eszméjét. Nem lehet látni. Ha Libanon Szíria fennhatósága alá kerül, akkor a Szovjetunió közvetett befolyása - kivéve Izraelt - kiterjedne az egész Közép-Keletre. Izraelt a Szovjetunió által irányított arab gyűrű venné körül. Közvetlen veszélybe kerülne Szaud Arábia és a Perzsa-öböl környéke is. Itt az ideje, hogy az Egyesült Államok népe világosan felismerje: Közép-Keleten a Szovjetunió áll szemben az Egyesült Államokkal. Ez a szembenállás eddig is megvolt, de nem volt közvetlen. A Szovjetunió érdekeit Szíria képviselte, az Egyesült Államokét pedig Izrael. Most, hogy Begin elnök idegeit az óriási felelősség terhe kikezdte és az izraeli kormány megkezdte csapatainak fokozatos kivonását Libanonból, az Egyesült Államok katonailag is szemben találta magát egyenlőre Szíriával, hosszabb távon a Szovjetunióval. Itt az ideje, hogy az amerikai közvélemény rádöbbenjen. A Libanonban állomásozó ezer US katona a szovjet érdekek terjeszkedését igyekszik meggátolni. Ahhoz képest, ami kockán forog, az US katonák létszáma Libanonban megdöbbentően elégtelen. Húsz, harmincezer főnyi US haderő kellene ahhoz, hogy Szíria és a Szovjetunió komolyan vegye az US kívánságokat a Közép-Keleten. Mi forog kockán: Ha Libanon Szíria kezére kerülne, a Szovjetunió kitűnő kikötőket és katonai támaszpontokat nyerne a Földközi­tenger keleti felében. Törökország, mint NATO bástya, el lenne vágva. Szíria esetleges katonai és politikai sikere megváltoztatná Egyiptom külügyi politikáját. Az Egyesült Államok most egy “koalíciós”

Next