Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1983. november (25. évfolyam, 43-46. szám)

1983-11-05 / 43. szám

24.oldal jggm|g^ ^ g* ^ijigi^ÁRAI USA 6° © % Amerikai-kanadai m vi M Magyar Elet m jdl^jjrAmeiícari* Canadiaq cHtingarían AMERICA’S LARGEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE mBL T685SL ____________________________EGYETLEN ORSZÁGOS MAGYAR NYELVŰ HETILAP AMERIKÁBAN VOL.25.NO.43.XXV évf 43 szám .NEW YORK*CHICAGO*LOS ANGELES*CLEVELAND * DETROIT * FLORIDA November 5, 1983 “LÍZERPAJZS” AZ USA FELETT Reagan kiállt a Monroe elv mellett San Franciscoi nagy kémbotrány KGST tagállamok közgyűlése “LÉZERPAJZS” AZ USA FELETT Tudós fizikusok és a legkiválóbb fegyverkezési szakemberek arra biztatják Reagan elnököt, hogy mielőbb kezdje el az úgynevezett “lézerpajzs” kiépítését az Egyesült Államok területe felett. Ezt a gondolatot maga Reagan elnök vetette fel, ez év március 23-án elmondott beszédében, amelyet a televízió is közvetített. A lézerpajzs nem nukleáris fegyver. Kimondottan védelmi célokat szolgál. Lényege az Egyesült Államok felett műholdakon elhelyezett lézersugár-fegyverek hálózata. Atombombát szállító rakéták közeledésére a lézerfegyverek automatikusan működésbe lépnek és azokat elpusztítják. Mivel a lézersugár nem nukleáris fegyver, előállítását és felhasználását semmiféle eddigi nemzetközi egyezmény nem korlátozza. Reagan elnök márciusi beszéde óta a legkiválóbb fizikusok behatóan foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Köztük van a magyar származású Teller Ede is, Reagan elnök régi, “nem hivatalos”, de annál befolyásosabb tanácsadója az atomfegyverkezés terén. A bizottság jelentette az Elnöknek, hogy jelenlegi technikai tudásunk elegendő ahhoz, hogy a lézerpajzs gondolatát megvalósítsuk. Egyesek egyelőre kísérleti lézerhálózatot javasolnak, mások úgy vélik, hogy előnyösebb lenne, ha mielőbb megkezdenénk a végleges hálózat kiépítését. Az Elnök úgy látja, hogy a lézerpajzs nemcsak megvalósítható, de szükséges is ahhoz, hogy a fék nélküli atomfegyverkezési versenyének véget vessünk. Az Elnök problémája inkább financiális, mint technikai jellegű. A bizottság becslése szerint a kísérleti lézerhálózat, amely 1990-re készülne el, 27 milliárd dollárba kerülne. A végleges hálózat költségeit­­ 100 milliárd dollárra becsülik és a megvalósítása esetén 2000-ben venné át a kísérleti hálózat szerepét. A kérdés az, hogy ezeket a jelentős összegeket mikor tudjuk “fájdalom nélkül” beiktatni amúgy is túlterhelt szövetségi költségvetéseinkbe. Reagan elnök az elmúlt napokban megtartott sajtóértekezleten elkerült minden erre vonatkozó kérdést. Arra hivatkozott, hogy még nem volt ideje áttanulmányozni a szakértők jelentését. Az elnök politikai tanácsadói szeretnék a döntést a választási küzdelmek utáni időre elhalasztani. A Pentagon szószólói alapos meggondolást javasolnak. Attól félnek, hogy a lézerpajzs költségei hátrányosan fogják érinteni a hajó és a repülőgépgyártási költségeket. Reagan elnök ígéri a mielőbbi döntést, hogy a lézerpajzs előkészítési költségeinek egy részét már az 1985-ös költségvetésbe beiktathassa. Minden jel arra vall, hogy az űrháború gondolata ma már túllépte a videó készülékek fantázia világát és rövid időn belül mindennapi életünknek egyik gondja lesz. A technika haladásával életünk egyre veszélyesebb és költségesebb.

Next