Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1983. december (25. évfolyam, 47-51. szám)

1983-12-03 / 47. szám

1983. december 3. AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET 3. oldal Hogyan ünnepeltetik a Szovjetben november 7.-ét ? Hogyan ünnepli - helyesebben ünnepelteti - a Szovjetunió november hetedikét? Nem Moszkvában, a Vörös téren, hanem a hatalma birodalomban mindenütt, városban és falun, Kamcsatkától a Tisza csapi-záhonyi kanyarulatáig. Magyar nyelven is betekintést kaphatunk ebbe az Ungváron megjelenő Kárpáti Igaz Szó tudósításaiból. Elég fellapozni ennek a magyar nyelvű szovjet lapnak a november nyolcadiki számát, hogy érzékeljük hogyan zajlik le az a nap, amelyet a szovjet rendszer legnagyobb ünnepének tart, és amelynek rítusa évről-évre ugyanaz. A szavakat szinte csak egymás közt váltogatják, csaknem betű szerint előre elmondható, mi áll az ungvári pártlap idei november nyolcadiki terjedelmes hasábjain. A pártzsargon dagályossága Sztálin óta mit sem változott, a sztahanovista munkaverseny alig vesztett szörnyűségéből, a kárpátalajai magyar pedig ama gépezetnek a kerekei között őrlődik, amely alól csak azokban az órákban szabadul, amikor magánember lehet. Mi olvasható a Kárpáti Igaz Szóban tavaly november hetedikéről, a november nyolcadiki számot csaknem teljesen kitöltő tudósításokban? Ungváron az ünneplőket az Ung­várján a csehek által épített kormányzósági épület előtti térre vonultatták. Idézzük az ungvári lapot: A hatvanötödik győztes október köszöntött szovjet földünkre, országszerte dicsőítik az az örökké élő forradalmat. A transzparensek azt hirdetik, hogy az uzshorodiak határtalanul hűek a Nagy Október, a kommunizmus ügyéhez. Ezt a hűségüket tettekkel, a munka frontján elért újabb sikerekkel juttatják kifejezésre. Az iparvállalatok dolgozói például októberben 106 egész öt tized százalékkal tettek­ eleget termékértékesítési feladatuknak. Majd magáról az ünnepségről: Vastaps fogadta az uzshorodi helyőrség katonáit, akik díszlépésben vonultak el az emelvény előtt. A hála megnyilvánulása volt ez azok iránt, akik éberen őrködnek Október vívmányai, a szovjet emberek békés munkája felett. A tömegfelvonulásról pedig: A munkásosztály menetoszlopait a hagyományokhoz híven a mechanikai üzem kollektívája nyitotta meg. Jellemző, hogy a dolgozók 98,8 százaléka bekapcsolódott a kommunista munkamozgalomba. Ez olvasható a Kárpáti Igaz Szó ungvári tudósításában. A munkácsi ünnepségről a lap így : Az iparvállalatok ünnep előtti versenyében elért kiváló eredményekért a kerület elnyerte a területi pártbizottság, a területi tanács és a területi komszomolbizottság vörös vándorzászlaját. Az iparvállalatok közül elsőnek a kötöttáruipari termelési egyesülés képviselői haladtak el a díszemelvény előtt. E vállalat évek óta a szocialista Verseny hangadója. Beregszászon, az ősi magyar diákvároská­ban a menet élére a kivezényelt fiatalokat állították. Az ünnepi felvonulást a hagyományokhoz híven a tanulóifjúság nyitotta meg. A középiskolák és nyolcosztályos iskolák, a szakiskolák menetoszlopai a Felszabadulás­i téren felállított díszemelvény előtt elhaladva, számot adtak a tanulásban és a munkában elért sikereikről s arról, hogy méltóan fogadják a Szovjetunió megalakulásának közelgő hatvanadik évfordulóját. Majd: Nagy tapssal fogadták a jelenlevők az építőanyagipari gyárigazgatóság menetoszlo­pát. A nemrég még lemaradozó kollektíva a Szovjetunió hatvan­adik évfordulója tiszteletére indított szocialista versenyben a kerület élenjáró vállalatai közé küzdötte fel magát. Nagyszőllősön és Ilosván, Técsőn és Nagybereznán, Rahón és Perecsenyben­­ a november hetediki ünnepség évről-évre ilyen egyazon kaptafa szerint folyt le. Minden bizonnyal idén is. Ahogy egy dunántúli magyar írta szerkesztőségünknek: “amióta Kárpátalján jártam, nem panaszkodom többé.” GRENADA GÖRÖNGYÖS ÚTJA A MARXISTA TERRORTÓL A LASSÚ KIBONTAKOZÁSIG Grenada göröngyös útja a marxista terrortól a lassú kibontakozásig... Egyetlen tömör mondatban így foglalhatnánk össze annak a több mint négy esztendőnek lényegét, amely alatt a festői karibtengeri sziget a marxista párt uralma alatt volt kénytelen élni. Az amerikai csapatok, amelyek a grenadai miniszterelnök, Maurice Bishop meggyilkolása után néhány nappal megszállták a szigetet, a titkos iratok és fegyvertárak egész sorát találták. Többek között öt, katonai segítségre vonatkozó szerződés okmányait hozta most nyilvánosságra az amerikai külügyminisz­térium. 1980 és 1985 között a Szovjetunió 3,050­ használt, de felújított gépfegyver szállítására kötelezte magát. Ezen kívül vállalta 2,500 használt szovjet puska, 7,000 akna, 15,000 gránát, több mint 1,000 pisztoly és 74 gránátvető küldését. Az észak-koreaiaktól, a velük kötött szerződés alapján 1,000 gépfegyvert kapott volna öt év alatt a grenadai marxista kormány. A szerződések azt is igazolták, hogy a Szovjetunióból 25 és fél millió, Észak- Koreától pedig 12 millió dolláros támogatást kap a kis szigetország. Kuba, külön szerződésben vállalta, hogy állandóan 27 katonai tanácsadót tart Grenadában, ezen kívül körülbelül egy tucat olyan szakembert, aki szintén tanácsadóként működik és négy hónaponként cserélődik. Ezek a tanácsadók és szakértők a grenadai hadsereg és a növekvő milícia tagjainak kiképzését szolgálták volna. A nyilvánosságra hozott iratok között több jegyzőkönyvet is bemutattak az amerikaiak. Ezek a Grenadát kormányzó marxista párt központi bizottságának üléseiről árultak el sok belső titkot. Október 12-én, egy nappal Bishop miniszterelnök háziőrizetbe vétele előtt, a központi bizottság 15 órán át tartó maratoni ülésén szavazta meg, hogy a miniszterelnököt háziőrizetbe kell venni, telefonját ki kell kapcsolni, fegyvereitől megfosztani,­­ saját érdekében. A jegyzőkönyv szerint a döntést a központi bizottság tagjai hosszantartó tapssal fogadták. Ugyanígy nagy tapssal és lelkesedéssel üdvözölték Kubában az első Iljusin utasszállító repülőgépet, amely 53 kubai, szovjet, északkoreai, bolgár és keletnémet diplomatát hozott, családjával együtt. Az amerikaiak Grenadából Mexikóba vitték őket és onnan repültek a szovjet Aeroflot légi­­társaság gépével Havannába. A repülőtéren Fidel Castro személyesen fogadta és ölelgette meg valamennyit. A NEW YORK TIMES havannai tudósítója idézi a hivatalos jelentést, amely szerint 679 kubai várja hazaszállítását Grenadából. Kilencen az ottani szovjet nagykövetségen vannak, 27 kubai állampolgár sorsáról nem tudnak, valószínű, hogy az ellenségeskedések során életüket vesztették. Kubában 2 milliós tömeg áldozta fel szabadnapját és úgynevezett “vörös vasárnap” munkával emlékezett meg a Grenadában elhunyt, vagy megsebesült honfitársakról. Az csak természetes, hogy a vasárnapi munkát “önkéntes’ felajánlással vállalták a kubai dolgozók, ahogyan az marxista vezetés alatt álló országokban szokásos. Pénteken 14 tagú delegáció látogatott el Washingtonból Grenada fővárosába. A képviselőkből álló csoport találkozott Sir Paul Scoon-nal, aki II. Erzsébet angol királynőt képviseli kormányzói minőségben. Kifejtette az amerikai képviselőknek: fontos lenne, ha az amerikai katonák egy része hosszabb ideig maradna a szigeten. A lakosság lelkesen fogadta a tengerészgyalogosokat, akiknek jelenléte helyreállította a rendet és véget vetett a több mint két héten át tartó teljes káosznak. Az amerikai képviselő­csoport megtekintett egy muníció-raktárt, ahol 8 és fél millió lövedék sorakozott ládákban egymás mellett. A 82-ik amerikai ejtőernyős divízió vezérőrnagya kijelentette: egész csapatteste nem kap ennyi muníciót egy év alatt. Az egyik ládán jól olvasható a szállító és a címzett neve: “Kubai gazdasági hivatal Grenada”. Csak éppen az nem állt a ládákon, hogy a kubai vendégmunkások felszereléséhez tartozik.

Next