Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1984. június (26. évfolyam, 21-25. szám)

1984-06-02 / 21. szám

Mr. Louis Szathmary 24.oldal aff^'/Lincim Ave ARA: USA 600 Chicago, IL 60614 | amerikai-kanadai m | Magyar Elet | cAmerícari* CanadiarfllungariariJ^Life AMERICA’S LARGEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE ____ ■ EGYETLEN ORSZÁGON MAGYAR NYELVŰ HETILAP AMERIKÁBAN. . Vol.26.No.21 .XXVI.évf.21 .szám NEW YORK*CHICAGO*LOS ANGELES*CLEVELAND*DETROIT*FLORIDA June 2, 1984 OROSZ ROHAM AFGANISZTÁN ELLEN Szerelmi vallomások Jaruzelski és Cseryenko között 220 Kongresszusi képviselő az erdélyi magyarság önrendelkezési jogáért A MEXIKÓI PROBLÉMA Mexikó elnöke, Miguel de la Madrid, meglátogatta az elmúlt napokban Reagan elnököt és 30 perces beszédet mondott az US Kongresszusban. Beszédében vázolta Közép- Amerikára vonatkozó külpolitikai elgondolását, amely elvet minden katonai kezdeményezést. Kifejtette azt a nézetét, hogy a dél és közép-amerikai államok jelenlegi problémái az elmúlt évszázadok szociális és gazdasági rendszerének hibáira vezethetők vissza. “Nem tudjuk elfogadni, hogy Közép- és Dél-Amerika keleti és a nyugati világ közötti küzdelem színterévé váljon.” - mondta de la Madrid. Állásfoglalása nem volt meglepetés a Reagan kormány számára. Meglepetés volt azonban az elmondott beszéd erőteljes hangja. Mexikó elnöke kifogásolta a két szuperhatalom óriási költségekkel járó fegyverkezési versenyét. Az US Kongresszus demokrata szárnya, többször megtapsolta a mexikói elnök beszédét. De la Madrid washingtoni látgatása újabb bizonyítéka annak, hogy kicsi lett a világ. Nincs olyan nép, amelyet a gazdasági élet ezernyi szála ne kötne össze más népekkel. Ennek a megállapításnak igazsága különösen szembetűnő az Egyesült Államok és Mexikó esetében. Nyolc évvel ezelőtt Mexikóban igen gazdag olajforrásokra bukkantak. Úgy nézett ki a dolog, hogy Mexikó rövidesen Közép- Amerika gazdasági nagyhatalmává növi ki magát. Ez az álom hamarosan szertefoszlott, amikor kiderült, hogy a sok milliárdos olajexportból úgyszólván semmi sem szivárgott le a lakosság szegényebb rétegeibe. A mexikói forradalom után 73 évvel a gazdagok és a szegények közötti szakadék ma talán még mélyebb, mint azelőtt volt. Az olajból eredő óriási haszon a lakosság felső 10%-os rétegének a zsebébe vándorolt. Évente 400,000 új munkahelyre lenne szükség, hogy Mexikó lépést tartson népének szaporodásával. Az olajkonjunktúra idején több mint 85 milliárd dolláros külföldi kölcsönnel megindult az olajfinomítók fejlesztése és a lakóházak építése. Ez a sokat ígérő folyamat 1982-ben megtört, amikor a világ olajszükséglete váratlanul erősen lecsökkent. Maradt a 85 milliárdos adósság, amelynek Mexikó a kamatjait sem tudta fizetni. Az Egyesült Államok azonnal 1 milliárd dollárt előlegezett az előrelátott olajszállításokra. A világ nagy bankjai 1,5 milliárd dolláros újabb kölcsönnel lehetővé tették a kamatok részbeni fizetését. A KÉT ORSZÁG VISZONYÁBAN AZ A KÜLÖNÖS, HOGY AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK NEM ENGEDHETI MEG A DÉLI SZOMSZÉD GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI ÉLETÉNEK ÖSSZEROPPA­NÁSÁT. Ennek a “nagylelkűségnek” hátterében óriási gazdasági érdekek húzódnak meg. A PERZSA ÖBÖL HELYZETE EGYRE BIZONYTALANABB. VÁLSÁG ESETÉN A MEXIKÓI OLAJFORRÁSOK KÖZELSÉGE STRATÉGIAI SZEM­PONTBÓL NAGY FONTOSSÁGÚ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS A NYUGATI VILÁG SZÁMÁRA. Mexikó gazdasági bukása maga után vonná a kommunista veszedelmet, közvetlenül az USA 3000 mérföldes déli határán. Mindezt tekintetbe véve, kétségtelen,hogy a Fehér Ház teljesíteni fogja de la Madrid elnök gazdasági vonatkozású kéréseit. Még akkor is, ha Mexikó gazdasági életének talpraállítása továbbra is bizonytalan marad. Mexikó válságának ugyanis több oka van. Ezek egyike az általános korrupció, amely de la Madrid kormányának minden fáradozása ellenére ma is fennáll. Eddig minden “forradalmi kormány” hadat üzent a korrupciónak és eddig mindig csatát vesztett. Pedig a nép munkabíró és munkaéhes. A mexikóiak illegális és tömeges bevándorlása az Egyesült Államokba súlyos tehertétele a két ország viszonyának. Mégis, a gazdasági érdekek szorosan összefűzik a két szomszéd sorsát, így adódik, hogy az Egyesült Államok gazdaságilag segíteni fogja Mexikót, még akkor is, ha külpolitikai téren nézeteik homlokegyenest ellenkeznek.

Next