Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1984. november (26. évfolyam, 42-45. szám)

1984-11-03 / 42. szám

Mr. Louis Szathmary Lej:84.12.31. . a* «Mai siU.,1"...TM Aras­hsa «o« amerikai-kanadai « Magyar Elet t^meiicai­»CanadianicHungarian­cLife AMERICAnS LARGEST WEEKLY IN THE HUNGARIAN LANGUAGE ■­­ •" "" """" ■ " ______ EGYETLEN ORSZÁGOS MAGYAR NYELVŰ­ HETILAP AMERIKÁBAN. Vol.26.No.42.XXVI.évf.42.szám NEW YORK*CHICAGO*LOS ANGELES*CLEVELAND*DETROIT*FLORIDA November 3, 1984 Iimna és Nyugatnémetország ÉS NOBEL-DÍJASOK SZOVJET BELPOLITIKA Stockholmi tárgyalások eredményező USER A BIOLÓGIÁBAN KUBAI CUKORBÓL SZOVJET VODKA IZRAEL KIBONTAKOZÁSA KÍNA ÉS NYU­GATNÉMETORSZÁG Kohl kancellár megbeszélései a kínai vezetőséggel különösen barátságos légkörben folytak. Kínának és az NSZK-nak nincsenek egymással politikai problémái, annak ellenére, hogy különböző társadalmi és politikai rendszerekhez tartoznak. A kínai pártvezér, Deng, elmagyarázta Kohl-nak, hogy változott a nemzetközi helyzet értékelése Kínában az elmúlt évek során. Az egyik legjelentősebb változás Maonak a háború elkerülhetetlenségét hirdető teóriájára vonatkozik. Ezek szerint a harmadik világháború, mely az Egyesült Államok és a Szovjetunió között nukleáris összecsapáshoz vezet ugyan ideig óráig elhalasztható, de a két szuperhatalom versengése következtében nem kerülhető el. A pekingi vezetőség nem osztja többé ezt a nézetet. Amit Deng, vendégének, Kohl-nak a háborúról és békéről mondott, egyszerűen azt jelenti, hogy Kína ugyan még mindig résen van a szovjet medvével szemben, de már nem tartja oly veszedelmesnek, mint a hetvenes évek első felében. Ehhez a témakörhöz tartozik Kína álláspontja a varsói szerződés államait, nemkülönben a két német állam egymáshoz való kapcsolatát illetőleg. Erről a következőket olvassuk: A kancellár megelégedetten vette tudomásul Kínának a varsói szerződés államaival szemben alkalmazott stratégiáját, amely ezeknek az államoknak Moszkvától való nagyobb önállóságát és függetlenségét célozza. A SÜDDEUTSCHE ZEITUNG cikkírója ezután a tárgyalások gazdasági oldalára tér rá. A kínaiak úgy vélik, hogy a Szövetségi Köztársaságban olyan partnerre találták, aki az üzleti kapcsolatok terén több rizikót hajlandó vállalni, mint mások. Megkaphatják az óhajtott technológiát és az ország modernizálásához szükséges ismereteket is. Egy további téma, mely a pekingi tárgyalások napirendjén szerepelt, a lehetőség kínai diákok számára, hogy német egyetemeken tanuljanak. Kohl kancellár óhaja, hogy ezek szellemtudományi tanulmányokat is végezzenek, a cikk szerint aligha valósulhat meg. Amit a kínaiak a nyugattól meg akarnak tanulni, messzemenően a természettudományi és technikai szakokra szorítkozik. Nyugaton a kínaiak fizikát, kémiát és orvostudományt tanulnak, nem pedig irodalmat, filozófiát vagy történelmet. Ennek politikai, ideológiai, filozófiai és pszichológiai okai vannak. A szociáldemokráciához közelálló FRANKFURTER RUNDSCHAU kom­mentárjából idézünk. “Távolkeleti harmóniák” címmel szintén első helyen Kína világpolitikai irányvonalát elemzi. Kína ma - jobban mint valaha - békés állapotokra törekszik határain. Politikusai nemcsak tapasztalatból tudják, hogy a feszültségnek mindig nemzetközi elágazásai vannak. Kínának égető szüksége van gazdasági élete modernizálására. A németektől ebben várnak segítséget, éppúgy mint más, a fejlődés élén járó, iparosodott országoktól. Hogy ez működhessék, szükség van egyfajta harmóniára, melyet általában békének neveznek s aminek egy időben enyhülés volt a neve.” A német egység kérdésben a FRANKFURTER RUNDSCHAU szerkesz­tője a kínai álláspontot óvatosnak találja, s ennek okát kutatja. A kisebb keleteurópai államok szégyenlős emancipációs törekvéseire való tekintettel a kínai vezetőség most az európai status-quo álláspontjára helyezkedik, ezért maradt ki a pohárköszöntőből a német egység mielőbbi elérése, mint jókívánság.Végülis az NDK a kínaiak másik német gazdasági partnere, vagy legalábbis a legjobb úton van ebben az

Next