Amerikai Magyar Népszava - Szabadság, 1996. július-december (106. évfolyam, 27-52. szám)

1996-07-05 / 27. szám

1996. július 5., péntek „Mélységesen el vagyok keseredve..." BUDAPEST­­ „Mélysége­sen el vagyok keseredve, és még abban sem vagyok biztos, hogy volt 1956", jelentette ki Göncz Árpád egy tv-interjú­ban. A köztársasági elnök úgy érzi, hogy az elmúlt hetekben Nagy Imrével kapcsolatos vi­ták ideológiai jellegűek vol­tak, pártérdekeket szolgáltak. Az ünneprontást felsőfokon gyakorolta a politika, amely a vitákból „csak" Nagy Imrét hagyta ki, azt az embert, aki­nek volt ereje a végsőkig ki­tartani, pedig tudta, hogy mi­vel néz szembe, hogy életét kell adnia Magyarországért, mondta Göncz Árpád felin­­dultan. Elmondta, hogy egykori 56- osként mélyen és személye­sen érintik őt ezek a viták, nem tudja elképzelni, hogy m­iért kell rosszhiszeműnek te­kinteni azokat, akik benyúj­tották a Nagy Imre emlékét megörökítő törvényjavaslatot. Mint arról korábban beszá­moltunk, Nagy Imre születé­sének 100. évfordulóján az egykori miniszterelnök emlé­két megörökítő törvényjavas­latot nyú­jtottak be a szocialis­ták, melyet csaknem minden más párthoz tartozó szentség­­törésnek tartott. Az elnök a belpolitikáról szólva azt mondta, Magyar­­ország évszázadok óta hal­mozza gondját, baját, amelyet nem lehet egyetlen választási ciklus alatt megoldani, „pozi­tívan értékelem viszont, hogy a kormánynak volt bátorsága szembenézni a gazdasági ne­hézségekkel, a népszerűtlen­ség veszélyét is magára vállal­­va... . AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA/SZABADSÁG Százharminchat polgármestere van az RMDSZ-nek BUKAREST­­ Romániá­ban megtartották a helyha­tósági választások második fordulóját is. Eddigi adatok szerint az RMDSZ-nek 136 polgármestere van. A második menetben az RMDSZ 48 jelöltje közül 15 nyert, 6 Bihar, 3 Szatmár, 2-2 Arad és Maros, 1-1 pedig Kolozs és Kovászna megyé­ben. Mint várható volt, az er­délyi nagyvárosokban az RMDSZ jelölteknek nem sikerült megszerezniük a győzelmet a többségi román lakosság etnikai szavazása miatt. Nagy megerősödést muta­tott a Demokratikus Konven­ció ellenzéki pártkoalíció. A konvenció ad polgármestert Temesváron, Aradon és Nagy­bányán is, míg Csíkszeredán Csecső Csaba független jelölt lett a polgármester, legyőzve az RMDSZ-jelöltet, Búzás Lászlót. Az RMDSZ szerint a függetlenként indult és meg­választott magyar polgár­­mesterek többsége magáévá tette az RMDSZ önkormány­zati programját. Mint közöltük, Kolozsvá­ron Gheorghe Funar polgár­­mester, a Nagy-Románia Párt elnöke már az első fordulóban megszerezte az abszolút több­séget. Ellenzéki polgármestere lett Bukarestnek. A konvenció jelöltje, Victor Ciorbea a sza­vazatok 57 százalékát szerezte szemben az egykori teniszsztár Ilie Nasatase 43 százalékával. Növekszik a külföldiek ingatlanvásárlása BUDAPEST­­ Rohamosan növekszik a külföldiek ingat­lanvásárlása Magyarországon, minthogy január elsejétől már jogi kiskapuk nélkül is lehet lakást szerezni. A budapesti Népszava be­számolója szerint főleg néme­tek és osztrákok vásárolnak Magyarországon házat vagy lakást. A legkedveltebb helyek közé Budapest, a nyugati határ közelében lévő területek és a Balaton környéke tartozik. Magyar Tudósok Világtalálkozója Hogyan lehetünk sikeres nemzet a III. évezredben? BUDAPEST - A Magya­rok Világszövetsége IV. kong­resszusához kapcsolódva ren­dezte meg a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesüle­tek Szövetsége a Magyar Tu­dósok Világtalálkozóját. A ta­nácskozás célját abban jelölték meg, hogy a tudósok keresse­nek választ arra a kérdésre: mit kell tenni azért, hogy a harmadik évezredben Ma­gyarország a sikeres nemzetek között legyen? A meghívott mintegy 350 tudós előtt Göncz Árpád elnök bevezető előadásában felve­tette: nem könnyű annak tisz­tázása, hogy „hová és merre tartsunk". Biztos, hogy sem Keletre, sem a szocializmus­hoz nem akar Magyarország visszatérni. Göncz Árpád azonban azt is kérdésessé tette, hogy a sokféle válságjelen­séggel szembenéző kapitaliz­mus lehet-e Magyarország számára az ideális modell. Az elnök szerint nem sza­bad sikertelennek bélyegezni az országot, hiszen az elmúlt hat év alatt történelmi mérték­kel nézve 80-100 évet léptünk előre és türelmetlenség lenne ettől a rövid időtől egy új értékrend meggyökerezését kívánni. Nemzetközi összejövetel­ről lévén szó, végül az elnök aláhúzta, hogy „nemzeti tu­dománynak" tulajdonképpen csak a magyar nyelv- és iroda­lomtudományt, valamint a ro­kon tudományokat lehet ne­vezni. Michelberger Pál, a Magyar Tudományos Akadémia al­­elnöke az angol nyelv kizá­rólagosságától óvott a tudo­mányos publikációkban, azt a helyet foglalva el, mint a latin a középkorban. „A tudomá­nyos nyelvek sokfélesége ugyanis a gondolkodásmódok változatosságát és egymást gazdagító hatását jelenti", mondta Michelberger. Magyar Bálint kultuszmi­niszter azonban úgy vélte, hogy a globalizáció nem ve­szélyezteti a kultúrák sokfé­leségét. Előnyként hozta fel, hogy olyan információk töme­ge válik viszonylag könnyen elérhetővé, amelyek korábban csak nagyon szűk kört gazda­gíthattak. Az információs forradalom jelképe Oláh György Nobel­­díjas kémikus előadása volt, aki minthogy személyesen nem lehetett jelen, videófel­vételről tartott előadást. „Min­den magyar büszke lehet tu­dományos eredményeinkre", mondta üzenetében az ameri­kai-magyar professzor. Véle­ménye szerint a nyersanyag­hiánnyal küszködő Magyar­­ország kizárólag a munka­­igényes technológiák fejlesz­tése révén válhat sikeressé és gazdaggá. Oláh előadásában az ellen is állást foglalt, hogy bárki a tudományt ideológiai célra, vagy egyoldalú propa­gandára használja fel. Hang­súlyozta, hogy a tudósokat nem választhatják el mester­séges határok. Az MVSZ Világkongreszszusának zárónyilatkozata BUDAPEST­­ Előző szá­munkban beszámoltunk a Ma­gyarok Világszövetségének lapzártakor még véget nem ért IV. Világkongresszusáról. A vagy 2.000 résztvevővel meg­tartott kongresszus végén zárónyilatkozatot adtak ki, amely hangsúlyozza, hogy a kongresszus teljesítette fela­datát, megteremtette egy „új nemzetstratégia megalkotásá­nak elméleti gondolatanya­gát." Európának úgy akarnak al­kotó részei lenni, hogy az in­tegrációban az emberi jogok kiteljesedésével, Kelet-Kö­­zép-Európa népeinek régi konfliktusai is feloldódjanak. A nyilatkozat szerint több mint fél évtizeddel a rendszer­­változások után a határon túli magyarok emberjogi küz­delmei megrekedtek. A belső autonómia jogos követelmé­nyeinek teljesítésére a szom­szédos országokban nem mu­tatkozik politikai akarat, ag­gasztó jelei vannak a nemzet­­állami türelmetlenségnek, az etnikai arányok tudatos meg­bontásának. Sokan különösen kihang­súlyozták az anyaország felelősségét a határon túli magyarság ügyében. Ennek érdekében olyan kapcsolat- és intézményrendszer kialakí­tását tűzték ki célul, amely segíti és építi a nemzeti integrálódás folyamatát. Megrongálták a gyöngyösi zsidótemetőt BUDAPEST­­Egyelőre is­meretlen tettesek megrongál­ták a gyöngyösi zsidó temetőt: Hitlert és a skinheadeket éltető jelszavakkal, valamint SS fel­iratokkal és horogkeresztek­kel fújták tele a temető bejá­ratát, síremlékeket és a mártí­rok emléktábláját. non 3. OLDAL

Next