Amerikai Magyar Népszava - Szabadság, 2009. július-december (119. évfolyam, 26-48. szám)

2009-12-11 / 46. szám

4­I NÉPSZAVA SZABADSÁG a hét témája Elhunyt a legmagyarabb színésznő Szörényi Éva súlyos beteg volt, 93 évesen otthonában halt meg Életének 93. évében, hosszas és fájdalmas betegséget követően 2009. december 1-jén délelőtt 11 órakor otthonában elhunyt Szörényi Éva Kossuth-díjas színművésznő. ... OMP ... Szörényi Éva egyedülálló, szak­mai színvonalában és hosszában egyaránt kiemelkedő pályát futott be. A Színművészeti Akadémia elvégzését követően a Nemzeti Színház tagja volt 1956-ig, ami­kor a forradalom leverése után el kellett menekülnie hazájából. Ezt követően életét a szülőföldjüktől távol szakadt magyarok összefo­gásának szentelte. Életének üze­nete, hogy magyarságát minden körülmények között, minden ne­hézség ellenére megőrizte. A megemlékező ökumenikus istentiszteletre, amelyen minden Los Angeles-i magyar vallási fe­lekezet lelkipásztora képviselte­ti magát. 2009. december 5-én, szombaton délelőtt 11 órakor az észak-hollywoodi Szent Károly katolikus templomban kerül sor. Cím: St Charles Catholic Church, 10850 Moorpark St. North Holly­wood, CA 91602-2206 Hamvasz­­tást követően temetésére szűk, családi körben kerül majd sor. Szörényi Éva 1917. május 26- án született Budapesten, színpa­don 1933-ban játszott először. A Színművészeti Akadémián 1935- ben végzett. Már akadémiai nö­vendékként a Nemzeti Színház tagja lett és az ország első szín­házának egyik vezető színész­­nőjeként több mint húsz éven keresztül lépett Magyarországon színpadra. A Nemzeti Színház­ban több rendezésben évekig alakította mindhárom nagy ma­gyar klasszikus főszerepét, Évát Az ember tragédiájában, Melin­dát a Bánk bánban és Tündét a Csongor és Tündében. Számos Shakespeare tragédiában és vígjá­tékban formálta meg a főszereplő karakterét, és a klasszikus drá­mák mellett előszeretettel lépett fel magyar és külföldi írók darab­jaiban is. Élete első filmszerepét, mint akadémiai növendék, 1935-ben játszotta el A nagymama című filmben. A sikeres szerepet to­vábbi felkérések követték, így majd harminc film főszereplője­ként láthattuk, ezek közül is ki­emelkednek a következők: Barát­ságos arcot kérek (1935), Mária nővér (1936), A Noszty-fiú esete Tóth Marival (1937), Szüts Mara házassága (1941), Régi keringő (1941), Elkésett levél (1941), Fű­szer és csemege (1940), Madách - Egy ember tragédiája (1944). Idős kora ellenére is szerepelt egy Amerikába került magyar lány életét bemutató, Amerikai rapszódia című filmben. Az utol­só róla és vele készült TV film a 2008-as Színészdal - vendégség­ben Szörényi Évánál. A színházi és a filmes mun­ka mellett Szörényi Éva hangja a Magyar Rádióban is gyakran hallható volt, emlékezetes iro­dalmi műsorok, színdarabok szereplőjeként. 1956 októberében a Nemzeti Színház forradalmi bizottságá­nak a társulat által megválasztott társelnökeként részt vett a forra­dalomban, majd annak leverését követően családjával, férjével és három fiával hazája elhagyására kényszerült, az Egyesült Álla­mokban előbb a Keleti Parton, majd Los Angelesben élt. Szörényi Éva hivatását az Újvilágban is folytatta, megér­kezését követően nem sokkal, 1957-ben már főszereplőként lát­hatták az amerikai televízió né­zői és öt éven keresztül volt New Yorkban a Szabad Európa Rádió munkatársa. Szabó Sándorral az emigráció színészeit összegyűjt­ve megalapította a New York-i Petőfi Színházat, ahol több éven keresztül játszott a színpadon. A Torontói Magyar Művész Szín­háznak évente vendégszereplője volt. Számtalan jótékony célú előadást rendezett New Yorkban és Los Angelesben, például az árvízkárosultak és a határon túli magyar iskolák megsegítése érde­kében. Több mint öt évtizeden át színházi és irodalmi előadásokat rendezett szerte a világon, így az Egyesült Államokban, Kanadá­ban, Dél-Amerikában, Ausztráli­ában és Nyugat-Európában is. Szörényi Éva nem csupán a magyar kultúra és művészet meg­becsült képviselője volt, hanem az 1956-os forradalom és sza­badságharc emlékének és eszme­iségének egyik legkiemelkedőbb ápolója is. 1957-ben a Magyar Szabadságharcos Szövetség ala­pító tagja volt Amerikában, majd a Szövetség munkájában aktívan részt vett. Tevékeny szerepet vál­lalt az 1969-ben a Los Angeles-i MacArthur Parkban felállított, Demján Árpád készítette em­lékmű létrehozásában. Az álta­la szervezett, Széchényi Teának nevezett kulturális műsorok be­vételét a forradalom emlékének őrzésére és a Kárpát-medencei magyarság támogatására fordí­totta. A forradalom és szabad­ságharc 50. évfordulójának méltó megünneplésének előkészítésére többekkel létrehozta a Remember Hungary 1956 Bizottságot, amely­nek elnökeke volt. 2006. október 29-én részt vett a „Szabadság sze­relem” című film fehér házi vetí­tésén, amelyen George W. Bush elnök is megjelent. 1991-ben tért vissza először Magyarországra, ekkor „Szülőföl­demen” címmel a Nemzeti Szín­házban két önálló esten lépett fel. A színművésznő 2008. április 20- án „Színészdal” című előadással ünnepelte színpadra lépésének 75. évfordulóját a hollywoodi Barsdall Gallery Színházban. Bo­kor Balázs Los Angeles-i főkon­zul ünnepi köszöntőjében az év­fordulón ezt mondta: „Mindannyian pontosan tu­datában vagyunk annak, hogy ha valaki 75 éve lépett először színpadra, az olyan rendkívüli esemény, amely megállásra kész­tet bennünket és megindítja gon­dolataink özönét. Egy rendkívüli művésznőt, egyszersmind egy nagyformátumú embert ünne­pelünk. Igen, ünnepelünk, hiszen ez az életút, az Ön életútja kultúr­történetünk részévé vált, és mint ilyen, nem választható el a múlt század és a mostani történései­től. Ön, Madách Tragédiájának Évája, az Othello Desdemonája, a III. Richard Lady Annája és oly sok színházi, filmszerep megfor­­málója az 56-os forradalom hősei közé tartozik. Pályáját adta fel, hazáját el kellett hagynia, majd idegenben kezdett mindent újra és folytatott mindent a régiben. Hűen megtartotta magyarságát és ápolta a forradalom emlékét. Ez számunkra, akik nem éltek még 1956-ban, kiemelkedő példát mutat. Ahogyan a Főkonzulátus Magyar Kultúra Napja alkalmá­ból szervezett rendezvényén Ön elszavalta Kölcsey Himnuszát, végigsugárzott a termen az ér­zés, hogy a Himnusz, valamennyi magyar himnuszaként méltán je­lentheti az annyira igényelt, igazi és egyetlen kohéziós erőt. Los Angelesbe történt kiérke­zésem óta számtalan esetben ta­pasztaltam meg az Ön kivételesen bölcs és megfontolt állásfoglalá­sát különböző témákban. Talán túlzottan fennkölten hangzik, de nem az: magyarságát maradék­talanul fenntartva. Ön bizonyí­totta, hogy élő lelkiismerete lett a magyarságnak!” Utolsó nyilvános szereplésére 2009. május 10-én került sor a Los Angeles-i Egyesült Magyar Házban, az általa rendezett Jubi­leumi Széchenyi Tea keretében, amelyet a Szabadságharcos Világ Szövetség Los Angeles-i szerve­zetének megalapítása 52. évfor­dulója alkalmából szerveztek. Szörényi Éva életművét szám­talan kitüntetéssel díjazták. 1952- ben a Bánk bán című drámában Melinda megformálásáért Kos­­suth-díjat, 1954-ben érdemes mű­vész-díjat kapott. A köztársasági elnök 1991-ben a Magyar Köz­­társasági Érdemrend középke­resztjét adományozta neki. 1994- ben Nagy Imre-emlékpakettet, 1997-ben Magyar Örökség Díjat, 2006-ban 56-os Emlékérmet és 2008-ban Mindszenty Emlékér­met kapott. Munkásságát külföldön is méltatták, így 1979-ben az Onta­­rioi Multikulturális Színház Szö­vetség (The Ontario Multicultural Theatre Association) kiváló mű­vészi érdemeinek elismerésére a Legjobb Női Főszereplő Díjat, 2006-ban az Amerikai-Magyar Alapítvány (American Hungarian Foundation) Abraham Lincoln Díjat és a Los Angeles-i kínai Visual Artists Guild, mint ma­gyar szabadságharcosnak, a Tiananmen Szellemiség díját adományozta Szörényi Évának. Szörényi Éva a Máltai Lovag­rend és a Szent László Társaság és Rend tagja volt. Szörényi Éva az Amerikai Magyar Népszava Szabadság előfizetője és olvasó­ja is volt. Fájdalommal búcsúzik tőle Olvasóink nevében is lapunk Szerkesztősége. Emlékét örökké megőrizzük! 2008. április 20-án, színpadra lépésének 75. évfordulóján Oláh György Nobel-díjas kémikus, Lukács János történész, Szörényi Éva, Bokor Balázs főkonzul a MacArthur Parkban, 2008. október 23-án

Next