Amerikai Magyar Népszava - Szabadság, 2009. július-december (119. évfolyam, 26-48. szám)
2009-12-11 / 46. szám
4I NÉPSZAVA SZABADSÁG a hét témája Elhunyt a legmagyarabb színésznő Szörényi Éva súlyos beteg volt, 93 évesen otthonában halt meg Életének 93. évében, hosszas és fájdalmas betegséget követően 2009. december 1-jén délelőtt 11 órakor otthonában elhunyt Szörényi Éva Kossuth-díjas színművésznő. ... OMP ... Szörényi Éva egyedülálló, szakmai színvonalában és hosszában egyaránt kiemelkedő pályát futott be. A Színművészeti Akadémia elvégzését követően a Nemzeti Színház tagja volt 1956-ig, amikor a forradalom leverése után el kellett menekülnie hazájából. Ezt követően életét a szülőföldjüktől távol szakadt magyarok összefogásának szentelte. Életének üzenete, hogy magyarságát minden körülmények között, minden nehézség ellenére megőrizte. A megemlékező ökumenikus istentiszteletre, amelyen minden Los Angeles-i magyar vallási felekezet lelkipásztora képviselteti magát. 2009. december 5-én, szombaton délelőtt 11 órakor az észak-hollywoodi Szent Károly katolikus templomban kerül sor. Cím: St Charles Catholic Church, 10850 Moorpark St. North Hollywood, CA 91602-2206 Hamvasztást követően temetésére szűk, családi körben kerül majd sor. Szörényi Éva 1917. május 26- án született Budapesten, színpadon 1933-ban játszott először. A Színművészeti Akadémián 1935- ben végzett. Már akadémiai növendékként a Nemzeti Színház tagja lett és az ország első színházának egyik vezető színésznőjeként több mint húsz éven keresztül lépett Magyarországon színpadra. A Nemzeti Színházban több rendezésben évekig alakította mindhárom nagy magyar klasszikus főszerepét, Évát Az ember tragédiájában, Melindát a Bánk bánban és Tündét a Csongor és Tündében. Számos Shakespeare tragédiában és vígjátékban formálta meg a főszereplő karakterét, és a klasszikus drámák mellett előszeretettel lépett fel magyar és külföldi írók darabjaiban is. Élete első filmszerepét, mint akadémiai növendék, 1935-ben játszotta el A nagymama című filmben. A sikeres szerepet további felkérések követték, így majd harminc film főszereplőjeként láthattuk, ezek közül is kiemelkednek a következők: Barátságos arcot kérek (1935), Mária nővér (1936), A Noszty-fiú esete Tóth Marival (1937), Szüts Mara házassága (1941), Régi keringő (1941), Elkésett levél (1941), Fűszer és csemege (1940), Madách - Egy ember tragédiája (1944). Idős kora ellenére is szerepelt egy Amerikába került magyar lány életét bemutató, Amerikai rapszódia című filmben. Az utolsó róla és vele készült TV film a 2008-as Színészdal - vendégségben Szörényi Évánál. A színházi és a filmes munka mellett Szörényi Éva hangja a Magyar Rádióban is gyakran hallható volt, emlékezetes irodalmi műsorok, színdarabok szereplőjeként. 1956 októberében a Nemzeti Színház forradalmi bizottságának a társulat által megválasztott társelnökeként részt vett a forradalomban, majd annak leverését követően családjával, férjével és három fiával hazája elhagyására kényszerült, az Egyesült Államokban előbb a Keleti Parton, majd Los Angelesben élt. Szörényi Éva hivatását az Újvilágban is folytatta, megérkezését követően nem sokkal, 1957-ben már főszereplőként láthatták az amerikai televízió nézői és öt éven keresztül volt New Yorkban a Szabad Európa Rádió munkatársa. Szabó Sándorral az emigráció színészeit összegyűjtve megalapította a New York-i Petőfi Színházat, ahol több éven keresztül játszott a színpadon. A Torontói Magyar Művész Színháznak évente vendégszereplője volt. Számtalan jótékony célú előadást rendezett New Yorkban és Los Angelesben, például az árvízkárosultak és a határon túli magyar iskolák megsegítése érdekében. Több mint öt évtizeden át színházi és irodalmi előadásokat rendezett szerte a világon, így az Egyesült Államokban, Kanadában, Dél-Amerikában, Ausztráliában és Nyugat-Európában is. Szörényi Éva nem csupán a magyar kultúra és művészet megbecsült képviselője volt, hanem az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének és eszmeiségének egyik legkiemelkedőbb ápolója is. 1957-ben a Magyar Szabadságharcos Szövetség alapító tagja volt Amerikában, majd a Szövetség munkájában aktívan részt vett. Tevékeny szerepet vállalt az 1969-ben a Los Angeles-i MacArthur Parkban felállított, Demján Árpád készítette emlékmű létrehozásában. Az általa szervezett, Széchényi Teának nevezett kulturális műsorok bevételét a forradalom emlékének őrzésére és a Kárpát-medencei magyarság támogatására fordította. A forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának méltó megünneplésének előkészítésére többekkel létrehozta a Remember Hungary 1956 Bizottságot, amelynek elnökeke volt. 2006. október 29-én részt vett a „Szabadság szerelem” című film fehér házi vetítésén, amelyen George W. Bush elnök is megjelent. 1991-ben tért vissza először Magyarországra, ekkor „Szülőföldemen” címmel a Nemzeti Színházban két önálló esten lépett fel. A színművésznő 2008. április 20- án „Színészdal” című előadással ünnepelte színpadra lépésének 75. évfordulóját a hollywoodi Barsdall Gallery Színházban. Bokor Balázs Los Angeles-i főkonzul ünnepi köszöntőjében az évfordulón ezt mondta: „Mindannyian pontosan tudatában vagyunk annak, hogy ha valaki 75 éve lépett először színpadra, az olyan rendkívüli esemény, amely megállásra késztet bennünket és megindítja gondolataink özönét. Egy rendkívüli művésznőt, egyszersmind egy nagyformátumú embert ünnepelünk. Igen, ünnepelünk, hiszen ez az életút, az Ön életútja kultúrtörténetünk részévé vált, és mint ilyen, nem választható el a múlt század és a mostani történéseitől. Ön, Madách Tragédiájának Évája, az Othello Desdemonája, a III. Richard Lady Annája és oly sok színházi, filmszerep megformálója az 56-os forradalom hősei közé tartozik. Pályáját adta fel, hazáját el kellett hagynia, majd idegenben kezdett mindent újra és folytatott mindent a régiben. Hűen megtartotta magyarságát és ápolta a forradalom emlékét. Ez számunkra, akik nem éltek még 1956-ban, kiemelkedő példát mutat. Ahogyan a Főkonzulátus Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett rendezvényén Ön elszavalta Kölcsey Himnuszát, végigsugárzott a termen az érzés, hogy a Himnusz, valamennyi magyar himnuszaként méltán jelentheti az annyira igényelt, igazi és egyetlen kohéziós erőt. Los Angelesbe történt kiérkezésem óta számtalan esetben tapasztaltam meg az Ön kivételesen bölcs és megfontolt állásfoglalását különböző témákban. Talán túlzottan fennkölten hangzik, de nem az: magyarságát maradéktalanul fenntartva. Ön bizonyította, hogy élő lelkiismerete lett a magyarságnak!” Utolsó nyilvános szereplésére 2009. május 10-én került sor a Los Angeles-i Egyesült Magyar Házban, az általa rendezett Jubileumi Széchenyi Tea keretében, amelyet a Szabadságharcos Világ Szövetség Los Angeles-i szervezetének megalapítása 52. évfordulója alkalmából szerveztek. Szörényi Éva életművét számtalan kitüntetéssel díjazták. 1952- ben a Bánk bán című drámában Melinda megformálásáért Kossuth-díjat, 1954-ben érdemes művész-díjat kapott. A köztársasági elnök 1991-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét adományozta neki. 1994- ben Nagy Imre-emlékpakettet, 1997-ben Magyar Örökség Díjat, 2006-ban 56-os Emlékérmet és 2008-ban Mindszenty Emlékérmet kapott. Munkásságát külföldön is méltatták, így 1979-ben az Ontarioi Multikulturális Színház Szövetség (The Ontario Multicultural Theatre Association) kiváló művészi érdemeinek elismerésére a Legjobb Női Főszereplő Díjat, 2006-ban az Amerikai-Magyar Alapítvány (American Hungarian Foundation) Abraham Lincoln Díjat és a Los Angeles-i kínai Visual Artists Guild, mint magyar szabadságharcosnak, a Tiananmen Szellemiség díját adományozta Szörényi Évának. Szörényi Éva a Máltai Lovagrend és a Szent László Társaság és Rend tagja volt. Szörényi Éva az Amerikai Magyar Népszava Szabadság előfizetője és olvasója is volt. Fájdalommal búcsúzik tőle Olvasóink nevében is lapunk Szerkesztősége. Emlékét örökké megőrizzük! 2008. április 20-án, színpadra lépésének 75. évfordulóján Oláh György Nobel-díjas kémikus, Lukács János történész, Szörényi Éva, Bokor Balázs főkonzul a MacArthur Parkban, 2008. október 23-án