Amerikai Magyar Népszava, 1927. szeptember (28. évfolyam, 209-233. szám)

1927-09-24 / 229. szám

AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Amerikai fgiP Népszava Pubitshed by the B. D. G. Company. Inc.__________________ Editor, GÉZA D. BERKŐ felelős szerkesztő. ______ Kvitted 8.0(1 Published at .Szerkesztőséé és kiadőhtvatal 24 UNION SQUARE NEW YORK, N. Y. Telephone: Stuyvesant 5770. 5771, 5772 Table Address : BERKORIUS Kábeleim: BERKORIUS ELŐFIZETÉSI AH: Az Egyesült Államokban. Canadúban, Gubában, Dél-Ameri­­kában. Mexicobun: Egv évre $ü.OO, félévre .S3.00. — Külföldre: Egész évre &10.00. félévre $5.00. — New York varosában: Egész évre $8.00. félévre $4.00. — SUBSCRIPTION RATES: United Stat* h of America, Canada, Cuba, South America and Mexico, one year $0.00. UUí year S3.00. — Foreign Countries, one year $10.00, halfyear S5.00. New York City, one year $8.00, half year $4.00. Budapest legnagyobb szenzációja: a hitvesgyilkossággal vádolt Erdélyi AZ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA BUDAPESTI SZERKESZTŐSÉGÉTŐL—Kan Andor tadósitása J4 ... . r . r i i i ejtett volna a döntőbirás-Orokké S3 p sebeket k°?ás eiv;én a k'ga egesz struktúráján a Nép­szövetség Tanácsának az a határozata, amely magáévá tette volna a Chamberlain elnöklete alatt kiküldött há­romtagú bizottságnak a magyar-román kérdésben elő­terjesztett jelentését. Apponyi Albert gróf mondotta ezeket a kemény szavakat és megtoldotta még kemé­nyebbekkel, annak megállapításával, hogy a Liga a belé helyezett bizalmat és saját tekintélyét játszaná el, ha; odaállna a Tanács Chamberlain mellé. Magyarország “grand old man’’-jének szavai olyan hatást keltettek, hogy a Tanács kishiján dezavuálta az angol külügymi­nisztert. Ha ennek kompromisszummal sikerült is útját szegni, Chamberlain annyira tudatára ébredt a kudarc­nak, amit Apponyival szemben szenvedett, hogy felaján­lotta lemondását a kiküldött albizottság elnökségéről. A Népszövetség Tanácsa ma még nem olyan küzdőtér, ahol egyenlő feltételek mellett csapnak össze a felek. Az egész ántánt felhördülne abba, ha egy elnyomott, le­győzött kis ország delegátusa kibuktathatná akármilyen pozícióból a hatalmas angol birodalom külügyminiszte­rét. Pedig úgy látszik, Chamberlain bukni fog előbb­­utóbb egyéb súlyosabb okok miatt. A magyar-román kérdésben szenvedett kudarc ugródeszkául szolgálhat Chamberlain ellenfeleinek az angol Alsóházban. Az igazi okot titokban fogják tartani, azt hogy Canada független népszövetségi képviselete Anglia világhatalmi befolyá­sát csökkenti és előszele annak a viharnak, amely szét fogja darabolni a már ma is szentimentális kötelékekkel összefűzött angol világbirodalmat. Történelmi kénysze­rűség ez. Az elerőtlenedő angol világbirodalom helyébe már megszületett az uj, az amerikai. Még néhány évti­zed és angol világbirodalomról megszűnünk beszélni. Hol lesz akkor már Trianon, ki fog Chamberlainre em­lékezni? ..... ’ • I' ..j.' dollárt fizetett 150,000 amerikai azért,; Három milllQ hogy hatalmas ökölvivó küzdel-j mének szentanuja legyen. Hogy 40 egynéhány percig olyan izgalomban üljön vagy álljon a helyén, amilyenre még nem volt példa. Hogy olyan har­cot nézzen végig, amilyenre még szintén alig volt példa. Ha akármilyen nevezetessége lesz az 1927-es évnek, az év amerikai történetében nagy szerepet fog játszani a ; chicagói nagy mérkőzés, amelyben Tunney megőrizte a világbajnoki cimet és amelyben Dempsey minden remé­­, nye letűnt, hogy valaha visszanyerje elveszett koroná­ját. Minden szám. ami a mérkőzéssel kapcsolatban van, rekordot jelent. Rekord a 150,000 ember, rekord a há- i rom milliós bevétel, rekord az az összeg, amit a harco-! lók kaptak. Tunney egy milliót, Dempsey közel félmil­liót kapott. Az ökölvivás belépett az amerikai nagyipar körébe. Mit várt a tömeg? Sportot? Két kidolgozott, erős férfi test megütközését? Nem, nem, nem. A tömeg; vért akart látni. A tömeg azt akarta látni, hogy az egyik j a harcolók közül eszméletlenül terüljön el a földön. A tömeg azt akarta, hogy a boxolás világbajnoka ne csak pontozással nyerje el ezt a cimet, hanem úgy, hogy el­lenfelét egészen leüti a porba. A tömeg izgalmat akart. Véres, látványos izgalmat. Verekedést és nem sportot. Azért fizetett három millió dollárt. És izgalmat akart az az ötven millió ember, aki végig hallgatta a verseny lefolyását a rádión keresztül. Izgalmat, izgalmat, izgal­mat. Pénzszaga volt az egész mérkőzésnek. Milliós szá­mok röpködtek a levegőben. Emberek, akik talán száz dollárt sem láttak soha együtt, úgy mondták ki a milliós! számokat, mintha tiz centről beszéltek volna. Tunney kapta és Dempsey kapta és Tex Rickard kereste. Meg­érdemelték — gondolták. Izgalmat adnak érte. Izgal­mat, nem sportot. Sportért még az amerikai se fizetne ennyit. Negyven dollár volt egy ringside jegy. Az utolsó sor negyven yardnyira volt a porondtól. Megérte. Nagy ' “fight” volt. Izgultak negyven dollárnyit. És hogy Tunney győzött? Igen; boldogok voltak azok, akik rá­fogadtak. Akik nem rá fogadtak? Sajnálták a pénzü­ket! Ez volt az ökölvivás sportja 1927-ben. Ili iromit uí e^veket akarnak belevinni a népnévé­ül iranvi ^sbe azok a tanítók, akik Genfben az In­* * ternational Institute kooperálási kong­resszusán résztvettek. A kiindulási alap az volt, hogy milyen módszerrel tüntessék el a nemzetek közti előíté­letet és a gyülölséget, mely megnem értettségre, viták- 1 ra és háborúkra vezet. Az, hogy a népnevelés irányának 1 “nemzetközi” jelleget adjanak kivihetetlen, mint a kongresszus megállapította, mert minden ország arra törekszik, hogy nemzeti irányban nevelje a maga fiatal- j ságát. A nevelés nemzeti irányára azért van szükség, ■ mert a diák, aki nem tiszteli a tulajdon nemzete intéz- ; ményeit, nem lehet elég tanult és intelligens ahhoz, hogy más nemzeteknek is megadja a megfelelő respektust. A ; tanítás programjának közeledni kell, mint a pedagógu­sok genfi gyülekezete megállapította a nemzetközi meg­értéshez. De ezt nem lehet “nemzetközi” neveléssel 1 elérni, hanem azáltal, ha az embereket egymás szereteté­­re s más nemzetek tiszteletére is megtanítják. Ennek a : szellemnek pedig a legélénkébb közvetítője a tanító, aki ' a fiatalsággal érintkezik. A tanító hivatása az lenne, hogy 1 elfogulatlanul tanítsa a történelmet, az élet tanitómes- 1 terét, hogy ne vezetesse magát idegen nemzetek gyűlő- 1 lete által és ezt a szellemet csepegtesse az ifjúságba is. 1 A tanítókat kell olyan irányban képezni, hogy megbe- ; csüljék más nemzetek intézményeit és akkor a fiatalság j \ is követi őket ebben az irányban. 1. Budapest, szeptember hó Ennél nagyobb szenzációja régen volt a magyar fővárosnak! Az előkelő életet élő, sokat szereplő, gavalléros tékozlásáról ismert fiatalember, akit most azzal vádol a rendőr­ség, hogy Millstatban, a kis osztrák fürdő­helyen, megölte feleségét, Forgách Anna szinmüvésznőt, akit szintén jól ismert az egész Budapest. A letartóztatott ember ellen gyűlnek a bizonyítékok, azonban még egy­általán nincsen megnyugtatólag beigazolva, hogy Erdélyi tényleg megölte-e a feleségét és hogy miként ölte meg: letaszitotta-e kirándulás közben egy szikláról, vagy azután megmérgezte e sérülések miatt súlyos betegen fekvő feleségét? A közvélemény teljesen Erdélyi ellen van. Akár beigazolódik rá, hogy elkövette a gyil­kosságot, akár nem: a legtöbb ember meg lesz győződve bűnösségéről és még az óva­tosabbak is, akik bizonyítékok nélkül nem szeretnek véleményt mondani, azok is mind­mind feltételezik róla, hogy képes ilyen gaz­ságra. Erdélyi tipikus nagyvárosi ifjonc, amilyent százszámra termel, különösen most, amióta a háború utáni idők meglazították az er­kölcsöket, minden világváros. Gazdag szülők gyermeke. Apja azonban, ahogy szerezte, úgy el is vesztette börze-vagyonát. A fiút elkényeztették és már fiú korában belekerült abba a társaságba, amelyik szeret elegánsan öltözködni, a legdrágább helyeken pezsgőzni, folyton szerepelni, ellenben dolgozni sem nem tud. sem nem akar és soha sem készült fel arra, hogy becsületes munkával szerezze meg azt a poziciót, amelyre nagyravágyásá­­ban annyira áhítozik. Rengeteg ilyen ember él ma Budapesten éppen úgy, mint minden más világvárosban. Jó vívó volt s ezért párbajaival, lovagias­­kodásaival szerzett ismert nevet Buda­pesten. Van itt Pesten egy egész nagy tár­sadalom, amelyik mint párbajhős, mint lovag terrorizálja , a társadalmat. Ezek belekötnek az élő fába is, befurakod­nak a legjobb társaságba is, a leghangosab­bak mindenütt és bár mindenki gyűlöli őket, mégis befogadja őket mindenki, barátkozik velük mindenki, mert — fél tőlük. Aki gör­bén néz rájuk, vagy akinek nincs Ínyére ezeknek az ifjoncoknak a szereplése, azokat inzultálják ezek a legények, párbajra kény­szerítik és minthogy ezek az elszánt fickók a jobb vivők, a gyakorlottabb párbajozók, még a tetejébe meg is sebesitik azokat, akik nem szívesen állanak velük szóba. Ennek az Erdélyinek is az volt az egyet­len előnye, mint sok más társának, hogy félt tőle mindenki, mert jobban forgatta a kardot, mint azok a rendes emberek, akik nem érnek rá reggeltől estig vívótermekben lopni a napot, hanem becsületes munka köz­ben bizony csak derék polgárokká nevelőd­nek, nem pedig félelmetes párbajhősökké is. Egy egész kis társadalom él itt Buda­pesten csupa Erdélyi-féle emberekből. Jól öltözködnek ezek, a legjobb társaságba járnak, minden éjszaka feltalálhatok a leg­előkelőbb mulatóhelyeken, pedig nincs sem vagyonuk, sem jövedelmük, sem foglal­kozásuk. Mindenki barátkozik velük, pedig mindenki gyűlöli őket és nem akad egy bátor ember sem, aki meg merné kérdezni tőlük, hogy miből uraskodtok ti himpellérek, hiszen se jövedelmetek, se vagyonotok nincs? Kiderült, hogy váltókat hamisított ez az urfi hozzá hasonló szőrü-bőrü gavallérokkal, akik kiadták magukat grófoknak, báróknak, milliomosoknak és igy tévesztették meg a bankárokat. Évek óta űzték már ezt a mes­terséget és még Isten tudja meddig folytat­ták volna, ha Erdélyi horogra nem akad. Természetesen ugyanezek az “előkelő” uracsok, ha már nagy a baj, elkövetnek vak­merőbb gaztetteket is, mint most Erdélyi, aki bebiztosította a feleségét tízezer dollárra, * hogy azután megölje és e pénzen rendezze azokat a hamis váltókat, amik miatt külön­ben börtönbe került volna. Az is furcsa ugyan, hogy miként akadhatott olyan bizto­sitó társaság, amelyik ilyen vagyontalan embertől elfogadott a felesége halála esetére egy ilyen nagy biztosítást, aminek már az első diját sem tudta kifizetni? Kellemetlen helyzetbe került a sok ren­des, előkelőbb ur is, aki egy társaságba járt Erdélyivel, aki kény­telen volt vele barátkozni, pedig tudta, hogy tisztességes utón nem élheti az ő pazarló életét és akik vele azért érintkeztek, mert Erdélyi ur — lovag volt, — félelmetes pár­bajhős. Nem tudjuk, hogy mi lesz az Erdélyi sorsa, ellenben szomorú világosságot vetett ez a borzalmas eset Budapest társadalmának erre a rétegére és mind erősebben tör fel az a kívánság, hogy végre szét kell ütni Budapest e sokat szereplő, de nagyon gyanús “aranvifjusága” közt és végre vé&et kell szakítani annak a párbajmániának, annak a lovagias­­kodásnak, amelynek elburjánzása következtében nőhet­tek ezek olyan nagy legényekké. Sokat is­merünk ezek közül az “aranyifjak” közül, akik végül is gazdagon nősültek, vagy valami svindli vei vagyonhoz jutottak és ma tisztelt emberek. Ha nem sikerült volna, akkor talán ezek is kénytelenek lettek volna a gyilkos­sághoz vagy más effajta gazsághoz folya­modni. Akinek sikerült: az előkelő ur. Aki rajtavesztett: az fegyháztöltelék. Ez a vi­lág folyása, hiába . . . FURCSASÁGOK 1 ÉRDEKESSÉGEK Ember és Berlinből ir­kutya harca ják: Dittmann egy megva- Johann német dúlt gólyával, f ö 1 d m unkás Kerkow község határában füvet kaszált és munkája közben arra lett fi­gyelmes, hogy kutyája ugatva : kerget egy szárnyasebzett gó­lyát. A gólya hirtelen vissza- I fordult és hosszú csőrével csap­­; dosni kezdte üldözőj ét, sőt a si­­kongó kutyát most már ő maga kényszeritette gyors visszavo­nulásra. A földmunkás szo­rongatott helyzetben lévő hűsé­ges kisérőtársa segítségére sie­tett, de a gólya a hatalmas ter- I metü embernek is nekirontott. Küzdelmes bokszpárbaj fejlő­dött ki a gólya és az ember kö­zött. A nagy kereplő madár éles csőrével a földmunkás sze­me felé csapott s huszonöt cen­timéter hosszúságban arcán mély sebet vágott. A szeren­csétlen ember a súlyos sérülés következtében elveszítette esz­méletét. Munkástársai tették autóra és kórházba vitték Ditt­­mannt, ahol nyomban megope­rálták. Emberemlékezet óta nem volt példa arra, hogy egy gólya, bár tudvalevő, hogy ve­szély esetén dühösen szokott védekezni, ilyen súlyos balese­tet okozott volna. 710 halott Micsoda ez a és 80 ezer roppant veszteség­sebesült! lista? Egy hadi­jelentésbe olvas­­suk? Nem: a Londoni County Council most teszi közzé sta­tisztikáját, melyből kiderül, hogy az úgynevezett nagyobb Londonban, a városban és kül­­.városaiban a különböző jármü­vek, gépkocsik, autóbuszok, motorkerékpárok kilenc hónap alatt 710 embert gyilkoltak meg és 80,000-et sebesitettek meg. A szám döbbenetes. Ezért komolyan goldolkoz­­nak, mit lehetne tenni a forga­lom gyilkos üteme ellen. A ha­lottak és sebesültek közül so­kan maguk vezettek automo­bilt, motorkerékpárt, de az ál­dozatok h á r o m n egyedrésze gyalogjáró. Az esküdtszékek, melyek az egyes eseteket meg­vizsgálták, m e g á llapitották, hogy a londoni gyalogjáró meg­lehetősen ügyefogyott. Sok esetben csak magukra vethet­nek a szerencsétlenségért, 36 százalék elkerülhette volna a katasztrófát, 5 százalék a kü­lönböző gépalkatrészek, vagy motorok tökéletlensége folytán vesztette életét, ellenben több, mint 47 százalék a kocsivezetők gondatlanságának, leik iisme­­retlenségének az áldozata. Ebből immár nemzeti kérdés válik. Nemcsak halottak van­nak, hanem bénák, nyomoré­kok is. Londonban egy évig az utcákon sétáim sokkal vesze­delmesebb és hősibb dolog, mint részt venni egy tizennyol­cadik századbeli háborúban. Most átlalános társadalmi mozgalmat indítanak, hogy a gyalogjárót megrendszabályoz­­zák. Arról beszélnek, börtön­be kell vetni minden gyalogjá­rót, aki a rendőrség által meg nem jelölt utón akar áthaladni. Mások azt tervezik, hogy a gya­logjárókat s a jármüveket tel­jesen el kell különíteni egymás­tól, az autók alagutakban köz­lekedjenek, különböző jármü­vek pedig a háztetők fölé épí­tett pályán. Csakhogy ez igen drága volna. Egyelőre ingye­nes iskolát, t a n f o lyamokat akarnak fölállítani, ahol az uj nemzedéket majd megtanítják a közlekedés tudományára és művészetére. — Nagyon megijedt az öreg a priisszentésemtől. Biztosan azt hi­szi, a felesége jött haza. AZ MÁR MÁS — Maga nem mehet újra férjhez, mert akkor a végrendelet értelmé­ben egész vagyona a sógorára száll­— Hisz éppen hozzá akarok férj­hez menni. VESZEDELMES TERRÉNUM Duvall polgármester elítélése elégtétele voltegészlndiánának Győzelmet arattak a biróságon a hivatalnoki korrupció ellen harcolók INDIANAPOLIS, szept. 23. — Az indianai hivatalnoki kor­rupció megtorlása elleni perek közül az első nagy izgalommal fejeződött be, hogy sor kerül­jön a többi ügyek tárgyalására. John L. Duvall indianapolisi polgármestert a Marion County esküdtszéke bűnösnek találta a hivatali korrupció vádjában és a bíróság a polgármestert har­minc napi fogházra, 1000 dollár pénzbüntetésre és négy évig tartó polgári jogvesztésre ítél­te, mely idő alatt közhivatalra nem választható meg. Az íté­let alapja az, hogy Duvall H. Armitage politikustól 12,000 dollárt fogadott el választási célra és a pénz ellenében Armi­tage három emberének közhi­vatalt ígért. Ugyanaz a Grand Jury, mely Duvallt vád alá he­lyezte, Ed Jackson kormányzó­nak a vád alá helyezését is ki­mondta, mert megakarta vesz­tegetni McCray volt kormány­zót egy ügyészi kinevezés érde­kében. A Duvall elitélést megelőző ügyészi és védőügyvédi harc az indianai hivatalnoki korrupció I minden szennyét felkavarta és felszínre hozta Ralph In­man, Duval védője aki egyúttal az életfogytig tartó börtönre el­itéit Stephensen Klan sárkány­nak is a védője volt annak ide­jén, azzal vádolta az ügyészsé­get, hogy rosszindulatú politi- I kai hajszának az eszköze lett és ‘ a sajtó izgatásainak tulajdoní­totta, hogy Duvall a vádlottak padjára jutott. “Ki kell ker­getni a sajtót a városból” mondta a védő. William Remy, a Marien County ügyésze Duvall elitélése előtt kijelentette, hogy mindad­dig, mig ő lesz az ügyész a hi­vatalnoki korrupció ellen har­colni fog és Duvall után sorra kerülnek a többi vádlottak is, hogy ne maradj on egyetlen kor­rupciós vád sem megtorlat­­tanul. Duvall a verdikt kihirdetése­kor, mely az ő bűnössége mel­lett szólt, halálosan sápadt volt. — Nincs mit mondanom — szólt, a bünösségi verdikt meg­hozatala után. Oly izgalom és olyan siri csend volt a bírósági teremben, hogy még a liftnek a zúgása is pillanatnyi pánikot keltett a hallgatóság között, mikor elindították a gépezetet az épületben. Az ítélet nagy elégtételére szolgált azoknak, akik évek óta harcoltak az in­­d i a n ai közélet posványának megtisztítása érdekében. Az amerikai torzemberek elutaztak a Westphalián A magyar szakálas hölgy is ve­lük utazott — Akkor szeretett bele, amikor tenniszpartnere volt. — Szóval a lapda helyett ó került a hálóba. ALJAS RÁGALOM A Hamburg-America vonal Westphalia hajója különös uta­sokat vitt Európába. A Coney islandi “freak show”-k tagjai hagyták el rajta Amerikát. Németországban fogják tölte­ni a telet. Emil Hoohne a leg­súlyosabb egyéniség közöttük. Hatszász fontot nyom. Scha életében nem volt színházban és rendes vendéglőben, mert nincs az a szék, amelyre rá tud­na ülni. Harry Haag, a gum­­minyaku ember keltett mellet­te feltűnést. Ott volt Mrs. Ot­to Wagner, a német óriásnő és Mme. Adele Adrianne, a ma* gyár szakálas hölgy, aki hosszú zöld sálat csavart a nyaka alá, ■’mi jórészt eltakarta szakalát. Ugyancsak a Westpha lián hagyta el Amerikát Ernest Voerkotter, a torentoi mara­­thoni úszás német győztese. — Rémeset hallottam rólad. Min­denki azt mondja, hogy sikkasztot­tál. — Aljas rágalom. Bárcsak igaz lenne. A FOOTBALLPÁLYÁN Első lapda: Ez a játékos nagyon népszerű. Második lapda: És mégis mindig rugdalózik. ELMÉLKEDÉS Walker polgármester Párisban a francia Névtelen Katona siria mellett. A polgármester s felesége már útban vannak Amerika feíé. fÚOLLANr I I AMERICA UN Etwa I Közvetlen összeköttetés . MAGYARORSZÁG minden részébe 5 ROTTERDAMON Rendes heti indulás. Kitűnő ellátás, kényelmes elhelyezés, f Felvilágosításért forduljon a helyi ügynökhöz vagy \ Holland-America Line 24 STATE ST., NEW YORK LEGNAGYOBB HARMONIKA GYJ J ív Vv UV Ö'Ü\ \\ \\V vitunk mindent* €a\V\l\\V\\\\\\\\\% harmonikát. L< a^Ullh Z0D8 B. GALANTI &BROS.nß0laL U Third Ave.. 11—12. St. közt. New To I Honfitársaim mar sokat hallottak a világhírű l'rbán-féJe szemorvosságról Mielőtt drága szemüvegre és a még drágább orvosra költené, próbálja meg előbb az Urbán-féle, Szomeseppe két. melyek már oly sok emberen .se­gítettek. Az Urbán-féle Szemcseppet nem csak fiataloknak, hanem egész idős embereknek is ajánljuk. Ila sze­me gyenge, fájós, könnyezik, gyul- I ladt, véres, szemcsontjai fájnaik, sze- I mei tele vannak gázzal, piszokkal és I azokat tisztán akarja tartani, rendel­ne meg az első számú ’üveget. Ha ha-’ I ja súlyos természetű, vagy már régen I szemüveget visel, úgy rendelje meg I mind.-a három üveget egyszerre. — I írjon még ma! Egy üveg ára $1.25. 13 üveg ára $3.50. Ingyen használati I utasítás és szemcseppentő. URBANEX HAJNÖVESZTŐ Ha feje korpás, haja hullik, ne vár- I ja meg, mig teljesen kopasz lesz, ren- I delje meg a kiváló Urbanex hajnö- I vésztőt, mely a fejét teljesen meg- I tisztítja a korpától és a hajnövést I előmozdítja. Egy üveg $1-25, három [üveg $3.50. Kopaszok rendeljenek hat | üveggel $5-ért. URBANEN köszvény elleni szer Ha testének bármely részében fáj­dalmat, hasogatást érez, lábai, kar­jai nehezek a reumától, köszvénytől, rendelje meg az Urbanent, mely ki­tűnő szer minden ilyen betegségre. Tegyen fürdővizébe vagy lábvizébe Urbanent és fájdalmai meg fognak szűnni. Egy üveg $1.25, három Üveg $3.50. Rendelésnél küldje a pénzt money orderen vagy csekkben. Vagy ha kí­vánja, fizet, amikor az orvosságot át­veszi. írjon még ma: URBAN CO. BOX 678, WEST BROWNSVILLE, Pa New Yorkiak és közelvidékiek ren­deljék meg Lawrence Benedek, 923 Broadway, New York City. Ajtó 1323. MEGJÖTTEK AZ UJ LEMEZEI a' Nagy raktár PIÁN ROLLOKBAN. BESZÉLŐGÉPEK Kérjenek gazda magyar árjegyzéke FAZEKAS LAJO 1463 PIKST AVE NEW YORK, N. 1 A 76-lk és 77-ik utcák között. VÍTÁEIUS BÉL 1 ORVOSI MÜKÖTSZERÉS (Specialista) 229 E. S6th St, New Yor City, vagy 519 Washing ton St-, Hoboken, N. . Készít mérték után jótállái sal, kizárólag elsőrendű in nőségü sérvkötőt,, haskött gummi hasköiöfüzőt, ortopt diai támgépeket, ludtalpbet* tét s minden ebbe a szakmí ba vágó munkát. Lelkiienn retes, szakszerű felv lágositás és kiszolgí lás. Keressen fel szí raélyesen vagy Írjon fenti cimre. IÉLETMENTŰ Ezen kiválóan érdekes és tanul­ságos könyv mindkét nem által,' akár fiatal, akár öreg—figyelem­mel olvasandó. Nagy fontossággal bir úgy házasulandók, valamint olyanokra, akik boldogtalan há­zasságban élnek. Részletesen fog­lalkozik minden férfi és női ideg­gyengeséggel. vér-, bőr-, s króni­kus bajokkal, leírja az emlékező gyengeség okait, egyáltalán elő­sorol minden előforduló betegsé­get s annak mikénti gyógyítását. Az Eskór (Epilepsia) betegségnek valamint gyógyításának külön lap van szentelve. Ára bélyegben 15 cent. ajánlva 35 cent. Kiadja az M. A. Ericius Remedy Co. 185 Pearsall Avenue, Jersey City, N. J. kfigT Orvosi tanács és segélynyújtás. A levélsikkasztásért voltaképpen az olló felelős. * utiiuimiiiimitmuüiiimMHimimiMimitiiiimmiiimimHimimmiimimiiiiL 1 NE KÉRESSE SOKÁ MAGÁT, TÖLTSE MEG MÁR A PIPÁJÁT | U-HU I i védjegyű Muskatál dohányunkkal. Zamatos, jószagu, köny- : = nyü pipadohány. Kapható 25 centes csomagokban, minden \ = csomagban négy ajándékszelvénynyel. Kérje boltosától : s vagy rendelje meg tőlünk. — Cim: \ | NÉGYES TOBACCO SHOP | | 423 East 5íh Street, New York City \ | ERŐSEBB a fenti védjegyű KASSAI DOHÁNY. Yiiiiiuiiuiuiuiiumiiiimiiiimiimmiiiiiiiiimimimiiiiiiimiiiiiiimmiimiiiüi 4 Apró Mák

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék