Amerikai Magyar Népszava, 1930. május (31. évfolyam, 120-151. szám)
1930-05-14 / 134. szám
4 AmerikaiNépszava Kcttbllxhrd 1899 by GÉZA D. BERKO alapított» 1899-b«a Published dally Including Sunday ,bY.„_ THB AMERIKAI MAGYAR SÉFSZAVA. INC. 24 Union Sauare. New York, N. Y. Telephone: Stuyvesant 5TT0 entered u Seeond Cl»«« Matter. Post Office. New York. N. t. Business Manager: IZSÓ SZÉKELY, agyrenetO-lgaHTat» Subscription Rotes i Elflftietéel Aruk! Eltelted States of Amertoa. Ca- u Egyesült Államokban, Casada. Mexloo, South America, nadában, Mexicoban. Déltnd Cuba one yr. six moo Amerlkllban ^s Cubftban : Pally only..... ,...$a°0 -- «3.00 E ^ évrt *8 00, félévre 51.00 Foreign Countries and Sew * vnrkhpn • York Cltv ona vr six men- Külföldre és Sew Yorkban. Paay only-.- .BW -H M Kgéss évra 89 00, félévre »4 60 ** Office«! /1?kirI2>dTAkiyr Miil* _ . .__ - w «’ «a « Perth Amboy. N. J.s 3CT Mtp« Bethlehem. Pa., 727 E. 4tn HU o*r*-t Bridgeport. Conn., 201 Poplar streer. Street Detroit, Mleh.. 8302 West Jut-Buffalo, N. Y„ 432 Dearborn fersou Avenue. Cleveland, O., East lldth Bt. Newark, N. J.. 897 South 90th A Buckeye Road %.«. n. wt wad Chicago, 111 , 929 Montana 3t. rhlladelphla Pa_ *T WM» Pittsburgh. Pn„ 312 Johnaton Montgomery ATMnu* ^ Avenue. Trenton. N. J.. 700 cass « Íűdapeüt’ Office.VIII- Klsfaludy-ntca 37. A trianoni szerződés igazságtalan, embertelen, nemzetgyilkos. fifl Harcolni ellene emberi kötelesség; küzdeni megváltoztatásáért szent feladata minden magyarnak, flfl £z az újság minden erejével, minden súlyával, minden rendelkezésére állá eszközzel küzd és küzdeni fog a magyar revízióért és a küzdelmében fegyvertársul kér minden amerikai magyart, politikai pártállásra és felekezeti különbségre való tekintet nélkül. MH1 A trianoni szerződést meg kell változtatni. HATÁRKŐ A TÖRTÉNELEMBEN BETHLEN ISTVÁN gróf miniszterelnök most terjesztette a magyar parlament elé a párisi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Ugyanakkor, amikor a magyar parlament törvénybe iktatja az egyezményt, ugyancsak törvénybe iktatják azt a többi érdekelt államok is. Ezzel a formális aktussal végkép lezáródik a történelemnek az a fejezete, amely a világháború végével vette kezdetét, de amelynek minden egyes lapján a régi ellenségeskedés, a meg nem értés és a Magyarországgal szemben való érthetetlen irigység és félelem tükröződött vissza azoknak az államoknak a részéről, amelyeknek a trianoni békediktátum Magyarorság leggazdagabb részeit juttatta. Nyolc esztendei szívós munkával érte el Bethlen István kormánya, hogy Magyarország felszabadult a jóvátételi követelések súlyos tehertétele alól és a szomszédos államok kénytelenek voltak hirtelen megváltoztatni Magyarországgal szemben való eddigi politikájukat. Komoly és minden megbecsülést megérdemlő eredmény ez, nemcsak Magyarország, hanem egész Európa szempontjából, mert a párisi egyezmény remélhetőleg elejét veszi sok keserűséget okozó és veszélyt magában rejtő újabb viták felmerülésének. Magyarország eddig is betartotta — bármilyen fájdalmas is volt — azokat a nehéz kötelezettségeket, amiket a trianoni békediktátum reá rótt. A szomszédos államok ugyanezt nem mondhatták el magukról. Remélhetőleg azonban valamenynyi érdekelt államban törvényerőre emelkedő párisi egyezményt nemcsak Magyarországgal fogják betarttatni, hanem betartják azok az államok is, amelyek eddig minden követ megmozgattak, hogy Magyarország ne haladhasson ama természetes cél felé, amely a nemzetek közötti teljes egyérőjogúság elérésére irányult. HALDOKLIK A KISVÁROS A KISVÁROS — legalább is az amerikai kisváros — a végét járja. A most folyó népszámlálás adatai szerint azok az amerikai kisvárosok, amelyeknek a lakossága tíztől húszezerig terjed, visszaesést mutatnak népesség tekintetében. Ugyanek-kor azonban a nagyvárosok lakosságának a száma emelkedik. Ha valaki magyarázatot keres, akkor megtalálhatja a modern technika eredményeiben: az automobilban és a rádióban, volt idő, amikor kellemes és jó volt kisvárosban élni. Csend volt, jó levegő és a kisváros lakója ment volt a metropolisok pojkoli lármájától, szennyes és piszkos levegőjétől. Ezért aztán cserében hajlandó volt elszenvedni a kisváros sok-sok hátrányát , a kulturéletnek, a szórakozásoknak majdnem teljes hiányát, az életviszonyok szűkösségét, a kisvárosi pletykát, egyszóval mindazt, ami a kisvárosi életet jellemezte. Az automobil és a rádió feleslegessé tette a kisvárosi életet. A csendet és a jó levegőt megtalálja mindenki a farmon is és miután autón gyorsan és kényelmesen eljuthat a legközelebbi városig, ahol mozit vagy színházat talál, a kisváros semmit nem nyújt a farmmal szemben. A rádió viszont épúgy közvetíti a zenei program mot a legtávolabb eső elhagyott farmházba is, mint a kisvárosi lakásba, viszont a természet, amelyből a kisváros csak ízelítőt ad a maga lakóinak, a maga teljes szépségében bontakozik ki a pusztai lakos szeme előtt. A népszámlálás azt mutatja, hogy megokosodtak az emberek és azt választják ki az életlehetőségek közül, ami a legjobb. Otthagyják a kisvárost és elmennek a pusztára és otthagyják a nagyvárosok túlzsúfolt negyedeit is és kimennek a környékre, ahonnan az automobil rövid negyedórák alatt beröpíti őket a központba, de ahol nem kell beszívniok a piszokkal és porral megfertőzött levegőt. A legközelebbi húsz vagy ötven év alatt ez a fejlődés bizonyára még tovább megy egy lépéssel. A repülőgép fejlődése a népesség új elosztódását fogja maga után vonni, egészségesebbé teszi majd az életet és szélesebb területre osztja szét azokat a milliókat, akik ma összezsúfolva, szűk területen és egészségtelen környezetben kénytelenek élni. AZ ÉLET ÚTJA FEHÉRRE meszelt, csupasz falak között, négy lépés hosszú és két lépés széles cellában zokog egy negyvenhétéves özvegy asszony, aki valamikor a new yorki milliomos asszonyok fényűző, pénzszóró, mulatságokkal fűszerezett életét mondhatta magáénak. Tíz esztendővel ezelőtt csöppent ki a miliőkből, a pompából, az állandó mulatságokból, közvetlenül férjének, Oscar Hammersteinnak, a híres new yorki színházi producernek halála után, amikor kiderült, hogy férje első házasságából származó gyermekeire hagyta hatalmas vagyonát. Az akkor még feltűnően szép özvegy asszony sehogy sem tudott belenyugodni megváltozott sorsába. Pert per után indított, valósággal hadjáratot vezetett mostohagyermekei, azután mások ellen: a régi gazdagságának legalább a roncsait akarta visszaszerezni. Közben azonban teljesen kiürült a pénztárcája. Nagy lakásának nem tudta többé fizetni a bérét, szállodából szállodába költözött, addig lakott mindenhol, amig meg nem elégelték az üres ígéreteket és a lassanként hervadó szépségű asszonynak ki nem adták az útját. Egyre lejjebb és lejjebb csúszott az erkölcsi élet létráján a milliomos színházi producer özvegye, aki végül is odáig züllött,hogy kisebb-nagyobb pénzösszegeket fogadott el idegen férfiaktól. Ezt az életet azonban nem folytathatta sokáig, mert a rendőrség tudomására jutott és midőn az egyik new yorki detektív tetten érte, letartóztatták. Kihallgatása során Oscar Hammerstein özvegye elmondta egész élettörténetét: rokonainak és volt barátainak könyörtelenségét, anyagi kérdésekben való ridegségét akarta védőpajzsul tartani maga elé. Másokra akarta hárítani a felelősséget azért az életért, amit ő élt. A kihallgatáson résztvevő rendőrtisztviselőket azonban nem hatották meg az özvegy kétségtelenül szomorú elbeszélései és az özvegyet levezették a rendőrségi cellába, ahol most fehérre meszelt, csupasz falak között sokáig gondolkozhat sorsa fölött. Nem érdektelen és nem egészen mindennapi ez a sors, bár azt sem lehet mondani, hogy még soha senkinek sem jutott ilyen sors osztályrészül. És éppen ez az, amiért a napi események krónikása egy pillanatra megáll Oscar Hammerstein özvegyének esete mellett. Az egykor villomos asszony bebörtönzése mutatja a legjobban, hogy mennyi életigazság van abban a régi közmondásban, hogy “mindenki a saját sorsának kovácsa.’’ Ha Oscar Hammerstein özvegye számolt volna a helyzetével, amelybe férje halála után jutott, ha nem futott volna az elveszített vagyon után, ha nem ölte volna minden energiáját és idejét a levegőben lógó perekbe, ha nem azt nézte volna, hogy mi volt, hanem, hogy mi van és mi lesz, sohasem jutott volna a rendőrség négy lépés hosszú és két lépés széles cellájába. Amerika az az ország, ahol mindenki, aki becsületesen dolgozni akar, meg tudja keresni a kenyerét. És ez a joga és lehetősége nemcsak azoknak van, akik szegények és szegények voltak, hanem még inkább azoknak, akik gazdagok, vagy gazdagok voltak. A munka, a becsületes munka nem szégyen egy asszony számára sem. Még annak a számára sem, aki egykor ölhetett kezekkel várta egyik mulatságot a másik után. A munka megkerülése azonban — mint Oscar Hammerstein özvegyének esete is igazolja — olyan következményekkel járnak, amelyek el nem felejthető szégyent hoznak még egy valamikor köztiszteletben álló asszonyra is. A.utilifiAl .vlAti’iAK NÉPSZAVA KÖZÉRDEKŰ VÁLASZOK AMERIKAI MAGYAROK LEVELEIRE BUDAPEST, MÁJUS HÓ. AZ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA SZERKESZTŐSÉGÉTŐL Igen sok levelet kapok állandóan amerikai magyar olvasóimtól. Az egyik dicsér, a másik szid. Olyik tanácsot kér, olyik valamelyik itthoni ügyében támogatást. Nem rajtam múlik, ha tanácsomnak nem örül az, aki hozzám fordult és az sem az én hibám, ha nem tudok segíteni olyan ügyekben, amelyekben a siker nem tőlem függ. A levelek e nagy halmazából kiragadok egyetkettőt, mert úgy érzem, hogy olyan kérdéseket feszegetnek ezek, hogy a válasz az olvasók széles köreit érdekelheti. Nem írom ki a kérdezősködők nevét, mert hátha feszélyezné az illetőt az, ha kiszolgáltatnám nevét, holott bizalmasan fordult hozzám, mint barát a baráthoz. K. L., Newark. — Azt írja, hogy hazajönne, mert rosszak Amerikában a viszonyok. Két körülmény aggasztja azonban: az egyik, hogy talán gyermekei, akik Amerikában nevelkedtek, nem tudnának Magyarországon megszokni; a másik pedig, hogy nem tudja jó áron eladni newarki telkét s attól is fél, hogy itthon nem tud földet szerezni. Bizony, a visszavándorlás nehéz kérdés. Az Amerikában nevelt gyerek, még ha lelkében magyar is, annyira amerikaivá lett, hogy gyakran nem tud itthon megszokni és visszavágyik Amerikába, amelynek levegője, életkörülményei, iskolája amerikaivá tette. Az a tanácsom, hogyha a gyerekek kicsinyek, nyugodtan hazajöhet, mert hamar megszokják Magyarországon és ha itt magyarrá nevelődtek, soha többé Amerikába visszavágyódni nem fognak; ha azonban a gyerekek már nagyobbacskák, nem merném felelősséggel semmire se rábeszélni. Azt azonban mondhatom, hogy sok öregebb amerikás, aki visszatért szülőhazájába, igen jól érzi itt magát és sokan megtalálták boldogulásukat azok közül is, akik gyerekeikkel telepedtek vissza. Borsodban, Abaúj-Tornában és Szabolcsban, amerre mostanában jártam, sok ilyen családdal találkoztam. Viszont sok szomorú esetet tudok arra is, hogy a visszatelepedett nem maradt meg itthon s csalódottan ment vissza Amerikába. Hogy newarki telkét el tudja-e adni jól, ahhoz én nem tudok hozzá- szólni, ellenben azt mondhatom, hogy Magyarországon könnyen és simán annyi földet szerezhet, amennyit akar, még pedig aránylag alacsony áron. Katasztrális holdanként 80 dollártól 200 dollárig. S. N., New York, Astoria, Potter Ave. — ön szerint Magyarország egyik legnagyobb baja, hogy ugyanazt a munkát, amit Amerikában kevés ember végez el, Magyarországon sokkal több ember munkájával végeztetik el. Azt mondja, hogy Amerikában óriási mezőgazdasági területeket pár ember el tud látni szántó, arató és az isten tudja miféle gépekkel, holott Magyarországon ugyanennyi föld megműveléséhez legalább tízszer anynyi munkáskézre van szükség. Hogy a budapesti villanyoson két kocsi harminc—negyven utasához két villanyos kalauz kell, pedig Amerikában a subwayn ezrek forgalmát le tudja pár alkalmazott bonyolítani jegy és ellenőrök nélkül. Ön szerint Magyarországnak az is nagy baja, hogy igen sok a tisztviselője. Teljesen igaza van. Tudjuk ezt mi is. Érezzük, hogy mindent megdrágít az, hogy több munkást alkalmazunk, holott gépek segítségével a munkabér alaposan le lenne szállítható. Magyarországon azonban nem szabad bevezetni az aratógépet, hiszen ha ezt bevezetnék, éhenhalna az emberek egész tömege, amelyik gazdasági munkából keresi kenyerét. Nem lehet elbocsátani az alkalmazottak nagy tömegét sem, mert ez megint rengeteg ember szájából venné ki a falatot. Akkor, amikor nagy a munkanélküliség, mentől több embernek kell munkát adni, ha ezel meg is drágítjuk a termelést s nem lehet szélnek ereszteni a tisztviselők óriási táborát sem, hiszen nagy tömegekben a megszállott területekről üldözték ide őket azért, mert magyarok. Magyarországnak el kell ezt a nagy emberfölösleget tartania s ez éppen egyik legnagyobb bajunk. Számuk azonban folyton fogy, mert lassanként kihalnak és helyükre új tisztviselőket nem alkalmazunk. Ameddig országunk meg van csonkítva, alig van lehetősége nagyobb arányú ipar, vállalkozás kifejlődésének és így a termelés megdrágításával is gondoskodni kell a felesleges emberek munkához jutásáról. Mihelyt azonban győz a revízió vagy érdekeink más kielégítő megoldást nyernek, el fogjuk tudni helyezni az ipar, vállalkozások fellendülése következtében a tömegeket s ez esetben bevezethetjük azokat a mezőgazdasági gépeket, amelyek sok emberi kéz munkáját fölöslegessé teszik. M. K., Faille St., Bronx. — Azt írja, hogy Magyarország nem fog addig talpraállani, amig ott osztályuralom lesz, amíg ott csak a főurak, dzsentrik boldogulnak, vagyis amig Magyarországon nem diadalmaskodik a demokrácia. Mi a demokráciának lelkes hivei vagyunk s nagy tiszteletet nézünk Amerika felé, ahol megszűntek a címek, a rangok és győzött a demokrácia. Magyarországról azonban csak rosszindulatúan lehet azt állítani, hogy itt osztályuralom volna és csak a főurak, dzsentrik boldogulnának. Magyarország kormányzója egyszerű, de érdemes múltú magyar nemesi család gyermeke. Egyik miniszterünk — Vass József — kisiparos családból származik, másik miniszterünk — Mayer János — kisgazda, aki ma is csizmában jár, felsőbb iskolákat nem végzett s húsz holdas birtokát miniszterségéig maga művelte, Gömbös miniszter és Bűd miniszter atyja falusi tanító volt, Zsitvayé pedig biró. A jelenlegi hercegprímás paraszt fiú s elődje, Csemoci is szegény tót paraszt fiú volt. A bankok és nagyvállalatok vezetői között alig akad egyetlen mágnás vagy dzsentri is, a tagjainak pedig majdnem a fele egyszerű falusi parasztember és — a szocialista oldalon — ipari munkás. Az az igazság, hogy a nagy- és középbirtokos osztály tönkrement és tönkremenő félben van. Magyarországon sok az ősi főnemes és nemes, a legjobb állásokban azonban nem ezek, hanem az egyszerű származású emberek ülnek. Különben sem szabad bántani a magyar főúri osztályt, amelyik olyan férfiakat adott, mint Széchenyi István, Batthyány Lajos és a magyar dzsentrit, amelynek tagjaiközül elég, hat Kossuth Lajosra, Deák Ferencre és Jókai Mórra hivatkozunk, mert viszont Petőfi, Arany, akik már száz évvel ezelőtt a nemzet dédelgetett kedvencei voltak, paraszt, illetve kisiparos származásúak. Kun Andor. Asszonyoknak-lányoknak ANNA NÉNI ROVATA SZÉP AKAROK LENNI. — Kérelmét illetékes helyen továbbítottam, remélem, hogy meg lehet csinálni. A szavaiból kiáradó lelkesedést nagyon köszönöm. — A fagyást leghathatósabban nyáron lehet jóddal kezelni. Az említett krém helyett Irasson orvosával valami jódos receptet. SZLOVÁK G. — Főzzön süni cukorszirupot, a fehérjétől teljesen megtisztított narancshéjakat mártsa belé és főzze a szirupban addig, amig jól átfőtt. Azután egy fogpiszkáló segítségével vegye ki a szirupból és szárítsa meg itatóspapiroson. MIMOSA. — Mossa hetenként kátrányszappannal, vagy pedig megszokott shamponjával. A szóda nagyon töri a hajat. Az ecetes öblítés némileg zsirosit, de hetenkénti mosásnál ez nem baj. SZÉP AKAROK LENNI. — Próbáljon élesztőkúrát, amely abból áll, hogy három héten keresztül étkezések után bevesz egy-egy fél gram nyers élesztőt, tehát összesen naponta 2 gramot. Mosakodjék langyos vízben, neutrális szappannal és óvakodjék fűszeres és ecetes dolgokat enni. A sok füst is rossz az arcbőrnek. EGY BARNA KISLEÁNY. — Jó lenne bőrorvosnak megmutatni, mert az ilyen erős kiütésekre látatlanban nem merek ajánlani. Ha elmúltak a kiütések, forduljon ismét hozzám, a kozmetikai kezelésre vonatkozólag majd szívesen válaszolok. 38—32. — Valósznű, hogy szereti, másképp miért járna utána? Abban, hogy együtt sétálnak, nincs semmi — csak azt nem értem, miért nem akar a fiú házasságról hallani sem? Azon kellene éppen lennie, hogy mielőbb álláshoz jusson s a legegyszerűbb volna, ha addig is járna önökhöz. — Mihelyt a leánynak önálló keresete van, nem lehet eltiltani a dolgot. Inkább hívja meg néhányszor és figyelje meg. Az anya szeme tisztán lát. — Üdvözlet. ASPASIA. — Újabban a csukamáj olajat tartják igen hatalmas szépítő, azaz konzerváló szernek. Van egy hátránya, hogy idővel érezni a szagát, akármily jól le is mossuk azt. B. SZIDI. — Ki van zárva. A “bajusz”-növést csak az olyan zsírok vagy krémek idézik elő, amelyeknek petroleum az alapjuk. A citromlé szárítja i bőrt, épp úgy, mint az alka-1 tkus szappanok. Használhat este valamilyen tisztító kré-met szappan helyett. KÖVÉR SZŐKE. — Amikor eszébe jut, napközben, reggel, jj este szívja be erősen a ha- sát s amikor kiereszti a leve- igőt, akkor nyomja ki azt. Ezt 1 50'—60-szor egy nap. Fogyaszt és erősiti a hasizmokat. Ezen kívül este, reggel a tenyerek külső szélével, mintha húsra vágna, ütögesse meg a hasát, , előbb lentről fölfelé (a köldökrészt kihagyva), aztán kétől- s dalról a köldök felé. Az emész- I tést is elősegíti. SZEGEDI KISLÁNY. — Ha I nem bírja arca a szappant, úgy próbálja meg azt kihagy- ■ ni este s ehelyett kenje be tisztitó krémmel, ez egész ol csó dolog és jó szolgálatot tesz, mert pórusait kitisztítja. Letörölni száraz ruhával erősen. G. M. — Hetenként egyszer fejet mosni kátrányszappannal melynek habját egy jó félóráig rászáradni hagyja. Az-után több vízben jól dörzsölje be a fejbőrt. ÖZV. B. IMRÉNÉ. — Nem úgy van, édes asszonyom. Ha az illető mindig hűségesen kitartott mellette s egyetlen egyszer megfelejtkezett a születésnapjáról, azért még nem kell szakítani vele. Ön azóta nem beszélt vele. Ki tudja, milyen helyzetben volt, hátha betegen feküdt, stb. Várja meg, mig jelentkezik s akkor se vesse a szemére, legfeljebb tréfásan tegyen említést róla — később, amikor már idejét múlta. | GABÓ, A KIS FITOS. — Miért akar segíteni rajta? A férfiak ezt igen pikánsnak taálják. Aztán bármilyen nagyszerril is az operáció, az írkis hely, ami utána marad, a melegben vagy hidegben lilaszínűvé válik. Tarzan a majmok között * Irta: EDGAR RICE BURROUGHS',i 30. Végül azonban ez a párviadal is Tarzan győzelmével végződött. Amikor ott feküdt előtte Tehkoz teteme, Tarzanban egy új érzés bontakozott ki. Odavágyódott, ahol az ő fajtája él, ahol — úgy gondolta — nem kell megküzdenie a hátulról támadó ellenféllel. És Tarzan elhatározta, hogy ott fogja hagyni királyságát és elindul megtalálni azt a vidéket, ahol a maga fajtabéli emberek élnek. A Terkozzal vívott harcában megsebesült Tarzan. Könnyű sebek voltak ezek, az első percekben — győzelme után — nem is tulajdonított nekik nagyobb fontosságot. Csak órákkal később kezdett sajogni a nyaka és a válla, amelybe Térköz belevájta hegyes, éles körnapok múltak el, amíg Tarzan teljesen magához tért a seblázából. Ekkor pedig — egy nap, — három erősen felfegyverkezett négerrel találta szemközt magát. Tarzan tudta, hogy ezek a feketék Kulonga apjának törzséből valók. A négerek féltek Tarzantól. Maguk között “Munango-Keewati”-nek, a dsungel szellemének nevezték el. A négerek királya kiadta a rendeletet, hogy a dsungel szellemét, aki eddig ellenséges magatartát tanúsított velük szemben, meg kell nyerni barátnak. A négerek királya hosszasan tanácskozott bizalmi embereivel, nos, miként lehetne Tarzant megnyerni. Végre is úgy határoztak, hogy a néger falu közelében ételeket és ajándékokat helyeznek el az “erdő szelleme” számára. A király úgy okoskodott, hogy a válogatottan finom falatok minden bizonnyal meg fogják tenni hatásukat. Amikor Tarzan apjának egykori kunyhójához ballagott, nagy meglepetésben volt része. A part közelében egy hatalmas hajó horgonyzott s a hajó kéményeiből jövő füstfelhők szürke ködbe borították a part közelében lévő házikót. Amint közelebb jutott a parthoz, egyszerre tíz férfit pillantott meg Tarzan. A tíz fehérarcú férfi hangosan beszélgetett. Tarzan egy fa mögül figyelte a férfiakat. A beszélgetésük szemmel láthatóan vitává fajult. Egyszerre az egyik kis, alacsony, vékony emberke ujjával az erdő felé mutatott. Erre valamennyien az erdő felé néztek. Az egyik hatalmas, magas férfi előre lépett. A kis emberke így a háta mögé került. Ekkor azután a kis ember elővett a zsebéből egy furcsa apró fegyvert, ami a következő pillanatban nagyot dördült és a hatalmas férfi holtan bukott le. A többiek megnézték, hogy a leterített ember meghalt-e. Amikor megállapították, hogy a kicsiny emberke végzett vele, nevetve indultak el a partra felhúzott csónak felé. Azután beültek a csónakba, amelyet gyors evezőcsapásokkal a hajó felé irányítottak. (Folytatása következik) mest. IUJ-ÉV—UJ-ESZME Ha nincs még patentja Kérjen tőlem tanácsot Szabadalmak kidolgozása megszerzése és értékesítésére ZOLTÁN POLACHEK Ultea Szabadalmi ügyvéd Oki. Mérnök ■MB 1234 B’WAL NEW YORIKÍE2fc «kKW Telephone: Longacre 3088 Qüttm N. GOODMAN ÓHAZÁBAN TANULT /JmL magyar US'h órás és Ékszerész ékszerek és órák nagy választékban, mérsékelt áron 1517—1st Ave.70th St. sarok melletti New York City. JÖJJÖN mA. menjünk VELÜNK MSI EGYÜTT A SZÉP ÓHAZÁBA ÚTLEVELET, VÍZUMOKAT, VISSZATÉRÉSI ENGEDÉLYT MEGSZEREZ, PODGYÁSZÁ- ^ RÓL ÉS AZ UTASOK TELJES KÉNYELMÉ^ RŐL GONDOSKODIK 2 EPERJESSY ISTVÁN G BROAD STREET, JOHNSTOWN, PA. 2 aki a Johnstown és vidéke magyarság kényelmére H*I ^ NAGY TÁRSASUTAZÁST ^ - -. rendez Magyarországba, Csehoszlovákiába, Jugo^4 szláviéba, Romániába a K CUNARD LINE ”, “ BERENGARIA ” gőzösén, amely június 3-án indul New Yorkból. FOGLALJA LE HAJÓJEGYÉT MIELŐBB! f* y I Ki P f\ ti ISMÉT 712 SMITHFIELD STREET