Amerikai Magyar Népszava, 1932. december (33. évfolyam, 336-366. szám)

1932-12-01 / 336. szám

Metropolitan Edition An American Newapaper printed ln the Martai language promulgating American Ideas and principles to the liberty loving Magyar race.Amerikai AMESKM HOMBMAI­ PeOHES­­DESNépszava THEOCDESTHOHGAIM DMYKEW5MPE& Mai számunk 6 oldal A legrégibb és legeltet. )­jedtebb magyar napilap az Egyesült Államokban , melynek minden sora a­­z Amerikában élő magyar­ság érdekeit szolgálja. VOL. XXXIII. Évf. No. 336. Szám NEW YORK, NEW BRUNSWICK, PERTH AMBOY, TRENTON . CSÜTÖRTÖK, 1932 DECEMBER 1 Egyes szám ára 3 cent Rendkívüli ülésre üti össze az avalyi törvényhozást FEKETE DECEMBER előtt állanak New York éhezi munkanélküliei A bankárok minden további kölcsönt megtagadtak, amíg a városi költségvetés levágása meg nem történik - Nincsen pénz az éhezők segítésére A költségvetési bizottság mai ülésén egyhangúlag el­fogadott egy határozati javaslatot, amelyet Roosevelt kormányzónak haladéktalanul megküldenek és amelyben a város azt­­kéri a kormányzótól, hogy azonnal hívja ösz­­sze rendkívüli ülésszakra az albanyi törvényhozást. A törvényhozásnak az lenne a feladata, hogy kimondja, mi­szerint az összes New York városi és megyei tisztviselői fizetések ezentúl a költségvetési bizottság és a városatyák bizottságának hatáskörébe fognak tartozni, amelyek az­után a fizetéseket szabályozhatják. A törvényhozásnak tehát el kellene törölnie minden olyan je­lenleg érvényben levő törvényt, amely meghatározza a tisztvise­lői fizetéseket és így lehetetlen­né teszi, hogy a költségvetési bi­zottság levágja a fizetéseket és ily módon tegyen eleget a bankok kívánságának a városi költség­vetés csökkentésére vonatkozó­lag-Berry főszámvevő volt a hatá­rozati javaslat indítványozója és fogalmazója és ugyancsak ő in­dítványozta azt is, hogy egy, McKee vezetése alatt álló bizott­ságot alakítsanak, amely a kor­mányzóval felvenné a tárgyalá­sok fonalát. A bizottságot McKee fogja kinevezni. New York, amelyet a világ leg­gazdagabb városának tartanak, olyan krízis előtt áll, amely pá­ratlan a város történetében. A világ leggazdagabb városának nincsen pénze arra, hogy a követ­kező hónapban egy kis meleg étellel és legalább valami szegé­nyes ruhaneművel lássa el éhező, didergő munkanélküliért, miután a városi pénztár üres, a bankok pedig kereken megtagadtak min­den további kölcsönt, azzal az in­dokolással, hogy nem adhatnak pénzt még jótékonysági akcióra sem addig, amíg a sokszor beje­lentett, de eddig soha sem vég­rehajtott levágás a városi költ­ségvetésben meg nem történik. A város elveszítette hitelét a bankoknál és ennek a következ­ményeit elsősorban a szerencsét­len munkanélküliek fogják meg­szenvedni. “Fekete December” vár a nincstelenekre, mert a ban­kok nem adnak pénzt, ha a költ­ségvetést le nem vágják, a költ­ségvetési bizottság pedig­— mint azt megbízható helyről jelentik — elhatározta, hogy egyetlen centtel sem csökkenti a jövő évi költségvetést. Szóba került az, hogy az ösz­­szes városi jövedelmekre 10 szá­zalékos jövedelmi adót vessenek ki, ami nagy bevételt jelentene ugyan a városnak, viszont a ban­kok ezzel nem lennének megelé­gedve, mert azt tartják, hogy az ennek a keresztülviteléhez szük­séges törvényhozási akció igen sok időt venne igénybe és azon­felül bizonyára bírósági döntése­ket is kiprovokálnának sokan, úgy, hogy talán hosszú hóna­pokig tartana, amíg ez az intéz­kedés törvényerőre emelked­hetne. A helyzet tehát az, hogy a költségvetési bizottság 3.500.000 dollárt szavazott meg a decem­beri jótékonysági akcióra­­, és egyelőre ebből az összegből egy cent sem áll a város rendelkezé­sére. Ma fog ebben az ügyben újabb tanácskozást tartani Mc­Kee a költségvetési bizottság tagjaival a nyilvánosság kizárá­sával. Holnap az egyes városi ügyosztályok vezetőivel fog Mc­Kee tanácskozni a fizetéslevágá­sok és a 10 százalékos jövedelem­adó ügyében. Roosevelt csökkenteni AKARJA AZ ÚJ HADIHAJÓKRA ELŐIRÁNYZOTT ÖSSZEGET $100,000,000 megtakarítást akar elérni a tengerészeti mi­nisztérium költségvetésében­­- Vinson képviselő egyet­ért a megválasztott elnökkel elnöke, hosszas tanácskozást folytattak és a tanácskozás so­rán megegyeztek abban, hogy a szövetségi költségvetés egyen­súlyba­ hozása érdekében csök­kenteni kell az előirányzott ha­ditengerészeti építkezési költsé­geket és a hajóhad növelése he­lyett inkább a meglevő hajóhad harckészségének az emelését kell szem előtt tartani. Roose­velt, mint ismeretes, helyettes haditengerészeti miniszter volt a Wilson kabinetben és azóta is mindig élénk érdeklődést tanú­sított a haditengerészet ügyei iránt. A konferencia után, Vilson képviselő, kit mindenki a "nagy hadiflotta” szószólójának is­mert, úgy nyilatkozott, hogy a gazdasági viszonyok, továbbá az a körülmény, hogy a világbé­két nem fenyegeti veszély, meg­engedhetővé teszik a tengeré­szeti minisztérium költségveté­sének jelentékeny csökkentését. Vinson elmondta, hogy Ameri­ka anyira redukálni fogja a ha­ditengerészetet, hogy az alatta fog maradni a londoni megálla­podás által engedélyezett épít­kezési költségeknek. A londoni egyezmény tudvalevőleg Ameri­ka számára öt esztendő alatt el­végezhető összesen 600.000.000 dollárnyi új hadihaj­óépítkezést engedélyezett. Vinson azt mon­dotta, hogy az ez évi 100,000,000 dollár helyett csak 30,000,000 dollárt fognak a költségvetésbe felvenni. Vinson és Roosevelt beszélge­tése alat nem került szó a had­ügyminisztérium és a tengeré­szeti minisztérium egyesítésé-­ ről, egy nemzeti honvédelmi minisztériumba, amelyet pedig igen sokan helyesnek tartanak költségmegtakarítási szempont­ból. Erről később fog Roosevelt tárgyalni. WARM SPRINGS, Georgia, nov. 30. — Roosevelt m­egvá­lasztott elnök és Vinson geor­­giai képviselő, a képviselőház haditengerészeti bizottságának Valahol valamely jól bezárt ajtajú szobában két fiatal ember ül most keserves elbusulásban. Előttük az asztalon öt hosszúkás, ropogós papír­darab színes ákom­bákommal, betűk­kel, számokkal telenyomva, öt — egyenként 100,000 dollárról szóló — Liberty Bond. Együttvéve kereken félmillió dollár, amellyel azonban egy 10 centes cipőt sem vásárolhat­­nak, úgy, hogy azonnal hurokra ne kerülnének. Ha van igazság abban, hogy a bűn magában hordja a bűn­­hődést, úgy ez a tétel teljesen bevált ezeken a fiatal embereken. Egy nagy Wall streeti bankból lopták el kedden nagy ravasz agya­fúrtsággal a pénztáros asztaláról a papírokat, valószínűleg abban a re­ményben, hogy könnyen értékesíthe­­tő, kis névértékű kötvényeket emel­nek el és csak amikor zsákmányukat közelebbről vették szemügyre, jöttek rá hogy félmillió dollár van a ke­­e­zükben, amellyel azonban semmit sem csinálhatnak. Százezer dolláros értéket a tolvaj be nem válthat és egy pakli Camel cigaretta reálisabb érték volna a tolvajok kezében, mint a félmil­lió dollár, amelynek papírjával leg­feljebb rágyújthatnak a cigarettá­jukra.­­ -N­aja Aki sokat markol, keveset fog ... A jómultkorjában Dr. Bárány Ist­vánnak, a jeles úszónak egy buda­pesti lapban megírt beszámolóját tettük itt szó tárgyává amelyben ar­ról emlékezik meg, hogy az ameri­kai szállodákból a vendégek svata­­pant, levélpapírt, törölközőt miegy­mást szoktak elvinni. Tréfásan meg­­szentük akkor Dr. Báránynak, hogy ezt legfeljebb “vidéki” vendégek csi­nálják, de nem lehet ezt amerikai nemzeti szokásnak minősíteni. Most az illusztris magyar újság­­írónő, Vészi Margit esik ugyanebbe a hibába. Egyik innét hazaküldött cikkében egy washingtoni szállodá­­ról beszámolva ezt írja: “Szappan, mosdókeztyű és két cipőtisztítófla­­nell is kijár “emlékül" minden ven­dégnek”. Pardon! Nem “emlékül”. Csak­­ “használatra”. A Columbia University jeles elnö­ke, Nicholas Butler, legutóbb érdekes kísérlettel próbálkozott meg az egye­tem hallgatói körében. A diákok kö­zül vagy harmincat kísérleti nyúlnak válogatott ki s ezekkel két héten át, az előadások ideje alatt, bizonyos mennyiségű cocktailokat itatott meg, hogy az alkohol reájuk gyakorolt hatását megfigyelhesse. Az ú­j­s­á­go­k beszámoltak arról hogy a cocktailek különféle gyü­­mölcslevekből és tiszta alkoholból ké­szültek és nem felderítő, hanem nyo­masztó hatással voltak a diákokra, akik közül az egyik az italozás után sírva is fakadt. Ez a tudományos megállapítás va­lahogyan erős gyanút kelt bennünk. Nem tudunk hinni a pontosságában és megbízhatóságában. Mert ugyan ki szolgálhat bizonysággal arra vo­natkozólag, hogy a síró diák köny­­nyeit nem-e az facsarta ki, hogy nem kaphatott még egy italt, amit megkivántattak vele a kóstolóval. Azután nagy kérdés, hogy felvehe­ti,­ az egyetemi alkoholos cocktail a versenyt azzal az itallal, amit “rendes” helyen mérnek a diákoknak. Ezért tisztára tudományos szem­­pontból azt ajánlanék a jeles tudós­nak, hogy látogasson el valamely éjszaka diákjaival egy tejtez álló speak-easybe. Kötve hisszük, hogy a diákok ott is lehorgasztják majd az orrukat az italtól, vagy hogy éppen rrva fakad­janak. Ilyen helyeken ez eddig nem volt szokásuk. Csakhogy végre erre is kezdenek ráeszmélni! Egy Kings County-i női egyesület hadjáratot indított annak kivívására, hogy a játékáru üzletek,­ben ne árusítsanak gyermekeknek való játékpisztolyokat. Ennek a moz­galomnak az indító oka az, hogy a rendőrségi és gyermekvédelmi intéz­mények jelentéseiből az derül ki, hogy a játékpisztolyok és a fiatal­korú bűnösök kezében talált halált-1 Rejtélyes módon eltűnt 500,­106 dollár bond egy bankból A Continental Bank & Trust Co. egyik pénztárosának a fül­kéjéből eddig még ki nem derí­tett módon eltűnt 5 darab egyenkint $100,000 névértékű Liberty bond, amelyeket délben 12 óra 30 perckor szállított le egy küldönc a C. F. Childs & Co., Wall streeti tőzsdecégtől. A bondokat Robert Drummond pénztáros vette át, aki 15 esz­tendeje áll a bank szolgálatá­ban és aki főnökei feltétlen bi­zalmát élvezi. A Continental bank közvetlen tőszomszédsá­gában van a Morgan bankház­nak és a tőzsde épületének. Detektívek azt hiszik, hogy két jól öltözött fiatalember, a­kik valami jelentéktelen dolog miatt percekig vitakoztak a pénztárossal, követték el a vak­merő lopást még pedig úgy, hogy vagy egy kampóban vég­ződő dróttal húzták ki a bondo­kat, vagy pedig egy zsineggel, amelynek a végére valami ra­gadós anyag volt erősítve. Meg­erősíti a gyanút, hogy a két fiatalember a vitát valami olyan csekélységből kifolyólag rögtö­nözte, amihez a pénztárosnak semmi köze sem volt és hogy a pénztár üvegablakán ujjlenyo­matokat és valami ragadós anyag nyomait találták. Drummond azt vallotta, hogy bár azonnal megadta a fiatal­embereknek a kért információt, azok továbbra is az ablaknál maradtak és őt közben egy percre kihívták a pénztárfülké­ből. A bondok biztosítva voltak lopás ellen és a számaik is meg vannak, úgy, hogy a tolvajok nem fogják tudni értékesíteni azokat. A bondok számai: 3037, 3688, 2238, 899 és 9001 A kötvé­nyek 3­0 százalékkal kamatoz­nak, hozó fegyverek között nagyon szo­ros összefüggés van. Hogy ez mennyire? Így igaz, azt mindenkinek észre kell vennie, aki néhányszor végignézte a szegényebb negyedek gyerekeinek utcai játékait. A new yorki fiú­gyermeknek, a­hogy a bölcsőből kikerül, játékrevol­­vert nyom a kezébe a gondos papa vagy mama. A játékpisztoly a gye­rek korával együtt tökéletesedik, de soha ki nem kerül a kezéből. Az ut­cai üres telkeken már durranó­ fegyverekkel hold-uppol a 8—10 éves fiú, akinél 16 esztendős korában már természetes vágyként jelentkezik, hogy igazi revolver legyen a hátsó zsebében. Ezt azután ki is kell pró­­bálni. Lehetőleg eleven húson. Ez az egyenes vonal, amelyen évenként ezer és ezer fiatalkorú kerül a bör­tönök rácsai mögé. Mi is játszottunk gyerekkorunk­ban fakarddal, fapuskával, de ideá­lunk a katona, vagy a pandúr volt s nem a hold-upman, mint az ameri­kai nagyvárosi gyerekek millióinak. Bizony hasznos dolog volna az amerikai gyerek kezéből a játék­pisztolyt kicsavarni. SZABADOS ZÁDOR Lottie Coll elhagyta a börtönt, megígérte, hogy a jó útra tér Tartózkodási helyét titokban tartja, mert fél ellenségeitől Lottie Kriesberger Coll híres “moll’, a Vincent Coll gang utol­só tagja, elhagyta a börtönt, a­hol hat hónapot töltött tiltott­­ fegyverviselésért. Lottie kijelen­tette, hogy ezután az egyenes utat választja és tisztességesen akar élni, de maga sem hiszi, hogy erre sok alkalma lesz, mert tudja, hogy napjai meg vannak számlálva. Samuel Medal barátai hír sze­­­­rint számontartják Lottie szaba­­­­donbocsátásának napját. Medal ugyanis három hónappal ezelőtt nyomtalanul eltűnt. Medal ko­rábban Lottie barátja volt és így vannak, akik azt hiszik, hogy Medal eltűnése Lottieval van összefüggésben. Bizonyosra ve­szik, hogy Medalt meggyilkolták, bár a holttestet eddig nem talál­ták meg. A Dutch Schultz banda élet­ben maradt tagjainak is lehet el­számolni valója Lottieval, mert a Coll banda, amelynek király­nője volt Lottie, évek óta ellen­séges viszonyban állt Schultz bandájával. Lottie titokban tartja lakása helyét és így még azt sem tud­ják, hogy melyik városba ment, miután elhagyta a börtönt. Új énekes tehetség bukkant fel a napokban. Al Smith volt kormányfő mutatkozott be mint,imáké, és az “East Side-West Side” eléneklésével zajos sikert aratott AL SMITH TENORISTA NAHT SIKERT ARATOTT ELSŐ HANGVERSENYÉN A munkanélküliek javára adott hangversenyen dalokat éne­kelt a volt kormányzó fésére. Az est fénypontja Al Smith volt kormányzó és jelen­legi énekes első fellépte volt, a­mely óriási sikert aratott. A Town Hallt zsúfolásig meg­töltötte a közönség és nem lehet megállapítani, hogy az embere­ket jószívük vagy kíváncsisá­guk vitte-e el a hangversenyre. Mert a munkanélküleket máshol és másképen is lehet segíteni, de ez volt az első alkalom, ami­kor Al Smith tenoristát éne­kelni hallgatták. A közönség együtt drukkolt Smith-tel és az első sorban ülő Mrs. Smith-tel. De semmi baj sem történt. Igaz, hogy Smith ex-kormányzó nem kezdett bele a dalba, amikor az orkesztra rázendített a híres “Sidewalk of New York” című dalra, ami annál aktuálisabb volt, mert a volt kormányzó a napot azzal töltötte, hogy az utcán pénzt gyűjtött a munkanélkülieknek. Smith felhívására a közönség együtt énekelte a refraint a kormányzóval s ha az összhang nem is volt tökéletes, a munka­­nélküliek javára jelentős összeg gyűlt össze és úgy Al Smith te­norista, mint a közönség egy jól eltöltött est emlékével távozott a színházból. Nagy hangversenyt tartottak az este a new yorki Town Hall­ban a munkanélküliek megsegi­ $100.000-t garantál Mrs Jusselnak Norma Talmadge a válásért •Mrs. Jessel százezer dollárért vonta vissza a Miss Talmadge ellen indított milliós pert A Frank Ippolito és Theodore Lesser ügyvédek szétválásával kapcsolatos ügy folyamán nap­fényig került, hogy Norma Tal­madge saját pénzéből 100.000 dollárt garantált Mrs. George Jesselnek arra az esetre, ha az ellene indított egymillió dolláros pert visszavonja. Mrs. Jessel Normát Jessel elidegenítéséért perelte be egymillió dollár kár­térítésére. Az ügyvédi cég feloszlásánál derült ki, hogy Jesselnek nem volt elég pénze ahhoz, hogy fele­ségének megfelelő összeget fi­zessen a per visszavonásáért és így Norma Talmadge a százezer dollár lefizetésére lekötötte ér­tékpapírjait, amelyeket a Garan­­ty Trust Companynál tart.­­ A százezer dollárból Jessel kifize­tett 27.500 dollárt, amelyet köl­csönökből szerzett és további 27.500 dollárt Miss Talmadge számlájából fizettek ki az asz­­szonynak. Már hónapok óta beszélik, hogy George Jessel feleségül ve­szi Norma Talmadget, de a szí­nésznő ezt minden esetben meg­cáfolta s most kijelentette, hogy azért játszik a vaudevilleben Jes­­sellel, hogy alkalmat adjon neki a Mrs. Jessel által követelt 100 ezer dollár megkeresésére és így békességben elválhasson felesé­gétől. ZINOVIEV SZEMÉLYE­SEN CÁFOLTA­­MEG HALÁLHÍRÉT MOSZKVA, nov. 30. _ Teg­nap az egész világon elterjedt a hír, hogy Gregory Zinoviev, a szovjet volt vezéralakja, meg­halt. Ma azután maga Zinoviev cáfolta meg a halálhírt és közöl­te, hogy üdülés céljából hosszabb időre Dél-Oroszországba utazik. RÉGI AMERIKAS HALÁLA A régi amerikások sora ritkult meg ismét Varga Miklós halálá­val, aki hosszas betegség után szerdán délután hunyt el Eliza­beth, N. J.-ben, az Alexian Bro­thers Hospitalban. Varga Miklós közismert alak­ja volt az elizabethi magyarság­nak, aki minden magyar moz­galomból kivette a maga részét. Temetése pénteken délután 2 órakor fog lefolyni az East Jer­sey streeti Engel-féle temetke­zési intézetből. MÁSFÉL CENT BÉLYEG KELL A KARÁCSONYI ÜDVÖZLETEKRE WASHINGTON, nov. 30. — Brown postamester tudatja, hogy a borítékban küldött kará­csonyi üdvözletekre, ha a boríték nincs lezárva, egy és fél cent bé­lyeget kell tenni. Levelezőlapok­ra egy cent, lezárt­­borítékokra pedig 3 cent bélyeget kell ra­gasztani. Elindult Washington télé 000 munkanélküli segítséget követelni A new yorki Union Squareről, rövid gyűlés után, 600 munka­nélküli indult el teherautókon Washingtonba, hogy a kongresz­­szus figyelmét felhívják az álta­lános nyomorra és munkanélküli­ségre és segítséget követeljenek. Előző este nagy gyűlést tar­tottak a Bronx Colisseumban és reggel korán gyülekeztek a Uni­on Squaren. A marsolok részt­vevői a szomszédos államokból gyűltek össze s az éjszakát a Manhattan Lyceum padlóján töl­tötték. A városi jótékony szál­lásadó helyek felajánlották he­lyiségeiket az embereknek, de ezt visszautasították. A marsolók a következő felirá­sú táblákat viszik magukkal: Harcoljunk az éhség ellen, Egye­süljünk a kenyérért, Követel­jünk készpénz-segítséget, Sza­badságot Tom Mooney részére. A csoportban negyven asszony is van. A vezetőség kijelentette, hogy a rendőrség minden intéz­kedése dacára is el fognak Wash­ingtonba érni s minden nagyobb városban több száz ember fog csatlakozni hozzájuk. lapzártakor jelentik. BERLIN, nov. 30. A “Der Deutsche” nevű berlini keresztény szocialista munkáslap azt a szenzációs értesülést közli ma esti számában, hogy Hind­en­burg birodalmi elnök a legkomolyabban foglalkozott azzal a gondolattal, hogy lemond, miután úgy látszott, hogy nem tudja megoldani a kormányválságot. A lap értesülése szerint Hindenburg szom­baton akart lemondani, később azon­ban belátta, hogy lemondása zavart kel­tene. A volt német trónörökös pályázik a német birodalmi elnöki méltóságra. Százezer szavazattal téved­tek a new yorki választáson Most derült csak ki, hogy no­­vember hó 8-án Joseph W. McKee polgármester, aki nem szerepelt hivatalos jelöltként a polgármes­ter választáson, 232,501 szavaza­tot kapott összesen. A választás utáni napon kiadott jelentés sze­rint McKee 135,000 szavazatot kapott. Miután most hivatalból újra összeolvasták a szavazato­­kat, kiderült a tévedés, amely ugyan lényegében nem változtat­ja meg a polgármester választás kimenetelét, valójában azt mutat­ja, hogy sokkal nagyobb számban vannak azok a new yorki polgá­rok, akik tiltakoztak az ellen, hogy a Tammany félreállította McKeet, mint ahogy ez a választás napján látszott. A magyarázat sze­­rint a szavazatösszeolvasók való­színűleg fáradtak voltak s ezért nem vettek figyelembe minden McKeere leadott szavazatot.

Next