Amerikai Magyar Népszava, 1932. december (33. évfolyam, 336-366. szám)
1932-12-07 / 342. szám
zínház, Művészet, Ma játszák utoljára a “Csókolj meg, édes!” első 106-os budapesti beszélőfilmet a Tobis Színházban A délután 1 órakor kezdődő, mérsékelt helyáru, folytatólagos előadásokon ma még láthatja a szenzációs sikerű, színtiszta magyar filmet A mai nappal befejezést nyernek a “Csókolj meg, édes!” zenés beszélőfilmnek immár második hete tartó folytatólagos előadásai az East 78-ik utca és első avenuei Tobis Theatre-ben. Ez a kép Amerikában az első és ez idő szerint még mindig egyedüli magyarországi 100 százalékos beszélőfilm, amelyet az amerikai és a magyar sajtó egybehangzóan elismerő kritikában a legszebb jelzőkkel üdvözölt. Az elmúlt két hét folyamán közel tizenötezer főnyi közönség nézte meg a “Csókolj meg, édes!” című pompás igazi magyar filmet és a legnagyobb csodálkozással látta, hary a magyarországi, aránylag még csecsemő korát élő beszélőfilm-ipar első Amerikába került produktuma, kiállja a legszigorúbb összehasonlítást a legkitűnőbb amerikai filmekkel. Ezek után elképzelhető, hogy a vidéki bemutatók, amelyek most veszik kezdetüket, milyen diadalmas sikereket hoznak még a “Csókolj meg, édes!” számára. A “Csókolj meg, édes!” a mai napon még öt előadás keretében látható a teljes kisérő műsorral és mérsékelt helyárakkal. Aki még nem látta, ragadja meg ezt az utolsó new yorki alkalmat, mert a képet New Yorkban többet nem láthatja. Ne mulassza el a legkiválóbb budapesti sztárokat ebben a szenzációs sikerű magyarországi első száz százalékos beszélőfilmben megnézni. A “Csókolj meg, édes!” művészi és technikai tökéletessége mellett még eredeti és fülbemászó magyar muzsikájával is gyönyörködtetni fogja. amerikai magyar népszava A Tobis Színház igazgatósága örömmel jelenti, hogy sikerült megszerezni a második 100%-os magyarországi beszélőfilmet. “PIRI MINDENT MÁSODIK DIADALMAS HÉT! MÁSODIK DIADALMAS HÉT! MA, SZERDÁN, UTOLJÁRA az első és egyedüli 100%-os bpesti magyar zenés beszélőfilm Csókolj meg, édes! 10 felvonásos zenés, énekes vígjáték Folytatólagos elő-MARIA ■Piip m 78-ik utca és Első sa^TOBIS THEATRE kezdete 9.45-kor. New York. N. Y. ------- HELYÁRAK: este 5 óráig 25 cent, utána 35 cent ------- Woodbridgei hírek Woodbridgen is bemutatásra kerül a “Csárdáshercege” című magyar film A woodbridgei magyarságnak nagy élvezetben lesz része december 10-én, szombaton, amikor az ottani State színházban bemutatásra kerül a remek amerikai-magyar hangosfilm, a “Csárdáshercegnő.” A woodbridgei közönség először fogja hangos filmen látni és hallani az amerikai magyar színészek legjobbjait. Thury Ilona, Kondor Mariska, Hegedűs Lajos, Tóth István és Simon József színészek és a kitűnő Bencze Károly és zenekara szerepel az első amerikaimagyar hangos filmen. Az amerikai magyar művészek egy rövid darabban szerepelnek, amelyet az Európában készített s itt Amerikában szinkronizált Csárdáshercegnő című filmhez illesztettek hozzá. Ez a legelső alkalom, hogy amerikai magyar színészek szerepelnek hangos filmen magyarul. Thury Hona a filmen is olyan nagyszerű, temperamentumos, mint amilyen a színpadon volt. Mulató jelenetével elragadja a partnereit, a cigányok is táncolva muzsikálnak és bizonyos, hogy a nézőtérre is át fog ragadni a jó magyaros mulató hangulat. A film délután 1 órától kezdve este 11 óráig folytatólagos előadásokon kerül bemutatásra, népszerű helyárak mellett. Felnőtteknek 35 cent, gyermekeknek pedig 15 cent a belépődíj. A magyar jeleneteket követő “Csárdáshercegnő” főszerepeit Liane Haid, Marion Oszkár, Zátonyi Kálmán, Ráday Imre, Zilahy Gyula, Székely Ibolya, H. Balla Mariska, Vendrey Ferenc, Sarkady Aladár ismert magyarországi színészek játszák. Aki kellemes szórakozást akar magának szerezni, olyant, amilyenre ezideig még csak nem is gondolhatott, ne feledje el megnézni a “Csárdáshercegnő” magyar filmet a hirdetett napon. 9 MOST Dec. 16-én, szombaton délután fél 4-től tiiar eszy előadás ieszv pojium ittit, ...en a STATE SZÍNHÁZBAN Bemutatásra kerül a CSáRDÁS HERCEGNŐ magyar hangosfilm. Csak egy előadáson játszák ezt a szép magyar filmet Woodbridgeon. Belépőjegy felnőtteknek 115c, gyermekjegy 15c. Fellép: Till KV TLOXA, KONDOR MARISKA, HRtiKDIS LAJOS és az európai msiuvur filmművészei _«MMHII1I' I............... I PHINI...................... Jii SZENZÁCIÓS/LNZÁCIÓ ! Aurora Theatreben Germantown Ave. és Diamond Street iHgr" Philadelphiában december hó 8-án és 9-én , csütörtökön és pénteken 2,7 és 9 órai kezdettel, az első amerikai-magyar hangosfilm operett a Csárdás hercegnő Székely Ibolya, Vendrey Ferenc, Lilian Unid, Marion Oszkár, Zátonyi Kálmán, Sarkady Aladár, stb. Azonkívül a hírneves amerikai magyar színészek legjava játszik benne: Thury Hona, T. Kondor Mariska, Hegedűs Lajos, Tóth István és Simon József. Bencze Károly és cigányzenekara játsza a kisérő zenét. A világhírű magyar filmet Roder Jenő rendezte . Belépődíj felnőtteknek 35c, gyermekeknek 15c. Minden magyar nézze meg, ez: a gyönyörű magyar hangosfilmet. A “CSÁRDÁSHERCEGNŐ” ELŐADÁSA Nagy napja lesz a philai magyarságnak december 8-án, csütörtökön és 9- én, pénteken. Végre először Philadelphiában be lesz mutatva az első amerikai-magyar hangosfilm az Aurora Theatreben, a Germantown Avenue és Diamond Streeten. A film előadását Farkas Miksa előnyösen ismert new yorki üzletember tette lehetővé, aki jelentékeny anyagi áldozatot hozott az eredetileg Ufa film átdolgoztatásával. Ezt a munkát a broadwayi “Emelka” filmstúdióban végezték el rendkívül ügyesen, Boda Jenő filmrendező és Tóth István irányítása mellett. A “Csárdáshercegnő”-ből kitűnő magyar hangos és zenés film lett, amelyben Thury Ilonát, az amerikai magyarság utolérhetetlen tehetségű művésznőjét láthatjuk szenzációs hatású mulató jelenetben, muzsikaszó mellett. Bencze Károly nagyszerű cigányprímás bandájával, T. Kondor Mariska, akinek ez az első hangos filmen való megjele- A hét leghatalmasabb filmje -------- 15 nagy sztár -------Is LENNE EGY MILLIÓM (IF I HAD A MILLION) Gary Cooper — Jack Oakie — Wynne Gibson, Charles Ruggles és mások RÍV0LI THEATRE Broadway at 49th St., N. Y. C. “United Artists” Helyárak délután 1 óráig 35 cent nése, nyitja meg a magyar jelenetek sorát. Néhány szívhez szóló magyar dalt énekel és őt követi ugyancsak pompás magyar nótákkal a népszerű Hegedűs Lajos. Az amerikai felvételek nagyszerűen sikerültek. A “Csárdáshercegnő” női főszereplője Lili Haid bájos szépségű németországi filmsztár és partnere a világhírű Oscar Marion, továbbá a budapesti Vígszínház kitűnő művészei: Vendrey Ferenc, Zilahy Lajos, Székely Ibolya és Balla Mariska játszák a darab főszerepeit. Az amerikai művészek közül a szkecsben szerepelnek még Tóth István és Simon József. Philadelphiában ez az első eset, hogy egy magyar előadás méltó keretekben, rendes nagy filmszínházban, mint az Aurora, nagy amerikai méretekkel kerüljön színre. Az igazgatóság nagy anyagi áldozatokat hozott a philai magyarság pártfogásában remélve. A philai magyarság mindig pártfogolta és méltányolta a nívós előadásokat és ez az előadás nívós lesz és a közönség megkapja a pénze értékét, olyan előadásban lesz része, hogy mindig emlékezni fog rá. Ennek az előadásnak az anyagi eredményétől függ, hogy a jövőben ehhez hasonló nívós előadások legyenek, ha tehát a philai magyarság kellően fogja pártfogolni és méltányolni e vállalkozást, úgy Székely Zoltán, a film helybeli managere azon lesz, hogy a jövőben a nagy sikereket és művészi magyar filmeket bemutassa Philadelphiában. Az első amerikai magyar hangos, zenés, énekes és táncos film népszerű olcsó helyárak mellett kerül bemutatásra. Helyárak felnőttek részére 35 cent, gyermekeknek 15 cent. CONVENTION HALL SPORT HÍREI December 7-én, szerdán este a Convention Hallban fog végkimerülésig birkózni Roland Kirchmeyer, ez a fiatal és népszerű ember, egy régi és ügyes birkózóval, Joe Marcewicz-al. A birkózást kedvelő közönség Kirchmeyert nagyon szereti, mert tisztán birkózik. Egyik legjobb fogása a “flying a scissors”, amit legutoljára Strangler Lewison többször alkalmazott sikeresen és szerdán este bizonyára újból megpróbálja e fogást Marcewiczon. Sammy Stein végkimerülésig fog birkózni Tinny Roebuck-al, a 286 fontos indiánnak. Stein a múlt héten birkózott Gus Sonnenberggel. A német Nick Lutze az orosz Vakturoffal, Paul Boesch Lilo Gordini olasszal, Jack Sherry az orosz Ivan Zaharoffal, Szabó Sándor pedig Stanley Pintoval 30 perces korlátozott idő alatt fog birkózni. Bizonyára sok magyar fogja megnézni ezt az érdekes programot december 7-én. AZ EZERÉVES MAGYAR ZENE Minden muzsikális nemzet büszke a maga zenéjére. Van-e muzsikálisabb nemzet ezen a világon, mint a magyar? Fájdalma is az ezeréves magyar talaj világgyötrelméből fakad s belesirja magát a nagyvilág lelkiismeretébe. Olyan a zokogása, mint az Orfeuszé, aki a Hádesz szörnyetegeit is könnyekre fakasztotta s halott feleségét viszszatérte. Olyan a szerelmi gyöngyözése, mint az Árioné, akinek lantjára a delfinek is nyakába borultak. A magyar muzsika ezeréves kincseiből védszentek, kurucok, honvédek teljes fegyverzetben pattantak ki a harci síkra, mint Zeusz fejéből Pallász Athéné a legendás görög istenvilágban. Semmiben sem él a magyar nemzet oly tisztán, oly felemelő eszményi magasságban, mint a muzsikájában. Ez fog nekünk igazságot szerezni, becsületet nyerni, ez fogja világhírünket fenntartatni ezer Trianon ellenére is és ez fog belezendülni az örökkévalóság szférák zenéjébe is, hogy az isteni összhang teljes legyen. _________ Minél nagyobb és fenségesebb az emberi lélek, annál nagyobb életeleme a muzsika. Add nekem azt a munkást, aki munka közben dalol! — mondja a lángeszű angol történetfilozófus Carlyle. Minden fájdalom isteni gyógyszere a zene és ének, — mondja Luther. Lord Bacon-nak zene kellett, hogy legnagyobb gondolatai megszülessenek. Milton, az angolok halhatatlan költője, orgonakíséret mellett diktálta tollba leányainak az “Elveszett Paradicsom”-ot. Rákóczy bujdosó kurucai minden gyötrelmüket elfelejtették Cinka Panna és Balog hegedűjének varázs szavára. A muzsika életeleme a magyarnak. Arany János muzsikája elcsábította még a Kondorosi kocsmárosnét is. Petőfi lantja elszédítette az összes csárdabeli menyecskéket és meghódította nekünk az egész szerelmes és szabad világot tüneményes ifjúságával. Liszt rapszódiái úgy zuhognak és úgy porzanak vissza a borzongó és gyönyörködő szívek húrjain, mint a Niagara zuhatag. Ezért a világ legnagyobb ,jóltevői a zeneművészek, a halhahatatlanok, mint Beethoven, aki azt mondja: a zene a férfi szívben gyönyört, a női szívben könnyet fakasszon. Bach zenéjére megelevenül a Krisztus tragikus szenvedése a sziklák és kárpitok meghasadásáig. Isten egy nemzetet azzal tüntet ki ,legszerelmesebben, hogy zenévé gyúrja a szívét, lelkét t örök ajándékul. Ilyen örök ajándék isteni tulajdonoka a magyar. Ezt az ajándékot fogja bemutatni a New Yorki 69-ik utcai Első Magyar Ref. Egyház rendezésében a Lavotta zenekar a 80-ik utcai egyesített Énekkar, a legkiválóbb művészek részvételével, a 64-ik utcai Little Theatre (10 VV. 64th St.)-ben. Szemelvényeket ad az ezeréves magyar zenéből nemzetünk kiemelkedőbb korszakai szerint. Hogy láthassuk, hallhassuk és élvezhessük a csodás magyar zene fejlődését, varázshangú melódiáit. Gyönyörű angol és magyar nyelvű prológgal, mely külön ez alkalomra készült. A Little Theatre befogadó képessége nem nagy, mindenki siessen jegyét megváltani a 69(Folytatás a 6-ik oldalon) PHILADELPHIA, PA. ÉS KÖRNYÉKE MANAYUNK, RIDLEY PARK, LESTER, PA. Irodavezető: SZÉKELY ZOLTÁN 537 Morse St. Philadelphia, Pa. (Montgomery Avenue és Berks Street között) 2 NAGY KÉK SZERDÁTÓL PÉNTEKIG ED. WYNNE Radio’s Fire Chief Follow the Leader főszereplője / JOEL McCREA PAY WPAY ROBT. MONTGOMERY A királyné kapitánya RegényeITMirta: Tölgyessy Mihály (457-ik folytatás) — Egyiküket a szürke emberkének vélem, — felelte a vereshajú. Lázár arca elsötétült. — Már megint a szürke emberke, — mondta. — Csak róla ne hallanék soha. De várjon jól láttad? — Kicsi emberke volt, más nem lehetett, csak ő. — Akkor mégis itt vannak valahol, — mondta Lázár. — Ők is ugyanabban a járatban vannak, mint mi, keresnek valamit. És talán meg is előznek bennünket. Jakab a fogait csikorgatta. — Azt szeretném én látni, — és előrántotta revolverét. — Majd szétugrasztom én most őket, gyere Lázár. — Hova? — Csak gyere. A csarnokból kilépve, a torony mögé kerültek. Jakab csupa vigyázatból köpenye alá rejtette lámpáját, nehogy elárulja magát. Egyszerre megállott és lehajolva, megrántotta társa köpenyét, annak jeléül, hogy ő is ugyanúgy tegyen. Lázár, amilyen félénk és babonás volt, mindjárt megijedt és reszketve kérdezte: — Mi baj van? Észrevettél valamit? — Igen . . . világosságot látok. — Hol? — Ott ni. Valahol ott kucorog a földön, egy leomlott fal tövénél. Ugyan mit kapargál a száradt repkényindák alatt? — Nini . . . hisz ez az öreg kertész, — súgta Lázár meglepetten. — Csakugyan az, — mormogta magában Jakab. — Tehát mégis rajtacsiptíik az öreget. Már most ki kell lesni, hogy mit csinál? A bokrok védelme alatt közelebb akart lopózkodni és intett társának, hogy nesztelenül kövesse őt. Lázár azonban annyira meg volt ijedve, hogy szinte megbűvölve egy helyben maradt és mereven bámult a földön motoszkáló alakra. Ezalatt Jakab egyre tovább kúszott a bokrok védelme alatt. — Végre rajtakaptalak, vén gonosz! — mormogta magában kárörvendezve. Egyszer már itt értelek, de akkor nem tudhattam meg semmit. Most azonban nem megyek el, míg meg nem tudom, mit mesterkedet te ottan. Egyre közelebb lopózkodott. Abban a hiszemben, hogy Lázár utána jön, hátrasúgta: — Látod, hogy mit babrál ott az öreg? Választ nem kapva, hátranézett. Ekkor látta, hogy Lázár elmaradt mellőle. — Oh, ezt a gyáva babonás fickót éppenséggel semmire sem lehet használni! — dörmögte dühösen. Most már ő maga sem mert közelebb csúszni. Nem tudta bizonyosan, hol maradt Lázár, ennélfogva tanácsosnak tartotta tisztes távolságban maradni az öregtől, aki a múltkor megszalasztotta őt egyszer. Másodmagával szembe mert volna szállani vele, egyedült azonban nem. A bokor homályában meglapulva,figyelemmel kisérte az öreget, aki munkájába egészen bele volt mélyedve. A kosár előtte volt és abból koronkint kivett valamit és eltüntette. Úgy volt, mintha mindent a földbe akarna ásni. — Mi a manót csinál? — mormogta magában Jakab. — Nem értem, mit dugdos el ottan? Talán lop az öreg? Közelebb azonban nem mert menni, mert már tapasztalásból tudta, hogy az öreg kertésszel nem jó tréfálni. Lázárban pedig nem bízhat! Soha ennél gyávább fickót még nem látott Az öreg kertész nem is sejtette, hogy figyelik őt. A szokott módon az ennivalót egymásután lebocsátotta a szelelő nyíláson, miközben úgy rémlett előtte, mintha hallaná a fogoly hangját. Tehát mégis él. Az öreg kertész megkönnyebbülve lélegzett fel. A repkényindákat ismét elegyengette a szelelő nyílás fölött, karjára akasztotta az üres kosarat és felállott. Mindenekelőtt a derekát ropogtatta meg. Aztán kezébe vette botját, szintúgy a lámpást is, melynek fénye végigfutott a közeli bokrokon, de nem vette észre Jakabot, sem pedig Lázárt, akik mind aketten a bokrok árnyékában kerestek védelmet. A jó öreg nem is álmodta, hogy titokzatos üzelmeit mások is látták és megfigyelték. Botjára támaszkodva, megkerülte a tornyot, ott már köpenye alá rejtette a lámpát, mert tudta, hogy Jakab itt szokott ólálkodni. Pedig ha tudta volna, hogy Jakab már megfigyelt mindent. Most már a vereshajúnak nem volt többé nyugta egy percig sem. Kiegyenesítve magát, mindenekelőtt társát kereste tekintetével. — Hol a manóba vagy, Lázár? — kérdezte halkan, de igen bosszúsan. Lázár most már hozzá mert menni. —— Itt vagyok! — válaszolt halkan. — Mi lesz? — Oh, te gyáva! — duri-fult Jakab. — Ha ide jöttél volna, akkor tehettünk volna valamit. Ketten egyesült erővel lefülelhettük volna a kertészt és megtudhattuk volna, mit rejtett el ottan. — Azt most is megnézhetjük! — felelte Lázár. — Csak oda kell menni, ahol az imént az öreg kuporgott. Mindenekelőtt meg kell gyújtanod a lámpást, hogy lássunk valamit — jegyezte meg a veröshaju óvatosan körültekintve. — Talán várnánk még egy kicsit — jegyezte meg Lázár. — Hadd menjen meszszebbre az öreg. — Elment már — dörmögte a vöröshaju bosszúsan. — Mire várjunk még? Csak menjünk. Most végre meg fogjuk tudni az öreg ember titkát. Ezt mondva a vereshajú maga gyújtotta meg a lámpát. Szemmérték után az a hely, ahol az öreg a földön gucorgott, a toronytól csak néhány lépésnyire volt. Odamentek tehát és mindenekelőtt a lámpával körül világítottak. Nem láttak semmi gyanúsat. A vereshajú lábaival óvatosan szét kezdte hányni a repkényt, de megint csak nem talált semmit. — Az ördögbe is! — fakadt ki mérgesen. — Pedig itt babrált az öreg, egész jól láttam, hogy kosarának egész tartalmát itt valahogy elrejtette. Majd magához intette társát és mérgesen mondta: * — Tartsd le a lámpát és világíts. De becsületesen. Meg kell tudnom, mi van a repkény alatt. Letérdelt a nyirkos földre és kezeivel kezdte szétverni a repkényindákat, miközben egyre-másra ezt lihegte: — Majd csak rájövök a dolog nyitjára! Rá bsz én! Az öreg már hónapok óta jár erre a helyre, anélkül, hogy bárkivel közölte volna titkát. Nagyon érdekes volna tudni, hogy mi volt a kosárban. Nem láttál semmit? — Semmit, pajtás. Te közelebb voltál, neked jobban kellett volna látni. — Igen, hát láttam volna — dörmögte a vereshajú. — De én éppen olyan keveset láttam belőle, mint te. Aha! — kiáltott fel egyszerre. — Kezem egy lyukra akadt, mely jó mélyen lehet. Mindjárt be is dugta kezét. — Micsoda lyuk lehet ez? — kérdezte. Vájjon e körül forog-e a titok, vagy más körül? Mit kereshetett itt az öreg? Úgy rémlett előttem, mintha mindent itt tüntetett volna el. — Patkánylyuk vagy ilyesmi lehet — vetette ellen Lázár. — Hogy az öreg mit csinált itt, az reánk nézve közönyös lehet. A vereshajú sötéten bámult a kis üregre, melynek mélységét szerette volna kipuhatolni. Beléje is tolta egyik karját egész vállig, anélkül, hogy valamire bukkant volna. — Csak azt szeretném tudni, hova szolgál — jegyezte meg mérgesen. — Egérlyuknak vagy patkánylejárónak igen nagy. Add ide azt a lámpát, hadd nézzem meg jobban. Lázár átadta neki, amit kért. Ő ugyan nem adott erre semmit, de azért megvárta, míg a vereshaju befejezi a vizgálatot, melynek előreláthatólag úgy sem lesz haszna. És miként előbb a kertész, úgy ők sem gondoltak arra, hogy talán figyeli őket valaki. A vereshaju így sem tudott belátni az üregbe. Most azonban egy eszméje támadt, melytől igen sokat várhatott. A kis kézilámpa felső karikájába zsineget kötött és szépen lebocsátotta a lámpást a nyilason. (Folytatjuk)