Amerikai Magyar Népszava, 1933. január (34. évfolyam, 3-31. szám)

1933-01-11 / 11. szám

­Színház, Művészet, Mozi. A Magyar Rapszódia ma, csütörtökön és pénteken a Whitney’s 72nd Playhouseban . A világ legszebb és legna­gyobb filmszínházaiban játszot­ták. Világsiker volt Budapest­től New Yorkig és az első film volt, amely a magyar föld szép­ségét hirdette egy olyan pompás mese keretében, amelynél jobbat igen kevés filmben láttunk. A Magyar Rapszódiáról van szó, a­melyet most három napig a 72nd Street Playhouse a magyar fil­mek nívós színháza­­ tűzött programjára. Ma, csütörtökön és­ pénteken játsza a Playhouse ezt a pom­pás filmet, amelyben két kiváló művésznő, Lil Dagover és Ditta Parlo, játszák a vezetőszerepe­ket. Lil Dagover a Magyar Rapszódiában művészi karrierjé­­nek legmagasabb pontjára ér­kezett. De Ditta Parlo sem ma­rad sokkal mögötte. A Magyar Rapszódia meséje érdekfeszítő.­­ A felvételeket a legkiválóbb filmoperatorok ké­szítették és a tájf­el­vételek való­sággal festői szépségűek. Ez a film művészek, rendezők és ope­ratorok hármas nagy munkájá­nak produktuma — és a világ minden színházában szívesen és szeretettel fogadta a közönség. A 350 East 72nd Street Play­house másik attrakciója a “Pró­baházasság” című­ zenés filmbo­hózat és ez a film rengeteg nő- J. R. Whitney’s j _ ^ ml STREET PLAYHOUSE’ r/ 9 3 :tr»0 E. 7-n<1 st., New York 1 f M Telefon: RE*ent 4-4139 | Helyárak: délután 13 cent 3 óráig,­­ azután 23c. Vasárnap és ünnepnap­­ kivételével Iroda.ve*ptó: MA PASSAIC, GARFIED ÉS KÖRNYÉKE Szerdán, csütörtökön és­­ pénteken­­ január 11. 12f- 13-án Magyar Rapszódia, a filmgyártás költői szépségű­­ remekműve ’ ANTAL FERENC »2 DlvUUn Avenue Telefon: Passaic I—084-J. Garfield, N. J. a főszerepekben ^ MI, DAGOVER és DXTTA PABLOi Próbaházasság I zenés filmbohózat ( Palace Theatre 121 Market St., Passaic, N. J. AZ URASÁGI INAS (HYPPOLIT, A LAKÁJ) január 12-én, csütörtökön, 5 órától kezdve Január 13-án és 14-én, pénteken és szombaton MIDNIGHT SHOW kezdete 11 órakor • B13LOPÓ DU: 35 cent felnőtteknek 15 cent gyermekeknek vetésre ad alkalmat. A kettős műsor ellenére is a népszerű öt óráig 15 centes, öt óra után 25 centes helyárak vannak érvény­ben. A “Varázs-Szőnyeg” első év­fordulóját ünnepelte a rádión A népszerű rádió előadás kitűnő szóra­kozást nyújtott az elmúlt évben Annak dacára, hogy a Lucky Strike előadásait már több, mint négy éve tartják, a Varázs-Szőnyeg csak most ünnepelte első évfordulóját. Az elmúlt évben, három világrész városaiban élvezték tánc zenéjét és minden alkalommal az évad legnépsze­rűbb tánc­zenekarát. A világvárosok közül: Berlin, Páris, London, Dublin, Buenos Aires, Havana és Montrealt emeljük ki. A legfinomabb zenekarokat, a leg­kiemelkedőbb újsághíradással párosul­va és a legk­ülömbözőbb fajtájú szóra­koztató műsort közvetítette a mikrofo­non. A legnevezetesebbek voltak a Sharkey-Schmeling b­o­x b­a­j­n­oksági mérkőzés; a téli Olympiad Lake Placid, New York-tól; egy New York felett re­pülő zenekarnak a koncertje; a Wash­ington és Lee Egyetem Álarcos Bálja Lexington, Virginia-ból és a Siamsa Goel bandának muzsikája Dublin, Ír­­ország-ból, St. Patrick napján. A Varázs-Szőnyeg nemzetközi prog­ramjának azonkívül voltak olyan elő­adásai is, ahol politikai szónokoknak, mindkét párt részéről, volt alkalmuk hangoztatni igazukat; a híresebb bűn­tények drámai előadása, a rendőrfőka­pitányság aktái, mint források, a new yorki, mint a washingtoni Federal rendőrség megállapításai alapján, a nemzetközi operák csillagai nyújtottak elsőrendű számokat. Ugyanakkor a vi­lág egyik legkitűnőbb komikusa, Jack Pearl, fűszerezte szellemességeivel eze­ket az előadásokat. A Varázs-Szőnyeg előadásai minden kedden, csütörtökön és szombaton es­te tíz (10) órakor hallhatók a WEAF-en az NBC országos hálózatán. *** PHILADELPHIA ÉS KÖRNYÉKE MANAYONE, RIDLEY PARK, _____________LESTER, PA. SZÉKELY ZOLTÁN 337 Morse St.­­Montgomery Ave. és Philadelphia, Pa. GEM THEATRE A Germantown Avenue és Oxford streeti kis színház hétről-hétre mutatja be a szebbnél-szebb német képeket. Ma szerdán és holnap csütörtökön a világ­sikert aratott “Erdészleány” ci­­viű­ operettek a filmre átdolgozott ver­zióját mutatják be, “Die Förster Christi” címen. A fő­szerepeket Irene Eisinger és Paul Richter játszák. Ez egy 100 percentes németül beszélő és énekes film, az operett eredeti zene­számaival, amely annak idején nagy si­kert ért el. *** A CONVENTIONAL HALLI NAGY BIRKÓZÁSOK Ma este magyar szótól lesz hangos a Conventional Hall hatalmas helyisége. Szabó Sándor magyar birkózóbajnok fog végkimerülésig birkózni a vad és hatalmas erjú Stanley Pintoval. Ez a meccs elejétől végig izgalmasnak és ér­dekesnek ígérkezik. Nem akarunk jós­lásokba bocsátkozni, de Szabónak na­gyon ügyesen kell dolgoznia, hogy le­verje Pintot, aki éppen a szabálytalan és vad fogásai miatt népszerűtlen. A másik végkimerülésig tartó birkózás a fiatal német Paul Boesch és Wong Bock Cheung kínai között lesz. Ez a mérkőzés is érdeklődésre tarthat szá­mot. A 30 percre korlátozott meccsek­ben a következő párok szerepelnek: Leon Pinetzk—Ed (Don) George, Jack Sherry—Century Milstead, Mayer Mc­Lain—Silva Rommelli, Dr. Fred Meyer pedig Vanka Zelezniakkal fog birkózni. I ss^si1SJ15SSi1SS1SSi5SSS1Si5Ji?S5S53S*S3SiS3SS?8SS?5S888SS8«SS8^8888888888S88S8888*8S8888S88888SS88SSSS588»a N­ ' '• .■ i § j. Január 12-én, csütörtökön kerül bemutatásra a m.\ | CSÍRDÍSNERCEGNŐ | % CLEVELANDBAN, A LORAIN-FULTONBAN, **J. St Lorain Avenue st p este 6 órától folytatólag 11 óráig í. A legelső amerikai magyar hangosfilm I. P. THURY ILONA, T. KONDOR MARISKA, HEGEDŰS LAJOS felléptével. LE­RENCZE KÁROLY CIGÁNYZENEKARÁVAL *3 ^S8SS£SS8S5SSSSSSSSS88S§SSS8SSSS5SSSSSSSSSSSSSSSS£SSSSSSSSSSSSS5SSSSSSS§SS5SSSSSSSSSSSSSSSSSSS5SSSSSSSS!’ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA 2dik diadalmas hét. Ma s mindennap folytatólag*»» előadások kerekében láthat« MAGYARORSZÁG LEGJOBB HANGOSFILMJE Az urasági inas 71^7 ------- Pesti emberek pesti története -------­Csortos Gyula Kabos Gyula, Haraszti Miéi, Fenyvesi É­va,­­Tóth Sándor, (ió/.ön Gyula stb. főszereplőkkel. — Belépti díj d. u. .T.ig 23 cent, azután 35 cent. Az el­ső előállás délután 1 órakor, az utolsó pedig este 9.30-kor kezdődik. TflIMC TUE1 A TDC 78-ik utca és első Avenue sarkán I UDIj I K­LA 1 Kt ------- NEW YORK CITY -------­ MIÓSÁG SZÜLŐFALUNKBAN MISKOLC Adóvégrehajtás csendőr lövés­sel. Mikola községben megje­lent Kiss György szatmári vég­rehajtó Kerekes László községi jegyző és Sztán Tódor csendőr­őrmester kíséretében, az adóba lefoglalt tárgyakat kezdte ösz­­szeszedni. Kliinca Demeter tele­pestől kukoricát akartak elvin­ni. Ez azonban baltát ragadott s le akarta ütni a végrehajtót. Sztán csendőrőrmester megra­gadta a karját, erre Kliinca a baltát eldobta, torkon ragadta az őrmestert s fojtogatni kezdte. Az őrmester lerázta magáról a megvadult embert, de ekkor már a falusiak egy csoportja vészt­­jóslóan közeledett a hatósági emberek felé. Az őrmester több riasztó lövést adott le, mire a tömeg szétoszlott. Klivicát le­tartóztatták. CLEVELAND ÉS KÖRNYÉKE I­roda­vezető: KERE­SZTFALVY ANTAL *1003 Franklin Boulevard, Cleveland,O. Telephone Melrose 5100-W Ma van a “Csárdásher­­cegnő” premierje Cle­­velandban Cleveland szenzációja lesz a Csárdáshercegnő bemutatója a Lorain Fulton színházban (Lor­ain Avenue) a West Sideon. A Csárdáshercegnő két napon át folytatólagos előadásokban lesz bemutatva, siessen tehát min­denki és nézze meg ezt a gyö­nyörű filmet, mely a magyar filmgyártás egyik legsikerültebb remeke. E film keretében fellépnek a magyar színész kolónia közis­mert tagjai, mint Thury Ilona, Kondor Mariska, Hegedűs La­jos, stb. valamint Bencze Károly híres cigány zenekara, azonkí­vül a magyar filmipar legkivá­lóbb hazai művészei mint Szé­kely Ibolya, Hardy Lilly, H. Bal­la Mariska, Ráday Imre, Marion Oszkár, Zilahy Gyula, Vendrey Ferenc, Sarkady Aladár, stb. — Clevelandban futótűzként ter­jedt el, hogy a Csárdáshercegnő filmben Thury Ilona egy szen­zációsan megjátszott mulató je­lenetben lép fel, úgyszintén T. Kondor Mariska, aki szebbnél szebb magyar dalokat énekel, továbbá az általánosan kedvelt Hegedűs Lajos pompás énekszá­mai nagyszerűen egészítik ki a kiváló eggyüttest. Maga a Csárdáshercegnő ele­jétől végig lebilincselően érdekes magyar filmoperette, melynek fülbemászóan édes muzsikája felejthetetlené fogja tenni ezen előadást, míg a filmen lejátszó­dó katonai hadgyakorlatok a nagy magyar alföldön tökéletes magyar atmoszférát varázsol a szemeink elé. Külön megemlí­tést érdemel a gyönyörű szüreti mulatság, melynek közel 500 szereplője magyar nemzeti vise­letben vonul fel. Ne mulassza el tehát megte­kinteni ezt az izzig vérig ma­gyar előadást, mely népszerű helyárak mellett lesz bemutatva. Olvassa el a mai számunkban megjelenő erre vonatkozó hir­detést, mely az előadásra vonat­kozólag minden szükséges felvi­lágosítást megad. VICKS COUGH DROP VICKS KÖHÖGÉSI CSEPPEK ■ • • Ki mind­az, amit köhögés cseppektől vart — gyógyhatású alkotóelemei * ugyanazok. \jf | V* Rd V VapoRob VÁMOSUJFALU Drótkorbáccsal halálra vertek a korcsmában egy legényt. A debreceni Ítélőtáblán Dr. Seress Barna tanácselnök tárgyalta az erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettével vádolt Si­pos Bertalan és Jabloncay Ber­talan vámosujfalusi­­legények bűnügyét. Kiss Gábor vámos­újfalusi gazdalegény több tár­sával együtt bement a falu korcsmájába. A korcsmában már benn voltak Sipos Bertalan és Jabloncay Bertalan napszá­mos legények is, akik már rég­óta haragos viszonyban állottak Kiss Gáborral. A borozás körül­belül 7 óráig tartott, s már in­dulni akart az egész társaság, a­mikor Jabloncay Bertalan és tár­sa, Sipos Bertalan összeszólalko­zott Kiss Gáborral. A szóváltásból nemsokára vad verekedés támadt és Sípos Ber­talan és Jabloncay a náluk levő karóval és drótkorbáccsal ütle­gelni kezdték a védtelen Kiss Gábort addig, amíg az ájultan rogyott össze. Kiss pár napi kí­nos szenvedés után, súlyos sérü­léseibe belehalt. Halálának köz­vetlen oka agy­roncsolás volt. A törvényszék Sipos Bertalan 18 éves és Jabloncay Bertalan 19 éves legényeket másfél évi bör­tönre ítélte, enyhítő körülmény­ként mérlegelve fiatal korukat és ittas állapotukat. Az ítélő­tábla úgy találta, hogy tettük­kel nem áll arányban büntetésük s azt felemelt két évi és hat hó­napi börtönre. NAGY MEGY­ER — Tizennyolc évi távollét után hazatért egy Szibériában rekedt hadifogoly. Komáromból jelen­tik: Nagymegyer községnek nagy szenzációja van: Vajda Fe­renc, a volt komáromi 12-es gya­­logezred katonája tizennyolc esz­tendei távollét után a napokban hazatért Szibériából. 1915-ben került fogságba, Szibériába vit­ték. Először fogolytáborban élt, 1916-ban­ pedig egy Dolgapolova nevű faluba került, mint mező­­gazdasági munkás. 1920-ban egy özvegy asszonyhoz költözött s nagyon megküzdött a minden­napi kenyérért. Annyira jól vi­selte magát s úgy megnyerte a falusiaki szivét, hogy nemsokára m­egválasztották­­a község biró­jának, jónajd jegyzőjének. A szovjet­ gazdálkodás bevezetése után egyre rosszabbul ment a sora, nem volt megelégedve a helyzettel s mindenáron hazaki­­vánkozott. Három évre volt szüksége ah­hoz, hogy sok levelezés és után­járás segítségével útlevélhez juthasson. November 13-án vég­re vonatra ült. Két hét alatt ér­kezett meg nagymegyeri család­jához, ahol nagy örömmel fogad­ták. Megérkezésének hire gyor­san elterjedt a vidéken s az első napokban alvásra sem volt ideje, annyi érdeklődő kereste fel. Ha az utcán végigmegy, úgy bámul­ják, mint egy csodát s valóságos diszkigérete van. Csortos Gyula “Az urasági inas” (Hyppolit, a lakáj) címszereplő­je. A kiváló magyarországi beszé­­lőfilm­et második hete óriási siker­rel mutatja be az East 78-ik utca és első avenuei Tobis Színház. 5 A királyné Kapitánya Regény —■—írta: Tölgyessy Mihály (480-ik folytatás) Ki akart menni. Most látta csak, hogy a szélnek kitett ol­dalon a kunyhó be volt havazva egész a tetőig. A többi kuyhóknak is csak a teteje lát­szott ki és a hóvihar egyre dühöngött. — Ma még biztos lehetek abban, hogy Roland nem jön! — gondolta magában. — Ma elég időm lesz fontolóra venni hely­zetemet. Tüzelőanyagot összeszedve, tüzet ra­kott és előszedte élelmiszer készleteit. — Két napig kibírnám, — mondta. — Azontúl azonban az éhség is elűzne innét. A pattogó tűz új életet keltett benne. Meggémberedett tagjai kezdtek lassan­­kint fölmelegedni. Most átment Ilonához és bort töltött a szájába. Ettől az csakugyan magához tért. Ponzának már úgyis vége lévén, levette róla a lópokrócot, mellyel be volt takarva és derékaljnak hajtogatta össze Ilona szá­mára, aki nemsokára annyira magához tért, hogy valamit már ehetett is. — Hogy állunk? — kérdezte halkan. — Rosszul! — Hát a gyermekem? — Nincs! Ilona rémült pillantást vetett rá. — Elvitték? — Elmenekültek mindannyian! — vála­szolt Jakson. — Hiába volt minden. Koc­kára tettük életünket és mégsem értünk el semmit. Ponta elvérzett, ön is csaknem ott veszett az égő házban. Ilona fel akart emelkedni, de nem bírt. — Hol van Roland? — kérdezte remeg­ve Ilona. — Elmenekültek! Lovainkat éjnek ide­jén ellopták és a mi saját szánunkon haj­tottak el. Most itt vagyunk a csapdában. — Tehát csakugyan ide menekültek a farmból? — Igen, titokban itt lappangtak a vis­kók egyikében. Egyszerre csak azon vet­tük észre magunkat, hogy viszik a lovain­kat a szánkával együtt. Az indiánok űző­be vették ugyan, lövöldöztek is rájuk, de mindhiába! Az ördög elvitte őket. Ez az elbeszélés lesújtó hatással volt Ilonára. Tehát csakugyan hiába volt min­den. Egy percig mereven bámult a semmi­ségbe, remegő teste azonban elárulta a benne viharzó indulatokat. — Jakson! — szólalt meg végre. — Hogy történhetett mindez? Ha ő utánuk jöttünk ide, akkor hogy van az, hogy időt engedtek nekik a szökésre? — Mit nyertünk volna, ha rájuk eresz­tem az indiánusokat? Legfeljebb felgyúj­tották volna a viskót és gyermekével együtt mind odaégett volna. — Oh, ezek az indiánok! — tört ki Ilo­na. — Ezeket okozom én a szerencsétlen­ségért! Más embereket kellett volna fo­gadni. Nekem mindjárt kezdetben aggá­lyaim voltak ellenük. Az ilyen vad ban­dát nem lehet megfékezni, ha egyszer vér­szemet kap. Ez a szemrehányás nagyon is jogosult volt. Jakson maga is belátta, hogy hibát köve­tett el, midőn hozzájuk fordult. — Egyébiránt a balsiker okát másban is kell keresni, — mondta Jakson. — Kár volt őket a pincébe leereszteni. De ki gon­dolta volna, hogy ott még olyan sok szesz van? — Önnek ezt tudnia kellett volna, — szólt szemrehányólag Ilona. Jaksonnak nem tetszett ez a beszéd, de azért hallgatott. Minek most arról felesel­ni, hogy ki a hibás? A baj megtörtént, most tehát azon kellett gondolkozni, mi­képp lehetne annak lehető rossz következ­ményeit elhárítani. — A fődolog az, — mondta hogy egész­ségét visszanyerje. Valóságos csoda, hogy életben maradt. Ön még nem is tudja, ho­gyan néz ki. Nem ismerne rá senki. — Hogy-hogy? — Egészen el van éktelenítve! A haja megperzselődött, egész teste tele van égési sebekkel. — Nagyon is érzem őket, — mondotta Ilona fájdalmasan. Aztán megtapogatta fejét. A régi dús hajzatból alig maradt va­lami. * Könnyek szöktek szemébe. — És mindamellett nem értünk el sem­mit, — mondta. — Mindent áldoztunk és rosszabbul vagyunk, mint valaha­ , Jakson hallgatott. A tűzhelyen pattogott a tűz, kívülről be­hallatszott a szél üvöltése. Mire jutott ez a két ember? Ilona, az egykori büszke szépség, tönkre volt téve, talán örökre. Gyűlölet és a szenvedély által elragad­tatva, a bűn ösvényére lépett és most itt fekszik egy kemény deszkafekhelyen, egy nyomorúságos pásztorkunyhóban, égési sebekkel borítva és még csak nem is orvo­solhatja magát. Minden pillanatban attól kellett remeg­nie, hogy jön a bosszúálló. Jakson felállott és még egyszer átment a kreolhoz. A szerencsétlen csakugyan halva volt. A legutolsó kudarcot nem él­te tud­.* — De mi lesz én belőlem? — gondolta magában a kalandor. — Ha elfognak, nem szenved kétséget, hogy megkurtítanak egy fejjel! — gondolta sötéten. Jakson összerázkódott. — Igazán őrült, bolond voltam, hogy ezekkel az indiánusokkal szövetkeztem. Ha összetoborzottam volna egy közönsé­ges rablóbandát, akkor biztosan célt ér­tünk volna, így azonban rutul rajta vesz­tettünk. Visszatérve Ilonához, tompán mor­mogta: — A kreolnak csakugyan vége! Ő már kiszenvedett. Ilona, aki lassan teljesen visszanyerte öntudatát, ráemelte tekintetét. — Még ez is hozzá! — mondta. — Most már csak ketten vagyunk. Mit csinálunk vele? — Legfeljebb átviszem egy másik kuny­hóba, vagy elásom a hóba, — válaszolt Jak­son komoran. Nem is beszéltek többet. Kiki a maga gondolataiba volt elmerülve. Vájjon megbánást éreztek-e magukban gonosztetteik miatt, vagy pedig tovább szőtték istentelen terveiket? Egész nap nem mert kimozdulni Jak­son. Estére aztán megemberelte magát és ki­dugta fejét a kunyhóból. A hóvihar lankadatlan erővel dühön­gött. A kavargó szélvész fagyos havat csa­pott a szeme közé. Mintha­ mondani akarta volna, nesze akasztóidra való. Jakson most visszatért a szobába és vál­lára kapva a kreolt, félelmes terhével ki­botorkált a sötét éjszakába. A hó helyenkint derékig ért, úgy, hogy nem bírt menni, végre is fogta magát és a kreolt beledugva a hóba, vissza­mászott a kunyhóba, az ajtóban lerázván magáról a havat. Önkéntelenül eszébe jutott a bagolyházi jelenet. Akkor is eltemettek valakit. Az illető feltámadt, a kreol azonban nem fog fel­támadni soha, legfeljebb ítéletnapkor, de milyen feltámadás lesz az? A bagolyház temetéséről eszébe jutott Talbot. Minden tervüket ez az ember hiúsította meg. Kétségkívül jelenleg is a farmban volt, ő szervezte és vezette a védelmet, az ő tervei szerint történt a menekülés. Ha ez az ember nincs, akkor ők már egész máskép állanának. Kimondhatatlan düh támadt benne ez­iránt az ember iránt, aki ilyen sok bajt okozott neki és még mennyit fog okozni a jövőben. Szerencse volt, hogy most kitört a pusz­tító hóvihar, így legalább egy-két napig nyugton lehetnek és megbeszélik a továb­bi teendőket, így múlt el két nap. Ilona állapota bámulatosan javult. En­nek az asszonynak vastermészete volt. Más nő okvetlenül belehalt volna, ő úgyszólván fel sem vette sebeit. A testi fájdalmat soha egy szóval sem említette. Az egész idő alatt egyetlen egy­szer még fel sem szisszent, pedig vala­hányszor megfordult, iszonyú fájdalmakat okozhattak neki az égési sebek. Őt csak a rettentő kudarc bántotta. Nem tudta feledni, hogy Ágnest nem sikerült elválasztani Rolandtól, de még gyermekét sem kaphatta vissza. Várjon tudja Roland, hogy ennek a rab­lótámadásnak ő volt az értelmi szerzője? Mindenesetre gyanítani fogja, de akkor hogyan bánik majd Ágnes Ellával? Bizo­nyosan az ártatlan gyermeken fogja ki­tölteni bosszúját. ( Folytatjuk­). ___

Next