Amerikai Magyar Népszava, 1933. május (34. évfolyam, 122-151. szám)

1933-05-02 / 122. szám

ROOSEVELT A VASUTAKAT AKARJA MOST RENDBEHOZNI ÚJ TÖRVÉNNYEL Három kerületre osztja az ország vasútvonalait és megvédi a munkások szervezeteit Egy évre felfüggesztik az trösztellenes törvényt WASHINGTON, D. C. ápr. 30. — Roosevelt elnök a rekonstrukciós munkája során elérkezett a vasutak kérdéséhez és most készült el az új törvénytervezet, amely ma vagy holnap kerül a kongresszus elé megvitatás végett. Az új törvénytervezet legfontosabb pontjai azok, amelyek úgy az anti-trust törvényt, mint a szövetségi és állami törvényeket, amelyek restrikciókat helyeznek a vasutak államközi forgalmára, egy esztendőre hatályon kívül helyezik és egy ötös intéző bizottság fogja az egyes kerületekre beosztott vasúti érdekeltségeket kormányozni. Három kerületre osztják be az ország összes vasutait: keleti, déli és nyugati kerületekre. Az elnök a szenátus jóváhagyásával kinevez egy főfelügyelőt (Coordinator), akinek az lesz a feladata, hogy a vasutak érdekeit a forgalmi érdekekkel összhangba hozza és az egyes érdekeltségek között felmerülő vitás kérdésekben döntsön. A főfelügyelő határozatát is megfellebbezheti a kerületi vezetőség az elnökhöz. A törvény célja főként az, hogy a vasutakat takarékosság és összműködés révén jobb gazdasági helyzetbe hozzák anélkül, hogy a vasúti munkások és alkalmazottak kárát vallanák az ilyen takarékossági elvnek. A törvény a munkások szervezeteit teljes egészben meghagyja és az eddig fennálló szerződéseket munkás uniók és vasúttársaságok között fenntartja érintetlenül. A munkás uniók vezetői most tanulmányozzák a törvénytervezetet és az álláspontjukat hamarosan az elnök tudomására fogják hozni. A kollektív szerződési jogot nem érinti a törvénytervezet. Az egyes csoportok öt-öt embert választanak a csoportok vezetőségéül és aszerint lesz szavazati joguk, ahány mérföldnyi területet futnak be a vonalaik. Perth Amboy magyarsága lelkesen ünnepelte a jubiláló Eger Sándort (Folytatás az első oldalról) melynek tűzhelyéről a családi együttérzés melege elsugárzott a Te perth amboyi irodádig éppenugy, mint az én kis pesti fészkemig. Sohasem hittük, hogy ilyen világförgeteg rázza meg az egész földkerekséget, amely megrecsegtette a mi Népszavánk ereszét is és valljuk be, hogyha ilyen pokol lehetősége régente valami rossz álmunkat megkísérti, sohasem gondoltuk volna, hogy amikor márványpaloták dőlnek össze, a Népszava a kis házának eresztéke még mindég épségben tud állni. És áll ma is, állni fog tovább is, mert egészséges a talpazata és egészséges a tetőzete. Talpazatát ó hazai földből verték, az idegenbe került magyarság magyar lelke elpusztíthatatlanul őserejü magyar érzelmeiből. Tetőzetét pedig kiint az idegenben a magyar hit, magyar szellem, magyar akarat szárnyalása edzette viharállóvá. Ha ezt a nagy megpróbáltatást álltuk és álljuk, akkor , hogy Kossuth Lajost idézzem: “a mi házunkat a poklok kapui sem fogják megdönteni.” Hogy ehhez az épülethez sok kemény, értékes téglát hordtál és hordol, hogy minden nap meg-megujjuló munkád legtiszteltebb biztosítéka e ház fennmaradásának — az nagy tisztességed Neked, nagy megnyugvása Amerika magyarságának és nagy boldogsága az Amerikai Magyar Népszava családjának. Az óceán másik partján túl, minket is gyakran megszáll a kéteskedés, de azután hiszünk és bízunk ismét. Nincs veszve az az amerikai magyarság, melynek még ilyen lelkes, buzgó magyar jobblétért, magyar revízióért élő, talpig férfiai állanak az őrhelyen, mint Te. Állni fog az Amerikai Magyar Népszava is, amelynek gárdájában Te állsz a legkülönb munkatársak sorában, az elsők közt Székely Izsó mellett, akiről csak azért nem írom meg azt a sok szépet és jót, amit iránta érzek, mert az utóbbi időben alig kapok tőle baráti levelet. Ha nem hagyja abba, kénytelen leszek végül is a nyáron személyesen leruccani, hogy egy kicsit elbeszélhehessek vele és megöleljelek Téged, akinek tiszteletére a perthamboyi bankett estéjén, én is ki fogok üríteni egy pár pohár — nem , és nem tudom hány tized százalékos szeszfokú sört, — hanem jófajta magyar riz- inget, aminek szeszfokát csak akkor tudja meg az ember, amikor hazamenet egy helyett két kilincset lát s azokat sem tudja elérni, mert szupécsárdást táncolnak a szeme előtt!... Ehhez hasonló jókat kíván, a régi barátsággal öreg harcos testvéred, Kun Bandi.” A Magyar Revíziós Liga Budapestről Lukács György volt kultuszminiszter, országgyűlési képviselő elnök és Dr. Fali Endre ügyvezető igazgató aláírásával a következő levelet küldte Eger Sándornak: 1.Kedves Amerikai Magyar Barátunk. Jubileuma alkalmával fogadja szíves üdvözletünket. A Magyar Revíziós Liga ismeri és méltányolja azokat a nagy érdemeket, amiket távol idegenben a magyar szellem, magyar nyelv és minden jogos magyar remény, kívánság, szent igazság foglalata, — a revízió — diadaláért folyó küzdelemben szerzett. Kívánjuk, hogy adjon Isten erőt tovább is becsületes munkájához és érje meg azt, aminek eljövetelében nemcsak a világon szétszórt minden igaz magyar, de ma már a külföld minden felvilágosodott, megértő embere is bízik: a magyar revízió győzelmét. Magyar Testvéri üdvözlettel a Magyar Revíziós Liga vezetősége. Ezután a budapesti “Otthon” írók és hírlapírók körének levelét olvasták fel. A levél a következőkben szól: “Kedves Magyar Testvérünk. Az Otthon Írók és Hírlapírók Köre örömmel ragadja meg az alkalmat arra, hogy Önt üdvözölje. Érdemes és értékes munkálkodása e szép jubileumán mi is kifejezzük azt a rokonérzést, amit mi a hazai írók, hírlapírók érzünk amerikai lelkes, buzgó, magyar kollégánkkal szemben, aki nehéz őrhelyén mindig becsületes magyar lélekkel, mindig tántoríthatatlan magyar akarattal végezte misszióját. Fogadja jubileuma alkalmából kartársai nagyrabecsülésünket, szeretetünket, tiszteletünket. Márkus Miksa, udvari tanácsos elnök, Dr. Sziklay János kormányfőtanácsos, alelnök. A bankett lefolyásáról egyébként holnapi számunkban közlünk részletes tudósítást. LIBBY REYNOLDS FIA FÉL MILLIÓVAL TÖBBET KAP WINSTON-SALEM, N. C., április 30. — Az öngyilkossá lett Smith Reynolds és Libby Holman csecsemő fia, mint hivatalosan jelentik, nem két millió dollárt, hanem két és fél milliót kap majd az apai örökségből. Benet Polikoff, az anya ügyvédje is megerősítette a hírt. És ugyancsak annyit kap Reynolds első házasságából született másik gyerek is, Anne Cannon Reynolds. Az öngyilkos Smith Reynolds a dohánykirály fia volt és 15 millió maradt rá az apja halála után. Ebből kap a két gyermek egy harmadrészt. A többi visszaszáll a Reynolds családra. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Magyarországba HAMBURGON KERESZTÜL Kitűnő elhelyezés és ellátás minden osztályon... Indulás New Yorkból hetenként... Közvetlen és gyors vasúti összeköttetés Hamburgból MÉRSÉKELT ÁRAK Felvilágositást nyujt a helyi üvrvnök vairva HAMBURG-AMERICAN LINE ■ 39 BROADWAY, NEW YORK __ Játszótér lesz a Central Parkban a régi írezervoirhelyén A harmincnégy holdas terület, ami ezelőtt a városi rezervoir volt és amit nemrégen lecsapoltak, most van betöltés alatt a Central Parkban és Sheedy park felügyelő javaslata értelmében egy hatalmas játszótérré alakul majd a feltöltés után, nagy vita tárgya volt tegnap. Egyes polgári szervezetek és építészek azt akarják, hogy a város parkírozza a területet míg a sportegyesületek és Boy’s Clubok azt kérik, hogy egy nagy játszóteret rendezzen a város a területen. A Park Commissioner határozata az, hogy egy öt gyémántos baseball mezőt ugró és futó területet, szóval egy modern sporttelepet rendez a 34 holdas területen, amely a park közepe táján terül el. __ Ha nem nevelünk egy ép és erős nemzedéket, akkor a sarkkra se lesz szükségünk nemsokára, mondotta Commissioner Sheedy. A város baleset rekordja szégyenletes. Ha a gyerekek az utcán játszanak, csak baj származhatik belőle. Minél több játszóteret adunk nekik, annál biztosabban csökkentjük a balesetek számát. Mi nem akarjuk a parkot kis Lord Fontleroyok sétáló helyévé tenni, ahol a gyerek a mamájával sétál, hanem pezsgővérű fiuk játszóterévé akarjuk tenni. TRANSJORDÁNIA :MEGTAGADOTT 30.000 HOLDAT ZSIDÓ TELEPÍTÉSEKRE LONDON, ápr. 30. — Zsidó oldalról kísérletek történtek arra, hogy Transjordániában 30.000 holdat szerezzenek telepítési célokra. A palesztinai arabok tiltakozására a transjordániai emír nem adott engedélyt a zsidók megtelepítésére. MEGHALT ÉGI RENDŐRKAPITÁNY, AKI S0 ÉVIG INGYEN SZOLGÁLTA KÖZSÉGÉT A legendás hiró tállyai kapitány karikás ostorral őrizte a rendet BUDAPEST, ápr. 30. — Érdekes életei aggastyánt temettek el a múlt héten Tállyán. Valóságos regényfigura volt Jakubovics Lipót községi pénztárnok, aki 87 éves koráig állt közszolgálatban. 1875-ben lett tállyai rendőrkapitány Jakubovics Lipót, aki közel 60 éves közszolgálata alatt majdnem végesvégig ingyen dolgozott. Csak az 1920-as évek elején, mikor már a hetvenes éveket taposta, állapítottak meg számára fizetést. Valamikor legendás alak volt a tállyai kapitány, aki kard helyett karikás ostorral őrizte rendet. Sokat beszéltek róla a régi világban, mikor még a rendőrkapitány olyasféle volt, mint a sheriff. Az ostoros kapitánytól reszkettek az útonállók. A tiszaeszlári nagy per idején, egy éjszakán nagy tömeg gyűlt össze a kapitány háza körül és követelte: — Most jöjjön ki a zsidó kapitány, ha mer! Jakubovics kiugrott az ágyból, felkapta karikás ostorát és úgy ugrott az ablakon keresztül a tüntetők közé. Néhány pillanat múlva már egy lélek sem járt a kapitány házának tájékán. Később a közigazgatás hatalmas szervezete fölöslegessé tette az ostoros kapitány munkáját, így lett belőle pénztárnoka, a római katolikus egyház, tűzoltóság, óvoda és község tiszteletbeli pénztárnoka. Hajnaltól késő estig dolgozott hivatalában. Szabadidejében sokat mesélt a volt kapitány a régi világról. 1930-ban a kormányzó polgári érdemkereszttel tüntette ki a páratlanul lelkiismeretes aggastyánt. 84 esztendős volt amikor a megye közigazgatási bizottsága a még mindig közszolgálatban álló öregemberről örömmel állapíthatta meg, hogy emberöltőt meghaladó munkásságával, igazi példaképe lesz a köztisztviselőnek. Napokkal halála előtt még szorgalmasan dolgozott, aztán egy napon rosszullét fogta el és rövid betegeskedés után elhunyt. Temetésére az egész környék apraja nagyja összegyűlt. [újságíró kaland] . New York város lakosságának az a része, amely reggeli kávéja mellé a tabloid-lapok botránykrónikáját szokta csemegeként fogyasztani vörösbetűs ünnepre virradt a Bunny óceánrepülését követő reggel. A tabloidok első oldalain üvöltő “headline”ok adták tudtul a pletykára éhes flapperhadseregnek, hogy “Bunny” Arnhurst, az “Öreg” Arnhurst fia, megszámlálhatatlan milliók örököse, hydroplánon repült az Oceania óriásgőzös után, hogy a hajó fedélzetén, az összes utasok szemeláttára Lucilla Bernadotte platinaszőke Varitiesszépség ölelésre tárt karjaiba borulhasson. . .A tabloidok felemelt példányszámban jelentek meg, az emberek mohón zabálták a szenzációs hírt és a hírrel kapcsolatosan leadott pikáns célzásokat és amikor Sam Crowther segédszerkesztő beérkezett reggel a New York Daily Eagle szerkesztőségébe, ott várt hivatali szobájában az éjjeli szerkesztő, aki izgalomtól remegve mutatta neki a tabloidok plakátszerű első oldalait. “Én is megkaptam éjjel a híreket a repülőtérről és az AP-től a hírt az Óceániáról küldött szikratávirat alapján,” referálta izgatottan az éjjeli szerkesztő. “Persze nem mertem semmit leadni, hiszen az öreg meggyilkolt volna.” “De, az Isten szerelmére” — üvöltötte Sam — “legalább lett volna annyi esze, hogy felhív telefonon. Valamit mi is leadhattunk volna, ami letompítaná ezt a rémes skandalumot. Ha mi hallgatunk, mint egy csuka, mindenki elhiszi, hogy igaz. ” Ebben a pillanatban kivágódott az ajtó és fújva, szuszogva, kivörösödött arccal, mint egy dühöngő bölény rontott be az “öreg” akinek láttára Sam meg az éjjeli szerkesztő olyan kicsire zsugorodtak össze, hogy a kulcslyukon kifértek volna, ha idejük lett volna a menekülésre. “Mi ez... mi ez.. ” ordította az idősebb Arnhurst, és vadul hadonászva egy tabloid lapot nyomott Sam orra alá “mi igaz ebből a szemét írásból? Feleljen, Sam, ha kedves az élete... az a fiú folyton itt lógott maga körül... mit tud erről? Beszéljen, a mindenségit magának, mit áll itt előttem... ne tetesse hülyének magát...” Amikor Samnak végre sikerült egy pillanatra gátat vetni az öregúr szóáradatának és eldadognia az előző délután eseményeit, a mindenható milliomos még jobban megdühödött. “Szóval itt volt az a kölyök és, bejelentette, hogy a lány után megy... és maga hagyta... maga... maga...” Az öregúr láthatólag küszködött és gondolatban kis regény töKB8 WWWWWWMWWWWMWA végigfutott az egész szótáron valami megfelelő sértő szó után kutatva. “Maga segédszerkesztő...” tette hozzá diadalmasan, mint akinek sikerült megtalálnia a legsúlyosabb sértést. “Én egy pillanatig sem hittem, hogy a hajó után repül . .. erről egy szót sem szólt... csak azt mondta, hogy meg kell menteni a lányt és máris elrohant... fene gondolt ilyesmire.” “Hát most mentse meg az én tisztességes ősz fejemet attól, hogy egész Amerika röhögjön rajta és mentse meg a pénztárcámat attól, hogy egy minden hájjal és festékkel megkent démon szabadon vájkálhasson benne. Mert, hogy a végén nekem kell fizetnem a számlát, azt úgyis tudom.” “Mr. Arnhurst, hagyjon egy kicsit gondolkodni, talán kitalálok valamit.” “Allright, gondolkodjon... ha azt hiszi, hogy ki tud sütni valamit ... én ugyanis nem hiszem,” tette hozzá és dühösen bevágta magát Sam karosszékébe és nagy mérgesen egy szivart gyömöszölt a szájába. “Megvan..rikkantotta Sam ! “megvan.. . remek ötlet...” “Azt majd én fogom elbírálni. ” hangzott mogorva a válasz. “Nagy cikkben bejelentjük az olvasónak, hogy hydroplánon küldtük legkitűnőbb riporterünket, Guy William Arnhurstöt, az Oceania után, hogy kinyomozzon egy készülőben lévő veszedelmes öszszeesküvést, amely nemzetközi bonyodalmakra vezethetne. Természetesen kizárólag lapunk olvasói lesznek abban a helyzetben, hogy a szenzációs ügy minden részletéről repülő riporterünk tudósításai révén értesüljenek. Majd bedumáljuk a népnek, hogy, Lucilla régi ismerős, aki persze örömmel üdvözölte Bunnyt. Házias angyalt csinálunk belőle, aki öreg szüleit tartja el sovány keresményéből.” “Hm... nem rossz élet” morogta az öreg.” Maga nem is olyan buta, Sam. Na, csak lásson neki az ügynek. Mit csinál először?” Válaszul Sam felvette a telefonkagylót, gyorsírónőt rendelt a szobájába és amikor a lány megjelent azonnal diktálni kezdett. “Gépeljen le azonnal egy szikratáviratot, Guy Arnhurst, az S. S. Oceania fedélzetén. Gratulálunk a remek starthoz, stop. Merész repülése egész New York szenzációja stop. Olvasóink izgatottan várják első tudósításait a titokzatos összeesküvés leleplezéséről stop. Édesapja, Amerika és a lap bízik a repülő riporter bátorságában és ügyességében stop. Daily Eagle Sam Crowther.” (Folytatása következik) 3 ^___ MacDonald magával vitte Angliába a magyarok sürgönyeit és leveleit Ramsay MacDonald, Anglia miniszterelnöke, aki a “Berengaria” fedélzetén útban van hazája fel, magával vitte azokat a leveleket és sürgönyöket, amiket amerikai magyarok küldtek neki a Fehér Házba címezve, washingtoni tartózkodása alatt. Hatalmas táskát töltenek meg ezek a sürgönyök és levelek, amelyek bizonyítékai annak, hogy az amerikai magyarság milyen meggyőző erővel tud és akar síkra szállni minden egyes alkalommal a revízió érdekében. Legutóbb már közöltük, hogy többek között kik küldtek sürgönyöket és leveleket MacDonaldnak. Most a következők közölték velünk, hogy szintén küldtek sürgönyt, illetve levelet: A bridgeporti State streeti Református Egyház Böszörményi István lelkész aláírásával, Schlesinger Israel, Flushing, L. I., az Arad és Vidéke Betegsegélyző Egylet volt elnöke, Bohonyi Sándor Morrisville, Pa., Berzeviczy Gyula, Buffalo, N. Y., J. Zeffer Adena, a Columbusi Magyar Liga, Oblonczy Géza Phoenixville, Pa., Kiss István Nazareth, Pa., John Sz. Iván, Montreal, Canada, aki 11 barátjával küldött sürgönyt, Spisack Pál, New York City, Mészáros József, Sokola János és Boros Gyula, Beces, W. Va., Hascsák Mihály Patchogue, N. Y., Móri Ferenc, Mrs. Anton Skaritza, Great Bend, Pa. Az Angol-Magyar Hajózási R. T. levele az Am. Magyar Népszava főszerkesztőjéhez Barta József, az Angol-Magyar Hajózási R. T. vezérigazgatója, Triestből a következő levelet intézte az Amerikai Magyar Népszava szerkesztőjéhez: Trieste, 1933 ápr. 18. Igen tisztelt Főszerkesztő ur! Salamon kapitány személyesen referált new yorki útjáról s arról a szép és meleg fogadtatásról, melyben Önök, amerikai magyarok, “Puszta” nevű gőzösünket és anak tisztikarát fogadták. Úgy látszik, hogy Amerikában a magyarok nagyon összetartanak s ez például szolgálhatna az otthoniaknak is!" Önnek külön köszönet jár azért, hogy nagybecsű lapjában ismertette a magyar tengerhajózást, mely szerény keretek között, tisztán az egyéni initiatívára bízva, már eddig is szép eredményeket ért el s ha meggondoljuk, hogy 1929-ben még csak 7500 tonna úszott magyar lobogó alatt s 1932-ben már 67 ezer tonna magyar hajó volt forgalomban, akkor lehet csak teljes mértékben értékelni a sikert. Mi a magyar tengerhajózást teljes egészében a nemzeti propaganda szolgálatába állítottuk be s talán a világon nincsen még egy olyan hajózás, amely ennyire nemzeti alapon lenne beállítva. Tisztjeik elsőrangú hajósok s ezt elismeri mindenki, akinek velük dolga volt: hajósok, kereskedők, hazafiak és gentlemanek. Egy angol társam a következőket irta nemrégiben: “...I find your staff superior to the British in many ways and since the boat is sailing under your flag, both the consumption of coal and stores is less and the ship is better cared for...” Pedig az angolok nem bővelkednek a dicséretekben ! Azt hiszem, hogy amerikai tőkések érdeklődését kellene felkelteni a magyar tengerhajózás iránt, amelynek óriási előnyei vannak a többiekkel szemben különösen a költségeket illetőleg. Ha egy amerikai gőzös napi költsége, mondjuk, 150 dollár, akkor a mienk nem több, mint 75 dollár, amit Salamon kapitány néhány urnak be is bizonyított new yorki tartózkodása alatt. A magyar lobogó, mely hiszen csak a háború után jelent meg a tengereken, mert azelőtt csak osztrák-magyar lobogó létezett, négy jelentőséggel bír nemcsak nemzeti szempontból, hanem gazdaságilag is, mert lehetővé teszi a hazai import és export tengerentúli kifejlesztését ott is, ahol drága idegen elhajózások nem jöhetnek tekintetbe s ahol az idegen gőzösöknek igazán semmi érdekük sincsen a magyar forgalmat fejleszteni. Igaz és hazafias tiszteletem kifejezése mellett maradok Főszerkesztő úr őszinte hive, Giuseppe Barta. Az Angol-Magyar Hajózási R. T. a “Puszta” nevű tehergőzös tulajdonosa. Nagy örömmel látjuk, hogy milyen megértésre és méltánylásra talált a tengeren túl az az őszinte szívből fakadó barátság és szeretet, amelyet az amerikai magyarok a “Puszta” hajó New Yorkban való tarózkodása alkalmával a hajó tisztikarával és legénységével szemben tanúsítottak és hogy milyen nagyra értékelik mindazoknak a fáradozását,akik hozzájárultak ahhoz, hogy a hajó tisztikara és legénysége jól érezze magát New Yorkban a magyarok között. A levél tartalmát az Amerikai Magyar Kereskedelmi Kamara new yorki vezetőségének szíves, jóindulatú figyelmébe ajánljuk. MEG AKARJÁK REFORMÁLNI A NÉMET NYELVET BERLIN, ápr. 30. — Németországban liga alakult, amely azt tűzte ki céljául, hogy megreformálja a német nyelvet és “megtisztítsa” azt az idegen szavaktól. Az 1776 év lelke velünk van újra Amerika megrnyeri a küzdelmét. Eloszlik a félelem. Viszszatér a bizalom. A hit és bátorság megint elöl jár. Ezeknek a jó tulajdonságoknak nincs jobb szimbóluma, mint ez a fenti kén, amely az amerikai függetlenség megszületését ábrázolja s amelyet újra ismernek, mint a “The Spirit of ’76” Marblehead. Abss.-i város elöljárósága külön engedélyt adott a Central Savings Banknak, hogy ezt a történelmi nevezetességű festményt, amely a város tulajdona és az Abbot Hallban, Marblehead-en van kifüggesztve, hirdetésünkhöz felhasználhassuk. Central Savings Bank 4th A ve. at 14th St. B’way at 73rd St.