Amerikai Magyar Népszava, 1933. június (34. évfolyam, 152-181. szám)

1933-06-01 / 152. szám

A Népliga ne üsse le az orrát a zsidó-ügybe - mondják a németek A Népszövetségi bizottság meg­állapította, hogy a Hitler kor­mány megsértette a német­­lengyel szerződést GENF, május 31. — Német­ország ma nem volt hajlandó elfogadni azt az elvet, hogy a Népszövetségnek joga van ked­vezőtlen jelentést a hatalmak elé terjeszteni arról a bánás­módról,­­ amelyben a zsidók a német birodalom területén ré­szesülnek és — igen udvarias, diplomáciai nyelven — azt a ta­nácsot adta a Népszövetségnek, hogy ne üsse az orrát az ő dol­gaiba. A Népszövetség azonban nem vette figyelembe ezt a német fricskát és utasította a jogász­bizottságot, hogy részletes je­lentést dolgozzon ki — a prob­léma jogi vonatkozásainak fi­gyelembevételével — hogy az­után az egész ügy a Liga plé­numa elé kerülhessen tárgyalás céljából. A zsidókérdés úgy került a Népszövetség elé, hogy egy Franz Bernheim nevű Felső ■Sziléziai zsidó vallású német pe­tíciót nyújtott be a Ligához, a­melyben azt mondta, hogy a németek antiszemita intézkedé­sei megsértették a német-len­gyel konvenciót, amely biztosít­ja a Felső Sziléziai lakosok va­gyoni és testi épségét. Ennek­­folytán a Népliga csak a német antiszemitizmus­­Felső Szilézi­ára vonatkozó részével foglal­kozik és nem veszi figyelembe az egész német birodalom terü­letén lévő zsidóság­ helyzetét. A népszövetségi tanács je­lentése megállapítja, hogy a német kormány olyan rendele­teket adott ki, amelyek csak a zsidókat érintik, nem pedig az egész német népet és így ez a tény megsérti a német-lengyel szerződést. A tanács több befolyásos tagja külön felszólítást intézett a német kormányhoz és arra kérték, hogy a német zsidóságot a többi lakossággal egyforma bánásmódban részesítsék. Paul Boncour francia külügyminisz­ter igen súlyosnak jellemezte a helyzetet és azt mondta, hogy a Liga nem lehet közömbös egy olyan kérdéssel szemben, amely olyan fajt érint, melynek tagjai a világ minden országában él­nek. Magyar nótaest és rádió­bál lesz Ronkonkomán június negyedikén A ronkonkomai magyarság­nak június 4-én, vasárnap dél­után 3-kor nagyszerű “tajm”-ja lesz, mert az ottani Magyar Ház­ban magyar nóta­estet és rádió­bált fog rendezni Dr. Horváth Gyula és rádió­ zenekara. * Az Ocean Avenuen lévő Magyar Házban megtartandó művész­­estély és rádióbál, keretében fel fog lépni Kondor Mariska is, a magyarság kedvenc művésznő­je. Füzetes Regények LEGNÉPSZERŰBB OLVASMÁNYOK Koldusgrófné. 104 szám...........$3.12 Rózsa Sándor, az alföldi haramia 162 szám ...................................$4.86 Sobri Jóska, az úri haramia. 132 szám ..................................$3.96 Szerelem és szenvedés, vagy ■ menyegző a bitófa alatt, 120 szám ...................................$3.60 Szerelem rabjai. 86 szám.........$2.58 Tébolyda titka, 168 szám.........$5.04 Varsó hóhéra, vagy a fekete lovag. 158 szám......................$4.74 A fenti művek számon kint is rendel­hetők, egy szám­ára: 3c. (Kivéve a Szerelem rabjait.) Olcsóbb lett az óhazai 1933. évi nagy képes naptárak ára! Nagy mesenaptár $1. —Szűz Mária Naptár 40e—Pista Bácsi Napára 40c János Bácsi Naptára 40c Lourdes! Szűz Mária Naptára 40c BUDAPESTI NAPILAPOK ÉS FOLYÓIRATOK KAPHATÓK: Pesti Hírlap, Pesti Napló, Magyarság, Budapesti Hírlap és az Újság vasárnapi száma 15c Színházi Élet 20c — Délibáb 15c Tolnai Világlapja 15c Rendeléseket utánvéttel is küldünk! Postaköltség 35­ cent V­ERE­K­E­LY­­ TESTVÉRE 1t 86th St., New York, N. Y. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA K New York szavazott — és nagy többséggel a Rheingoldra esett a vá­lasztás. Miért? Csak egy féle próba ítélheti meg a sört—az ize. Ha helyesen főzték helye- • sen válogatott komlóból és malátából, ha helyesen erjesztették és megfelelő ideig hagyták élni, izét kedvelni fogja — jó sör lesz belőle. Csakis az ize, ragyogó aranyos jósága miatt lesz továbbra is kedvenc sör a* Rheingold. Élvezze Ön is ezt az aranyosan ragyogó Rheingold sört. Gyártja 1855 óta LIEBMANN BREWERIES, Inc. BROOKLYN, N. Y. A JÓ SZÍVEK ÚJABB KÉT MAGYAR LEÁNY NYARALÁSÁT BIZTOSÍTJÁK Berger Ignác és neje meghívnak két magyar leányt St. James Long Island-on levő villájukba két-három heti nyaralásra Telefonüzenet jelentette a jó újságot, hogy újabb két szegény­­sorsú magyar kislány két-három heti nyaralása biztosítva van.­­Berger Ignác, az Ifjúsági Köt­és Daltestület volt elnöke hívott fel bennünket és tudatta, hogy ő és felesége szívesen látnak két kislányt, hattól 12 éves korig St. James, L. I.-en levő nyári há­zukban, július hó folyamán. — Berger Ignác és neje két kis ven­­dégét a nálunk jelentkező sze­­génysorsú magyar családok gyermekei közül fogjuk kiválasz­tani. Hisszük, hogy a népszerű és közismert Berger házaspár ne­mes cselekedetének jó példája ragadós lesz és most már nap­­ról-napra szaporodni fog a nya­ralásra küldött gyermekeknek a száma. Az Amerikai Magyar Népsza­va 8 gyermeket küld el két-két hétre a Disznó Asztaltársaság Dayton, N. J.-ban levő farmjára. Akik szintén a Disznó Asztaltár­­sasság farmjára akarnak külde­ni gyerekeket, azok küldjék ado­mányaikat egyenesen a pénztá­ros címére (Charles Hundemer, 320 East 18th Stret, New York, N. Y.), aki az adományokról nyil­vánosan fog elszámolni. A magyar nyaraló tulajdono­sok közül eddig ketten jelent­keztek: Mrs. Schneider Margit, youngsvillei nyaralójában egy gyermeket és a Pogács házaspár chappaquai nyaralótelepén két testvért lát szíves vendégül két­­két hétre. Közeledik az iskolai szünet, re­méljük, hogy mire befejeződik, minden magyar munkanélküli család gyermeke eljut két hétre a poros, fülledt városból a szép, szabad friss természetbe. TÜNDÉRMESE A gyerekeknek mondott tün­dérmesék tündérekről, boszorká­nyokról, kacsalábon forgó kas­télyról , nem létező csodákról szólnak. De vájjon miről lehetne mondani tündérmesét a felnőt­teknek ? Az Amerikába szakadt ma­gyaroknak tündérmesét csak az elhagyott békebeli Magyaror­szágról lehet mondani, a családi házról, amelybe azóta idegenek telepedtek, az almafáról, amely azóta talán már el is száradt, de ha él, már régen másnak virág­zik, a hazai, otthonsütött kenyér­ről, aminek az izét még mindig visszakívánjuk, de­­sehol se ta­láljuk. Fülöp Ilona “Tulipános Láda” című könyvének versei ilyen tün­dérmeséket mondanak amerikás magyaroknak. Rendelje meg a könyvet egy dollárért a következő címen: Ilona Fülöp, 11 East 16th Street, New York, N. Y. Az egy dollárt beküldheti csekkben, money or­­derben, vagy készpénzben is. Huey Long támadja Douglast,akit Woodin utódjául emlegetnek James M. Cox volt az egyetlen, aki visszautasította Morgan kedvezményes­ részvényeit WASHINGTON, május 31. — A szenátusban szó került arról, hogy Woodin pénzügyminiszter lemondása esetén Lewis W. Douglast neveznék ki pénzü­gy­­miniszterré miniszterré (Douglas jelenleg a költségvetési igazga­tó) és az ebből kifolyólag kelet­kezett parázs vita során Huey Long szenátor erősen támadta, viszont Ashurst szenátor védel­mezte Douglast.­ Beleszólt a vi­tába Norris szenátor is, aki James M. Cox nevét hozta kom­binációba. Long szenátor kijelentette, hogy Douglas már csak azért sem kerülhet komolyan kombiná­cióba, mert a Douglas-család ér­dekelve van a Phelps-Dodge Corporatinban, amely a Morgan­­ház érdekkörébe tartozik. Long beszéde olyan hangnemben volt, amelyből azt lehetett következ­tetni, hogy Woodin lemondása tényleg küszöbön áll. Norris szenátor azt mondta, hogy azok közül, akik Morgan “kedvezményes listáján” voltak, senki sem utasította vissza a neki felajánlott kedvezményt, csak Cox és Roosevelt helyesen tenné, ha olyan embert nevezne ki pénzügyminiszterré, aki nem fogadott el kedvezményeket a pénzkirálytól. A vita során úgy Long, mint Ashurst bibliai idézetekkel szó­rakoztatták a szenátus tagjait s a karzatok közönségét és As­hurst ironikusan megjegyezte, hogy ha ő lenne az elnök, azonnal Norrist nevezné ki igazságyü­gy­­miniszterré. DAVIS “VILÁGSZERZODÉST" AJÁNL GENFBEN A BÉKE BIZTOSÍTÁSÁRA ______________*■_ Bingham, a U. S. angliai nagykövete, érdekes magyarázatot adott Roosevelt külpolitikájáról LONDON, május 31. — Ro­bert W. Bingham az Egyesült Államok új londoni nagykövete egy mai nyilatkozatában kije­lentette, hogy az a tény, hogy Amerika Genfben kijelentette, hogy hajlandó egy “konzultatív paktumhoz” csatlakozni, egyér­telmű az Egyesült Államok ed­digi izolálts­ági politikájának feladásával. Bingham nagykövet ezt a nyilatkozatot abban a beszédé­ben tette, amelyet a Pilgrim-tár­­saság Memorial Day bankettje alkalmával tartott és amelyen megjelent a welsi herceg, Sir John Simon angol külügyminisz­ter, Lord Hailsham hadügymi­niszter és egy sereg más köz­életi előkelőség. Az angol szó­nokok valamennyien nagy öröm­mel emelték ki beszédeik során, hogy az­ amerikai nép véleménye “igen sok fontos kérdés tekinte­tében erősen megváltozott.” “Roosevelt elnök az amerikai nép többségének hozzájárulásá­val és mint ennek a nagy több­ségnek vezetője olyan külpoliti­kai irányelveket fektetett le, a­melyekre a világ többi népei mindig bizalommal építhetnek.” — jelentette ki beszédében Bingham nagykövet. Beszéde további során hivat­kozott­­ Norman H. Davis —­ Amerika európai nagyköveté­nek — Genfben tett kijelenté­seire és ezekről azt mondta, hogy: “ez a beszéd eltávozást je­lentett bizonyos amerikai elvek­től, amelyeket az Egyesült Álla­mok megalapításuk óta követ­tek. ” Azt is kijelentette Bingham, hogy úgy az amerikai nép, mint a kongresszus teljes mértékben támogatják Roosevelt politiká­ját. GENF, május 31. — Az Egye­sült Államok — Norman H. Davis útján — teljes tekinté­lyüket latba vetették, hogy lét­rejöhessen egy világszerződés, amely az “erőszak nélküliség” elvén épülne fel. Davis ebben a kérdésben szembehelyezkedett az angol politikával és az oro­szok pártjára állt, akik az an­golokkal ellentétes álláspontot foglaltak el. MacDonald ugyan­is még tavaly decemberben akart egy ilyen szerződés meg­kötését­­, de csak az európai országokra limitálva.­­ Ezzel szemben Oroszország azt akar­ta, hogy ez a szerződés a világ összes­ népeire vonatkozzon és Davis ezt magáévá tette azzal, hogy egy ilyen szerződés fedi csak Roosevelt elveit. • * * * • vv íiű 2v?iny i ■ ár -*—**.........................************** - -*—* *««•••*•_ ___A* \Annából Leányfalun Kis rögén­y !] (14-ik folytatás.) Nyugtalanul ültem a kerti asztalnál. Nem volt nehéz kitalálni, hogy Péter valamit forgat a fejében. Most már magam is meg voltam győ­ződve arról, hogy Dalkó Pé­ternek csak egy baja van, s ez, hogy szerelmes Kardos Mariskába és azt hiszi, hogy Mariska inkább Laci felé haj­lik. Ha így van, gondoltam magamban, bizonyos, hogy Péter nem fogja egykönnyen feladni Mariskát, harcolni fog érte. Joggal tartottam tehát attól, hogy drámai fejlemé­nyei lesznek annak a belső küzdelemnek, amit Dalkó Péter folytat most magával. Talán még verekedni is fog­nak — villant át a gondolat — s izgatottan kerestem a módját annak, hogy ezt meg­akadályozzam. A verekedést mindenáron meg kellett akadályoznom. Utóvégre Péter, ez az erős legény, egyetlen ökölcsapás­sal is leterítheti Lacit s a bot­ránytól és annak következ­ményeitől eltekintve is meg kellett mentenem ettől Lacit. Hiába haragudott rám ez a fiú, hiába ítélte meg igazság­talanul a tettemet, az én ba­ráti érzéseim mégsem változ­tak meg. — Gyertek velem, azt hi­szem, szükség lesz rátok is, — szóltam a fiuknak s vala­mennyien ott hagytuk a bo­ros kancsókat s a táncterem felé tartottunk. Az ajtóhoz érve, megköny­­nyebbülten lélegzettem fel. Péter ott állt a Villanyzongo­ránál, mereven, mosoly nél­kül, mint valami szobor, és maga elé nézett. Csak akkor rezzent fel, a­mikor a táncoló párok között Laci és Mariska a zongora felé közeledett. Akkor egy pillanatra rájuk tekintett, az­után megint üres tekintettel meredt maga elé. Ez az üres tekintet azon­ban több fenyegetést tartal­mazott, mintha lázas szem­mel, dühösen figyelte volna Mariska és Laci keringőzé­sét. Kurjongatások, ujjcsettin­­tések, nótázások, s félbesza­kadó sikolyok növelték a táncterem lárm­áját. Néha néha látni lehetett, amint egy-egy legény csókot cup­­pant táncosa arcára, vállára, s hallani lehetett, amint utá­na a legény arcán elcsattan egy pofon. Nevetések, ri­­kongatások követték ezeket a pofonokat. Laci egyre szorosabban húzta magához a Mariska hajladozó, karcsú testét s rö­vid időközökben a fülébe sugdosott olyan szavakat, hogy Mariska hol elpirult, hol felnevetett, hol pedig megzavarodottan fordította el a fejét. Pétert figyeltem. Péter azonban továbbra is úgy tett, mintha teljesen érdektelen ember volna. A walzer véget ért. A zene egy percre szünetelt. A pá­rok sétálni indultak, körbe­­körbe a teremben. S most hirtelen elhatározással Péter Mariska és Laci elé állt és megkérte a leányt, hogy vele táncolja a sorra jövő csár­dást. Mariska igent mondott. S a következő táncot Laci néz­te a villanyzongora mellett állva, de Laci nem maga elé nézett, mint Péter, hanem folytonosan Mariskán és Pé­teren járatta a szemét. Péter kissé n­ehézkesen táncolt, messze tartotta magától a le­ányt s az egész táné alatt egy szót sem szólt hozzá. Mintha csak egy szobor táncolt volna. Alig volt vége a csárdás­nak, már Laci kérte fel az uj táncra Mariskát. S ettől kezd­ve minden táncot felváltva járt Mariska hol Péterrel, hol Lacival. Péter arcán egy pillanatra sem olvadt meg a jégpáncél. Laci azonban ép­pen ellenkezőleg egyre heve­sebben udvarolt a leánynak. Órákig ment ez így. Mariska fáradhatatlanul bírta az ira­mot, amely a táncok rövidü­lésével egyre vadabb lett. (Folytatása következik.) Vakmerő­ módon szökött meg a lansingi börtönből tizenegy bandita (Folytatás az 1-ső oldalról) 17 éves lánya és ennek barátnő­je, az ugyancsak 17 éves Clarice Wears. Az országúton a banditák több ember autóját elvették, va­lószínűleg kisebb csoportokra oszolva mennek Oklahoma felé. Több helyen látták a megszökött banditák autóit, de nem­ mertek rájuk lőni, mert féltették a bör­tönfelügyelő, börtönőrök és a há­rom nő életét. A vakmerő szökést Wilbur Underhill vezette, aki a környék legveszedelmesebb bandi­tája volt. Egy rendőr meggyilkolá­sáért és több rablásért életfogy­tiglani börtönre ítélték. A meg­szökött fegyencek között van Harvey Bailey, akit húsztól száz évig terjedhető börtönre ítéltek gyilkosságért és bankrablásért. James Clark, Frank Sawyer, Al­vin Payton és Edward Davis, a Bailey banda tagjai, akik vala­mennyien Baileyéhez hasonló büntetést kaptak rablógyilkos­ságért, Kennett Conn, aki élet­fogytig volt elítélve gyilkosság­ért, Robert Brady, akinek bün­tetése ismételt rablásért élet­fogytiglani börtön volt, Lewis Bechtel, Clifford Dawson s Billy Woods, akik 5-től 25 évig terje­dő börtönbüntetésre voltak ítélve rablásért és autólopásért. Az egész állam rendőrsége ke­resi a szökött fegyenceket, s a levegőben katonai repülőgépek cirkálnak, hogy megtalálják a fegyencek autóit. Az országúton a fegyencek szabadon bocsátották a börtön­felügyelőt és a két börtönőrt és később Pleasant környékén a há­rom nőt is elengedték. A nők az éjszakát egy farmházban töltöt­ték. 3 SZEMÉLYESEN VEZETETT NAGYSZABÁSÚ NYÁRI TÁRSASUTAZÁS NEW YORKBÓL CHERBOURGON ÁT A VILÁG MÁSODIK LEGNAGYOBB HAJÓJÁN B­ERENGARIA indul június 29-én A tengeri út hat napig sem tart. A harmadosztályú utasok a korábbi turista osztály kabinjait kapják ___ Közvetlen gyorsvonat Párisból Bécsbe, Budapestre, Prágába és Zágrábba átszállás nélkül. Harmadosztályon Cherborugba és vissza .......................... $146.50 New Yorkból Budapestre és vissza $176.50 New Yorkból Prágába és vissza ......................$174.00 New Yorkból Bécsbe és vissza .........................$171.00 New Yorkból Zágrábba és vissza ......................$182.00 A visszatérő jegy két évig érvényes bármelyik Cunard hajón Forduljon az alanti címre helyének lefoglalásáért: GARTNER LAJOS ÉS SZABÓ JÁNOS ADRIATIC EXCHANGE 226 EAST 86th STREET (2-ik és 3-ik Ave. között) Telefon: REgent 4­—1171 C­UNARD LINE JBr THE *JARBOR4pr j^ySTATE BANKJÉT HV' ALAPÍTOTTA r KISS EÍVHL JW FOURTH AVE. at 9. ST.JBf ~ NEW YORK AgBBP \J> cN VG * AZ AMERIKAI jfäßSr Ai I MAGYARSÁG jjmKp ÁLLAMI jdB&r * V bankja PÉNZKÜLDÉS A * POSTÁN, SURCQN YjLJG.^B HAJÓJEGYEK JgSr Jkgpr HAZAI KÖZJEGYZŐI ÜGYEK jáWBr Elindult az amerikai delegáció a londoni konferenciára WASHINGTON, május 31. — Az amerikai küldöttek első csa­pata elindult tegnap a President Roosevelt nevű hajón. A dele­gáció névsora már teljes és az öt delegátus akik tegnap men­tek a következők voltak: Hull külügyminiszter, James M. Cox, Ohio állam volt kormányzója, Pittman nevadai szenátor, Sa­muel MacReynolds Tennessee állam egyik képviselője és Ralph Morrison texasi bankár. Később még követni fogja őket James Cousens, michigani szenátor. A delegátusokat az elnök tö­kéletesen instruálta a program­járól és a Világgazdasági Kon­ferencián Roosevelt nézeteit fogják hangoztatni. Ezeket egyébként ismeri már az egész politikai világ, mert mindenütt szenzációt keltett Roosevelt ra­dikális állásfoglalása a gazda­­sági krízis megoldásának kérdé­sében. A gyáriii­unkásnő hat hétig beteg volt Újból munkaképes, mert szedett Lydia E. Pinkham’s Vegetable Compoundot “Nehéz munkát végzek a gyárban. Egy időben hat hétig otthon kellett maradnom, túl gyenge voltam a munká­ra. Megpróbáltam különböző orvossá­gokat és elcsüggedtem,­ de amikor a Lydia E. Pinkham’s Vegetable Com­poundot használtam, már éreztem, hogy erősödöm. Egészségem helyreál­lította és újból dolgozom.” — HAZEL V. SMITH. 97 Norfolk Street, Cam­bridge, Mass. Ha Ön gyenge, ideges és kimerült, próbálja ki ezt az orvosságot. Ne fe­ledje el, hogy félmillió nő ezt mondja: " Segít rajtam”. Dr. Winter Miklós Legismertebb, legnépszerűbb MAGYAR FOGORVOS 966 LEXINGTON AVE., N. Y. C. (70—71 utcák között) Modern, fájdalomnélküli fogápolás mérsékelt áron órák: 0 él 7:30 ig. Pénteken zárva Trilplionp. RHim­fanrier 4-4049 HAZAUTAZÁS, kihozatal, pénzküldés és egyéb ügyekben fordul­jon bizalommal hozzánk. HAJÓJEGYEKET minden vonalra a legol­csóbban adunk el. BETÉTEKET kamatozásra elfogadunk. Trade Bank of New York Ruitkay Jenő utódai IOC AVENUE B. NEW YORK Közel a 7-ik utcához

Next