Amerikai Magyar Népszava, 1933. november (34. évfolyam, 306-334. szám)

1933-11-02 / 306. szám

r % AMERIKAI ngtabHahed 188a by GÉZA D. BElige alapított« 188».ic«n NipSZAft Published dally Including Sunday by THE AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA, INC. 9—11 East 16th Street, New York. N. Y. Telephones; ALgonquin 4-8087, 8088, 8089, 8090 Entered as Second Class Matter, Post Office, New York, N.Y. Business Manager: IZSÓ SZÉKELY, ügyvezető-igazgató SUBSCRIPTION RATES: ELŐFIZETÉSI ÁRAK: United States of America, Ca. _______,,,. .______ nada, Mexico, South America Egyesült Államokban, and Cuba—one gr. 6 mp. Canadában, Mexicoban, Dél- Daily only — $6.00 — 93.00 Am­erikában és Cubában: Foreign Countries and New Egész évre 86- félévre $3.­ York City — one gr. 0 mo Külföldre és New Yorkban: Daily only — $9.00 — $4.60 Egész évre $9.00, félévre $4.50 BRANCH OFFICES: Astoria, L. L. N. Y. 2818 86th Street, Astoria, L. I. Bethlehem, Pa., 842 East 4tb Street. Bridgeport, Conn. 88$ Boat­­wick Avenue. Buffalo, N. Y„ 411 Daarborh Street. Cleveland, O., 2928 last lllth Street. Chicago, Illinois, 2153 Alle« Place. Loa Angeles, Cal., — 161 R. Beandry Street. FIÓK IRODÁK: St. Paul, Minn., 132 Bellevue Avenue. So. Bend Ind.. 722 B. Corby Street. ' St. Louis, Mo., 1622 Maliin. crodt Street. Newark, N. J„ 17 William St., Maplewood, N. J. Passaic, N. J., 32 Division Avenue, Garfield, N. J. Perth Amboy, N.J.,307 Maple Detroit, Michigan, 846 Cary Philadelphia. Pa., 6*7 Morse Street. Trenton, N. J.. 9*1 Bo. Clin »an Avenue. _______________ton Avenue. lrLd^ni7/óda:41 CoWlle GardenB’ Lond0n- W~ 11 ^gPu" Ä 7röda: 38 Avenue des TerneS' Par'S Francfaor^zág Canada: 515 So Main Street Welland, Ont. SffigMSg. TIn' KlBfill,ldy lt.iZ- 5­87- Magaság Benes ur szavahihetősége E­DUARD BENES cseh külügyminisz­ter azt mondta egy tegnapi nyilat­kozatában, hogy Csehország azért nem keresheti az együttműködést Magyaror­szággal, mert a magyarok gyűlölethad­­járatot vezetnek a csehek ellen és, hogy ez a hadjárat az utóbbi hetekben példát­lan hevességűvé fejlődött. Ilyen szavak hallatára az ember igazán nem tudja, hogy min álmélkodjon inkább. A cseh külügyminiszter butaságán vagy szemtelenségén, vagy mind a­­ kettőn ? Benes úr gyűlölködésnek minősíti a ma­gyarság jogos felháborodását a csehek felvidéki­ gaztettei, a felvidéki magyar lakosság elnyomatása, anyanyelvének el­rablása miatt. A háború előtti években és a háború folyamán a csehek a leggyűlölködőbb pro­pagandát folytatták a monarchia ellen, mert Ausztria állítólag elrabolta anya­nyelvüket és elnyomta a cseheket. Benes­­nek tehát még azt is meg kellene értenie, ha a magyarok tényleg gyűlöletpropagan­dát fo­lytatnának a csehek ellen, akik Trianon urainak jóindulatú támogatásá­val kiraboltak egy ezer sebből vérző, le­győzött nemzetet. De a magyarok nem folytatnak semmi­­f­é­l­e gyűlöletpropagandát, egyszerűen csak tiltakoznak a világ közvéleménye előtt a csehek példátlan gazságai ellen. Szerencsére a világ közvéleményének már többször volt alkalma mérlegre tenni Benes úr­­szavahihetőségét és így a cseh külügyminiszter legutóbbi kijelentései csak arra lesznek jók, hogy a világ újabb bizonyítékokat, kapjon a magyar igazság mellett. AZ INSULL-ÜGY . A 7j amerikai igazságszolgáltatás —­­­­ úgy látszik — végképen lemondhat arról, hogy szembenézhessen Sámuel In­­dullal, kinek hatalmas vállalatai olyan dördüléssel omoltak össze, hogy sokezer hiszékeny kisember fülei még mindig zúg­nak tőle. Ez a sokezer hiszékeny kisember nem sokat ért volna azzal, ha a megszö­kött iparmágnás a bíróság elé kerül — esetleg — néhány évet börtönben tölt és az igazságszolgáltatás diadala egy centtel sem csökkentette volna a súlyos vesztesé­geket, amelyek a nagyközönséget az “In­­sull-birodalom” bukásával érték. Insuilnak nem azért kellett volna bírái elé állni hogy a közvélemény tanúja lehes­sen a MÚLT bűnhődésének, hanem, hogy ebből biztatást meríthessen a JÖVŐRE nézve és hogy tudatában lehessen annak, hogy EZENTÚL nem érhetik majd ilyen meglepetések. A közönségnek tudnia kell azt, hogy Insull-féle manipulációkat, ame­lyeknek az árát őrajta vasalják be, nem lehet büntetlenül elkövetni és tudnia kell azt is, hogy ezentúl ha a pénzét vállala­tokba fekteti, akkor a vállalatok tulajdo­nosa nem fogja ezt a pénzt a tőzsdén el­spekulálni. A görög bíróságnak nem a rideg para­grafusok szerint kellett volna elbírálnia Insuli kiadatási ügyét, hanem olyan ma­gasabb erkölcsi alapon, amely nem fogad­ja el szentnek azt a felfogást, hogy: “a nagy halak felfalják a kicsiket.” AMERIKAI'MAGYAR NIKISZAYS Javul Magyarországon a gazdasági helyzet BUDAPEST. OKTÓBER HÓ. — AZ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA SZERKESZTŐSÉGÉTŐL. Bölcs mondás az, hogy egy csöpp tengervíz­ben benne van maga a tenger. Egy magyar megye élete hát az egész ország életének képét mutatja. Ezért kiválasztot­tam Sopron megyét, figye­lemmel kisértem annak ok­tóberi közgyűlését s az ott elhangzott jelentésekből is­mertetem e megyének hely­zetét, mert nagyba-egészben igy fest ma az egész ország. Nem lesz nyomor Sopron megyében e télen Elsősorban is megállapi­ KUN ANDOR tották, h­og­y a gazdasági helyzet valamicskét megjavult. Ez a javulás nagyon kicsi ugyan, de mégis csak javulás és pedig nem átmeneti, hanem rendszeres. A ter­mény- és állatárak ugyan nagyon alacsonyak, azonban mindenkinek van ennivalója s igy nem lesz e télen szükség arra, hogy a szegénységet inséggabonával, inségtüzelővel, ruhával támo­gassák, mint tavaly, mert a bőséges termés legalább a tél nyomorát nagyban enyhítette. Megállapították azt is, hogy a piacra került ga­bona- és állatfölösleget sikerült eladni. Például Ausztria 301 szarvasmarhát, 70 sertést, 152 lo­vat vásárolt Sopron megyében egy hónap alatt, Olaszország 343 szarvasmarhát, Franciaország 250 juhot, Németország csak 12 lovat és a zöldséget, gyümölcsöt, hentesárut, levágott bor­jút, sertést mind felvásárolta a bécsi piac. Nagyban emelkedett a vaj kivitel, a tej ki­vitel és Bécs megvette, illetőleg megveszi Sop­ron megye egész eladásra szánt búza, árpa, rozs és kukorica fölöségét. Súlyos kár érte a sop­­ronmegyeieket a krumplival, mert valami meg­fertőzte a talajt és úgy elharapódzott a burgo­nya-betegség, hogy két esztendeig nem lehet krumplit tenyészteni. Verekednek a sopronmegyei legények Az erkölcsi viszonyok bizony nagyon meg­romlottak. Nem volt olyan nap egy hónap alatt, hogy vagy verekedés, gyilkosság, szeren­csétlenség vagy tüzeset ne fordult volna elő valahol. Rendkívül elszaporodtak a véres vere­kedések s ebben különösen előljártak a kapu­vári, ciráki, himódi és vitn­yédi legények. So­hasem volt annyi tüzet sem, mint mostanában, különösen sok ház, pajta pusztult el Nagy­­rozson, Pásztoriban, Ujkélen, Vicán, Dénesfán, Rábakecelön és Szárföldön. Igen sok helyen gyújtogatás műve volt a tűz. Isznak és nem fizetnek adót A véres verekedések egyk oka, hogy rendkí­vül elharapódzott a részegeskedés. Sok a bor, nagyon olcsó és ezért soha annyit nem ittak, mint mostanában. Szó is van arról, hogy bor­ral lehessen adót fizetni. Különben is nagy a baj az adófizetésekkel. A gazdák folyó adóju­kat még csak megfizetik valahogy, de a sok rossz év után nem tudják régi adójukat törlesz­teni, ennek következménye az, hogy például Kópháza az adó 89 százalékával tartozik, Sop­­ronbánfalva 88 százalékkal, Németzsidány, Fa­­rád, Bágyog szintén, Bodonhely, Bősárkány, Dénesfa 86 százalékkal, Dőr, Jobaháza, Zsebe­­háza, Kapuvár, Hevely, Fertőszentmiklós, Rá­bák­ecöl, Sopronszécsény, Sopronbánfalva, Vit­­nyéd, Fertőszéplak, Barbacs, Und, Vica, Kis­falud 80 százalék körül. El lehet képzelni, hogy milyen bajokat okoz az, amikor az adókból csak 10—20 százalék fo­lyik be és ezért a megye arra a könyörtelen ha­tározatra szánta magát, hogy a jegyzőket teszi felelőssé az adóhátralékokért és ott, ahol fel­tűnően nagy az adóhátralék, a jegyző mindad­dig nem kap fizetést, amíg az adó egy részét be nem hajtotta. Kifogástalan a hazafias és vallásos szellem Sopron megye egyébként megállapította azt is, hogy a munkásviszonyok hónapról-hónapra bizonyos kis, de rendszeres javulást mutatnak. Valamivel jobban megy a kereskedőknek és iparosoknak is. Pár év alatt megjavították a legtöbb utat is, úgy hogy ma a közlekedési ál­lapotok aránytalanul jobbak, mint amilyenek voltak a béke boldog éveiben. Jobbak az isko­lák is s a megyében alig van olyan ifjú, aki nem tudna írni-olvasni. A vallásos szellem emelkedik. A magyaroso­dás megállóit ugyan, de Sopron megye német és horvát lakossága kifogástalan jó magyar és több német község több izben tiltakozott az el­len, hogy sopron megyei községeket Ausztriá­hoz csatoltak. Annál dicsérendőbb ez, mert né­met fajtájú és nyelvű polgároktól különösen el­ismerésre méltó, ha nem a velük egy fajtájú és nyelvű Ausztriához akarnak csatlakozni, hanem minden lelkesedésükkel ragaszkodnak ezer éves magyar hazájukhoz. A megyei jelentések szerint az emberek nem nagyon politizálnak, nem igen pártoskodnak, inkább gazdasági kérdésekkel foglalkoznak. A megyében semmi szélső irányzat nem tud a lel­­kekbe férkőzni... Ez hát Sopron megye hely­zete. Ilyenek a viszonyok körülbelül minde­nütt az országban. Sok a baj és baj, de ho­ a javulás megindult, az még­sem vitatható el. Kezdünk talpraállani, még ha ez a tapraállás lassú és nehézkes is. Kun Andor AZ ATLANTIS LEGENDÁJA Az Atlantis legendája évszá­zadokon keresztül foglalkoztatta az emberi fantáziát. A monda szerint az óriási földrészt az At­lanti óceán közepén egyik napról a másikra pusztította el a meg­áradt óceán és a földrengés... Sokak előtt még ma is kétséges, hogy az­ Atlantis létezett-e a va­lóságban, avagy csak a képze­letben Számtalan író foglalt állást ebben a kérdésben: egyesek az Atlantis létezése mellett, mások ellene. Ezt a kontroverziát hoz­za fel mentségül Prof. W. A. Hei­­del, a Wileyan egyetem görög tanára, amiért az Atlantis prob­léma újabb felderítésére vállal­kozott. Heidel professzor egy újabb lehetőségről ad számot. A Plátói dialógusok tanulmá­nyozása folytán, — amelyekben az Atlantis története először me­rül fel írásban — Heidel profesz­­szor rájött a titkára, mi kész­tette Plátót, az Atlantis törté­netének elmondására. Szerinte az Atlantis története fantaszti­kus legenda, amit Plato talált ki. Ahogy a mesét a nagy böl­csész részlet­ mesékkel fűszerezi, kiérezni a célzatos iróniát. A görög bölcsész előadta, hogy az ideális köztársaság hogy mű­ködne a háború krízisében. Hogy érveit még erőteljesebben fel­építse, azt mondotta hallgatói­nak, hogy képzeljék el ennek az ideális köztársaságnak polgárait, mint saját őseinket a régi At­hénben. Azután megfestette a pr­im­itív athéniek sorsát, akik 9000 évvel ezelőtt háborút visel­tek az Atlantis lakóival. Epilog­­képpen elmondotta a tragikus vé­get ért Atlantis történetét. Vannak történettudósok, — mondja Heidel professzor, — akik azért hisznek Atlantis lé­tezésében, mert Plató kijelentet­te, hogy az Atlantis történetének részleteit egyiptomi papoktól vette. A régi világban Egyiptom jelentette az ősi bölcsesség iga­zi termőföldjét és az egyiptomi papok kijelentését mindig komo­lyan vették. Heidel szerint Plató csupán azért mondotta, hogy az Atlantis történetét egyiptomi papoktól hallotta, hogy­ a mese hitelképességét emelje. ANNA NÉNI H. J.-né, Roebling, N. J. Nem küldhetek Önnek fogyó kúra-di­­étát, mert az a véleményem, hogy ezt orvosnak kell megszab­nia. A kenyér és általában a lisztes és édes ételektől való tar­tózkodás rendszerint fogyaszt, de viszont az is meglehet, hogy az Ön szervezetének erre szük­sége van. Mindenkinek másfajta fogyókúra való s ha ön minden­áron fogyni akar s nem akarja egészségét kockáztatni, akkor menjen el egy megbízható or­voshoz. Madártej. Lovady Rechner Anna beküldte a Madártej elké­szítését, amit itt közlök. .Szük­séges hozzá hat tojás, 3 evőka­nál cukor, 1 kvart friss tej, 1 evő­kanál — vagy rúd — vaní­lia, 1 evőkanál liszt. Vegye a hat tojást, tegye a fehérjét és sár­gáját külön tálba. Tegyen a sár­gájához 3 evőkanál cukrot és egy evő­kanál lisztet, egy csi­petnyi sót, s jól dolgozza el, ne­hogy darabos legyen, tegye bele a vaníliát és tegye az egészet félre. Most tegyen fel egy kvart tejet forrni és amig ez felforr, vegye a tojásfehérjét és verje fel kemény habnak. Amikor a tej forr szaggassa bele a habot, úgy diónagyságúra, 5—6 legyen egyszerre benne, mire az öt-hat darabot beleszaggatta, akkor gyorsan fordítsa meg a habda­rabokat a másik oldalukra és mire ezt is gyorsan elvégezte, akkor szűrő kanállal ki kell szedni a habot egy nagy lapos tálba szépen egymás mellé. A habnak nem szabad sokáig fő­ni, mert akkor széjjel megy. Ez­után a forró tejet, amiben a hab főtt öntse a tojássárgájára, ke­verje el szép simára és nagyon lassú tűznél hagyja fellőni, s aztán kihűlni. A tálalásra al­kalmas egy széles főzelékestál, öntse bele a szószt és rakja rá a habot, úgy hogy a hab úszkál­hasson a tetején s a szósz ne menjen a hab tetejére, hanem szép fehér maradjon. A habot fel lehet diszíteni apróra vágott mandula vagy diódarabkákkal tetszés szerint. Vigyázni kell a tejre, hogy oda ne égjen, leg­jobb úgynevezett double boiler­­ban főzni. Mrs. Lovadynak kö­szönöm a receptet, magam is meg fogom próbálni. Császármorzsa. Mrs. Jackman szívességéből itt közlöm a Csá­szár-morzsa receptjét: 7 deka vajat habosra verni, aztán ad­junk hozzá lassan 6 tojás sár­gáját, s keverjük el 8 kanál tej­színnel. Tegyünk hozzá 7 deka cukrot,­ citromhéját, keverjük ezt jól össze, s aztán­­adjuk hoz­zá a hat tojás fehérjéből ke­ményre vert habot. Kenjen ki egy tepsit vajjal, tegye bele a vegyüléket, s süsse meg szép sárgára. Aztán az egészet vag­dalja össze, mint a nagyszemü tarhonyát s tegye vissza sülni vagy pirulni de ne hagyja ki­száradni. Darabára tört cukrot keverjen össze vaníliával s pár szem mazsolával s adja hozzá. Az egészet egy tálban tegye forró vizre, hogy meleg marad­jon és így tálalja fel. Azt is le­het, hogy az egészet nem vag­dalja szét, hanem kettévágja és megtölti lekvárral. Ezért is kö­szönet. TARZAN ÉS A HANGYAEMBEREK lapunk tegnapi számában búcsút mondottak egymásnak és az olvasó­nak. A hangyaemberek végkép, de Tarzan lapunk pénteki számában újból jelentkezik egy minden eddiginél izgalmasabb történet kere­tében. Tarzan küzdött már mindenféle vadállatokkal, de a legnehe­zebb küzdelmeit mégis mindig csak az emberekkel vívta. De sem a majomemberekkel, sem a föld gyomrában élő emberekkel, sem a hangyaemberekkel nem voltak olyan izgalmas kalandjai, mint a mai, modern emberekkel, kik a Nagy Háborút csinálták. A Nagy Háborúba keveredik bele Tarzan és pedig Angol Ke­­let-Afrikában, ahol angol és orosz csapatok harcolnak egymással. “TARZAN A HÁBORÚBAN" a címe ennek a páratlanul izgalmas és érdekfeszítő regénynek, ame­lyet Edgar Rice Burroughs írt és amely minden eddigi Torzan-regényt felülmúl. Az Amerikai Magyar Népszava — tudatában annak a nagy ér­deklődésnek, mellyel olvasóink minden". Tarzan-regényt fogadnak — nagy áldozatok árán szerezte meg ezt a legújabb Tarzan-regényt, a­mely még terjedelemben is­­elslmulja elődeit. "■ Tarzan a háborúban ,című folytatásos regényünk LAPUNK PÉNTEKI SZ­ÁMÁBAN indul meg és azt ajánljuk minden olvasónknak, hogy el ne mulassza az AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA egyetlen számát sem, ha nyomon akarja követni ezt az érdekfeszítő történetet, amely minden eddigi Tarzan-regénynél szebb, izgalmasabb és fordulatosabb. Most pénteken kezdődik új Tarzan-regényü­nk “TARZAN is HÁBORÚBAN” Nagy Karácsonyi Társasutazás | Az Óhazába­n tapasztalt Cunard csoportvezetők személyes vezetése alatt, a legnagyobb és legnépszerűbb Cunard hajón. R F D F N r APJA NOVEMBER 29. Márkus Alfréd vezetésével DllnilLlNuAlvlA DECEMBER 15 M. Ekerovich vezetésével (Cherbourgon át) Jó alkalom, hogy magyar honfitársai körében kellemes tengeri utat élvezzen. A pod­­gyászt New Yorkból egyenesen abba az országba irányítjuk, ahová utazik. A tengeri út 6 napig sem tart. Gyorsvonat indul Párisból egyenesen az óhazába. Csak egy éj­jel a vonaton. Híres Cunard konyha, kényelem és kiszol­gálás a korábbi turista osztályban a har­madosztályú utasoknak. Vásároljon me­nettérti jegyet és pénzt takarít meg. Foglalja le helyét azonnal. Forduljon a helyi ügynök­höz vagy MÁRKUS ALFRÉD CUNARD LINE 25 BROADWAY NEW YORK M. EKEROVICH SÜT Ä NAP Ifülöp ILONA ROVATA Egy boldogtalan asszony levelében a kö­vetkező történetet írja: “... két asszonyról szól a történet, az egyik én voltam, a másik a szom­szédasszonyom, aki később a barát­nőm lett. Egy volt a sorsunk, egy volt a tervünk, hogy ha a gyermekeink ki­csit nagyobbak lesznek, elmegyünk dolgozni és elhagyjuk a férjeinket, mert nagyon boldogtalanok voltunk. Gyűjtöttünk is egy kis pénzt, de nem úgy történt a dolog, ahogy kitervez­tük ...” Ezután leírja a levél a másik asszony szomorú históriáját. Az ura esténkint ré­szegen járt haza és megverte az asszonyt. A­­barátunől hallotta, de nem segíthetett. Csak másnap ment át, amikor a férj nem volt otthon és együtt sírtak. A megvert asszony testére a másik rakott borogatást, gyógyírt. És egy napon jött egy férfi és az asszony elment vele a gyerekekkel együtt és a barátnőjének csak annyit mondott: isten áldja meg szomszédasszony. Ijme a férfi, megkereste az asszonyt és el­vette tőle a gyerekeket. Pár év múlva meg­halt az a férfi, aki az asszonyt elvitte, s az asszony egyedül maradt. Férje nem akar­ta visszavenni, meglátogatta a barátnőjét, aki szintén nem tudott segíteni rajta, mert hiszen ő is boldogtalanul élt a férjével és így a magára maradt asszony­a rossz útra tért. Mindenki pálcát tört felette, gyer­mekei, ismerősei megvetik, csak épen a ba­rátnője tart ki mellette. Ezt írja: “... még most is tűzbe tenném érte a két kezemet, hogy jó asszony lett volna, ha a férje jó lett volna hozzá és én még most is sajnálom. Én nagyon helyesnek tartom, ha ez az asszony nem ítéli el rossz útra tért barát­nőjét. Mert könnyű ám bebizonyítani a ba­rátságot, amikor csak arról van szó, hogy a barátnőnkkel együtt elmenjünk a mozi­ba, vagy összeüljünk egy csésze kávé mel­lett beszélgetni. De nehezebb akkor megtudni az igazi barátságot, amikor a másik ember bajban van. Könnyű kitartani az olyan barát mel­lett, akit mindenki tisztel és becsül, de ki tud mellé állni olyan embernek, akit min­denki megvet és leszól... Az az igazi ba­rát, aki a szerencsétlen és megvetett em­ber mellé áll és szembehelyezkedik a világ ítéletével. Mert ítélkezni könnyű dolog ám! Csak úgy könnyen kimondani: rossz ,asszony, ne álljunk szóba vele... De ki tudja, hogy milyen körülmények vitték a rossz útra?... Milyen éles köveken botor­kált elhagyatva, amíg elbukott?... Ki tud­ja, hány éjszakát sírt át, amíg belátta, hogy nincs más választása?... Ki tudja, hány­szor akart meghalni, mielőtt feladta a tisz­tességét? Embernek tulajdonképen nem is szabad ítélkezni. Mert az ember nem igen ismer­heti a másik ember lelkében lejátszódó nagy viharokat. Nem tudhatja, mi történik egy ember elrejtett szívében, álmatlan sö­tét éjszakáiban, elgyötört agyában. Jaj, de könnyű kimondani a­ szentenciát, de ké­nyelmes. Szerencse, hogy a mindannyiunk felett ítélkező Gondviselés látja a szíveket és hallja a sírásokat is, és a nagy ítélkezés­nél nemcsak a bűnt veszi számba, hanem az összes mentőkörülményeket is. A levélíró asszonynak nagyon őszintén kívánom, hogy találja meg a boldogságát és békességét, mert nagyon-nagyon meg­érdemli. Jóságával és könyörületével egy olyan asszony bánatára ragyogtatja barát­sága minden viharfelhőn áttörő napsuga­rát, akinek a napsugárból édes kevés jut ki. Én hiszek abban, hogy valahol, valami­képen az életben is megkapjuk cselekede­teink jutalmát és büntetését, s azt is hi­szem, hogy a levélíró asszonyra nagy öröm vár, mert barátja maradt egy baráttalan asszonynak. Ebben az irigykedő, könnyen ítélkező világban a legnagyobb kincs az a jó barát, aki a bajban és a szükségben is kitart az ember mellett. Több ez, mint az arany és a gyémánt, de sokkal kevesebb is van belőle.

Next