Amerikai Magyar Népszava, 1933. november (34. évfolyam, 306-334. szám)
1933-11-02 / 306. szám
r % AMERIKAI ngtabHahed 188a by GÉZA D. BElige alapított« 188».ic«n NipSZAft Published dally Including Sunday by THE AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA, INC. 9—11 East 16th Street, New York. N. Y. Telephones; ALgonquin 4-8087, 8088, 8089, 8090 Entered as Second Class Matter, Post Office, New York, N.Y. Business Manager: IZSÓ SZÉKELY, ügyvezető-igazgató SUBSCRIPTION RATES: ELŐFIZETÉSI ÁRAK: United States of America, Ca. _______,,,. .______ nada, Mexico, South America Egyesült Államokban, and Cuba—one gr. 6 mp. Canadában, Mexicoban, Dél- Daily only — $6.00 — 93.00 Amerikában és Cubában: Foreign Countries and New Egész évre 86- félévre $3. York City — one gr. 0 mo Külföldre és New Yorkban: Daily only — $9.00 — $4.60 Egész évre $9.00, félévre $4.50 BRANCH OFFICES: Astoria, L. L. N. Y. 2818 86th Street, Astoria, L. I. Bethlehem, Pa., 842 East 4tb Street. Bridgeport, Conn. 88$ Boatwick Avenue. Buffalo, N. Y„ 411 Daarborh Street. Cleveland, O., 2928 last lllth Street. Chicago, Illinois, 2153 Alle« Place. Loa Angeles, Cal., — 161 R. Beandry Street. FIÓK IRODÁK: St. Paul, Minn., 132 Bellevue Avenue. So. Bend Ind.. 722 B. Corby Street. ' St. Louis, Mo., 1622 Maliin. crodt Street. Newark, N. J„ 17 William St., Maplewood, N. J. Passaic, N. J., 32 Division Avenue, Garfield, N. J. Perth Amboy, N.J.,307 Maple Detroit, Michigan, 846 Cary Philadelphia. Pa., 6*7 Morse Street. Trenton, N. J.. 9*1 Bo. Clin »an Avenue. _______________ton Avenue. lrLd^ni7/óda:41 CoWlle GardenB’ Lond0n- W~ 11 ^gPu" Ä 7röda: 38 Avenue des TerneS' Par'S Francfaor^zág Canada: 515 So Main Street Welland, Ont. SffigMSg. TIn' KlBfill,ldy lt.iZ- 587- Magaság Benes ur szavahihetősége EDUARD BENES cseh külügyminiszter azt mondta egy tegnapi nyilatkozatában, hogy Csehország azért nem keresheti az együttműködést Magyarországgal, mert a magyarok gyűlölethadjáratot vezetnek a csehek ellen és, hogy ez a hadjárat az utóbbi hetekben példátlan hevességűvé fejlődött. Ilyen szavak hallatára az ember igazán nem tudja, hogy min álmélkodjon inkább. A cseh külügyminiszter butaságán vagy szemtelenségén, vagy mind a kettőn ? Benes úr gyűlölködésnek minősíti a magyarság jogos felháborodását a csehek felvidéki gaztettei, a felvidéki magyar lakosság elnyomatása, anyanyelvének elrablása miatt. A háború előtti években és a háború folyamán a csehek a leggyűlölködőbb propagandát folytatták a monarchia ellen, mert Ausztria állítólag elrabolta anyanyelvüket és elnyomta a cseheket. Benesnek tehát még azt is meg kellene értenie, ha a magyarok tényleg gyűlöletpropagandát folytatnának a csehek ellen, akik Trianon urainak jóindulatú támogatásával kiraboltak egy ezer sebből vérző, legyőzött nemzetet. De a magyarok nem folytatnak semmiféle gyűlöletpropagandát, egyszerűen csak tiltakoznak a világ közvéleménye előtt a csehek példátlan gazságai ellen. Szerencsére a világ közvéleményének már többször volt alkalma mérlegre tenni Benes úrszavahihetőségét és így a cseh külügyminiszter legutóbbi kijelentései csak arra lesznek jók, hogy a világ újabb bizonyítékokat, kapjon a magyar igazság mellett. AZ INSULL-ÜGY . A 7j amerikai igazságszolgáltatás — úgy látszik — végképen lemondhat arról, hogy szembenézhessen Sámuel Indullal, kinek hatalmas vállalatai olyan dördüléssel omoltak össze, hogy sokezer hiszékeny kisember fülei még mindig zúgnak tőle. Ez a sokezer hiszékeny kisember nem sokat ért volna azzal, ha a megszökött iparmágnás a bíróság elé kerül — esetleg — néhány évet börtönben tölt és az igazságszolgáltatás diadala egy centtel sem csökkentette volna a súlyos veszteségeket, amelyek a nagyközönséget az “Insull-birodalom” bukásával érték. Insuilnak nem azért kellett volna bírái elé állni hogy a közvélemény tanúja lehessen a MÚLT bűnhődésének, hanem, hogy ebből biztatást meríthessen a JÖVŐRE nézve és hogy tudatában lehessen annak, hogy EZENTÚL nem érhetik majd ilyen meglepetések. A közönségnek tudnia kell azt, hogy Insull-féle manipulációkat, amelyeknek az árát őrajta vasalják be, nem lehet büntetlenül elkövetni és tudnia kell azt is, hogy ezentúl ha a pénzét vállalatokba fekteti, akkor a vállalatok tulajdonosa nem fogja ezt a pénzt a tőzsdén elspekulálni. A görög bíróságnak nem a rideg paragrafusok szerint kellett volna elbírálnia Insuli kiadatási ügyét, hanem olyan magasabb erkölcsi alapon, amely nem fogadja el szentnek azt a felfogást, hogy: “a nagy halak felfalják a kicsiket.” AMERIKAI'MAGYAR NIKISZAYS Javul Magyarországon a gazdasági helyzet BUDAPEST. OKTÓBER HÓ. — AZ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA SZERKESZTŐSÉGÉTŐL. Bölcs mondás az, hogy egy csöpp tengervízben benne van maga a tenger. Egy magyar megye élete hát az egész ország életének képét mutatja. Ezért kiválasztottam Sopron megyét, figyelemmel kisértem annak októberi közgyűlését s az ott elhangzott jelentésekből ismertetem e megyének helyzetét, mert nagyba-egészben igy fest ma az egész ország. Nem lesz nyomor Sopron megyében e télen Elsősorban is megállapi KUN ANDOR tották, hogy a gazdasági helyzet valamicskét megjavult. Ez a javulás nagyon kicsi ugyan, de mégis csak javulás és pedig nem átmeneti, hanem rendszeres. A termény- és állatárak ugyan nagyon alacsonyak, azonban mindenkinek van ennivalója s igy nem lesz e télen szükség arra, hogy a szegénységet inséggabonával, inségtüzelővel, ruhával támogassák, mint tavaly, mert a bőséges termés legalább a tél nyomorát nagyban enyhítette. Megállapították azt is, hogy a piacra került gabona- és állatfölösleget sikerült eladni. Például Ausztria 301 szarvasmarhát, 70 sertést, 152 lovat vásárolt Sopron megyében egy hónap alatt, Olaszország 343 szarvasmarhát, Franciaország 250 juhot, Németország csak 12 lovat és a zöldséget, gyümölcsöt, hentesárut, levágott borjút, sertést mind felvásárolta a bécsi piac. Nagyban emelkedett a vaj kivitel, a tej kivitel és Bécs megvette, illetőleg megveszi Sopron megye egész eladásra szánt búza, árpa, rozs és kukorica fölöségét. Súlyos kár érte a sopronmegyeieket a krumplival, mert valami megfertőzte a talajt és úgy elharapódzott a burgonya-betegség, hogy két esztendeig nem lehet krumplit tenyészteni. Verekednek a sopronmegyei legények Az erkölcsi viszonyok bizony nagyon megromlottak. Nem volt olyan nap egy hónap alatt, hogy vagy verekedés, gyilkosság, szerencsétlenség vagy tüzeset ne fordult volna elő valahol. Rendkívül elszaporodtak a véres verekedések s ebben különösen előljártak a kapuvári, ciráki, himódi és vitnyédi legények. Sohasem volt annyi tüzet sem, mint mostanában, különösen sok ház, pajta pusztult el Nagyrozson, Pásztoriban, Ujkélen, Vicán, Dénesfán, Rábakecelön és Szárföldön. Igen sok helyen gyújtogatás műve volt a tűz. Isznak és nem fizetnek adót A véres verekedések egyk oka, hogy rendkívül elharapódzott a részegeskedés. Sok a bor, nagyon olcsó és ezért soha annyit nem ittak, mint mostanában. Szó is van arról, hogy borral lehessen adót fizetni. Különben is nagy a baj az adófizetésekkel. A gazdák folyó adójukat még csak megfizetik valahogy, de a sok rossz év után nem tudják régi adójukat törleszteni, ennek következménye az, hogy például Kópháza az adó 89 százalékával tartozik, Sopronbánfalva 88 százalékkal, Németzsidány, Farád, Bágyog szintén, Bodonhely, Bősárkány, Dénesfa 86 százalékkal, Dőr, Jobaháza, Zsebeháza, Kapuvár, Hevely, Fertőszentmiklós, Rábákecöl, Sopronszécsény, Sopronbánfalva, Vitnyéd, Fertőszéplak, Barbacs, Und, Vica, Kisfalud 80 százalék körül. El lehet képzelni, hogy milyen bajokat okoz az, amikor az adókból csak 10—20 százalék folyik be és ezért a megye arra a könyörtelen határozatra szánta magát, hogy a jegyzőket teszi felelőssé az adóhátralékokért és ott, ahol feltűnően nagy az adóhátralék, a jegyző mindaddig nem kap fizetést, amíg az adó egy részét be nem hajtotta. Kifogástalan a hazafias és vallásos szellem Sopron megye egyébként megállapította azt is, hogy a munkásviszonyok hónapról-hónapra bizonyos kis, de rendszeres javulást mutatnak. Valamivel jobban megy a kereskedőknek és iparosoknak is. Pár év alatt megjavították a legtöbb utat is, úgy hogy ma a közlekedési állapotok aránytalanul jobbak, mint amilyenek voltak a béke boldog éveiben. Jobbak az iskolák is s a megyében alig van olyan ifjú, aki nem tudna írni-olvasni. A vallásos szellem emelkedik. A magyarosodás megállóit ugyan, de Sopron megye német és horvát lakossága kifogástalan jó magyar és több német község több izben tiltakozott az ellen, hogy sopron megyei községeket Ausztriához csatoltak. Annál dicsérendőbb ez, mert német fajtájú és nyelvű polgároktól különösen elismerésre méltó, ha nem a velük egy fajtájú és nyelvű Ausztriához akarnak csatlakozni, hanem minden lelkesedésükkel ragaszkodnak ezer éves magyar hazájukhoz. A megyei jelentések szerint az emberek nem nagyon politizálnak, nem igen pártoskodnak, inkább gazdasági kérdésekkel foglalkoznak. A megyében semmi szélső irányzat nem tud a lelkekbe férkőzni... Ez hát Sopron megye helyzete. Ilyenek a viszonyok körülbelül mindenütt az országban. Sok a baj és baj, de ho a javulás megindult, az mégsem vitatható el. Kezdünk talpraállani, még ha ez a tapraállás lassú és nehézkes is. Kun Andor AZ ATLANTIS LEGENDÁJA Az Atlantis legendája évszázadokon keresztül foglalkoztatta az emberi fantáziát. A monda szerint az óriási földrészt az Atlanti óceán közepén egyik napról a másikra pusztította el a megáradt óceán és a földrengés... Sokak előtt még ma is kétséges, hogy az Atlantis létezett-e a valóságban, avagy csak a képzeletben Számtalan író foglalt állást ebben a kérdésben: egyesek az Atlantis létezése mellett, mások ellene. Ezt a kontroverziát hozza fel mentségül Prof. W. A. Heidel, a Wileyan egyetem görög tanára, amiért az Atlantis probléma újabb felderítésére vállalkozott. Heidel professzor egy újabb lehetőségről ad számot. A Plátói dialógusok tanulmányozása folytán, — amelyekben az Atlantis története először merül fel írásban — Heidel profeszszor rájött a titkára, mi késztette Plátót, az Atlantis történetének elmondására. Szerinte az Atlantis története fantasztikus legenda, amit Plato talált ki. Ahogy a mesét a nagy bölcsész részlet mesékkel fűszerezi, kiérezni a célzatos iróniát. A görög bölcsész előadta, hogy az ideális köztársaság hogy működne a háború krízisében. Hogy érveit még erőteljesebben felépítse, azt mondotta hallgatóinak, hogy képzeljék el ennek az ideális köztársaságnak polgárait, mint saját őseinket a régi Athénben. Azután megfestette a primitív athéniek sorsát, akik 9000 évvel ezelőtt háborút viseltek az Atlantis lakóival. Epilogképpen elmondotta a tragikus véget ért Atlantis történetét. Vannak történettudósok, — mondja Heidel professzor, — akik azért hisznek Atlantis létezésében, mert Plató kijelentette, hogy az Atlantis történetének részleteit egyiptomi papoktól vette. A régi világban Egyiptom jelentette az ősi bölcsesség igazi termőföldjét és az egyiptomi papok kijelentését mindig komolyan vették. Heidel szerint Plató csupán azért mondotta, hogy az Atlantis történetét egyiptomi papoktól hallotta, hogy a mese hitelképességét emelje. ANNA NÉNI H. J.-né, Roebling, N. J. Nem küldhetek Önnek fogyó kúra-diétát, mert az a véleményem, hogy ezt orvosnak kell megszabnia. A kenyér és általában a lisztes és édes ételektől való tartózkodás rendszerint fogyaszt, de viszont az is meglehet, hogy az Ön szervezetének erre szüksége van. Mindenkinek másfajta fogyókúra való s ha ön mindenáron fogyni akar s nem akarja egészségét kockáztatni, akkor menjen el egy megbízható orvoshoz. Madártej. Lovady Rechner Anna beküldte a Madártej elkészítését, amit itt közlök. .Szükséges hozzá hat tojás, 3 evőkanál cukor, 1 kvart friss tej, 1 evőkanál — vagy rúd — vanília, 1 evőkanál liszt. Vegye a hat tojást, tegye a fehérjét és sárgáját külön tálba. Tegyen a sárgájához 3 evőkanál cukrot és egy evőkanál lisztet, egy csipetnyi sót, s jól dolgozza el, nehogy darabos legyen, tegye bele a vaníliát és tegye az egészet félre. Most tegyen fel egy kvart tejet forrni és amig ez felforr, vegye a tojásfehérjét és verje fel kemény habnak. Amikor a tej forr szaggassa bele a habot, úgy diónagyságúra, 5—6 legyen egyszerre benne, mire az öt-hat darabot beleszaggatta, akkor gyorsan fordítsa meg a habdarabokat a másik oldalukra és mire ezt is gyorsan elvégezte, akkor szűrő kanállal ki kell szedni a habot egy nagy lapos tálba szépen egymás mellé. A habnak nem szabad sokáig főni, mert akkor széjjel megy. Ezután a forró tejet, amiben a hab főtt öntse a tojássárgájára, keverje el szép simára és nagyon lassú tűznél hagyja fellőni, s aztán kihűlni. A tálalásra alkalmas egy széles főzelékestál, öntse bele a szószt és rakja rá a habot, úgy hogy a hab úszkálhasson a tetején s a szósz ne menjen a hab tetejére, hanem szép fehér maradjon. A habot fel lehet diszíteni apróra vágott mandula vagy diódarabkákkal tetszés szerint. Vigyázni kell a tejre, hogy oda ne égjen, legjobb úgynevezett double boilerban főzni. Mrs. Lovadynak köszönöm a receptet, magam is meg fogom próbálni. Császármorzsa. Mrs. Jackman szívességéből itt közlöm a Császár-morzsa receptjét: 7 deka vajat habosra verni, aztán adjunk hozzá lassan 6 tojás sárgáját, s keverjük el 8 kanál tejszínnel. Tegyünk hozzá 7 deka cukrot, citromhéját, keverjük ezt jól össze, s aztánadjuk hozzá a hat tojás fehérjéből keményre vert habot. Kenjen ki egy tepsit vajjal, tegye bele a vegyüléket, s süsse meg szép sárgára. Aztán az egészet vagdalja össze, mint a nagyszemü tarhonyát s tegye vissza sülni vagy pirulni de ne hagyja kiszáradni. Darabára tört cukrot keverjen össze vaníliával s pár szem mazsolával s adja hozzá. Az egészet egy tálban tegye forró vizre, hogy meleg maradjon és így tálalja fel. Azt is lehet, hogy az egészet nem vagdalja szét, hanem kettévágja és megtölti lekvárral. Ezért is köszönet. TARZAN ÉS A HANGYAEMBEREK lapunk tegnapi számában búcsút mondottak egymásnak és az olvasónak. A hangyaemberek végkép, de Tarzan lapunk pénteki számában újból jelentkezik egy minden eddiginél izgalmasabb történet keretében. Tarzan küzdött már mindenféle vadállatokkal, de a legnehezebb küzdelmeit mégis mindig csak az emberekkel vívta. De sem a majomemberekkel, sem a föld gyomrában élő emberekkel, sem a hangyaemberekkel nem voltak olyan izgalmas kalandjai, mint a mai, modern emberekkel, kik a Nagy Háborút csinálták. A Nagy Háborúba keveredik bele Tarzan és pedig Angol Kelet-Afrikában, ahol angol és orosz csapatok harcolnak egymással. “TARZAN A HÁBORÚBAN" a címe ennek a páratlanul izgalmas és érdekfeszítő regénynek, amelyet Edgar Rice Burroughs írt és amely minden eddigi Torzan-regényt felülmúl. Az Amerikai Magyar Népszava — tudatában annak a nagy érdeklődésnek, mellyel olvasóink minden". Tarzan-regényt fogadnak — nagy áldozatok árán szerezte meg ezt a legújabb Tarzan-regényt, amely még terjedelemben iselslmulja elődeit. "■ Tarzan a háborúban ,című folytatásos regényünk LAPUNK PÉNTEKI SZÁMÁBAN indul meg és azt ajánljuk minden olvasónknak, hogy el ne mulassza az AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA egyetlen számát sem, ha nyomon akarja követni ezt az érdekfeszítő történetet, amely minden eddigi Tarzan-regénynél szebb, izgalmasabb és fordulatosabb. Most pénteken kezdődik új Tarzan-regényünk “TARZAN is HÁBORÚBAN” Nagy Karácsonyi Társasutazás | Az Óhazában tapasztalt Cunard csoportvezetők személyes vezetése alatt, a legnagyobb és legnépszerűbb Cunard hajón. R F D F N r APJA NOVEMBER 29. Márkus Alfréd vezetésével DllnilLlNuAlvlA DECEMBER 15 M. Ekerovich vezetésével (Cherbourgon át) Jó alkalom, hogy magyar honfitársai körében kellemes tengeri utat élvezzen. A podgyászt New Yorkból egyenesen abba az országba irányítjuk, ahová utazik. A tengeri út 6 napig sem tart. Gyorsvonat indul Párisból egyenesen az óhazába. Csak egy éjjel a vonaton. Híres Cunard konyha, kényelem és kiszolgálás a korábbi turista osztályban a harmadosztályú utasoknak. Vásároljon menettérti jegyet és pénzt takarít meg. Foglalja le helyét azonnal. Forduljon a helyi ügynökhöz vagy MÁRKUS ALFRÉD CUNARD LINE 25 BROADWAY NEW YORK M. EKEROVICH SÜT Ä NAP Ifülöp ILONA ROVATA Egy boldogtalan asszony levelében a következő történetet írja: “... két asszonyról szól a történet, az egyik én voltam, a másik a szomszédasszonyom, aki később a barátnőm lett. Egy volt a sorsunk, egy volt a tervünk, hogy ha a gyermekeink kicsit nagyobbak lesznek, elmegyünk dolgozni és elhagyjuk a férjeinket, mert nagyon boldogtalanok voltunk. Gyűjtöttünk is egy kis pénzt, de nem úgy történt a dolog, ahogy kiterveztük ...” Ezután leírja a levél a másik asszony szomorú históriáját. Az ura esténkint részegen járt haza és megverte az asszonyt. Abarátunől hallotta, de nem segíthetett. Csak másnap ment át, amikor a férj nem volt otthon és együtt sírtak. A megvert asszony testére a másik rakott borogatást, gyógyírt. És egy napon jött egy férfi és az asszony elment vele a gyerekekkel együtt és a barátnőjének csak annyit mondott: isten áldja meg szomszédasszony. Ijme a férfi, megkereste az asszonyt és elvette tőle a gyerekeket. Pár év múlva meghalt az a férfi, aki az asszonyt elvitte, s az asszony egyedül maradt. Férje nem akarta visszavenni, meglátogatta a barátnőjét, aki szintén nem tudott segíteni rajta, mert hiszen ő is boldogtalanul élt a férjével és így a magára maradt asszonya rossz útra tért. Mindenki pálcát tört felette, gyermekei, ismerősei megvetik, csak épen a barátnője tart ki mellette. Ezt írja: “... még most is tűzbe tenném érte a két kezemet, hogy jó asszony lett volna, ha a férje jó lett volna hozzá és én még most is sajnálom. Én nagyon helyesnek tartom, ha ez az asszony nem ítéli el rossz útra tért barátnőjét. Mert könnyű ám bebizonyítani a barátságot, amikor csak arról van szó, hogy a barátnőnkkel együtt elmenjünk a moziba, vagy összeüljünk egy csésze kávé mellett beszélgetni. De nehezebb akkor megtudni az igazi barátságot, amikor a másik ember bajban van. Könnyű kitartani az olyan barát mellett, akit mindenki tisztel és becsül, de ki tud mellé állni olyan embernek, akit mindenki megvet és leszól... Az az igazi barát, aki a szerencsétlen és megvetett ember mellé áll és szembehelyezkedik a világ ítéletével. Mert ítélkezni könnyű dolog ám! Csak úgy könnyen kimondani: rossz ,asszony, ne álljunk szóba vele... De ki tudja, hogy milyen körülmények vitték a rossz útra?... Milyen éles köveken botorkált elhagyatva, amíg elbukott?... Ki tudja, hány éjszakát sírt át, amíg belátta, hogy nincs más választása?... Ki tudja, hányszor akart meghalni, mielőtt feladta a tisztességét? Embernek tulajdonképen nem is szabad ítélkezni. Mert az ember nem igen ismerheti a másik ember lelkében lejátszódó nagy viharokat. Nem tudhatja, mi történik egy ember elrejtett szívében, álmatlan sötét éjszakáiban, elgyötört agyában. Jaj, de könnyű kimondani a szentenciát, de kényelmes. Szerencse, hogy a mindannyiunk felett ítélkező Gondviselés látja a szíveket és hallja a sírásokat is, és a nagy ítélkezésnél nemcsak a bűnt veszi számba, hanem az összes mentőkörülményeket is. A levélíró asszonynak nagyon őszintén kívánom, hogy találja meg a boldogságát és békességét, mert nagyon-nagyon megérdemli. Jóságával és könyörületével egy olyan asszony bánatára ragyogtatja barátsága minden viharfelhőn áttörő napsugarát, akinek a napsugárból édes kevés jut ki. Én hiszek abban, hogy valahol, valamiképen az életben is megkapjuk cselekedeteink jutalmát és büntetését, s azt is hiszem, hogy a levélíró asszonyra nagy öröm vár, mert barátja maradt egy baráttalan asszonynak. Ebben az irigykedő, könnyen ítélkező világban a legnagyobb kincs az a jó barát, aki a bajban és a szükségben is kitart az ember mellett. Több ez, mint az arany és a gyémánt, de sokkal kevesebb is van belőle.