Amerikai Magyar Népszava, 1936. április (37. évfolyam, 92-121. szám)

1936-04-06 / 97. szám

FÁJ A "HALÁLOS" HÍRNÉV - ÍRJA A "SZOMORÚ VASÁRNAP" DAL SZERZŐJE (Folytatás a 4-ik oldalról.) kapta fel a pesti gyászdalt, ho­gyan költötték hozzá a híreket, hogy seregestől követtek­ el ön­gyilkosságot, akiket ez a dal meghatott. A szomorúság gyász­indulója azonban nem annyira a tragédiák kegyetlenségét, ha­nem inkább a boldogság kielégí­tő befejezését hozta el Ameri­kába. . Mert Seress Imre ke­mény ezer dollárt kapott dala amerikai kiadási jogáért, meg­rendelést kapott egy “Szomorú vasárnap” című, már előre vi­lághírűnek ígérkező operett írá­sára. . Nyáray Károly pedig, aki new yorki dobogókon énekelte a dalt, szintén felfelé emelkedett az amerikai hírnév létráján. Alig pár nappal az öngyilkos­­sági szenzációk kipattanása után a Columbia Phonograph Com­pany egyik igazgatója, a Buda­pest vendéglőben felfedezte, hogy Nyáray Károly zengő te­norján micsoda himnuszszerű emelkedettséggel szárnyal felfe­lé a bús melódia. Megérezte a melódia rendkívüli erejét. . Megkapta a “Szomorú vasár­nap” betegséget. De egy ilyen phonographigazgató nem speku­lál sokat. Azonnal leszerződtet­te Nyárayt, hogy lemezre is éne­kelje be a híres magyar öngyil­kos nótát. Nyáray szabadkozott: — De nem tudok angolul éne­kelni ! — Nem tesz semmit, az ame­rikai lemezvásárlók is magyarul akarják hallani. Nem lehetett lebeszélni. . Egy füst alatt vagy négy magyar dalt kötött le Nyáraynál a Co­lumbia lemezekre. Jó áron és gyönyörű reménységekkel, hogy a Nyáray lemezeket egész sereg további dal fogja követni az éne­kes műsorából. De ekkor következett csak a bonyodalom. Ott a próbaterem­ben kiderült, hogy egyik zene­kar sem tudja visszaadni a cso­dálatos magyar dal különös rit­musát, zengését. Öt zenekart is kipróbáltak, mindegyiket el kel­lett küldeni. Nyáray Károly énekelt és éne­kelt és énekelt, de a direktor csak tördelte a kezeit.­­ Az ária pompás, de a zene­kart ki kell cserélni. Az elküldött zenészek hosszú orral távoztak. Az egész stúdió a bánat martaléka lett. Közben pedig új és ú­j zenekarokat haj­szoltak fel és valóságos sport lett tippelni arra, hogy a követ­kező zenekart, is el fogja bocsá­tani az igazgató. Kereken hu­szonkét viaszlemezt tettek tönk­­­re, dobtak el, míg végre az egyik felvétel megkapta a tökéletesség­eK jelzését. Nyáray egész éle­tében büszke lesz erre a lemezre és nagyszerű omennak tekinti, hogy a gyár ennyit áldozott ar­ra, hogy hűséges pajtásának da­la tökéletes zenekísérettel, a leg­magasabb színvonalú reproduk­cióban — és magyarul — kerül­hessen az amerikai gramofon kedvelők közzé. Karcsi persze azonnal leült megírni az újságot, elküldeni az Amerikai Magyar Népszava cá­foló cikkét, amely az öngyilkos­­sági járvány legendáját iparko­dott eloszlatni és Seress Rezső azonnal meg is írta a válaszát, hogy tiltakozzék az ellen, hogy halából halálba kergető öngyil­kossági indulót fabrikáljanak. Ez a napokban érkezett Se­ress Rezső levél, amelyet Nyá­ray Károlynak küldött, szósze­rinti szövegében így hangzik: Drága Karcsikám! Most, hogy az egész világon ját­­szik a “Szomorú vasárnap’’ c. da­lom, nem tudom, hogy ennek a sikernek örüljek-e? Úgy állok a halátos siker forgatagában, mint egy vádlott. Hidd el Karcsikám, hogy ez a “halálos” hírnév fáj nekem. Fáj, hogy sokan a halálindulójuknak vá­lasztották ezt a dalt és így lett vi­lágsláger. Nagyon szép lelke lehet annak, aki dallal hal meg, de én nem azért csinálom a dalokat, hogy meghaljanak vele az emberek. Azért nótázom, hogy énekeljék és vigadjanak mellette. Mi ösztön­zött e dal megírására? Erre nehez­­zen tudnék, feleletet adni Te na­gyon jól ismered az én küzdelmes életemet és csalódásaimat. — Van­nak behegedt sebek, melyek újból felszakadnak. A múlt néha visszatér és felszakitja azokat. Egy ilyen fáj­dalmas érzésből született meg a “Szomorú vasárnap” muzsikája is. Ebben a muzsikába szívem minden csalódását belesírtam és a csalódott emberek önmaguk fájdalmát talál­ták meg benne. Így lett ebből ‘­ha­lálos” dal, mert a fájdalmat és a csalódást minden ember egyformán érzi. Jávor László fiatal költő írta a dal szövegét, amely csodálatosan si­mul a zene hangulatához. Még csak azt szeretném elérni, hogy ez a szívemből fakadt muzsika ne az öngyilkosok “halálindulója”, hanem a nótás szivek hangulatsima-Zu Fáj a “halálos” hírnév........­­­gatója legyen. Ha ezt elérem, akkor boldog le­szek. Magyar testvéri szeretettel ölel igaz barátod Seress Rezső. Budapest, 1936 március 14-én. Ehhez a levélhez nem is kell kommentár. Gyönyörűen fejezi ki azt, amit mindnyájan érzünk, hogy csak a tömegszuggeszció ruházza fel a dalt az élettől való menekülés döbenetes erejével. Amerika könnyezik, Ameri­ka a magyar dallal sír, de ez az elérzékenyü­lés­­jótékony, nemes és boldogító. Olyan mint a ma­gyar sírva-vigadás. És mi ma­gyarok igazán hálásak lehetünk, amikor egy tehetséges fiatal magyar zeneszerző, meg egy bársonyos hangú magyar teno­rista, kottákon és hanglemeze­ken, magyarul tanítják meg sír­­va-vigadásra a kergy jazztempó­­hoz szokott Amerikát.. . GÁSPÁR GÉZA HAJÓZÁSI HÍR­EKC ÉRKEZŐ HAJÓK­­ :Szerda, április 9.—Paris, French Line, Europa, North German Lloyd. INDULÓ HAJÓK: Szerda, április 8.—Hamburg, Hamburg- American Line; Washington, United States Lines. Ki a Tisza vizét issza, vá­gyik annak szive vissza Hát bizony úgy vagyunk mi, ame­rikai magyarok ezzel a verssel, hogy minden nap eszünkbe jut, nem is egy­szer, hanem százszor, de hát hiába vágyunk, nagy víz a tenger, így hát hazai módra készült étellel-itallal igyekszünk úgy, ahogy kielégíteni ezt az örökös vágyódást. Szenztmarjay és Hilpert magyar hentesek, kiknek 1540 Second Ave.­­en van hentesüzletük, olyan hazai módon készült hentesárut tartanak üzletükben, hogy ha oda belép, egy­szerre azt hiszi, hogy valahol Debre­cenben vagy Kassán jár egy óhazai boltban. Csakúgy mosolyognak a vevőre a felaggatott jóféle kolbászok, az él­vezetes rózsaszínű sonkák, meg sok minden más hentesáru, melyek készí­tési módja a magyar hentesek féltve őrzött kincse. Közeledik a husvét s ezt az ünnepet húsvéti sonka nélkül magyar ember el sem tudja képzelni, ne sokat kés­lekedjen tehát s ha sonkára van szük­sége, látogasson el Szentmarjay és Hilpert magyar hentesek üzletébe, a­hol jócskán válogathat a kisebb-na­gyobb, de egytől egyig kitűnően, ha­zai módszer szerint elkészített son­kákban. *** AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA A MAGYAROK VILÁGKONGRESSZUSA MÁSODIK GENERÁCIÓS PÁLYÁZATA­ A budapesti Magyarok Világkongresszusa, amelynek Báró Perényi Zsigmond koronaő­r az elnöke és Dr. Nagy Károly, volt fő­kapitány-he­­lyettes az igazgatója,­­ az Amerikában élő magyar ifjúság számára pályázatot ír ki egy m­agyartárgyú dolgozatra, amelyen részt vehet min­den 16 éven felüli amerikai magyar leány vagy fiú. “Mit tehet a Második Generáció a magyar igazságnak, Magyarország hivatásának, kultúrájának, szépségeinek és érdekessé­geinek ismertetése érdekében?” A pályamunkák — magyarul írva — jeligés levél kíséretében ez évi ÁPRILIS Hó 15-IG A MAGYAROK VILÁGKONGRESSZUSA CÍMERE: V. GÉZA UTCA 4. BUDAPEST, HUNGARY küldendők be, ahol egy te­kintélyes férfiakból álló bizottság fogja kijelölni a legérdemesebb tíz pályamunkát. A pályázat első díjai: KÉT — NEW YORKBÓL BUDAPESTRE ÉS VISSZA — SZÓLÓ HARMADIK OSZTÁLYÚ HAJÓ ÉS VASÚTI JEGY A JÚLIUS 11-ÉN INDULÓ “GEORGIC ’ NEVŰ CUNARD WHITE STAR LINE gőzösre. A Világkongresszus pályázatának két díjnyertese a VER­­HOVAY SEGÉLY EGYLET és az AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA második generációs pályázatainak nyerteseivel együtt vesz részt a ma­gyarországi tanulmányúton és ünnepélyes fogadtatásban részesül. A két első díj értéke egyenként $208.—, tehát összesen $416.—, de ezenkívül a KÖVETKEZŐ NYOLC LEGJOBB PÁLYAMUNKA IS szép jutalomban fog részesülni a Világkongresszus által. A Magyarok Világkongresszusa pályázatán ugyan részt vehetnek a Verhovay Segély Egylet és az Amerikai Magyar Népszava által kitűzött pályázatok versenyzői is, azonban minden versenyző csak egy nagy dí­jat nyerhet, vagyis a versenyzőnek csak egy esélye van az ingyenes ha­jó és vasúti jegy elnyerésére. Régi nagy árvizek Folytatás a 4-ik oldalról mederrésznek elfajult, zátonyos volta okozta a nagy jégdugulást. De azért még évtizedekig eltar­tott, mig a szabályozási munkák teljesen elkészültek és csak a hetvenes évek első felében ké­szültek el a ma is meglevő véd­­művek. De ideje is volt, mert 1876. évben ismét rendkívül magas árvíz zúdult alá a Dunán. Bu­dapesten — hála az addig elké­szült szabályozási munkálatok­nak — ez az áradás nem okozott különösebb károkat, de más du­­namenti községek, így elsősor­ban Esztergom, ezúttal is szo­rongatott helyzetbe kerültek, mert alacsonyabb fekvésű ré­szeiket elöntötte a víz. De nemcsak a Duna, hanem a szilaj Tisza is sok keserves na­pot szerzett parti lakosainak. A Tisza árvizei főleg annak szabá­lyozása után kezdtek veszélye­sek lenni. Míg ugyanis a tava­szi hóolvadás után a vizek sza­badon elterülhettek a Tisza több millió holdas árterületein, ad­dig a mederben a vízszin nem emelkedett túlságosan magasra. Mikor azonban a szabadságharc után megkezdték a Tisza szabá­lyozását átvágták a kanyarodó­kat és a medret töltések közé fogták, az árvizek szintje egy­szerre emelkedett és már 1855- ben magasabbra hágott minden addiginál. Különösen Szeged helyzete vált veszélyessé oly években, mikor a Tisza árvize összetalálkozott a Maroséval. Már 1855-ben 691 cm. magas volt a szegedi árviz; 1867-ben már elérte a 722 cm.-t, 1879-ben pedig még ennél is magasabb ár­hullám vonult végig a Tiszán. Szegeden tudatában voltak a nagy veszélynek, melyben a vá­ros forog és mindent megtettek annak kivédésére. De, sajnos, az emberi erő nem tudott megbir­kózni az elemek dühével s a több mint 8 méter magasra felduz­zadt ár március 5-én este Sze­ged felett átszakította a percsó­­rai ármentesítő társulat védgát­­ját és Szeged felé hömpölygött. A város elárasztását­ ideig-óráig megakadályozta az Alföldi Vas­­uti töltése, melyet minden igye­kezettel próbáltak védeni és ma­­gasítani. Már úgy látszott, hogy ez talán sikerülni is fog, mikor március 11-én este viharszerű­ szél támadt, mely nagy erővel csapkodta a hullámokat a töltés ellen, mire az 12-én a hajnali órákban 50—60 öl szélességben átszakadt és a Tisza betört Sze­ged utcáiba. A hatás itt még borzasztóbb volt, mint a pesti árvíznél. A régi Szeged házai ugyanis igen silány anyagból, nagyobbára vályogból épültek s egymásután omlottak össze. Sze­gednek akkor 70,000 lakosa és 6350 háza volt. Ezekből 5966 teljesen elpusztult és a lakosság 95 százaléka a rélvíz idején haj­léktalan lett. Emberéletben is nagy kár esett, bár egész ponto­san sohasem lehetett megállapí­tani a halottak számát, melyet 150—200 főre becsültek. Fe­renc József királyunk a katasz­trófa hírére azonnal Szegedre sietett a kormány tagjaival együtt és ezúttal is nagy segítő akció indult a károsultak felse­­gélyezésére. Míg Budapesten az 1838. évi katasztrófa megismétlődése úgy­szólván ki van zárva, addig Szeged még korántsem számolt le végleg az árvízveszéllyel. A Tisza árvizei emelkedő irányza­tot mutatnak és azóta már jó­val magasabb árvizek is voltak, mint az 1879-iki, de a gondosan és jelentékenyen felmagasított védtöltések eddig meg tudták akadályozni a nagyobb károso­dást. Sőt ha be is következnék az az eset, hogy Szegednél az árvíz meghágja a töltéseket és elönti az alacsonyabb fekvésű utcákat, a mai szolid építkezésű házak ezt a kis lábfürdőt min­dem komolyabb baj nélkül kiál­lanák. ZUBER FERENC. Naptárunkból sok ezer példányt küldtünk, vagy juttattunk el előfizetőinkhez és olvasóinkhoz az Egyesült Államokban és Canadában. Alig pár száz naptárunk van még. Rendelje meg tehát AZ ÖN PÉLDÁNYÁT AZONNAL, mielőtt túl késő lesz. Szerezze meg az újságszten­­deken, irodavezetőinknél, vagy pedig küldjön 30 centet postabélyegekben és mi bérmentve küldünk Önnek egy példányt. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA 11 EAST lCth STREET NEW YORK, N. Y. Szelvény Vágja kit Küldje bel Kérem küldjék meg az L936. évi Naptárt. Csatolok 30 centet készpénzben, bé­lyegekben. Név...................................... Cím........................................... Város ...................... .... Állam .................................. . Az Amerikai Magyar Népszava 1936- évi NAPTÁRA 1­30 c YONKERSI REFORMÁTUS EGYHÁZ HÍREI Lelkész: HARSÁNYI SÁNDOR 262 McLean Ave., Yonkers, N. Y. Ünnepi istentiszteletek. Yonkersi református anyaszentegyházunk ke­belében az ünnepi istentiszteletek rendje leend: 1. Vasárnapon konfir­málással egybekötött ünnepi isten­­tisztelet. 2. Nagypénteken, legna­gyobb ünnepünkön, déelőtt 11 és este fél 8-kor ünnepi gyász-istentisztelet. 3. Nagyszombaton este fél 8-kor lelki készület a szt. vacsorához. 4. Husvét vasárnapján fél 11-kor feltámadás ünnepi istentisztelet, az úri sz. vacso­ra sz. jegyeinek kiosztásával egybe­követ. Délután 4-kor hálaadás. 5. Hétfőn délelőtt 11-ko­r ünnepet bezá­ró istentisztelet. Kéretnek a hivek, hogy a templom ékesítésére elszánt virágokat hozzák fel már nagypénte­ken, hogy azok díszítsék templomun­kat. Anyaszentegyházunknak minden hit és igaz gyermekét lelkipásztori szeretettel hívja e magasztos isten­tiszteleteken való részvételre Harsányi Sándor yonkersi ref. lelkész 262 McLean Ave. A “Lillian Shop” kedvelt ma­gyar gyermek­üzlet New Yorkban, 1491 First Avenue címen, a 7­7—78. utcák között évek óta fennáll a Lillian Shop, melynek Mr. Pollák és felesége, rokonszenves honfi­társaink a tulajdonosai. Ebben az üz­letben mindenféle gyermekruhát, ka­bátot, harisnyát és alsóneműt lehet vásárolni nagy választékban és olcsó árak mellett. Mr. Pollák és felesége tagjai a Petőfi Societynak. Szatmár­­megye Halmiról jöttek Amerikába és különösen udvariasan bánnak magyar vevőikkel. Üzletük az egyetlen york­­villei beszerzési forrása a híres Shirley Temple gyermekruháknak és kabát­szetteknek. *** A drágább öltönyök között is kitűnik a Crawford ruha A Crawford Clothes a legnagyobb ruhakereskedő szervezet a keleten. A férfiak már régóta meg vannak győ­ződve, hogy a Crawford ruhák 40 dol­lár értékűek. A Crawford ruhák vevői­nek ez a véleménye, de még eddig semmi sem történt, hogy azok is tud­ják ezt, akik nem vettek meg Craw­ford ruhát. Hogy ennek az állításnak az igaz­sága nyilvánosságra­­kerüljön, a Craw­ford Clothes szervezet megbízta a United States Testing Company, Inc. vállalatot, hogy állapítsa meg a Craw­ford ruhák minőségét. A vizsgálók vettek egy Crawford ruhát, egyet 40 dollárért, egyet 39 dollár 5 centért és egyet 29 dollár 75 centért és a laboratóriumban összeha­sonlították a ruhákat. Alapos vizsgálat után kiderült, hogy a Crawford ruhák az elsők kidolgo­zásban és mégis csak $18.75-be ke­rülnek és ez nagyon kedvező újdon­ság a ruhavásárlók millióinak. A Crawford Clothes Company ve­zetői tudják, hogy a férfiak csodálkoz­nak, hogy hogyan lehetséges ilyen jó ruhákat $18.75-ért árusítani és ezt a következőképpen magyarázzák. A Crawford ruhákat egy vállalat gyárt­ja és adja el és ezzel a közvetítő ke­reskedő haszna elesik. Ezt a vevő kapja meg. Azonkívül a modern gyár­tási mód mellett olcsóbb a termelés. A múlt évben a Crawford 70 szá­zalékos forgalom-emelkedést ért el. Ettől nagyobb emelkedést várnak az idén. A Crawford üzletek New York, Philadelphia, Boston és Newarkon vannak. Az üzletek este is nyitva van­nak. Ha tudni akarja az ön lakásához legközelebb eső Crawford üzletet, néz­ze meg a telefonkönyvet. *** ZS­­ÁMOD­­ VILMOS AZ EMBASSY SZÍNHÁZ A Hauptman-i ügy szenzációs legújabb­­fejleményeit mutatja be érdekes híradóképekben az e heti műsor. A legnagyobb angol hajó, a S. S. Queen Mary próba­­útja, a Mexicoban történt hatal­mas dinamit robbanás, Roose­velt elnök vakációs út­ja, leg­újabb párisi női divatképek, s számos más érdekes jelenet tar­kítja a műsort, melyet méltán egészít ki a “Historic Mexico City” travelog­­ us tánckurzus most csütörtök este, 8 hét $10 Garantálva Tango, Foxtrott, Walter, West­chester, Peabody, csárdás. Leckék: kedden és szerdán este 8-tól 10-ig. —­ Privát leckék. — 233 E. 116th St. (2-3 éve. k.) Magyar Terem SZÍNHÁZ MŰVÉSZET - MOZI Még csak néhány napig ját­­szik a Tobisban “Az elnök kisasszony“-t Új magyar film bemutatására ké­szül a Tobis mozi a húsvéti ünnepek­re, amelyet a magyar mozikedvelők részére meglepetésnek tartogat a mo­zi igazgatósága. Az új film főszerep­lője Kosáry Emmi, az amerikában is igen jól ismert primadonna, aki első alkalommal mutatkozik be magyar filmen. A húsvétot megelőző héten, április 10-ig, péntekig a szezon egyik legjobb zenés vígjátékát, “Az elnök kisasszony’’ van műsoron, amelyben Muráti Lili, Jávor Pál, Kabos Gyula, Gombaszögi Ella, Törzs Jenő, Sala­mon Béla játszák a f­­zerepeket. A rendkívül mulatságos zenés vígjáték, amely a Tobis mozi idei szenzációjá­nak első filmje volt, annak idején nagy sikert aratott és igen ajánljuk mindazoknak, akiknek nem volt mód­jukban első alkalommal azt megnéz­ni, hogy most a második bemutatás alkalmával okvetten nézzék meg a fil­met, mert nagyszerű kétórás élvezet­ben lesz részük. Incy és Gypsy Ensemble-je páratlan sikerrel mutatkozott be a Wurlitzer Auditó­riumban Az elmúlt hétfőn, március 30-án es­te, a 120 West 42nd Streeten levő Wurlitzer Auditorium magyar szem­pontból is számottevő zenei esemény színhelye volt. Mrs. G. Irsay, aki zenei körökben Incy néven szerzett, kitűnő hírnevet, mint zongoraművésznő és tanárnő, Gypsy Girls Ensemble név alatt művészcsoportot állított össze, amelynek első hangversenye valóban rászolgált arra a nagy érdeklődésre, amit az auditóriumban összegyüleke­­zsúfolt ház előlegezett. Az estély mű­során Kéler Béla Magyar Vígjáték Nyi­tányán kívül Brahms, Schubert, Boldi, Rehfeld, Leopold és Jerome Kern szerzeményei szerepeltek. A tehetséges fiatalokból összeállított művészegyüt­tes, hol kamarazene, hol triók, kvar­tettek és kvintettek kíséretében adott számot brilliáns összjátékáról. Minden egyes számot kitörő lelkes taps hono­rált. Külön nagy sikere volt a vendég­ként megjelent Kondor Mariskának, aki tüzes magyar dalokkal ragadta el a hallgatóságot. Quittn­er Mildred pedig művészi táncszámmal szerepelt. A mű­vészegyüttes tagjai: Rigó Rhea, Kovács Márta, László Erzsi, Esther Jatte, Rose Caruso, Koleszár Juliska, Rose Fisch­bein, Harriet Joyce voltak, továbbá a Jancsi és Juliska tánckettős, Incy a zongoránál tűnt ki. Az estély példátlan sikere alapján az együttes a közel­jö­vőben nagyobbszabású hangversenyt fog tartani, aminek előkészítésére máris megindultak a tárgyalások. A'­ Amerikai magyar diákok budapesti szabadság ünnepélye ( Folytatás a 3-ik oldalról) volt társasága. Amerikai beszédjének témája :egy letiport nemzet szabadsá­gáért való küzdelem és a beszéd for­mája a méltóságteljes klasszikus Shakes­peare­ nyelv pillanatok alatt meghódí­totta Amerika népét. Goodwin Bark, egy akkori híres újságíró, az ő “com­memorative addresses” cikkében eze­ket is írja: ‘‘ha érzelmeink eredeti­leg holtak lettek volna, az ő varázsos hangja, amikor elkezdett beszélni, ma­gára vonta minden ember figyelmét. Én hallottam már a szónoklásnak sok nagy mesterét, de nála felségesebbet még soha. Intellektuális erőben és ha­tásban legalább is egyenlő volt velük. Hangja volt olyan sima, modora olyan lebilincselő és megnyerő, de képzelete keleti vérrel volt melegítve és szívezve, ami a többieknél hiányzott. Mélység­ben és alaposságban pedig mindnyá­junkat felülmúlja.” Mindenhol, ahol csak megjelent, New York, Philadelphia, Boston, St. Louis, New Orleans, Cleveland, Co­lumbus, a tömegek százezrei óriási tet­széssel és lelkesedéssel fogadták. Kos­suthot az a megtiszteltetés érte, hogy a képviselőház fogadta. Ebben a nagy megtiszteltetésben Kossuthon kívül csak két ember részesült: Lafayette, a nagy francia és egy fél századdal később Apponyi Albert gróf. Kossuthnak a képviselőházban tartott beszédeinek el­ső része így szólt: “Uraim, az emberi­ség történetének egy csodálatos ténye, hogy míg a múltban e megtisztelés a dicsőségnek szólt, a dicsőség pedig a sikerhez volt kötve, e nagy köztársa­ság törvényhozó hatóságai a legna­gyobb megtiszteltetést egy üldözött száműzöttre halmozzák, aki dicsőség­ben nem jeles, akinek nem kedvezett a siker és csak igazságos érdekből har­colt.” Beszédét ugyanaz a siker kísér­te a képviselőházban, mint a tömegek­nél. Szinte azt lehet mondani, hogy egész amerikai útja egy nagy diadal­menet volt. Horace Greely és Horace Mann és több más közéleti nagyság a legnagyobb lelkesedéssel emlékeztek meg róla. Ha Kossuth amerikai sikerét akarnám jellemezni, a New York Times akkori vezércikkét és Horace Mann szavait kellene idéznem. A New York Times így írt róla: “Évek múlva sem­mivel sem fog lelkesebben dicsekedni egy ember, mint azzal, hogy látta Kos­suthot, hogy hallotta őt és talán meg­szorította Magyarország nagy államfér­­fiának kezét.” Horace Mann mondta: “Ennek az igazi nemes magyarnak a személye elhagyta partjainkat, de ma­ga után hagyott egy szellemet, mely sohasem fog meghalni. Ő a szabadság és igazság magvait hintette szét, mely­nek virágai és gyümölcsei hervadha­tatlan dicsőség s nagyszerűség lesz. Hölgyeim, Uraim! A nemzeteket nagy eszmék hozzák egymáshoz közel. Ezek a faktorai annak a kulturközös­­ségnek, amely a legkülönbözőbb fajtá­jú embereket és nemzeteket egy nagy családba kovácsolja össze.. A szabad­ság eszméje is ilyen erő. Nem ismer időt. 1849 március 15-e már történe­lem, de hatásban mégis eleven erő. Az elnyomottak szabadság utáni vágya visszhangra talál a jz igazság szerető sza­bad népeknél s én érzem és tudom, hogy a magyar nép szivében a szabad­ság utáni vágy ma is épp úgy él, mint akkor és az igazság­szerető idegen nem­zeteknél is épp úgy visszhangra talál mint 90 évvel ezelőtt. MEGHÍVÓ MEGHÍVÓ A Magyar Árvízkárosultakat Segélyző New Yorki Bizottság ma, hétfőn, este 8.30-kor rendkívüli gyű­lést tart a Szent István Római Katholikus Hitközség FEHÉR TERMÉBEN. Ezen a gyűlésen már a százötvenes nagybizottság is részt fog venni és a napirend legfontosabb tárgya, az árvízkárosultak segélyezésének végleges megszervezése lesz. Rendkívül fontos, hogy a jószívű new yorki magya­rok és a magyar egyletek, egyházak és testületek képvi­selői is minél nagyobb számban jöjjenek el a gyűlésre. Kiváló tisztelettel: A Magyar Árvízkárosultakat Segélyző New Yorki Bizottság, Capt. JAMES G. PEDLOW, tiszteletbeli elnök, KLEIN JÁNOS, elnök, Aranyossy Jánosné, alelnök, Schneeweiss Nándor, alelnök Concha Margit, titkár, jegyző, Olcsváry Mihály, pénztár­nok, Dr. Bojár Istvánné, Gordon Dezsőné, Ormos Gyuláné, Dr. Orbán Lajos, Petró Kálmán ellenőrök. LOEW’S 72­ ND STREETI SZÍNHÁZ Április 10-től Mae West a “Klondike Annie” című film­ben lesz látható a férfi címsze­repet Victor McLaglen alakítja.­ — A második kép címe: “The Preview Murder Mystery,” a­melyben Reginald Denny, Fran­ces Drake, Gail Patrick és Rod La Rocque szerepelnek. Április 14-től, The Unguarded Hour Loretta Younggal a cím­szerepben. A filmet Fodor Lász­ló írta és Bernard Merivaie írta át az amerikai színpadra. A második kísérő kép címe “Su­­perspeed,” Norman Foster, Flo­rence Rice és Mary Carlisle ját­­szák a címszerepeket. Új magyar étterem nyílik ma a 79-ik utcában New Yorkban, a 79-ik utcában. 201 szám alatt, a 2-ik és 3-ik Avenuek kö­­zött új magyar étterem nyílik ma Mrs. Gajdos Margit és Kovács Károly ismert honfitársaink vezetése alatt. Az étterem éjjel-nappal nyitva lesz és benne kávé és szendvichtől kezdve a legfinomabb ételek kaphatók a nap vagy éjjel bármelyik szakában. Külö­nösen arra törekednek, hogy kitűnő ínyencségekkel és pikáns falatokkal tegyék a helyet különállóvá. *** Otthonának legkellemesebb, leg­értékesebb kényelme, ha beveze házához az Amerikai Magya Népszavát. Jókedvet, napsuga­rat, szeretetet visz hajlékába , alig érzi a kis előfizetési­­ terhét.. ÚJ ÉTTEREM NYÍLIK MA AZ ELITE RESTAURANT 205 East 79th Street, New York Nyitva éjjel-nappal legfinomabb ennivalók bármikor, sandwich és kávétól kezdve a legfinomabb éte­lekig. — Pikáns falatok és ínyenc­ségek a mi különlegességeink Mrs. Gajdos Margit és Kovács K. | Húsvétra virágjait | I VEGYE­N­­ T­H­E I­S­S­M AUTO X 0*»#®­I | m­a­g­y­a­r üzletében | I 11.03 LEXINGTON A­V­E­N­U­E | a 77th­ Street subway állomás mellett ■ Legszebb virágok minden alkalomra ■ | a legmérsékeltebb árak mellett ! [Vegyen ékszert részletre» | R O T H M A N SoriAS ! ® éve fennálló megbízható | yBKSL cég, a legolcsóbb árak kát | | 1510 THIRD AVE., N.Y.A. | | — 1 81»-ik utca mellett) — q PRÁGAI MÓDRA ^ PÁCOLT HÚSVÉTI FÜSTÖS TIJa SONKÁK ^gr napi áron kaphatók. — Rendelje meg húsvéti sonkáját már most! Szentmariay és Hilpert magyar hentesek Hazai módra készített hurka, disz­nósajt és debreceni kolbász frissen kapható. 1540 SECOND AVE., NEAW YORK (80th St. “L” állomásnál) Telefon: REgent 4-3713

Next