Amerikai Magyar Népszava, 1936. december (37. évfolyam, 336-366. szám)

1936-12-12 / 347. szám

A _____________________________ .Established 1899 by GÉZA D. BERKú alapította 189»-b mi Pnbltahed daily. Including Sunday Dy THE AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA, INC. 880 Second Avenue Entered as Se-eoint Class Mattér, P. O. New York, N. S. Telephone GRwnercy 6—6780, »781, »78». Editor-In-Chief: UK. ANDOR KUN. föszerkasstd Managing Editor: PAL NAD ANTI, felelős szerkeszt« Business Manager: MAX KAUFMAN, ügyvezető lgaigatti Advertising Dept., SÁNDOR TAHCZ, hirdetési osstály SUBSCRIPTION RATES: I ELŐFIZETÉSI ARAK: ed States of America, Canada, Ale.'; i As Egyesült Államokban, Cana.dd.ban, South America, Cuba—one yr. $0.00, 1 Mexicoban, Ddl-Amerlkában és Cubáhan* . $8.00, Dally only. FOrelg'n Countries i Egész évre $6.00. félévre $3.00 Kül- New York City one year $0.00, 6 i földre és New Yorkban égési évre $9.00. months $4.50 Dally only. I félévre $4.50. __________ BRANCH OFFICES: torta. té. I., N. Y. — *1-0(1 Grand Avenue, Astoria, L. I. ethlehem, Fa. — 84S East 4th Street, rldgeport, Conn.—578 Bostwlck Avenne, uftalo, NY. — 432 Dearborn Street, leveland, Ohio — 11-530 Buckeye Road, hlcago, Hl, — 619 Wrlghtwood Ave. etrolt. Mich. — 7914 W. Jefferson Ave. FIÓK IRODÁK: Los Angele», Cal, —784 S, Arizona Ave. Newark, N. J. — 17 William Street, Maplewood, N. J. Perth Amboy, N. J. — 807 Maple Street. Passaic, N. J. — 127 Market, Street Philadelphia, Pa. — 537 Morse Street. Pittsburgh, Pa. — 812 Johnston Aveu tv St. Páni, Minn. — 132 Bellevue Avenue Trenton. N. S. — 452 Grand St. Amerika« Népszava —~^ dstiivm p Tüflftrdyin Hová menjen David Windsor? David Windsor — aki tegnap még VIII. Edward néven az agol világbirodalom királya volt — nem szabadult meg minden vndjától. A legnagyobb gondjai között szerepel az, hogy hová menjen, miután elhagyja Angliát. A világ minden országa sze­xtettel tárná ki előtte kapuit, ami annyival is inkább érthető, mert kevés olyan népszerű ember van ma a világon, mint a le­­mondott angol király, a világ első számú hősszerelmese. Dánia, Olaszország, Svájc, Franciaország, Németország, Ju­­oszlávia, az Egyesült Államok egyformán boldogan várnák Ed­­ardot. Helyesebben: David Windsort. Németország és Olaszor­­ság — ahol szigorú cenzúra van — abban reménykednek, hogy lemondott király az ő határaik között fog megtelepedni, mert­­ekben a diktatúrás országokban úgy ő, mint szerelmese védel­met kapnának a kiváncsi újságírókkal és fotográfusokkal nemben. Lehet, hogy David Windsornak pillanatnyilag kellemes lenne, a a világ közvéleménye nem venni,e tudomást minden lépéséről, a végre minden figyelet szemtől megszabadulva szabadon élhetné magánéletét. De aligha hisszük, hogy David Windsor állandó ülőhelyéül választana ki olyan országot, ahol diktatúra van. — David Windsor — aki azért mondott le a királyságról, mert mélységes tiszteletben tartotta az angol demokratikus alkot­­mányt, amely a parlamentnek ad minden hatalmat — nem érez­­etné jól magát olyan országban, ahol a demokrácia eszméit árba tapossák. Az angol és az amerikai demokrácia Az angol történelem a “demokrácia” diadalának fogja el­­önyvelni azt a példátlanul izgalmas drámát, amely VIII. Edward­irály lemondása körül alakult ki. Az alkotmány magyarázóinak eleménye szerint az “angol nép” akadályozta meg, trónlemondás van is, a szerelméhez ragaszkodó királynak azt a szándékát,­ogy egy amerikai nőt ültessen maga mellé a trónusra. És az­ngol nép — Baldwin miniszterelnökön és a parlament többségén eresztül nyilatkozott meg. Ez a­ demokrácia — angol értelme­­ésben. Az Egyesült Államokban máskép értelmezik a demokráciát, ez elmúlt novemberben elnököt és kongresszust választott az­­ amerikai nép és félremagyarázhatatlanná nyilvánította követe­­nseit és akaratát. Ezek előtt a hangos követelések előtt most i­ra egymásuánban hajolnak meg mindazok is, akik az elkese­­edett választási hadjáratban a győztes táborral szemben, csurp­­án megbuktak. A nép kifejezetten állást foglalt és az­ elnökkel és­ongresszussal együtt, a társadalmi és gazdasági élet összes tén­yezői meghajlanak a népakarat előtt. Ez a demokrácia — ame­­ikai értelmezésben. Éppen aznap, amikor nagy történelmi diadalát aratta az angol demokrácia”, hozta meg rendkívül érdekes határozatait­z Amerikai Gyáriparosok Országos Szövetsége. Ez a testület, melynek keretébe az amerikai ipari és kereskedelmi élet legna­gyobb vállalkozásai és vezérei tartoznak, a választások előtt let-halál harcot vívott a­­New Dealt képviselő elnök és tábora­llen. A nagy harcnak a nép megmozdulása, a november 3-iki vá­­lsztások vetettek véget. Döntött a nép óriási többséggel for­­ült szembe azzal az akarattal, mely “detronizálni” akarta Frank­in Delano Rooseveltet. És a győzelem után sorban jelentkeztek­­ összes “ellenségek”, a nagytőkét képviselő szervezetek, a ke­­eskedelmi kamarák és napipari szövetkezések, hogy csatlakozza­nak ahhoz a táborhoz, amely most már kétségbevonhatatlanul a népakaratot képviseli. Az Amerikai Gyáriparosok Országos Szövetsége magáévá ette azokat az elveket, amelyeket a New Deal képvisel és a nép döntéséhez alkalmazkodva, segítségére akar lenni a jövőben az önöknek, kormánynak és kongresszusnak. Ez az igazi demokrácia — amerikai értelmezésben. A fegyencek matuzsáleme C. W. Kelley, kilencvenkét esztendős és most ítélték el bör­­önbüntetésre. Ez alkalommal 5-től 10 évig küldték a Jackson, Jich.-i állami fegyházba és. igy ez az ítélet alighanem életfogy­­iglant jelent az öreg megrögzött bűnös számára. Utoljára negyvenhat évvel ezelőtt járt Jacksonban, akkor is börtön lakója volt, azóta azonban számos más fegyházban for­­dult meg. 1844-ben született C. W. Kelley, akkoriban kezdődött meg az Egy­esült Államok igazi kialakulása, már akkor előrevetette árn­yékát az, hogy világhatalom lesz Uncle Sam országa. Ezrével, öt százezrével akadtak lehetőségek, de Kesley egyiket sem ér­ékelte, egyiket sem használta ki. Nem szeretett dolgozni, az volt t elve, hogy okos embernek nincsen szüksége munkára, megélhet­ő okosságából is. A jövő azt mutatta, hogy mégsem volt olyan nagyon okos, mert rekordja szerint tizenegy ízben került fegyházba. Hosszú léte során az Egyesült Államok négy nagy háborújában vett­észt, megszületett az automobil, a repülőgép, a rádió, a telefon, mozi, de Kelley­ ezalatt majdnem minden egyes esetben börtön­én ült. Egyik új találmányt sem élvezhette. A 92 éves Kelley ravaszságával akart mindig felülre kerg­­edni, soha senkit meg nem ütött, irtózott a vérontástól. Szélhá­­loskodott, de minden ravaszsága, minden intelligenciája mellett majdnem mindig a rácsok mögött ért rá gondolkodni arról, hogy bűnözés a legrosszabb üzlet. De nem javult meg soha. Nagyon valószínű, hogy már hoss­­zú évek óta nem voltak nagyobb igényei, mint más öreg ember­ek. Egy meleg kuckó, pár pipa dohány, ízletes meleg étel és éha egy kis melegítő ital. Ez utóbbit kivéve, a többit meg is apja majd a jacksoni modern állami fegyházban, mert hogy kit­­öző karrierjében ez az utolsó stáció, az már koránál fogva is majdnem biztosnak mondható. aival RIÍKAI MAGYAR­­NÉPSZav­a Sütanap Fü­löp Ilona rovata Az ember mondogatja, hogy igy meg úgy, milyen közel van már a karácsony, már ha­marosan meg kell kezdeni a karácsonyi aján­dékok készítését, vásárlását s azon vesszük észre magunkat, hogy jóformán már el is késtünk, m­er­t már öt küszöbről néz felénk a karácsony s már olyan tolongás van üz­letekben és üzletek előtt, hogy a kényelmes karácsonyi vásárlásról bizony lemaradt az, aki csak most megy neki a vásárlásnak. De még a legtöbb ember csak ezután ro­hanja meg az üzleteket. S így talán még nem késett el a figyelmeztetés, kérés, kö­nyörgés, amit így küldünk a magyar anyák­nak: ne vásároljanak háborús játékot gyer­mekeiknek, az Isten szerelmére kérem, ne vásároljanak. Tudom én azt, hogy minden gyerek álma a háborús játék, különösen a mai időkben, amikor minden napunk rémsége, s alig múlt esztendők keserves emléke a háború. Tudjuk, hogy minden gyerekben természettől fogva van hatalmi hajlam, kis kegyetlenség, ami­nek szolgálására jó a kis revolver, a kis pus­ka, a­ kis gépfegyver, a kis ágyú, amit elsüt­het és kiabálhatja: bum... . bum... bum . . . s erre a játszótárs-ellenség leesik a földre s a gyerek diadalmasan kiáltja hogy ő megölte az ellenséget. Tudjuk, hogy a gyerek boldo­gan állít fel ólomkatonákat s parányi ágyú­kat, hogy aztán seregestül seperhesse le az egyik katonasort, mig a másikat boldog örömmel és büszkeséggel tolja előbbre és előbbre, a legyőzöttek felé. De ezeknek az ólomkatonáknak emberarcuk van, ezek em­bereket szimbolizálnak. Miért nem értik meg és hiszik el a szülők, hogy a háborús játé­kokkal a gyerekeket gyilkosságra tanítják. Mert emberölést, gyilkosságot játszik a gyerek, ha akár cowboyi, akár banditái vagy katonai minőségben revolverrel, puskával, karddal játszik, akár játékrepülőgépről dob le játékbombát. A kislány, amikor babával, babaruhával játszik, akkor mamának képzeli magát és egy mama gondosságával, szeretetével ba­busgatja a kis babát takargatja, öltözteti, s hideg időben még meleg alsóruhát, sálat is ad rá, hogy meg ne fázzék. Kismamának ér­zi magát a kislány ilyenkor s csak hadd érez­ze. Szeretete, gondosságot, kötelességet ta­nul ezzel a kislány. De a fiú gyilkosságot ta­nul és hatalmas, hóditónak, győztes gyilkos­nak érzi magát, amikor elsüti a dugópuskát, ha ugyan a mai modern világban van még dugópuska s nem gyorstüzelő ágyú, bombázó gép és pattogó gépfegyver helyettesíti ezt a régi módi háborús játékot. Úgy tudom, hogy valamilyen békét pro­pagáló egyesület is megkezdett egy mozgal­mat a háborús játékok ellen, de bizonyos, hogy ez a mozgalom még nagyon gyenge. Az üzletek azt árulnak, amit a közönség kí­ván. Ha a szülők, nagytestvérek nem vesz­nek háborús játékot, akkor az üzletek nem fognak ilyesmit rendelni, a gyárak nem fog­nak ilyesmit gyártani. Ha az asszonyok a játékosztályokban megmondanák az őket kiszolgáló férfinek, hogy nem helyeslik a háborús játékok árusítását, akkor biztosan hamarabb eltűnnének ezek a modern hábo­rús játékszerszámok, amelyek hiába, mé mégis csak az emberölést tanítják a gyerekeknek. És a gyerek az ilyesmit szívesen megtanulja. A magyar anyák valamennyien megérez­ték a háborút. Azok is, akik itt voltak. Mert mindenkinek elesett valakije. Mindenkinek megnyomorodott vagy tönkrement sógora, rokona, vagy barátja, ismerőse. Manapság minden felnőtt a saját szívén keresztül is tudja, hogy mi a háború. Ne tanítsuk a gyereket a háborúra, ma­gyar szülők. S ha a gyerek háborús játékot kíván, magyarázzuk meg neki, hogy a re­volver és puska, ágyú és gépfegyver azt je­lenti, hogy valamelyik gyereknek az apját meg fogják ölni vele. Hogy valaki nyomorék lesz tőle. Hogy árvaságot, nyomorúságot hoz. S még talán azt is, hogy az emberölés, pusz­títás irtózatos bű­n. Tőlünk függ legnagyobb részben, hogy a következő generáció hogyan fog felnőni, mi­lyen szemekkel nézi a háborút. Jó, mondhat­juk, hogy a háborút a hatalmasok csinálják, de nép nélkül nem lehet háborút csinálni. Ha egy ember tiltakozik a háború ellen, azt az egyet be lehet csukni és agyon lehet lőni, de ha ezer és százezer és millió és minden ember megtagadja a háborúskodást, akkor nem lesz háború, mert ezreket nem lehet le­csukni és megölni. A békét, a szeretetet, az emberséget szol­gálja az a szülő, aki nem vesz a gyereknek háborús játékot, s a gyilkosságra neveli gye­rekét az, aki kis puskával, kis gépfegyverrel s egyéb kis gyilkoló játékkal ajándékozza meg gyerekét a szeretet ünnepén. * Üzenet : B. S. — Versét megkaptam, a he­ti mellékletben sor kerül rá. Kérés mindenkihez, de különösen a Loui­­sana államban lakó magyar asszonyokhoz. Battó János honfitársunk, akinek az Ameri­kai Magyar Népszava nemrégiben könyve­ket küldetett, karácsonyi ajándékot szeret­ne kapni. Nincsen senkije, kórházban fek­szik. A szíve vágya egy kis túrós bélés. Mi­után ezt New Yorkból nem lehet elküldeni, a Louisana államban élő magyar asszonyé­(Folytatás az utolsó oldalon) Patrick Henry (1736—1796) nagy amerilai hazafi, szóllól, és államférfiú temploma Richmond, Va.-ban. Kik mehetnek át Canadá­ba letelepedésük törvényesítése érdekében? A deportálással kapcsolatban­­ több újságban jelent meg egy cikk, ami, sajnos, félreértésre ad alkalmat. A cikk elolvasása után az olvasó esetleg úgy ér­telmezi a helyzetet, hogy bárki, aki az Egyesült Államokban törvénytelenül tartózkodik és mint ilyen, a deportálás veszé­lyének van kitéve, átmehet Ka­­nadába, ott, az amerikai konzu­látustól vízumot nyerhet és ily módon törvényesen visszajöhet. Ez tévedés. Rendkívül nehéz és gyakran lehetetlen az Egye­sült Államokban törvénytelenül tartózkodó egyénnek — sőt a látogató idegennek is —a kana­­dai bevándorlási hatóságoktól engedélyt szerezni a beutazásra. Akiket ez idő szerint feltétlen beengednek, az amerikai polgár leg­közelebbi hozzátartozói, mint férj, feleség, 21 éven aluli nőt­len, vagy hajadon gyermek, apa és anya. Az apa és anya beho­zatala esetében az amerikai pol­gár gyermeknek igazolnia kell, hogy 21-ik életévét betöltötte. Az Egyesült Államok kormá­nya a ca­nad­­a­i hatóságokkal egyezményt kötött, aminek ér­telmében a fentebbiek beutazási engedélyt nyerhetnek. Az ame­rikai polgár rokon, hozzátarto­zója érdekében kitölti és bekül­di a (633. számú) kérvényt a Commissioner of Immigration and Naturalization, Washing­ton, D. C. címre és kérelmezi, hogy rokonát a kanadai határon a mi bevándorlási hatóságunk megvizsgálja. Ha a kérelmet helybenhagy­ják, aminthogy úgyszólván minden esetben így van, az ille­tőt a kanadai határon az Egye­sült Államok Bevándorlási Szol­gálata megvizsgálja és ha bebo­csátásra alkalmasnak találják — a bevándorlási törvények ren­delkezései szerint — egy levél­ben értesítik erről a kanadai be­vándorlási hatóságokat. Ennek­­ alapján a kanadai hatóságok­­ megengedik, hogy az illető va­lamely kanadai amerikai kon­zulhoz forduljon bevándorlási vízuma érdekében. Ismételjük, az idegennek, aki csupán azért esne deportálás alá, mert 1924 július elseje óta az Egyesült Államokban tör- I vénytelenül tartózkodik, nem kell félnie a kanadai határon tör­ténő ily vizsgálattól, feltéve, hogy az illető férje, vagy fele­sége amerikai polgárnak, vagy gyermeke (kiskorú és egyedül­­á­iló) amerikai polgárnak, avagy szülője 21. életévét betöltött amerikai polgár gyermeknek. A bevándorlási vízum megszerzé­se céljából, csakis ezeknek ad­nak engedélyt, hogy Canadába­­ utazzanak. AZ ELEKTROMOS FARM Mostanában sokat olvastunk­­ a Sterling, Virginiában felállít­­tott “elektromos farm”-ról. Lás­suk csak miféle elektromos fel­szerelések állnak rendelkezésé-­ re a legmodernebb farmernek. Elektromos legyezők enyhe­­ szellőt lengetnek a hosszú istál­lóban, ahol a teheneket fejik.­­ Egy kis rádióból táncmuzsika­­ hallik, miközben a farmer elek­tromos fejőkészülékkel feji a teheneket. A legyeket, amelyek a szúnyoghálóval felszerelt ab­lakra merészkednek, elektro­mosság útján kivégzik. Senki­­sem kap hátfájást a széna ra­kástól. Elektromos gép emeli és szedi össze a szénát és rakja fel a szénapadlásra. Az udvaron, istállók körül nappali világossá­got árasztó elektromos lámpák égnek. A tejpincében elektro­mos tej­hűtők és melegítők van­nak. Az etetőben elektromos gép darálja a gabonát. A csirkeház­ban ultraviola sugarak hatolnak át, a műhelyben elektromos fű­rész és fenőgép. Még a tehene­ket is elektromos dróttal kerí­tett udvaron tartják távol attól, hogy a tiltott helyre bejussanak. A farmházban, elektromos va­saló, elektromos főzőhely, elek­tromos tányérmosogató és elek­tromos vaj és habverő gép kön­­­­nyíti a háziasszony munkáját.­­ Természetesen elektromos jég­szekrény, elektromos hűtőkép­i­szülék, óra, kétszersült készítő,­­ kávéfőző, elektromos mosógép­­ és vízmelegítő egészítik ki a fel­­­­szerelést. KÍNAI KALODA Azt mondjátok, halad a világ? Hogy a mai ember műveltebb, szelidebb, fel­világosodo­ttabb, mint régen, a középkorban? Hogy mégis csak a huszadik században élünk? No, csak hal­kabban. Ne szerénytelenkedje­­tek. Megengedem, hogy a bo­­szor­kányperek, az istenítéletek, a tűz- és vízpróbák, a nyilvános kerékbetörések, pelengérre­ állí­­tások és kalodába­ zárások óta a Föld jó néhány százszor elke­ringett már a Nap körül és a rajta élő férgek azóta feltalál­ták a rádiót, a repülőgépet, a Röntgensugarat, az insulint és a dinamót... meg a villanyszé­ket és a mustárgázt, meg a ther­­mitbombát.. . igen, feltaláltak azóta egyet-mást... de ez csak a világ bizonyos részeire vonat­kozik. Más darabjai a Földgo­lyónak mintha leszakadtak vol­na az anyatestről és valahogyan visszamaradtak volna és nem követték volna a száguldó ke­ringésben és elmaradtak volna az idő rohanásában és rajtuk még mindég a középkor volna, a középkori levegő, emberek, szokások, törvények. Mint pél­dául Kínában. Tessék? Kíná­ban?. . Hiszen a mai Kína mo­dern állam!. . Shanghaiban nagy európai veretű épületsorok... Honkongban modern paloták... gőzhajók... a kínai hadsereg modern lőfegyverei... repülőgé­pei gépkocsijai. Lehetséges. De ez a 480 mil­liós rengeteg nemzettest a ma­ga egészében még nagyjából a középkorban él. Gondolkodása­(Folytatás az utolsó oldalon) (Folytatása a 6-ik oldalon) Egy budai láz romjai alatt Martinics börtönére találtak­ A Vérmező környéke a legutóbbi pár év alatt gyökeres változáson ment át. Tünedez­­nek a régi, földszintes és egyemeletes há­zacskák, hogy hatalmas, modern, levegős, közlekedésileg könnyen hozzáférhető bérpa­lotáknak adják­ át helyüket. A Déli Pályaud­varral szomszédos Endresz György téren egy év óta két új palota emeli a környék ar­chitektúrái szépségét most pedig az Endresz György tér és a Kékgolyó utca sarkán, a ré­­gebbi Krisztina körút 99. szám alatt bontják a százhatvanegy éves, híres Alkotás-házat, hogy széles nagy telkén a jelenlegi tulajdo­nosa, Román Ernő műépítész három Endresz György téri és egy Kékgolyó uccai palotával gazdagítsa Buda modern városképét. Cseng a csákány a régi Alkotás-házon, a­melyről annak idején az Alkotás uccát is el­nevezték. A németül beszélő, hajdanvaló bu­daiak Schöpfüng-Hausnak hívták ezt a Bie­­dermeier-stílusú épületet, mert emelete fö­lött, háromszögletű tympanonban, a terem­tés művét ábrázolta egy dombormű. A Schöp­fung szót fordították le helytelenül alkotás­ra “teremtés” helyett. Az Alkotás­ház Az érdekes dombormű­vet évek hosszú so­rán annyira belepte a por, hogy alulról néz­ve senki sem tudta megállapítani, miből van. A jelenlegi háztulajdonos felajánlotta díjta­lanul a Fővárosnak. A Városi Múzeum vette most­ gondjaiba, megtisztította, hiányossá­gait pótolta s a Muzeum előcsarnokában fel­állította. Ha gipszből való is, nem rossz mű­vészi munka. Alkotója ,valószínűleg Michel­angelo ismert képének nyomán, kitárt karok­kal a teremtés pillanatában ábrázolja a fel­hőkön trónoló Istent. Mellette jobbról a nap, balról, lábainál a hold, vállai fölött­ pedig ív­­szalagban az állatkor látható. A Teremtő alakjában nagy művészi készség, lendület és erő van. üreg budaiak, akik még emlékeznek nagy­apáik hagyományaira, azt­ állítják, hogy 1814-ben az Alkotás-házban találkozott az osztrák császár, a porosz király és az orosz cár. Ezt a feltevést semmiféle hiteles törté­nelmi adat nem támogatja, de annál tehet­ségesebb, hogy az Alkotás­ház előtt történt Martinovics kivégzése, amire Kazinczy “Fog­ságom naplója” című művének egy adatából lehet következtetni. Az bizonyos, hogy az Alkotás-ház a régi budai épületek közül egy­szerűségében is kiemelkedett s igy megér­demli, hogy legalább tympanonja megőrizze a múltak emlékezetét. Az egyemeletnyi magasságban is terjedel meg, ódon ház telke eredetileg 249 négyszög­ölet, a hozzátartozó rét pedig, amely a régi katonai temetőig elnyúlt, 6 és háromnegyed holdat tett ki. Ennek a hatalmas ingatlan­nak első megállapítható tulajdonosa Hauck József volt, akitől Puchner Lipót vette meg. Puchner 1775-ben eladta Abt Ferencnek. Abt kezéből az ingatlan 1775 március 24-én Buda egyik leggazdagabb polgárához, Fáik Ferenc Józsefhez került, aki április 10-én váltott rá teleklevelet s nyomban építkezni kezdett. A most lebontásra kerülő házzal együtt 372 négyszögölet építtetett be, rétjeit pedig kertté alakította át. Fáik Ferenc József az apjától, a tiroli származású Fáik Páltól örö­költe vagyonát, amely még a mai fogalmak szerint is igeni tekintélyes összegre rugott. Volt a hagyatékban két ház, egyik a vízivá­rosi Fehér Kereszt-fogadó, a másik a Patkóló kovácsról nevezett épület, azonkívül több telek és igen szépösszegű készpénz. Az öröklött vagyont Faik Ferenc József ügye­sen gyarapította. Mindjárt az örökség át­vétele után bérbevette a pest-budai hajóhi­­dat, majd megvette a Fehér Kereszttel szomszédos házat és a két épület helyén új fogadót építtetett, amelyben díszes, nagy táncterem is volt. Bérelte a város serfőzőt is, amiből szintén busás jövedelmet látott. Jövedelmeit okos előrelátással főleg ingatlanba fektette, ami­vel el is érte azt, hogy a napóleoni idők pénzügyi válságait szerencsésen megúszta. Amikor 1814-ben meghalt, hagyatékában a felvett leltár szerint 6 ház, 29 negyed szőlő és 20 hold egyéb ingatlan volt. Mivel utó­dai nem maradtak, rokonait pedig nem szí­velte, egész nagy vagyonát mások közt osz­totta szét. Rendelkezése szerint mindent pénzzé kel­lett tenni s az igy szétosztásra kerülő, több mint 400.000 forint készpénzből 100.000 fo­rintot a királyra hagyott subsidium címén, a nádorról 50.000 forinttal emlékezett meg, ugyanannyit kaptak a napóleoni idők rok­­kantjai, néhány ezer forintot ajándékozott barátainak, kegyes célokra is testált vala­mit, a János-kórház építésére pedig 100 fo­rintot hagyományozott. Buda városa keve­­selte ezt a 100 forintot s per utján igyeke­zett a végrendeletet érvényteleníteni. A per megegyezéssel végződött. Buda városa 18 ezer forintot kapott, melyet attól kezdve, mint Falk-alapitványt kezeltek. Tizenegy csontváz Falk ingatlanainak eladása során az Alko­tás­házat Wurmbörger Ádám, volt városi hadnagy, vette meg. A földszintes házra ő huzatott emeletet, amire közvetlen ok­­mányszerű­ adat is van. Wurmhörger ugyanis sóárusításra kért engedélyt a budai

Next