Amerikai Magyar Népszava, 1938. augusztus (39. évfolyam, 213-243. szám)

1938-08-15 / 227. szám

2 MI ÚJSÁG AZ ÓHAZÁBAN? A KOSSUTH ZARÁNDOKOK ÉS A MAGYAROK VILÁGKONGRESSZUSA A Kossuth-zarándokok, akik 1928-ban Magyarországból a new yorki Kossuth-szobor lelep­lezésére utaztak ki s bejárták az amerikai magyarság nagyobb te­lepeit, báró Perényi Zsigmond koronaőr elnöklete alatt ülést tartottak. Nagy Károly, Lukács György, Somssich Miklós, Vákár P. Artur, Kun Andor és Kozma Jenő felszólalásai után egyhan­gúlag elhatározták, hogy részt­­vesznek a magyarok második világkongresszusának ünnepsé­gein, annak előkészítésében, a külföldi vendégek fogadásánál és kalauzolásánál. Ezután az Amerikai Magyar Református Egyesület diákkül­döttsége tisztelgett báró Peré­nyi Zsigmondnál, mint a Magya­rok Világkongresszusa elnöké­nél. Az egyesület szervező főtit­kára, Borsy Kerekes György es­peres, e mozgalom érdemes meg­indítója, megköszönte a Magya­rok Világkongresszusának, hogy lehetővé tette két pályadíjjal két diák tanulmányútját. El­mondta, hogy az idén tizenkét diákot tudott hazavezetni, egye­temi ifjakat, ügyvédjelölteket, zeneakadémiai növendékeket, fő­iskolai hallgatókat, fiúkat, leá­nyokat vegyesen, s reméli, hogy ez a szám évről-évre nőni fog. Báró Perényi Zsigmond örö­mét fejezte ki aziránt, hogy év­ről-évre nő az ifjú generációs mozgalom, amelynek sikerében látja ő is az Amerikába szakadt t­e­s­t­v­é­rek leszármazottainak megmentését a magyarság szá­mára, örül, hogy bemutathatja ezeket a kitűnő ifjakat a Kos­­suth-Zarándokoknak, akiknek mozgalma indította meg az óha­za és az amerikai magyarság testvéri kapcsolatainak intézmé­nyesítését. Az a tapasztalat, hogy a hazakerült ifjak rendkí­vül gyorsan tökéletesítik itthon magyar nyelvtudásukat, ismere­teiket, csodálatos gyorsan ra­jongói lesznek annak a magyar­ságnak, amelynek törzséből fa­kadtak. ­ SZEM­élENJOldlat több,­ mint M1 éves gyakorlat Pontos személyer rendelés. Olcsó árak DR. C. SCHNEEWEIS MAGYAR SZEMÉSZ—OPTOMETRIA» 740 Lexington Ave. 58 Sz. köz. N. Y. C. 88-07 Roose­velt Ave.» Jackson Heifkit RÁDIÓ MAGYAR PROGRAM: Minden hétfőn, szerdán és pén­teken délelőtt 11 óra 45 perctől délután 12 óra 30 percig a brook­­lyni WARD rádióállomás (1400 ke.) magyar zenés műsort to­vábbít. Válogatott műsor a new yorki nagy rádió­­hálózatokról : AZ ÓHAZAI RÁDIÓ VILÁG PROGRAMJA Hat-4 kivételes adó, 9125 ke. 32,88 m. (Csak “short wave” felvevő készülékkel hallható. SZERDÁN, AU­G. 17-ÉN, ESTE 8 ÓRÁTÓL 9-IG (New York-i nyári időszámítás szerint.) HÉTFŐ WERF (660' ke.) A. M. 8:00—Children’s Stories 9:45—Amanda Snow, songs 10:00—Mr. Wigg’s, sketch 10:45—The Women in White 11:45—The Road of Life P. M. 5:00—Salzburg Festival 5:45—Little Orphan Annie 6:00—Tennis Resume 7:00—Amos ‘n’ Andy 7:45—Jack Berch, songs 8:00—Robert Ripley 8:30—Wallenstein’s Orchestra 8:45—Margaret Speaks 9:00— Concert Orchestra 9:15—Marcel Moyse Flute 9:30—Hans Wilhelm 11:30—Donahue’s Orchestra WOR (710 kc.) A. M. 8:15—Beauty talk; Music 8:30—Vic and Sade 9:00—Melody Time 10:00—Singing Strings 11:00—Shopping talk P. M. 4:45—Rhytms; talk 5:00—Women Make the News 5:15—Philharmonic Orchestra 8:30—Dramatization 10:30—President Roosevelt 10:45—Pageant of Melody 11:00—Weather; Talk 11:15—Madriguera’s Orchestra 11:30—Jim Dorsey Orchestra WJZ (760 kc.) A. M. 8:15—Vocal Vogues 8:45—Jack and Loretta 9:00—Breakfast Club P. M. 1 ;30—Mother-in-Law 2;00—A1 Roth’s Orchestra 2:30—World Youth Congress 3:00—U. S. Navy Band 3:15—Charles Benter 4:00—Club Matinee 4:15—Variety Show 5:30—Sketch: “Don Winslow” 6:30—Paul Sabin’s Orchestra 7:00—Alias Jimmy Valentine 9:00—Rhythm Masters 10:30—President Roosevelt 10:45—Glenn Darwin, songs WABC (860 kc.) A. M, 8:00—Bob Byron, songs 8:45—Eton Boys 10:15—Myrt and Marge 10:45—Sketch, “September” P. M. 12:15—Irene Beasley 12:30—Helen Trent’s Romance 1:30—Road of Life 1:45—Gospel Singer 2:00—Enoch Litrlit’s Orchestra 3:45—Keyboard Arabesque “Zenei emlékek” (Lehér szer­zeménye). Előadja a Rendőr­zenekar, vezényel Szöllősy Ferenc. “Látta-e már Budapestet éj­jel?” Pesti nótáskönyv. Ösz­­szeállította Szilágyi Ödön. Énekel: Medgyaszay Vilma és Galetta Ferenc, zongorán kisér Polgár Tibor. “Húzd rá, cigány...” Csorba Gyula és cigányzenekara mu­zsikál. Hírek. “Három királyok indulója” (Liszt szerzeménye). Előadja az Operaház tagjaiból alakult zenekar, vezényel Rajter La­jos. “Szent István szülővárosa: Esz­tergom”. Hoór Tempis István dr. előadása angol nyelven. Az­ esztergomi ásatások ünnepé­lyes felavatása. Beszélő: Bu­­dinszky Sándor. “Hol vagy István király?” (Ka­­pi Králik Jenő szerzeménye, az operaházi zenekar előadá­sában.) Közvetítés a magyarok világ­kongresszusának megnyitó ünnepségéről. Beszélő: Bu­dinszky Sándor. Magyar Hiszekegy. A HAT kivételes adóállomás e napon a Magyarok Világkon­gresszusának megnyitására való tekintettel két óra idő­tartamú műsort közvetít. 4:00—Patterns in Swing 4:30—Deep River Boys 8:00—Ted Hüsing; Himbeifs Orchestra, soloist ^r:30—Pick and Pat, comedy 8:45—Kreuger’s Orchestra '0:00—Wayne King’s Orchestra 0:30—President Roosevelt 10:45—Del Casino Songs ' 1:30—Eddie Dushin’s Orchestra Gazdag koldus PHILADELHIAI, aug. 14. —­­ rendőrség koldulás miatt le­tartóztatta az 59 éves Mrs. An­na Goldmant­ A szokásos moto­zás alkalmával rongyaiba 2893 dollárt találtak bevarrva, a bank­jegyek közül 520 már a régeb­ben visszavont arany fedezetű bankjegyek közé tartozott. ■AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Segesvári legenda Petőfi Sándorról A segesvári gazdák hite szerint Petőfi él és várja a magyar feltámadást SEGESVÁR, júl. 30. Július 31. Az egész magyarság, de kü­lönösen az erdélyi magyarok szemében nagy­­nagy ünnep ez. Petőfi halálának évforduló­ja. Immár a 89-ik. Tizenegy év múlva ér­jük el a százéves jubileumot. Már sok-sok esztendeje, az erdélyi magyarok kegyeletes hódolattal zarándokolnak el a Segesvár mel­letti fehéregyházi síkra, ahol utoljára látták Petőfi Sándort, a legnagyobb magyar költőt, aki örök időkre beírta nevét nemcsak a ma­gyar irodalom, de a világtörténelem dicsősé­ges lapjaira is. Ezelőtt egy évvel ezen a július végi nagy magyar ünnepen a szokottnál többen jelen­tek meg, hogy hódoljanak Petőfi Sándor hal­hatatlan emléke előtt. Ekkor hallottam a segesvári magyar gazdák ajkáról azt a bájos és értékes legendát, amely szerint Petőfi Sándor a fehéregyházi ütközetben nem halt meg, csak megsebesült, egy segesvári gazda rejtegette, amíg meggyógyult, aztán a nagy magyar költő belevette magát az erdélyi he­gyekbe és azóta ott él bujdosva és várja a magyar feltámadást. Jóllehet most már bebizonyított igazság, hogy Petőfi Sándor a fehéregyházi ütközet­ben lelte halálát, mégis nem érdektelen, ha erről a bájos legendáról bővebben megemlé­kezünk az ott élő szájhagyományok nyomán. Bálint Mózes segesvári magyar gazda elbeszélése A július 31-iki ünnepségekre leérkező ven­dégeket a gazdák házaiban szállásolják el. Minden esztendőben annyian jönnek el, hogy külön fogadóbizottságot kellett szervezni, így jutottak el a múlt esztendőben Bálint Mózes magyar gazda házába. Bálint Mózes 87 esztendős aggastyán, aki két évvel a fe­héregyházi ütközet után született. Édesap­ja, idősebb Bálint Mózes ezelőtt tizennyolc évvel halt meg 94 éves korában. Tőle örö­költe ifjabb Bálint Mózes, a mai 87 eszten­dős öreg gazda azt a legendát, amely az ot­tani nép száján élni fog, amíg Petőfi emléke hevíti a magyar szíveket. — Bem apó seregében szolgált az én apám — kezdte el meséjét Bálint Mózes gazda,­­— amikor látta saját szemével a nagy Petőfit. Mert csak így hívta mindenki Petőfit, a Talpra Magyar íróját. Önkéntes volt, nem akart a császár katonája lenni, hát beállt Bemhez. Bem serege akkor olyan önkénte­sekből állott, mint az apám meg még vagy 5000 erre valósi gazdafiú. — Először nem igen akartak menni a mi­eink, de a környékbeli községekbe maga a tábornok, meg mellette a nagy Petőfi jártak toborozni hadat a muszka ellen, akit az osztrák császár hivott a nyakunkra. Árad a beszéd az öreg magyar szájából. Leírja színes, magyaros zamattal az akkori magyarok egész keservét, olyan élénken, olyan érzékeltetően, hogy a hallgató szinte maga előtt látja leperegni az eseményeket. A fehéregyházi ütközet — Az egész falu tudja — meséli tovább Bálint Mózes, akinek az édesapja ott har­colt Petőfi oldalán, a hogy csak a mi járá­sunkból ezer katonát ajánlottak fel Bem apónak. Ezek voltak az ő legvitézebb har­cosai. Itt harcolt maga a nagy Petőfi is, de ő neki nem is volt puskája, csak egy görbe kardja, ami mindig az oldalán lógott. Az öreg magyar hangja megereszedik, amikor a híres és gyászos fehéregyházi üt­közetről beszél, ahol negyvenezer muszka sö­pörte el a gyengén felszerelt magyar hada­kat. — Ő volt az első a csatasorban — és az öreg gazda szemében tűz ragyogott, mintha ő maga élte volna át az egész csatát, nem pedig az apja. Görbe kardja villogott és amerre ment, ott hullott a muszka. Száz jó vitéz haladt a nyomába és rendet vágtak a muszka rengetegben. Valaki elkiáltotta ma­gát : Nagy Petőfi! A többit már igen halk hangon mondja. Hogy a nagy Petőfi már nem válaszolt a ki­áltásra, nem villogott a kardja,a bozontos ha­ját nem látták előtűnni. A legenda Eddig a történelem. Történelem, amelyet a nép ajka is megőrzött. Ami ezután jön, már nem legenda, rege, ami azonban éppen úgy él a népek ajkán, mint a többi, ami a történelemből kimaradt.­­— Petőfi nem halt meg — mondja tovább Bálint Mózes gazda. — Petőfi él. Tudja ezt mindenki a faluban. Beszéde során a legenda története így alakul ki. Az ütközet után az oroszok visz­­szavonultak és engedték a magyar falusia­kat, hogy a halottakat eltakarítsák. Egy öreg paraszt aztán egy feketehaju, véres fe­jű, de élő fiatalemberre bukkant, aki még akkor is markában szorongatta görbe kard­ját. Ezt a sebesült és magáról semmit sem tudó fiatalembert az öreg paraszt elvitte magához, élesztgette, amíg magához tért. Felesége bekötözte a sebeit és ápolta, amíg meg nem gyógyult. Felépülése után az ifjú megköszönte szépen az ápolást és elbúcsú­zott. Búcsúzásakor sem mondta meg a ne­vét, csak annyit mondott, hogy elérkezik még a szabadság napja, amikor majd újra hívja a népet. Még akkor sem sejtette senki, hogy ki volt az öreg paraszt vendége. Csak másnap éj­jel az asszonyoknak álmában megjelent az ifjú és megmondta, hogy ő Petőfi Sándor. Az álomnak hamar hire ment és azóta él a segesvári gazdanép ajkán a legenda, hogy Petőfi nem halt meg a fehéregyházi síkon, hanem él. A legenda folytatása A legendának folytatása is van. Ezt már nem Bálint Mózes mondta el, hanem egy má­sik gazda, aki szintén hisz abban, hogy Pe­tőfi Sándor nem halt meg, hanem él és az erdélyi hegyekben bujdosik. A folytatás pe­dig nem más, mint az a hit, hogy Petőfi a magyar feltámadást, Erdély újra felszabadí­tásának pillanatát várja és akkor újra eljön, újra a magyar seregek élére éli és fogja őket vezetni az ellenség ellen. Megpróbálunk ellenkezni. Ha él Petőfi, akkor miért nem állt elő, amikor Erdélyt el­vesztettük? — Erre is megadja a választ a nép. Petőfi akkor is itt volt, harcolt, csak nem ismerte fel senki. De most úgy fog el­jönni, hogy mindenki meg fogja ismerni. Olyan fiatalon, szépen, daliásan, mint 89 esztendővel ezelőtt. Mert a legenda azt is tartja, hogy rajta nem fogott az idő. * A környék gazdálkodói teljes számban gyűlte­k össze. Ott vannak azok is, akik megerősítették a legendát és hallgatják a nagy poéta késő erdélyi utódját szavalni a nagy költőről és arról a hitről, hogy Petőfi nem halt meg, él, szelleme itt lebeg közöt­tünk és élni fog az idők végezetéig. S Bálint Mózes gazda a nagy csendben odajön hozzám, rámtekint és halkan mondja: — Na látja, ez az úr is hiszi. Úgy, ahogy mi mindnyájan. Nem válaszolok. A halotti csendben, ami­vel az egybegyűlt tömeg áldoz a fehéregy­házi sík hőseinek, érzem és tudom, hogy Pe­tőfi, a nagy Petőfi él és szelleme vigyázni fog ránk az idők végeztéig. K. E. HALÁLOS SZERENCSÉTLENSÉG Súlyos katasztrófa történt es­te 8 óra körül Bükkszék község­ben az olajfúrások telepén. Az olajkutak szomszédságában na­gyobb földmunkát végzett mint­egy 30 földmunkás és mélyen le­vágták az egyik domb oldalát. Már teljesen be volt fejezve a munka, amikor hatalmas robaj­jal levált a domboldal nagy ré­sze. A több mint öt méter magas földréteg két munkást, Bolyki István 39 éves pétervásárai la­kost és Végh-Kolozs Sándor 46 éves kisfüzesi lakost valósággal összelapította és csak nehéz küz­delem után tudták őket kiszaba­dítani a kövek és föld alól. A két eszméletlen embert az irodához vitték, ahol a segítségül hívott parádi orvos részesítette őket első­segélyben. Értesítették az egri mentőket, akik autón ráboktak a helyszín­re, Bolyki Istvánt azonban már holtan találták és Végh-Kolozs Sándort súlyos belső és külső zú­­zódásokkal szállították az egri Irgalmasok kórházába. Állapota rendkívül súlyos, a hatóságok szigorú vizsgálatot indítottak annak kiderítésére, hogy kit ter­hel a felelősség a halálos sze­rencsétlenségért. Három magyar jezsuita utazik a háborús Kínába Mialatt Távol-Keleten ágyuk bömbölése tartja rémületben az embereket, három fiatal ma­gyar hithirdető várja az indulás óráját Budapesten, hogy Kínába utazzék. Mindhárman az idén fejezték be tanulmányaikat. Kö­zöttük Nagy Kálmán a legérde­kesebb egyéniség. Protestáns­­ volt, Debrecenben végezte kö­­zépiskolai tanulmányait, utána jogot végzett. Közben katolikus­­könyvekhez jutott és megismer­kedett a katolikus vallással, 1933-ban áttért. Még abban az évben beiratkozott a Jézus-tár­saság szegedi főiskolájára és egy év múlva belépett a Rendbe. A másik két, Kínába induló szerzetes Kaufmann József, aki 1930. óta tagja a Rendnek és Tiszai Pál, aki 1932-ben lépett a Jézus-társaságba. Megkérdez­ték tőlük, hogy mért mennek éppen most Távol-Keletre és azt a felvilágosítást kapták, hogy azért, mert “soha ilyen kedvező alkalom nem kínálkozott a hit­hirdetésre, mint ma, azonkívül a kínai kormány feje beszédei­ben nyíltan szint vall Krisztus mellett. „ Kormánykörökben nagyra értékelik a misszió mun­káját s a csapásoktól kinzott nép fogékonyabb lett a hit be­fogadására.” Otthonának legkellemesebb, legérté­kesebb kényelme, ha bevezeti házához az Amerikai Magyar Népszavát. Jó­kedvet, napsugarat, szeretet visz hajlékába és alig érzi a kis előfizetés dis­zemet. MEZTELEN FOSZTOTTÁK KI A MULATÓS MUZSIKUS CIGÁNYT Furcsa kaland középpontjába került Szombathelyen Tököli Jó­zsef 23 éves ondódi cigányze­nész. A füstösképű legény fur­csa “adjusztivungban” állított be a szombathelyi rendőrség bűnügyi osztályára. Ütött-ko­­pott felleghajtó, malaclopó kö­peny “ékesítette” és ugyancsak furcsán festett, amikor sirán­kozva kérte a detektívek segít­ségét. Izgatottan mesélte, hogy útonálló banditák meztelenre vetkőztették és ellopták keser­vesen megkeresett hat pengőjét, anélkül, hogy­­ egyáltalán ész­revette volna. Magyarázatképen mindjárt azt is előadta, hogy te­kintélyes szeszmennyiség elfo­gyasztása után került abba a helyzetbe, hogy támadóiról sem­miféle közelebbi felvilágosítást adni nem tud. Amikor a detek­tívek komolyan vallatóra vet­ték a zenészt, Tököli József el­mondta, hogy egyik szombathe­lyi vendéglőben muzsikált egy mulató társaságnak és a szóra­kozás végén a vendégektől hat pengőt kapott. A különböző an­dalító nóták elhúzása közben meghatározatlan mennyiségű szeszt fogyasztott bor, sör és pálinka alakjában és mire elkö­vetkezett a záróra, semmivel sem volt szalonképesebb állapot­ban, mint azok, akiknek a nótáit elhuzogatta. Ilyenformán nem lehet csodálkozni azon, ha­­ az ő nótáját is elhúzták. Záróra után hazaindult, de lábai csodá­latosképen hamar felmondták a szolgálatot és mire a Rohonczi­­úti Perint-hídhoz ért, kidőlt — azaz inkább bedőlt az ottani árokba. Hamarosan elnyomta az álom és arra ébredt fel, hogy­­ meztelen testét veri az eső. A hideg esővíz kijózanította és amikor magához tért, nem kis megdöbbenéssel vette észre, hogy Ádám-kosztümben fekszik az­ árokban. De nemcsak a ruhá­ját és a kabátzsebében lévő hat pengőt vitték el, de ellopták a hegedűjét is, ez pedig igazán el­viselhetetlen szomorúság. Az éj­szaka hátralevő részét egy szé­nakazalban meghúzódva töltöt­te, reggel fügefalevél hiányában vadgesztenyelevelekkel takaróz­va a kerítések mentén lopózott be Kámon községbe, ahol meg­szánták és ráadták a madár­ijesztő, nem éppen a tisztjóból kikerült köpenyt. így került a szombathelyi rendőrségre, ahol panaszát jegyzőkönyvbe vették­­és a nyomozást megindították. Kettős halálos csónak­­szerencsétlenség Deák Pál, a székesfehérvári cisztercita gimnázium kitünte­téssel érettségizett növendéke és Takács István VII. gimnazista tanuló két csónakon kievezett a Velencei tóra. Mivel sokáig nem tértek vissza, keresésükre indul­tak. Megtalálták a két gazdátlan csónakot, majd pedig Deák Pál holttestét. Takács István holt­teste még nem került elő. A sze­rencsétlenség történetét úgy re­konstruálják, hogy Takács fel­borult csónakjával, mire Deák utána ugrott és ki akarta men­teni gyengén úszó barátját. A menekülni akaró Takács ugy lát­­szik belekapaszkodott Deákba s igy ahelyett, hogy megmenekült volna, őt is magával húzta a viz alá. Borzalmas küzdelem ját­szódhatott le közöttük a vízben, erre vall az, hogy Deák holtteste tele van kék-zöld foltokkal. Autószerencsétlenség a balatoni országúton Két súlyos autószerencsétlen­ség történt a balatoni ország­úton. Tóásó Pál budapesti mű­építész BF 558. rendszámú autó­ja összeütközött Józsa István kápolnásnyéki gazda kétlovas kocsijával. A lovak megsérültek, az autó összetört. A csendőrség eljárást indított az autót vezető Dömözi Gyula építőmester el­len, mert vezetői jogosítvány nélkül ült a volánnál. A másik autószerencsétlenség Érd hatá­rában történt, a BX 405. rend­számú teherautó belerohant Csapó Péter kajászószentpéteri gazda kétlovas kocsijába. Babo­­di György borbélysegéd lezu­hant a kocsiról, koponyaalapi tö­rést szenvedett és meghalt. A bánatos segédjegyző elmu­latta a község pénzét Néhány héttel ezelőtt az itteni hatóságok névtelen feljelentés alapján megállapították, hogy Olteanu Augusztin,a szatmárutt­­vari segéd­jegyző a befolyt köz­ségi adókból és illetékekből több mint 20.000 lett elsikkasztott. Olteanu most került a törvény­szék elé. A tárgyaláson sírva vallotta be, hogy Szatmárudvar község pénzét bánatában mulat­ta el. Ugyanis nemrég nősült és minthogy felesége nem akart falun élni, Szatmárnémetibe köl­töztek. Ő nem tudta megszokni a várost és bánatában mulatoz­ni kezdett. A jegyzőt a törvény­szék egyévi fogházra és 2000 lei pénzbüntetésre ítélte s egyúttal kötelezett a sikkasztott összeg megtérítésére. Segítsen veséjén azonnal. Használjon gyógyfa-orvossá­­ggot! Ha veséje, vagy húgy­hólyagja rendetlenül működik, ha éjjel sokszor fel kell kelnie, ha lába fáj, karikák vannak szemei alatt, szédül, háta fáj Ízületei megdagadnak, ha vizelése éget, gyors enyhülést kaphat DURFA COM­POUND, ‘66-OS számú gyógyfü-tea ál­tal. Próbálja ki azonnal és rendeljen most! Egy doboz 75 cent, 3 doboz $2.— Penta 10 cent. H. KYLO LABORATO­RIES, 105 Third Ave., New York, N. Y. Ötéves kisfiú holtteste a földalatti forrásban Peresztegi Nagy György székesfehérvári molnárnál nya­ralt unokája, Peresztegi Nagy György 5 éves kisfiú. Délután az udvaron játszadozott. Egyszer csak eltűnt. Keresni kezdték. Nem találták sehol. Végül is a malom udvarán levő 150 éves földalatti forrásban kezdték ke­resni. (150 évvel ezelőtt ásták ki ezt a forrást, lépcső vezet le egy földalatti üregbe, amelyben rendkívül hideg víz bugyog elő, egy méteres nyíláson lehet ide bejutni.) Meg is találták a víz­ben, holtan. A nagyapa ellen megindult az eljárás gondatlan­ság miatt. Beomlott a pince Fáy Jakab 15 éves kistormási gazdafiú szüleivel pincét ásott a minap. Nem támasztották ki elég jól az oldalakat, mert ami­kor körülbelül két-három méter mélyre ástak már, óriási robaj­jal összedőlt a kiásott rész és maga alá, temette­ a 15 éves fiút. Koponyaalapi és nyakcsigolya­­törtést szenvedett, nyomban meghalt. MATRACOK, PAPLANOK párnák, ágyak és rugók óriási választékban, legjobb minő­ségben, garancia mellett. — Az ön régi matracát átcsináljuk, úgyszin­­tén dunyhájából paplant csinálunk. Jöjjön be és érdeklődjön. Magyarul beszélünk. SZANISZLÓ ISTVÁN, Manager ACME REDDING CO. 897 Westchester Ave. BRONX, N. Y. (a­­G3rd ,St. és Prospect Ave. között) Telefon: DAyton 9-7212 Arcbőrt fehérít szeplőt, májfoltot eltüntet, a 39 év óta híres, igaz szé­­pítőszer, a valódi és eredeti LILIOM KRÉM, melyet a JACOBI PHARMA­CY gyárt 33 Ave. B., New York cí­men. Kisebb tégely 35 cent (3 tégely $1.—), nagyobb tégely 65 cent (5 té­gely $3.—). Megrendelhető C. O. D. is. Ugyanott kapható LILIOM SZAP­PAN, púder, rúzs (arcpirosító) és lipstick. *** Alapos vizsgálat! Szakszerű kezelés férfi, női vér és bőrbetegségekben más rendellenességekben és gyen­geségben szenvedőknek Dr. Deruha 12! E­­tt Street Telefon: ATwater 9-5959 Naponta 10-től 2-ig, 4-től 9-ig Vasárnap 10—2-ig

Next