Amerikai Magyar Népszava, 1939. március (40. évfolyam, 60-90. szám)
1939-03-01 / 60. szám
_1 Mi újság az Óhazában Műmárványt akart készíteni és állatgyógyszert fedezett fel Mágay Gyula szabómester éveken keresztül, egészen a legutóbbi idényig a Csokonai Színházban dolgozott. Közben arra is volt ideje, hogy foglalkozzék régi szenvedélyével, a kémiával és mepróbálja fölfedezni a műmárványt. Hosszú időn keresztül kísérletezett, de kevés sikerrel. A műmárvány nagy problémáját nem oldotta meg, ellenben — egészen véletlenül — a folyadék, aminek műmárvánnyá kellett volna változnia, kitűnő szernek bizonyult az állatbetegségek ellen. Ez nem tréfa és nem félrevezetés, ez valóság. Mágay Gyula készítménye most van a szabadalmi hivatalban szabadalmaztatás végett. Ugyanakkor pedig már eddig is nagy budapesti gyárak tettek igen nagy összegű ajánlatot a találmány megvételére. Az ajánlatok szerint a volt színházi szabó már igen jómódú ember lehetne, de mégsem mutatkozott hajlandónak eladni találmányát. Hogy miért, azt mondja el ő maga. A meggyógyult macska A Nap utca 13. számú kopott kis földszintes ház udvarán lakik és dolgozik Mágay Gyula, a “vészmentesítő szérum” feltalálója. Sovány, alacsony kis emberke, nagy fekete csillogó szemekkel. Az asztalon vasaló, szabászolló, szövetek, sehol semmi jele annak, hogy a mester vegyészettel foglalkozik. — Nem itt dolgoztam a szerekkel, *— beszéli — hanem volt egy kis szőlőnk a Gerébykertben és ott munkálkodtam. Elmondja ezután, hogy nagyváradi születésű, onnan vonult be katonának és olasz fogságba esett. — Amikor kiszabadultam a fogságból — folytatja, — már nem mehettem haza. Nagyváradra s így Debrecenben telepedtem meg keresztapámnál, aki azóta apósom is lett. Ő ajánlotta, hogy tanuljam ki a szabómesterséget, amit meg is tettem és most már közösen dolgozunk a műhelyben. Persze, azóta már voltam másutt is, így sokáig voltam szabója a Csokonai Színháznak, ahonnan csak tavaly jöttem el. — Miért? — Meguntam, így térünk rá a műmárványra. — Mindig érdeklődtem a kémia iránt, tudtam, hogy sok lehetőséget rejt. Ismerem azt a vegyészeti törvényt, hogy összeállítunk ötféle anyagot és abból létrejön a hatodik anyag. Ezen az alapon indultam el felefedezni a műmárványkészítés titkát. Van ugyan már műmárvány, de az nem tökéletes és én szerettem volna kifogástalanul megoldani ezt a problémát. Újfajta kompoziót igyekeztem találni. Elbeszéli, hogy amikor volt egy kis szabadideje és nem volt elfoglalva a színházban, azonnal sietett ki a szőlőbe, ahol folytatta a kísérletezést a különböző vegyszerekkel. — Hiába volt azonban minden próbálkozásom, nem sikerült semmi. Eléggé szép színeket tudtam előállítani, viszort az anyag nem bizonyult eléggé szilárdnak. Ez pedig nem volt olcsó szórakozás, eléggé sokba kerültek a vegyszerek. Végül aztán nagyon elkeseredtem és elhatároztam, hogy abbahagyom az egészet. De előzőleg még az történt, hogy volt a szőlőben egy macska, amely megbetegedett. Azt akartam, hogy ne kínlódjon tovább, múljon ki és beadtam neki abból a szerből, amiből a műmárványt akartam előállítani. De csodák csodájára, a macska meggyógyult. Saját maga is mosolyog ezen, azután tovább beszél: — Ekkor még nem tulajdonítottam semmiféle különösebb jelentőséget ennek az esetnek. Néhány nap múlva azonban, amikor annyira méregbe jöttem a sikertelen kísérleteim miatt, hogy az egész vegyszert kidobtam, meglepő esemény történt. Beteg volt az egyik disznóm. A folyékony vegyszert pedig abba a vályúba dobtam, amiből a disznó ivott. Az állat megitta a vegyszert és íme, meggyógyult. Az egyedüli “vészmentesítő” Persze, ez már feltűnt neki is. Gyorsan elsietett a szomszédba, ahol szintén betegeskedett az egyik sertés. Megkérte a szomszédot, hogy adja be neki a nála lévő folyadékot, hátha segít az állaton. A szomszéd teljesítette a kérést és ez a disznó is egészséges lett.— Ennek az esetnek már hire futott a környéken — beszéli — és egymásután jöttek hozzám szegény emberek, próbáljak segíteni az ő beteg jószágukon is. Szívesen tettem, adtam nekik az eredetileg műmárványkészítésre összeállított folyadékból. Kevéssel utána mindenfelől jöttek hálakodni. Csaknem kivétel nélkül mindegyiknek meggyógyult a jószága, így ment hire Mágay Gyula találmányának. — Érdeklődtek már iránta a főispáni hivataltól kezdve mindenfelől — mondja. — De az igazi sikert mégis csak az bizonyítja, hogy azóta, mióta beadtam a szabadalmaztatás iránti kérelmemet, igen komoly anyagi ajánlatokat is tettek. Egy budapesti gyár hajlandó lett volna 15,000 pengőt adni találmányomért. — Tulajdonképen micsoda ez a találmány? — érdeklődünk. — A helyzet az, kérem, hogy állatok számára gyógyszerek és tápszerek már tömegesen vannak, de vészmentesítőszer egyedül én vagyok... Mosolyogva javítja ki magát. — ... azaz vészmentesítő szer egyedül az enyém. Ez tudniillik nem gyógyszer, hanem a bajt megelőző szer, mondhatnám azt is, hogy jelentősége hasonlít az emberi oltáshoz. Hogy honnan van ez a hatása, azt én nem tudom, de hiszen ez nem is lényeges. A lényeg az, hogy eddig még mindenütt sikerrel alkalmazták. . . Arra a kérdésünkre, hogy miért nem fogadta el az előnyös budapesti árajánlatot találmányáért, ezt feleli: — Nem akarom kiadni a kezemből. Az a tervem, hogy Debrecenben létesítek vállalatot a szer előállítására. Persze, pénzem nincsen hozzá és ezért megfelelő anyagi lehetőségekkel rendelkező tőkés társat keresek hozzá. Már volt itt Debrecenben is egy jelentkező, de ennek három-négyezer pengője volt s nem szerénytelenség, ha azt mondom, hogy ilyen alapon még csak nem is bocsátkozhatom tárgyalásba. B£r a mai viszonyok között ez az összeg is igen jelentős volna számomra, viszont úgy érzem, hogy találmányom jelentőségéhez rendkívül kicsiny. Különösen akkor, ha tekintetbe vesszük azt, hogy Magyarország agrárállam, ahol ennek a vészmentesítő szérumnak hatalmas jelentősége és lehetősége van. Reményi György OLCSÓ A MARHAHÚS SOPRONBAN Ismeretes, hogy a marha exportja hosszabb idő óta csaknem teljesen szünetel. Főként ez az oka annak, hogy a marha és ezzel együtt a marhahús ára egyre csökken. A legutóbbi hetivásáron a tehén kilóját élő súlyban már 24 fillérért vesztegették és a fiatal hízott bikáért 50 fillért ígértek, de persze csak kivételesen. A mészárszékekben ilyen körülmények között 60—80 fillérre esett a marhahús ára, de természetesen van 1 pengős és ritkán 1,80 pengős marhahús is. Ez azonban már egészen jó minőség. Otthonának legkellemesebb, legértékesebb kényelme, de bevezeti házához az Amerikai Magyar Népszavát. Jókedvet, röpsugarat, szeretetet visz hajlékába és alig érzi a kis előfizetési díj terhét. Füstöl a boszorkánykonyha A BIBLIÁS EMBER Irta: ERDŐS ÁRPÁD I. FEJEZET 31. 4. A hosszú idő során, a sok betűböngészés megrontotta Csorvás János szemét. Szemüveget kapott, de bizony üveggel a szemén sem tudott már úgy dolgozni a műhelyben, ahogy szerette volna. Panaszkodott a munkavezetőnek, hogy ő gyorsabb munkához van szokva, gyalulás közben azonban a fának pora mindig belepi a szemüvegét, azt törölgetni kell és igy az üveg tisztogatásával vesztegeti el a munkaidő jó részét. Ezt sehogy sem szereti, kérte helyezzék el más műhelybe, ahol többet dolgozhat. Mint kárpitos varrni is tudott, így került a szabóműhelybe. Itt érte az igazgatóváltozás. A fegyház új igazgatót kapott, aki természetesen sorra járta a fegyház minden zege-zugát, ellátogatott a cellákba és a műhelyekbe is. Nagy izgalom volt a fegyencek között. Izgatottabbak talán csak a fegyőrök voltak. Egy kérdés foglalkoztatta őket. Milyen lesz az új igazgató? Szigorúbb-e mint az elődje volt? Azt nem lehet mondani, hogy sajnálták volna a régi igazgató távozását és inkább örültek a változásnak, mert több szeretetet vártak az új igazgatótól. Nagy tisztogatás és izgalom után végre elérkezett a látogatás napja. Mindenkit kikérdezett az új igazgató, mióta van a fegyházban, miért került oda, megkérdezte hányszor volt fegyelmileg büntetve és kinek mennyi ideje van még hátra. Éppen Csorvás Jánoshoz ért a szabóműhelyben és a szokásos kérdést akarta neki feladni, mielőtt azonban bármit is szólhatott volna, Csorvás János szemüvegét levette a szeméről és a következő verssel köszöntötte az igazgatót: “Nagyságos Igazgatóim, éljen egészségben Tiszta jó lélekben, áldja meg az Isten, Tekintsen az égre, nézzen az Istenre, Őt dicsérje érte, hogy önt fölemelte! Sok fegyencek fölött főparanccsá tette. Mert él az Úristen, az uraknak Ura Aki minden embert számadásra hívja. Ő aláz, magasztal és ő teszi úrrá Tulszegény koldussá vagy dicső királlyá, Önt is ő emelte föl igazgatóvá, Az elhagyottaknak fény dicső urává. Őt dicsérje s áldja, hivja segítségre, Hogy a sok rabok közt igaz mérték legyen. Az élő Istennek kedve szerint éljen. Ha az Ítéletre számadásra megyen, Jézus urunk által örök élte legyen. Ámen.” A fegyőrök és a rabok mereven állottak helyükön, megrettenve néztek Csorvás Jánosra, nem tudták, mi következik ez után. Hogy fogadja az igazgatói ezt a váratlan köszöntőt, amely nem volt programba véve, amibe nem avatta bele Csorvás János még a cellatársait sem. Azt látták, hogy Csorvás János virradat óta irt valamit az ágyában, a felfelé fordulva, úgy hogy a cella ajtajának figyelőrésén a fegyőr nem láthatta, hogy mit csinál, azt hihette, hogy alszik. Csorvás János a takaró alatt rótta a sorokat, amikkel az új igazgatót köszöntötte. Azt kérte, hogy az igazgató igazságos legyen és jósággal tegye lehetővé, hogy az illavai nagy ház lakói türelemmel viselhessék a rájuk szabott büntetést. Minden rab lelkéből szólott ez az egyszerű köszöntő és a fegyőrök örömére is, nem tévesztette el a hatását. Nagy megkönnyebülés vett erőt mindanynyiukon, amikor az igazgató szeretettel nézett a szinte átszellemült arccal álló Csorvás Jánosra és az első meglepetés után kezét nyújtotta neki. — Köszönöm Csorvás Jánost ezt a szép köszöntőt. Igyekezzenek jól viselni magukat és akkor rám sem lesz panaszuk, tette hozzá mosolyogva. Aztán megkérdezte: — Hol tanulta ezt a verset? — Magam írtam az Isten sugallatára, felelte egyszerűen Csorvás János. Az igazgató tovább ment és a műhelyben a fegyencek folytatták a munkát. A szabóműhely aznap nagyon büszke volt Csorvás Jánosra. Amikor az igazgató befejezte a látogatást és irodájában leült az asztala mellé, megkérdezte a főfegyőrt: — Ki ez a Csorvás János? — Itt a fegyházban, felelte az tiszteletteljesen, már csak úgy hívjuk, hogy “a bibliás ember.” Egy nagyon vallásos kárpitos, aki úgy ismeri a bibliát, mint a pap. Azt állítja, hogy ártatlanul ítélték el az édesanyja meggyilkolása miatt. Dömény lelkész m ur már lépéseket is akart tenni a pőrének újrafelvétele érdekében, de igazgató ur elődje nem járult hozzá. Nagyon érdekes ember, jó viseletű, soha semmi panasz még nem volt ellene. — Vezessék e!/.m, adta ki a parancsot az igazgató. (Folytatják'* 1867 óta az egész világon használják _ _ | EMEEIEAT MAGYAR NÉPSZAVA Csodapaprikák! Nagy fontosságú kísérleteket fejezett be nemrég Dr. Győrffy Barnabás, Dr. Győrffy István szegedi egyetemi professzor fia. Győrffy Barnabás ez idő szerint állami ösztöndíjjal a berlini egyetem növénytani intézetében folytatja kísérletezéseit, az egész tudományos világ nagy érdeklődése közben. Győrffy Barnabás olyan hatóanyagot készített, amelynek az a tulajdonsága, hogy bizonyos növények termőképességét megkoszorúzza. A kísérleteknél különösen a paprikatermesztés során értek el nagy eredményeket. A fejlődésben levő paprikapalántákat ezzel a hatóanyaggal — melynek pirettrum a tudományos neve — kenték be és arra a meglepő eredményre jutottak, hogy a paprikacsövek kétszerre, sőt háromszorta nagyobbakra nőttek, de a hatóanyag szinte és a paprika zamatjára is előnyös befolyással volt. A kísérletek most már befejezés előtt állanak. Arról van szó, hogyha ilyen hatóanyaggal kennék be a szegedi paprikapalántákat, akkor ezzel nagy mértékben meg lehetne növelni a termést és a zamatot is javítanák. A berlini növénytani intézetbe Szegedről is küldtek ki paprikamagot és a szegedi magról ott kitermesztett paprikapalántákat látták el Győrffy Barnabás hatóanyagával. Az eredmény várakozáson felüli volt, a melegágyi paprikapalánta gyümölcse ötszörre húsosabb, mint a hatóanyaggal nem befolyásolt termés. Most már másfajta növénnyel is folynak a tudományos kísérletek és előrelátható, hogy szenzációs eredmények lesznek ezen a téren is. A hatóanyag találmánnyal kapcsolatban Dr. Győrffy István szegedi professzor, a, kitűnő botanikus — Győrffy Barnabás édesatyja ■— a következőket mondotta: — A hatóanyag következtében nagyobbakká válnak a növény sejtjei és ennek következtében maga a gyümölcs is megnagyobbodik. A kísérletek teljesen igazolták a várakozásukat és most szélesebb körben folytatják azokat. A német tudományos körök nagy érdeklődéssel figyelik a kísérleteket, fontos volna, ha itthon is felállítanának kísérleti intézeteket és beállítanák a kísérleteket. Ez a paprikatermelésre elsősorban rendkívül nagy kihatással volna. N. M. DR. HORVÁTH GYULA zongoratanár, karmester ZONGORÁT ÉS EMIKET ismét tanít, kitűnő módszerrel siintitijában, East Ruth Street apt 2-B., tel.: REgent 4-56-18 és a növendék lakásán. Ajánlja kitűnő Unió zenekarát mulatságokra és bálokra. FIZESSEN ELŐ AZ AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVÁRA! A legragyogóbb magyar vendéglő New Yorkban Ummw !M MERMAN'S Enuion T 63 WEST 46th STREET Broadway és 46th Street sarkán / * Minden este 3 nagy floorshow THURY ILONA és több nemzetközi táncos és énekes közreműködésével. GENE KARDOS 9 tagú híres zenekara, VILTRÁNYI BÉLA cigányprmás 6-tagú zenekara, ZSIGA BÉLA cimbalmossal. Kitűnő magyar konyha, 8 fogásos vacsora 151. és feljebb. Telefon: LOncacre 30115 RADIO Magyarországi rövidhullámú rádióműsor HAT-4 kivételes adóállomáson : 9.125 ke., 32.88 m. SZERDA, MÁRCIUS 1-ÉN, ESTE 7 ÓRÁTÓL 8 ÓRÁIG “István király induló.” Erkel szerzeménye. Előadja az 1. h. gy. e. fúvószenekara. Magyarnyelvű hírszolgálat. “Ha én dús király volnék.” Liszt szerzeménye. “Bazsarózsa.” Ráday László szerzeménye. Énekel Ibrányi Karola zongorakísérettel. “Aranyhárfa—keringő.” Járay István szerzeménye. Előadja a rádió szalonzenekara. Angol nyelvű hírszolgálat. “Ördögtrilla.” Tartini szerzeménye Hubay átdolgozásban. Bárány Sziszi hegedül zongorakisérettel. Szlováknyelvű hírszolgálat. “Kárpátorosz románcok.” Előadja a kárpátorosz együttes balalajka kara. “Kárpátorosz népdalok.” Skiba összeállítása. Előadja a kárpátorosz együttes énekkar. Szózat. Rákóczi induló. CSÜTÖRTÖK, MÁRCIUS 2-ÁN, ESTE 7 ÓRÁTÓL 8 ÓRÁIG Magyarnyelvű hírszolgálat. Angolnyelvű hírszolgálat. “A Bükk szóban, dalban, muzsikában.” Kilin Zoltán hang képsorozata. Közreműködik Nagy Izabella, Vargha Imre, az Egyetemi Énekkarok vegyes éneknyolcasa és Oláh Kálmán cigányzenekara. Szlovák nyelvü hirszolgálat. Ruszin nyelvü hirszolgálat. Himnusz. Rákóczi induló. MAGYAR MŰSOR a new yorki rádión SZERDA , i Déli 12:00—WARD (1,400 ke.) zenés műsor Délután 2:00—WARD (1,400 ke.) zenés msüor Válogatott iuüsor a new yorki nagy rádióhálózatokról : SZERDA Délelőtt 8^00-WOR—News 8:30-WEAF—Gordon Orchestra 9:00-WJZ—Breakfast Club 9:30-WOR—Gloomchasers Variety 10:00-WEAF—Central City—Sketch 10:30-WJZ—Bob Carol, Baritone 11:00-WABC—News; Deep River Boys, Songs 11:30-WOR—Keep Fit to Music Délután 12:15 WJZ—Neighbor Nell 12:30-WOR—News 1:00-WOR—Health Talk; Music 1-.30-WABC—Road of Life—Sketch 2:00-WOR—Music From Chicago 2.-30-WJZ—U. S. Marine Band 3:00-WJZ—Rakob Orchestra 4:00-WOR—News 4:45-WABC—U. S. Navy Band 5:0()-WOR—Women Make the News 5:30-WABC—March of Games Este 6:00-WJZ—News 6.-45-WOR—Johnson Family, Sketch 7 :'00-WEAF—Amos ‘n’ Andy 7:30-WJZ—Heidt Orchestra 8:00-WJZ—Roy Shield Orchestra 8:30-WOR—Clinton Orchestra 9:00-WEAF—Fred Allen, 9:15-WOR—Herbeck Orchestra 10:00-WEAF—Kay Kysgr Orch. 10:30-WOR—Stokes Orchestra ll.-OO-WOR—News; Dance Music 11.-25-WEAF—News; Dance Music Í2: jJJ-WEAF—Lights Out—Dframa A NEW YORKI CSERKÉSZCSAPATOK JAVÁRA PÉNZALAPOT GYŰJTENEK New York városában hétezer férfi, a társadalom minden rétegének, minden rendű és rangú foglalkozási ágnak, minden felekezetnek és nemzetiségnek képviseletében, minden ellenszolgáltatás nélkül szenteli idejét és energiáját annak a célnak, hogy korunk ifjúsága megismerje az “amerikai életmódot.” Ezek a város főcserkészei, a nagy new yorki Boy Scout Foundation szervezetbe beiratkozott 37 ezer cserkészfiú önkéntes vezetői. Egész éven át hétről-hétre ellátják a cserkészmozgalmat felnőtt vezetéssel. Mint cserkészmesterek, csapatbizalmi férfiak, biztosok, érdemrendi tanácsosok és az öt kerület cserkésztanácsainak tagjai megosztják a cserkészmozgalom vezetőségével a felelősség terheit. Nekik köszönhető, hogy a harmincadik évébe lépő cserkészség joggal nevezhető az “ifjúság amerikai életmódjának.” Ezidőszerint az önkéntes cserkészek száma óriási módon megszaporodott. A cserkészmozgalommal összetört személyek állandó táborához további 2.000 számítható, akik az évi fenntartási alap megszerzési kampányában segítik a Boy Scout Foundation-t. Ezek a férfiak és nők a város minden részében, mint aktív előmozdítók működnek a kampányban. Akárcsak a főcserkészek, akik a tényleges ifjúsági vezetőséget alkotják, a kampánymunkások sorában az üzleti, ipari és társadalmi élet minden rétege képviselve van. Az elkövetkező hetekben ezek a jó szándékú egyének lelkes kísérletet tesznek annak a pénzalapnak összehozására, mely a jelenlegi new yorki cserkészek zavartalan működését biztosítják és lehetővé teszik a többi ezer 12 és 17 év közötti ifjaknak, hogy csatlakozzanak a cserkészekhez, ha kedvük van hozzá. A kampány egyik fő érve a város 7,000 főcserkészének önzetlen munkája. Ezek a főcserkészek nem várnak más jutalmat, mint a tudatot, hogy segítséget nyújtottak a fiuknak a hazafiasság, szolgálat, tisztelet, testvériesség, erkölcsi és testi jólét, vagyis a cserkészet elveinek szellemében való kiképzéséhez. A cserkészet állandó növekedése azt jelenti, hogy ez a munka továbbra is fokozódni fog. Manhattanben a cserkész fiúk önkéntes vezetőségének élén Percy Jackson, a Manhattan Council, Boy Scouts of America elnöke áll. A tanács többi tisztviselői között Edgar J. Lauer és John F. Degener, Jr. alelnökök, George P. Ludlam biztos és számos közéleti nagyság szerepelnek. A vezetőséggel különböző cserkészi hivatást betöltve szorosan együttműködik 2,000 manhattani lakos, akiknek irányítása mellett 6,500 manhattani cserkész tanulja meg az “amerikai életmódot.” önkéntes munkások a cserkész mozgalom terveit készítik elő. Nagy New York városának 37 ezer cserkésze számára az öt kerület cserkésztanácsainak képviselői hatalmas programot dolgoznak ki. Megölte önmagát és gyermekét Mrs. Lydia .Van Dysen, 37 éves, 1055 Brown St. Peekskill, N. Y.-i lakos hazavitte Richard nevű 5 éves fiát a moziból, ahol a gyermek a 13 éves Jane, 11 éves June és 8 éves Marylyn nővérei társaságában tartózkodott és lakásán méreggel megölte önmagát és kisfiát. A szomszéd 12 éves fiának, William Hoffmannak szintén mérget adott be és a gyerek eszméletlen állapotban van. A méreg bevétele után orvost hívott az asszony, aki értesítette a rendőrséget. Mrs. Van Dusén különváltan élt férjétől, Walter Van Dysén mount vernoni lakos teherautó vezetőtől. [ISTENEM/ A REUMATIKUS W TOBS PAIN-EXPELLE^^B FÁJDALMAIM MÁR AZ 1 ADOK EL, MINT BÁRMI H ŐRÜLETBE KERGETNEK , MÁST REUMÁBAN KP VAN VALAMIJE, SZENVEDŐKNEK. [ TI A MI SEGÍTENE OLYAN JÓ, HOGY jJ I RAJTA/yp MAGAM IS I I JT\ fii—I------rf I HASZNÁLOM. J.___ 1 /f'n Alapos vizsgálat! Szakszeri kezelés férfi, női vér és bőrbetegségekben más rendellenességekben és gyengeségben szenvedőknek Dr. Deruha 128 E. 36tli Street Telefon: ATwater 9-6969 Naponta 10-től 1-ig, 4-1M ig Vasárnap 10-11« Szentmarjay és Hilpert 1640—2nd Ave. (80th St.) N. T. Hazai módra Telefon: készült sonka, REgent hurka, stb. 4371S Rendeléseket New Yorkban és Long Islandon pontosan házhoz szállítunk