Amerikai Magyar Népszava, 1940. január (41. évfolyam, 11-31. szám)

1940-01-18 / 18. szám

Mi újság az Óhazában Tízéves a Magyar Nobel-díj Most volt tíz éve, hogy kihir­detésre került egy különleges, jellegében és célzatában Nobel­­díj szerű végrendelet. Farkas­­házy Zsigmond volt országgyű­lési képviselő, ügyvéd és hír­lapíró utolsó akarata. Kevesen tudják, hogy ez a végrendelke­zés lényegében milliós alapít­ványt jelent, amely­­megvan és emberbaráti missziója szolgála­tában egyre növekszik és köze­ledik ahhoz az időponthoz, ami­kor kamatai kioszthatók lesz­nek. Farkasházy Zsigmond, akit a béke világ politikusai és társa­dalmi körei jól ismertek, Kolozs­várról került fel a fővárosba egy emlékezetes bihari válasz­tás után, mint függetlenségi képviselő. A parlamentben több választáson át képviselte kerü­letét és komoly szerepe volt a közjogi és gazdasági viták so­rán. A kommün után visszavo­nult a politikától és az újság­írástól és ügyvédi munkásságá­nak élt, képviselője volt több előkelő arisztokrata családnak, ő vitte a híres Pálffy grófi ha­gyatéki pert is. Egyetlen fivére hősi halált halt a galíciai fronton, húga vi­szont évtizedek óta gyógyinté­zetben él. Végrendeletében és pótvégrenedeletében, amelyet Hedry Aladár közjegyzőnek már a szanatóriumi betegágyon diktált, 1928-ban ingó és ingat­lan vagyonának általános örö­kösévé húgának, Farkasházy Dórának, Dr. Décsi Károlyné­­nak 48 éves koráig, vagyis 1929 végéig születendő gyermekeit nevezte ki. E feltétel be nem következése esetére egész va­gyonából nagyszabású alapít­ványt létesített, amelynek keze­lését a magyar kormány megbí­zottja vezetése alatt a Pénzinté­zeti Központ, a Hitelbank és Kereskedelmi Bank egy-egy igazgatójából álló bizottságra ruházta. Az alapítvány jöve­delmei addig gyűjtendők s sza­­poritandók, amig azok 400,000 francia frankot nem tesznek ki. Kik kaphatják meg­ a dijat? Ha ez az idő bekövetkezik, a rendelkezésre álló összeg két egyenlő részre osztandó s mind­egyik jutalomdijat képez. Az egyik jutalomdij adassék — igy szólt a végrendelet — nemzeti­ségre és vallásra való tekintet nélkül annak, aki valamely cse­lekedetével, gondolatával vagy élete egész munkájával az em­beriség előhaladásnak a legna­gyobb szolgálatot tette 1928-tól kezdődőleg, a másik pedig an­nak a magyar állampolgárnak, aki a magyar nemzetnek tesz hasonló szolgálatot. A végrendelet utasítása sze­rint a jutalomdíjak első odaíté­lése és kifizetése után ismét gyűjteni kell a jövedelmeket és a rendelkezésre álló összegeket megint hasonló módon kell ki­osztani. A díjak odaítélésének nemzetközi zsűri által kell meg­történnie. A zsűri tagjai a bu­dapesti, bécsi és londoni tudo­mányos akadémiák főtitkárai, valamint az ugyanottani újság­írói testületek elnökei, végül pedig a nemzetközi sajtószövet­ség elnöke. Az alapítvány ne­ve: “Farkasházy-alapítvány, a haladás zászlóvivőinek”. 1,2 millió pengő Farkasházy vagyonát a kije­lölt hagyatéki végrehajtók: Hu­­bay Jenő, a Zeneakadémia egy­­kori­ világhírű­ igazgatója és Dr. Haller Károly, a Közigazgatósá­gi Bíróság volt alelnöke, majd haláluk után Dr. Lányi Márton, a képviselőház volt alelnöke vette kezelésbe. 1929-ben a magyarországi vagyonból meg­vásárolták a Hold-utca 23. szám alatti négyemeletes palotát 610 ezer pengőért, a szlovákiai bir­tok értékesítése után a Mexi­­kói-út 58. számú bérházat 211 ezer pengőért. Az alapítványnak tehát ez, idő szerint mintegy 800.000 pengő értékű vagyona van, aminek évi jövedelme 45.000 pengő. Miután a jövedelmet tíz éve csak Far­kasházy Dóra szanatóriumi el­látása terheli, mint haszonélve­zeti jog, az alapítványi vagyon a felgyülemlett kamatokkal már 1,2 millió körül jár. Miután Farkasházy Dórának 1929 végéig gyermekei nem születtek, az egész vagyon tu­lajdonjoga teljesen és véglege­sen az alapítványra szállt. E­z a hatalmas alapítvány évenkint is lehetővé teszi a két 70.000 pen­gős jutalomdíj kiadását, miután a hozadék az előírt minimumot majdnem évenkint eléri; két évenkint viszont a magyar No­­bel-díj kiadása semmiféle aka­­dálya nem ütközhet. Vasárnap lesz a legfé­­nyesebb magyar estély , melyen közre fog működni: Anne Roselle (Gyenge Anna) Thury Ilona, Pádly Margit, Pálf­fy Boriska, Endrey Jenő, Dr. Bársony Lajos, Zsolt Ferenc és Bartal Jenő 10 tagú­ zenekarral, a jövő vasárnap esti Magyar Jó­tékony Bálon és Hangverse­nyen, a Yorkville Casino-ban (210 E. 86th St., New York, N­Y.) a Daytoni Gyermektelep ja­vára és a belépti díj előreváltva — mégis csak IttA - SO CENT. .. mert minden művész a jótékony célra való tekintettel­­ ingyen lép fel. , Ön pedig legalább öt-hat dollár értékű szórakozást kaphat 50 centért, na ott lesz! Váltsa meg a jegyeit elővétel­ben azonnal meg m­a!­­ Jegyek mindenütt a szokott hir­detett helyeken kaphatók AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Sötét albérleti szobában készül az első magyar színes rajzfilm A Markó utcára néző albérleti szobában, ügyetlen kis íróaszta­lon, művészi rendetlenségben apró, színes festmények, rajzok zsúfolódnak. Ezek a képsoroza­­tok a születő magyar színes rajzfilm embriói. Eddig ugyan csak egyetlen magyar színes rajzos film jutott lencse elé, de ez a reménytelenség cseppet sem nyugtalanítja Gruber Anna festőművésznőt, akinek az ujja alatt kivirágzik a szürke papír­lap a kis albérleti szobában. — Dolgozik szakadatlanul. A mun­ka üzleti része nem is érdekli. — Magyar rajzosfilmet még nem igen csináltak, — mondot­ta ■— azzal a megokolással, hogy nem fizetődik ki. Ez, sajnos, igaz lehet, azonban Walt Dis­ney mvészete, szerintem, meg­érdemelné a ráfizetést is. Bár nem lehetetlen, hogy egyáltalán nem is kellene ráfizetni. Az elő­állítási költségek, véleményem szerint, nem lehetnek elviselhe­tetlenül nagyok. Aztán a ma­gyar festőművészeknek igen nagy szükségük volna rá ebben a “mecénástalan” világban. A magyar rajzfilm álma Nekem is van néhány jó ötletem, fel is dolgoztam eze­ket, de nem nagyon bízom elhe­lyezésükben. Ennek ellenére csinálom őket. Bevallom, hogy kényszerítő körülmények miatt. /» •­nfim enge. ' őrel­kül sem bírok élni, inkább lelki, mint anyagi kényszerből és így rajzfilmekkel kísérletezem. Jancsi és Juliska Előveszi és mutatja a képso­rozatokat, amelyek Jancsi és Juliska kalandjait mesélik el Főzelékországban, Gyümölcsor­szágban és Merországban. Száz és száz képben ismétlődik meg a két gyerek arcának rendkívül finom változata. A színek me­séiben üdék és a dolgok is cso­dálatosan egyszerűek. Ha kö­zönség elé kerülnek, mindenki számára gyönyörűség lesz, — egyelőre azonban csak a mű­vésznek szereznek örömet. Gruber Anna ezután az életé­ről beszél: — Jómódú felvidéki családból származom, inkább szórakozás, mint foglalkozás volt eleinte ne­kem a művészet. De azért na­gyon komolyan vettem. Itt Pes­ten tanultam Vaszarynál, aztán a­ firenzei, római, bolognai, mün­cheni és a párisi­kadémiát láto­gattam, nyugtalanul keresve azt az iskolát, amely segíti megta­lálni egyéniségemet. Sajnos, legtöbb időmet külföldön töltöt­tem, itthon nem igen ismernek. Odakint jó portréfestőnek tar­tanak és igen előkelő megbízóim voltak. A tébolyda portréfestője­­ Mutatja finom szattyánbőrbe kötött albumait, amelyekbe ősz- légy kocsiból állt az emélyzeti, — egy vas­in egy apró konyha s hölgy ebédet tá­­lajtón át jól láz­­be keveredtek a k neveztek a kérdezte tőlük, etet Sandróval ők fognak fel­­rizseshust tá­­hely híján a l. Egy nagy­­körülöttüik, mi rápillan­­va az egész­­ültem tőle­­ékébe idéz­­a juhokat,­­ és a ma­­k­osra. Az mohón felfalta és várakozón nézett fel rá. Aztán továbbálltak, hogy szemlélődjenek. Az állatok mellé kerültek. Nyolc ló állt sor­ban egymás mellett, előttük széna bősége­sen. Egy lovászfiú sertepertéit körülöttük. Szó, ami szó, szépek voltak. Egy hófehér kanca kényeskedett a középen. Attól jobbra egy széleshátú svájci, azonkívül négy egy­forma, feketeszőrű­ és a sor végén két penny. Nagy igyekezettel kefélte őket egy ember. A lovak háta megött állt a ketreces­ kocsi. Egy oroszlán, egy elefánt és két toka szo­rongott ott a szűk ketrecekben. Bizony, sze­gényes vadállomány egy cirkusznál! A Rotunde háta mögé, a fűre telepedtek. Itt Jani elővette a plajbászt és a levélpapírt, amit még Pesten tett a tarisznyájába és ha­­sonfekve egy levelet gyártott Miss Cadeff­­nek, egy másikat Gergely bácsinak. Megírta ebben részletesen a történteket. Érdeklődött Pista bácsi meg Ilonka sorsa felől is. Azzal zárta levelét, hogy egészségesek mind a ket­ten és választ kér a Karl Theater­ Hotelbe. “Magának kedves Művésznő és az öreg nagy­ságos asszonynak kezeit csókoljuk hálásan Rudi és Jani.” Gergely bácsi!.. Gergely bácsinak kiön­k­­ötte a szivét. Ezt a levelet nem mutatta meg Rudinak. Gergely bácsi az ő saját ügye volt. Beszámolt az öreg juhásznak minden­ről. Megirta benne a derék rendőrt, meg Ca­­deff kisasszonyt. Még a szentlőrinci címet is beleírta. Rudi helybenhagyta a szentlőrinci levelet, ő is aláírta. Jani aztán lezárta azokat és a közeli postaládába dobta mind a kettőt. A lovászgyerek — nem lehetett több 9—10 évesnél,de mintha csak előttük akart volna hencegni, ott hetykélkedett valami játékci­garettával a szájában. Mire visszatért előbbi helyére egy kis szé­dülést érzett. Forgott vele a világ. — Csak nem lettem beteg? — gondolta. Rudinak is megmondta, hogy nem jól érzi magát. — Próbálj aludni egyet, biztosan elfárad­tál — vigasztalta. Ezt a tanácsot meg is fogadta és tarisz­nyáját a feje alá tette. De sehogyse tudott elaludni. Kóvályogtak fejében a képek. Meg­jelentek előtt újra a visontai emlékek és a pesti esetek. Pest, az IKSZ-esek és összevis­­­­sza, összefüggéstelen sorrendben minden, ami vele történt. Végül mégis elszunnyadt. (Folytatjuk) (A “Janiból Jonny lesz" angol nyelven; “Who Is Johnny” címen jelent meg a Viking Press, Inc. vállalat kiadásában. A könyv példányonként $2.- ért kapható a könyvkereskedésekben.) ÚJ CÍM/ EUROPEAN EXCHANGE CO. HARTMANN GUSZTÁV 1543 Second Ave., NEW YORK, N. Y. (a 80-ik utcai “L” állomásnál) címre helyezte át irodáját Pengő, lej, dinár átutalásokat a hivatalos árnál sok­­kal olcsóbban eszközlünk. Utazási iroda, közjegyzőség Felvilágosítás minden ügyben díjmentesen szegy­űjtötte festményeinek a fényképeit. Az egyik vaskos albumban különös, megdöbbentő arcok sorozata. Tompa, komor sugarú szemek, az állukon és a homlokukon is az elmezavar bélyegeivel. — A wienerwaldi szanatóri­um idegosztályának lakói ezek — világosít fel bennünket Gru­ber Anna. — Majdnem egy évig laktam a szanatóriumban és az egyik professzor jóvolából be­járhattam a pszichotikusok kö­zé. Összebarátkoztam velük és lefestettem őket. Sok előkelő, valaha közéleti szerepet játszó egyéniséggel találkoztam itt, az élőhalottak között, így volt ott egy idős román úr is, aki vala­mikor miniszter volt. Dühöngő, beteg, de akadtak világos pilla­natai is. Eleinte tiltakozott, hogy lefessem... — Tudja, kisasszony, hogy rohamaim vannak, hiszen ve­szélyes őrült vagyok. Nincs rá szükség, hogy megörökítse az arcomat. — Ugyan, dehogy is nincs rá szükség !— válaszoltam. — Tu­dom, hogy ön őrült, de azt is tu­dom, hogy úriember. Különben én magam is bolond vagyok egy kissé, mint minden művész, így hát lelki rokonok vagyunk. Nagyot nevetett és megbarát­koztunk. Együtt sétáltunk és soha nem történt semmi bajom. Megengedte azt is, hogy lefes­sem. — Érdekes figura ez is — mutatott egy másik portréra Gruber Anna. -i. Matematika­­professzor volt, sok könyve je­lent meg s útban a világhír fe­lé, megörült. Az volt a rögesz­méje, hogy az atomok halálos ellenségei az embernek és nem akart hozzányúlni semmilyen anyaghoz, a levegőben akart le­begni, hogy ne érjen a gyűlöle­tes földhöz, őt is nagyon nehe­zen vettem rá, hogy üljön ne­kem, de végül sikerült, mint mindegyiknél. Néhány tucat képet hoztam el a szanatórium­ból és mind megvásárolták tőlem. Mekhelis tábornokot, aki a szov­jet legfőbb komiszárja, küldte a moszkvai kormány a finn frontra a hadműveletek ellenőrzésére. — Megszerettem a bolondo­kat — mondotta befejezésül Gruber Anna. Olyanok, mint a gyerekek, csak meg kell találni az utat a lelkükhöz. Igen, Gruber Anna, a bolon­dok festője, megtalálta a bom­lott lelkek felé vezető utat. Mint ahogy megtalálta az útját a bo­lond világban is, ahol a művész­nek nem jut sokszor műterem sem és a nevettető groteszk rajzokkal kell hatni a tömegre. Esztergom vármegye uj­­»ff­r­m foispanja Magyarország kormányzója a belügyminiszter előterjesztésére Dr. késmárki Frey Vilmost, Esztergom vármegye alispánját Esztergom vármegye főispánjá­vá, nevezte ki. Otthoninak sokkcil­mo­bb, legérté­kesebb kényeim«, ill. bevezeti hasábot az­ Amerikai Magyar Népszavát. Jó­kedvet, napsugarat, szeretetet visz hajlékába és alig érzi a kis *lefIsd­áo HÉTHÓNAPI BÖRTÖNT KAPOTT AZ ÖRDÖGŰZŐ CIGÁNYASSZONY Két hódmezővásárhelyi asz­­szony, Jankó Ferencné és Nagy Sándorné gyermeke hosszabb idő óta betegeskedett. Megfo­gadták a szomszédasszonyok tanácsát és elhivatták a beteg gyerekekhez a parasztasszonyok körében ismert javasasszonyt, Cseri Bálintnét. Ez a román származású ci­gányasszony sok hókusz-pókusz­­szal megvizsgálta a beteg gye­rekeket, majd kijelentette, hogy nehéz ez az eset, mert a fiukat megszállta a “rossz szellem”, azt mindenáron el kell űzni. De még ez sem elegendő, mert a rossz szellem folyton ott setten­kedik körülöttünk és le akar csapni az anyákra is. Beszélte a hiszékeny és babo­nás asszonyoknak, hogy az át­­kos rossz szellemet el kell éget­ni és akkor minden rendbe jön, visszatér a gyerekek egészsége is. De ehhez — mondotta a ci­gányasszony — sok-sok pálin­kára van szükség, mert csak pá­linkában lehet elégetni a szelle­met. De ezenkívül kell még sok pénz is. A cigányasszony ilyen módon tekintélyes összeget, közel 800 pengőt csalt ki az asszonyoktól, ezenfelül egyéb természetbeni adományokat, ruhákat, kendő­ket, dohányt és minden egye­bet, amit a ház körül látott, így tartott ez hosszabb időn át, míg végre kinyílt a hiszékeny asz­­szonyok szeme és feljelentést tettek a cigányasszony ellen an­nál is inkább, mert a gyermekek egészségi állapota nem javult, sőt egyre rosszabbodott. A hódmezővásárhelyi járás­bíróság vonta felelősségre Cseri Bálintné cigányasszonyt s foly­tatólagosan elkövetett csalás vétsége miatt ha hónapi fogház­ra ítélte. I­. segedi tábla csalás bűntet­tének minősítette a cselekményt és héthónapi börtönbüntetést szabott ki. A bejelentett sem­miségi panaszokat a Kúria Bol­­la-tanácsa elutasította és ezzel a tábla ítélete vált jogerőssé. MIT TEGYEN, HA HÜLÉSE VAN.. Ha hülése van, az első dolog, amit tennie kell, hogy elmegy az orvosá­hoz. A hülés gyógyítása az orvosá­nak a dolga. De maga az orvos is azt fogja önnek mondani, hogy ha testének az ellenálló ereje magas, nem fog olyan könnyen meghűlni. Ha “szabályosan” tartja magát, ezzel segíti fenntartani az ellenálló erejét. Ügyeljen hát a szokásaira! És ha úgy érzi, hogy hashajtóra van szüksége,használja a megbízható Ex-Lax-t! Az Ex-Lax enyhe, a hatá­sa mégis alapos. Könnyen mozgatja a beleit, simán. .. erőltetés és kényel­metlenség nélkül. És ami mindennél jobb, az Ex-Lax szedése kellemes. Az ize ép olyan, mint a zamatos csokoládéé. Az Ex- Lax ép olyan jó gyermekeknek, mint felnőttek számára. Minden gyógy­szertárban kapható 10c és 25c-ért. ÓVAKODJÉK AZ UTÁNZATOKTÓL! UTASÍTSON VISSZA MÁS SZERT! CSAK egy valódi Ex-Lax van! Keres­ne minden dobozon és minden egyes tablettán az “E-X-L­A­X” betűket. Hogy a legjobb eredményt biz­tosítsa magának, követelje az eredeti Ex-Lax-t! Hull külügyminiszter (jobboldalt) üdvözli Allen T. Treadway képviselőt, amikor megjelent a Ház külügyi bizottsága előtt. RADIO Magyarországi rövid-, hullámú rádió-műsor HAT kivételes adó­állomás 9.125 ke., 32.88 m. CSÜTÖRTÖKÖN, JANUÁR 16-ÁN, ESTE 7 ÓRÁTÓL 8.30-IG­­ “Éneklő ifjúság”. A pécsi római ka­tolikus tanítóképző intézet énekkara Magyar Mária köszöntőket énekel. Hírek magyar nyelven. “Tárogatószó”. Vadász László tá­rogatózik, kiséri Lakatos Tóni és La­katos Misi cigányzenekara. Hírek angol nyelven. Dohnányi Ernő és Zathureczky Ede Beethoven A-dúr szonátáját (30. mű) adják elő. A Magyarok Világszövetsége köz­leményei. Nóták. Szánthó Gyula énekel, kisé­ri Csorba Gyula cigányzenekara. Hirek szlovák és magyar-orosz nyelven. Himnusz. Rákóczi induló. PÉNTEKEN, JANUÁR 19-ÉN, ESTE 7 ÓRÁTÓL 8.30-IG Nyitány Erkel Hunyady László cí­­mű operájából. Hirek magyar nyelven. Katonainduló. Hirek angol nyelven. Liszt: E-dúr zongoraverseny (hang­lemezről). Versek Erdélyről. Összeállította Varga Károly dr. A verseket Ignácz Rózsa mondja­. Népdalok Bartók, Dohnányi és Ko­dály feldolgozásában. Hirek esperanto nyelven. Katonainduló. Hrek szlovák és magyar-orosz nyelven. Himnusz. Rákóczi induló. MAGYAR MŰSOR CSÜTÖRTÖK Este 7.30tól WCNW (1500 ke.) ma­gyar műsor. Hungarian Serenade zenekar. GLENN MILLER MOST HETEN­KÉNT HÁROMSZOR HALLHATÓ A CHESTERFIELD RÁDIÓ ÓRÁN A tánckedvelők kérelmére a Ches­terfield Cigarettes hét háromszor szerepeltet a rádón az eddig egy sze­replés helyett. Az új műsor ezentúl minden kedd, szerda és csütörtök es­te 10 órakor lesz hallható. Glenn Miller zenekara ma egyike a legnépszerűbbeknek Amerikában, az Andrews Sisters pedig a legkedvel­tebb énekesek közé tartoznak,­­ kívü­lük még a Chesterfield órákon szere­pelnek La Verne, Pathy és Maxie, az ismert táncosok. Glenn Miller most 29 éves, ezelőtt Tommy Dorsey, Benny Goodman és Ray Noble zenekarával működött. KÉST DOBOTT A RABLÓBA CHICAGO, 111., jan. 17. —­­Jo­seph Jankovich mészárost, aki ügyesen bánik a késsel, üzleté­ben két rabló bezárta a jégszek­rénybe és ezután 175 dollár zsákmánnyal el akartak mene­külni. A mészáros belülről azon­nal kinyitotta az ajtót, felka­pott egy kést és utána dobta a rablóknak, akiknek egyikét el is találta a válán. A sérült rablónak azonban társa segít­ségével sikerült bevánszorogni várakozó automobiljukba, ame­lyen elillantak. A rendőrség értesítést küldött az esetről a környék kórházainak. William B. Gizang, akit azzal vádolnak, hogy résztvett a Hud­son County National Bank kárá­ra elkövetett 126 ezer dolláros sikkasztásban, a rendőrség kezé­re került. Most visszahozták Jersey-. City-be.

Next