Amerikai Magyar Népszava, 1940. január (41. évfolyam, 11-31. szám)
1940-01-18 / 18. szám
Mi újság az Óhazában Tízéves a Magyar Nobel-díj Most volt tíz éve, hogy kihirdetésre került egy különleges, jellegében és célzatában Nobeldíj szerű végrendelet. Farkasházy Zsigmond volt országgyűlési képviselő, ügyvéd és hírlapíró utolsó akarata. Kevesen tudják, hogy ez a végrendelkezés lényegében milliós alapítványt jelent, amelymegvan és emberbaráti missziója szolgálatában egyre növekszik és közeledik ahhoz az időponthoz, amikor kamatai kioszthatók lesznek. Farkasházy Zsigmond, akit a béke világ politikusai és társadalmi körei jól ismertek, Kolozsvárról került fel a fővárosba egy emlékezetes bihari választás után, mint függetlenségi képviselő. A parlamentben több választáson át képviselte kerületét és komoly szerepe volt a közjogi és gazdasági viták során. A kommün után visszavonult a politikától és az újságírástól és ügyvédi munkásságának élt, képviselője volt több előkelő arisztokrata családnak, ő vitte a híres Pálffy grófi hagyatéki pert is. Egyetlen fivére hősi halált halt a galíciai fronton, húga viszont évtizedek óta gyógyintézetben él. Végrendeletében és pótvégrenedeletében, amelyet Hedry Aladár közjegyzőnek már a szanatóriumi betegágyon diktált, 1928-ban ingó és ingatlan vagyonának általános örökösévé húgának, Farkasházy Dórának, Dr. Décsi Károlynénak 48 éves koráig, vagyis 1929 végéig születendő gyermekeit nevezte ki. E feltétel be nem következése esetére egész vagyonából nagyszabású alapítványt létesített, amelynek kezelését a magyar kormány megbízottja vezetése alatt a Pénzintézeti Központ, a Hitelbank és Kereskedelmi Bank egy-egy igazgatójából álló bizottságra ruházta. Az alapítvány jövedelmei addig gyűjtendők s szaporitandók, amig azok 400,000 francia frankot nem tesznek ki. Kik kaphatják meg a dijat? Ha ez az idő bekövetkezik, a rendelkezésre álló összeg két egyenlő részre osztandó s mindegyik jutalomdijat képez. Az egyik jutalomdij adassék — igy szólt a végrendelet — nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül annak, aki valamely cselekedetével, gondolatával vagy élete egész munkájával az emberiség előhaladásnak a legnagyobb szolgálatot tette 1928-tól kezdődőleg, a másik pedig annak a magyar állampolgárnak, aki a magyar nemzetnek tesz hasonló szolgálatot. A végrendelet utasítása szerint a jutalomdíjak első odaítélése és kifizetése után ismét gyűjteni kell a jövedelmeket és a rendelkezésre álló összegeket megint hasonló módon kell kiosztani. A díjak odaítélésének nemzetközi zsűri által kell megtörténnie. A zsűri tagjai a budapesti, bécsi és londoni tudományos akadémiák főtitkárai, valamint az ugyanottani újságírói testületek elnökei, végül pedig a nemzetközi sajtószövetség elnöke. Az alapítvány neve: “Farkasházy-alapítvány, a haladás zászlóvivőinek”. 1,2 millió pengő Farkasházy vagyonát a kijelölt hagyatéki végrehajtók: Hubay Jenő, a Zeneakadémia egykori világhírű igazgatója és Dr. Haller Károly, a Közigazgatósági Bíróság volt alelnöke, majd haláluk után Dr. Lányi Márton, a képviselőház volt alelnöke vette kezelésbe. 1929-ben a magyarországi vagyonból megvásárolták a Hold-utca 23. szám alatti négyemeletes palotát 610 ezer pengőért, a szlovákiai birtok értékesítése után a Mexikói-út 58. számú bérházat 211 ezer pengőért. Az alapítványnak tehát ez, idő szerint mintegy 800.000 pengő értékű vagyona van, aminek évi jövedelme 45.000 pengő. Miután a jövedelmet tíz éve csak Farkasházy Dóra szanatóriumi ellátása terheli, mint haszonélvezeti jog, az alapítványi vagyon a felgyülemlett kamatokkal már 1,2 millió körül jár. Miután Farkasházy Dórának 1929 végéig gyermekei nem születtek, az egész vagyon tulajdonjoga teljesen és véglegesen az alapítványra szállt. Ez a hatalmas alapítvány évenkint is lehetővé teszi a két 70.000 pengős jutalomdíj kiadását, miután a hozadék az előírt minimumot majdnem évenkint eléri; két évenkint viszont a magyar Nobel-díj kiadása semmiféle akadálya nem ütközhet. Vasárnap lesz a legfényesebb magyar estély , melyen közre fog működni: Anne Roselle (Gyenge Anna) Thury Ilona, Pádly Margit, Pálffy Boriska, Endrey Jenő, Dr. Bársony Lajos, Zsolt Ferenc és Bartal Jenő 10 tagú zenekarral, a jövő vasárnap esti Magyar Jótékony Bálon és Hangversenyen, a Yorkville Casino-ban (210 E. 86th St., New York, NY.) a Daytoni Gyermektelep javára és a belépti díj előreváltva — mégis csak IttA - SO CENT. .. mert minden művész a jótékony célra való tekintettel ingyen lép fel. , Ön pedig legalább öt-hat dollár értékű szórakozást kaphat 50 centért, na ott lesz! Váltsa meg a jegyeit elővételben azonnal meg ma! Jegyek mindenütt a szokott hirdetett helyeken kaphatók AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Sötét albérleti szobában készül az első magyar színes rajzfilm A Markó utcára néző albérleti szobában, ügyetlen kis íróasztalon, művészi rendetlenségben apró, színes festmények, rajzok zsúfolódnak. Ezek a képsorozatok a születő magyar színes rajzfilm embriói. Eddig ugyan csak egyetlen magyar színes rajzos film jutott lencse elé, de ez a reménytelenség cseppet sem nyugtalanítja Gruber Anna festőművésznőt, akinek az ujja alatt kivirágzik a szürke papírlap a kis albérleti szobában. — Dolgozik szakadatlanul. A munka üzleti része nem is érdekli. — Magyar rajzosfilmet még nem igen csináltak, — mondotta ■— azzal a megokolással, hogy nem fizetődik ki. Ez, sajnos, igaz lehet, azonban Walt Disney mvészete, szerintem, megérdemelné a ráfizetést is. Bár nem lehetetlen, hogy egyáltalán nem is kellene ráfizetni. Az előállítási költségek, véleményem szerint, nem lehetnek elviselhetetlenül nagyok. Aztán a magyar festőművészeknek igen nagy szükségük volna rá ebben a “mecénástalan” világban. A magyar rajzfilm álma Nekem is van néhány jó ötletem, fel is dolgoztam ezeket, de nem nagyon bízom elhelyezésükben. Ennek ellenére csinálom őket. Bevallom, hogy kényszerítő körülmények miatt. /» •nfim enge. ' őrelkül sem bírok élni, inkább lelki, mint anyagi kényszerből és így rajzfilmekkel kísérletezem. Jancsi és Juliska Előveszi és mutatja a képsorozatokat, amelyek Jancsi és Juliska kalandjait mesélik el Főzelékországban, Gyümölcsországban és Merországban. Száz és száz képben ismétlődik meg a két gyerek arcának rendkívül finom változata. A színek meséiben üdék és a dolgok is csodálatosan egyszerűek. Ha közönség elé kerülnek, mindenki számára gyönyörűség lesz, — egyelőre azonban csak a művésznek szereznek örömet. Gruber Anna ezután az életéről beszél: — Jómódú felvidéki családból származom, inkább szórakozás, mint foglalkozás volt eleinte nekem a művészet. De azért nagyon komolyan vettem. Itt Pesten tanultam Vaszarynál, aztán a firenzei, római, bolognai, müncheni és a párisikadémiát látogattam, nyugtalanul keresve azt az iskolát, amely segíti megtalálni egyéniségemet. Sajnos, legtöbb időmet külföldön töltöttem, itthon nem igen ismernek. Odakint jó portréfestőnek tartanak és igen előkelő megbízóim voltak. A tébolyda portréfestője Mutatja finom szattyánbőrbe kötött albumait, amelyekbe ősz- légy kocsiból állt az emélyzeti, — egy vasin egy apró konyha s hölgy ebédet tálajtón át jól lázbe keveredtek a k neveztek a kérdezte tőlük, etet Sandróval ők fognak felrizseshust táhely híján a l. Egy nagykörülöttüik, mi rápillanva az egészültem tőleékébe idéza juhokat, és a makosra. Az mohón felfalta és várakozón nézett fel rá. Aztán továbbálltak, hogy szemlélődjenek. Az állatok mellé kerültek. Nyolc ló állt sorban egymás mellett, előttük széna bőségesen. Egy lovászfiú sertepertéit körülöttük. Szó, ami szó, szépek voltak. Egy hófehér kanca kényeskedett a középen. Attól jobbra egy széleshátú svájci, azonkívül négy egyforma, feketeszőrű és a sor végén két penny. Nagy igyekezettel kefélte őket egy ember. A lovak háta megött állt a ketreces kocsi. Egy oroszlán, egy elefánt és két toka szorongott ott a szűk ketrecekben. Bizony, szegényes vadállomány egy cirkusznál! A Rotunde háta mögé, a fűre telepedtek. Itt Jani elővette a plajbászt és a levélpapírt, amit még Pesten tett a tarisznyájába és hasonfekve egy levelet gyártott Miss Cadeffnek, egy másikat Gergely bácsinak. Megírta ebben részletesen a történteket. Érdeklődött Pista bácsi meg Ilonka sorsa felől is. Azzal zárta levelét, hogy egészségesek mind a ketten és választ kér a Karl Theater Hotelbe. “Magának kedves Művésznő és az öreg nagyságos asszonynak kezeit csókoljuk hálásan Rudi és Jani.” Gergely bácsi!.. Gergely bácsinak kiönkötte a szivét. Ezt a levelet nem mutatta meg Rudinak. Gergely bácsi az ő saját ügye volt. Beszámolt az öreg juhásznak mindenről. Megirta benne a derék rendőrt, meg Cadeff kisasszonyt. Még a szentlőrinci címet is beleírta. Rudi helybenhagyta a szentlőrinci levelet, ő is aláírta. Jani aztán lezárta azokat és a közeli postaládába dobta mind a kettőt. A lovászgyerek — nem lehetett több 9—10 évesnél,de mintha csak előttük akart volna hencegni, ott hetykélkedett valami játékcigarettával a szájában. Mire visszatért előbbi helyére egy kis szédülést érzett. Forgott vele a világ. — Csak nem lettem beteg? — gondolta. Rudinak is megmondta, hogy nem jól érzi magát. — Próbálj aludni egyet, biztosan elfáradtál — vigasztalta. Ezt a tanácsot meg is fogadta és tarisznyáját a feje alá tette. De sehogyse tudott elaludni. Kóvályogtak fejében a képek. Megjelentek előtt újra a visontai emlékek és a pesti esetek. Pest, az IKSZ-esek és összevissza, összefüggéstelen sorrendben minden, ami vele történt. Végül mégis elszunnyadt. (Folytatjuk) (A “Janiból Jonny lesz" angol nyelven; “Who Is Johnny” címen jelent meg a Viking Press, Inc. vállalat kiadásában. A könyv példányonként $2.- ért kapható a könyvkereskedésekben.) ÚJ CÍM/ EUROPEAN EXCHANGE CO. HARTMANN GUSZTÁV 1543 Second Ave., NEW YORK, N. Y. (a 80-ik utcai “L” állomásnál) címre helyezte át irodáját Pengő, lej, dinár átutalásokat a hivatalos árnál sokkal olcsóbban eszközlünk. Utazási iroda, közjegyzőség Felvilágosítás minden ügyben díjmentesen szegyűjtötte festményeinek a fényképeit. Az egyik vaskos albumban különös, megdöbbentő arcok sorozata. Tompa, komor sugarú szemek, az állukon és a homlokukon is az elmezavar bélyegeivel. — A wienerwaldi szanatórium idegosztályának lakói ezek — világosít fel bennünket Gruber Anna. — Majdnem egy évig laktam a szanatóriumban és az egyik professzor jóvolából bejárhattam a pszichotikusok közé. Összebarátkoztam velük és lefestettem őket. Sok előkelő, valaha közéleti szerepet játszó egyéniséggel találkoztam itt, az élőhalottak között, így volt ott egy idős román úr is, aki valamikor miniszter volt. Dühöngő, beteg, de akadtak világos pillanatai is. Eleinte tiltakozott, hogy lefessem... — Tudja, kisasszony, hogy rohamaim vannak, hiszen veszélyes őrült vagyok. Nincs rá szükség, hogy megörökítse az arcomat. — Ugyan, dehogy is nincs rá szükség !— válaszoltam. — Tudom, hogy ön őrült, de azt is tudom, hogy úriember. Különben én magam is bolond vagyok egy kissé, mint minden művész, így hát lelki rokonok vagyunk. Nagyot nevetett és megbarátkoztunk. Együtt sétáltunk és soha nem történt semmi bajom. Megengedte azt is, hogy lefessem. — Érdekes figura ez is — mutatott egy másik portréra Gruber Anna. -i. Matematikaprofesszor volt, sok könyve jelent meg s útban a világhír felé, megörült. Az volt a rögeszméje, hogy az atomok halálos ellenségei az embernek és nem akart hozzányúlni semmilyen anyaghoz, a levegőben akart lebegni, hogy ne érjen a gyűlöletes földhöz, őt is nagyon nehezen vettem rá, hogy üljön nekem, de végül sikerült, mint mindegyiknél. Néhány tucat képet hoztam el a szanatóriumból és mind megvásárolták tőlem. Mekhelis tábornokot, aki a szovjet legfőbb komiszárja, küldte a moszkvai kormány a finn frontra a hadműveletek ellenőrzésére. — Megszerettem a bolondokat — mondotta befejezésül Gruber Anna. Olyanok, mint a gyerekek, csak meg kell találni az utat a lelkükhöz. Igen, Gruber Anna, a bolondok festője, megtalálta a bomlott lelkek felé vezető utat. Mint ahogy megtalálta az útját a bolond világban is, ahol a művésznek nem jut sokszor műterem sem és a nevettető groteszk rajzokkal kell hatni a tömegre. Esztergom vármegye uj»ffrm foispanja Magyarország kormányzója a belügyminiszter előterjesztésére Dr. késmárki Frey Vilmost, Esztergom vármegye alispánját Esztergom vármegye főispánjává, nevezte ki. Otthoninak sokkcilmobb, legértékesebb kényeim«, ill. bevezeti hasábot az Amerikai Magyar Népszavát. Jókedvet, napsugarat, szeretetet visz hajlékába és alig érzi a kis *lefIsdáo HÉTHÓNAPI BÖRTÖNT KAPOTT AZ ÖRDÖGŰZŐ CIGÁNYASSZONY Két hódmezővásárhelyi aszszony, Jankó Ferencné és Nagy Sándorné gyermeke hosszabb idő óta betegeskedett. Megfogadták a szomszédasszonyok tanácsát és elhivatták a beteg gyerekekhez a parasztasszonyok körében ismert javasasszonyt, Cseri Bálintnét. Ez a román származású cigányasszony sok hókusz-pókuszszal megvizsgálta a beteg gyerekeket, majd kijelentette, hogy nehéz ez az eset, mert a fiukat megszállta a “rossz szellem”, azt mindenáron el kell űzni. De még ez sem elegendő, mert a rossz szellem folyton ott settenkedik körülöttünk és le akar csapni az anyákra is. Beszélte a hiszékeny és babonás asszonyoknak, hogy az átkos rossz szellemet el kell égetni és akkor minden rendbe jön, visszatér a gyerekek egészsége is. De ehhez — mondotta a cigányasszony — sok-sok pálinkára van szükség, mert csak pálinkában lehet elégetni a szellemet. De ezenkívül kell még sok pénz is. A cigányasszony ilyen módon tekintélyes összeget, közel 800 pengőt csalt ki az asszonyoktól, ezenfelül egyéb természetbeni adományokat, ruhákat, kendőket, dohányt és minden egyebet, amit a ház körül látott, így tartott ez hosszabb időn át, míg végre kinyílt a hiszékeny aszszonyok szeme és feljelentést tettek a cigányasszony ellen annál is inkább, mert a gyermekek egészségi állapota nem javult, sőt egyre rosszabbodott. A hódmezővásárhelyi járásbíróság vonta felelősségre Cseri Bálintné cigányasszonyt s folytatólagosan elkövetett csalás vétsége miatt ha hónapi fogházra ítélte. I. segedi tábla csalás bűntettének minősítette a cselekményt és héthónapi börtönbüntetést szabott ki. A bejelentett semmiségi panaszokat a Kúria Bolla-tanácsa elutasította és ezzel a tábla ítélete vált jogerőssé. MIT TEGYEN, HA HÜLÉSE VAN.. Ha hülése van, az első dolog, amit tennie kell, hogy elmegy az orvosához. A hülés gyógyítása az orvosának a dolga. De maga az orvos is azt fogja önnek mondani, hogy ha testének az ellenálló ereje magas, nem fog olyan könnyen meghűlni. Ha “szabályosan” tartja magát, ezzel segíti fenntartani az ellenálló erejét. Ügyeljen hát a szokásaira! És ha úgy érzi, hogy hashajtóra van szüksége,használja a megbízható Ex-Lax-t! Az Ex-Lax enyhe, a hatása mégis alapos. Könnyen mozgatja a beleit, simán. .. erőltetés és kényelmetlenség nélkül. És ami mindennél jobb, az Ex-Lax szedése kellemes. Az ize ép olyan, mint a zamatos csokoládéé. Az Ex- Lax ép olyan jó gyermekeknek, mint felnőttek számára. Minden gyógyszertárban kapható 10c és 25c-ért. ÓVAKODJÉK AZ UTÁNZATOKTÓL! UTASÍTSON VISSZA MÁS SZERT! CSAK egy valódi Ex-Lax van! Keresne minden dobozon és minden egyes tablettán az “E-X-LAX” betűket. Hogy a legjobb eredményt biztosítsa magának, követelje az eredeti Ex-Lax-t! Hull külügyminiszter (jobboldalt) üdvözli Allen T. Treadway képviselőt, amikor megjelent a Ház külügyi bizottsága előtt. RADIO Magyarországi rövid-, hullámú rádió-műsor HAT kivételes adóállomás 9.125 ke., 32.88 m. CSÜTÖRTÖKÖN, JANUÁR 16-ÁN, ESTE 7 ÓRÁTÓL 8.30-IG “Éneklő ifjúság”. A pécsi római katolikus tanítóképző intézet énekkara Magyar Mária köszöntőket énekel. Hírek magyar nyelven. “Tárogatószó”. Vadász László tárogatózik, kiséri Lakatos Tóni és Lakatos Misi cigányzenekara. Hírek angol nyelven. Dohnányi Ernő és Zathureczky Ede Beethoven A-dúr szonátáját (30. mű) adják elő. A Magyarok Világszövetsége közleményei. Nóták. Szánthó Gyula énekel, kiséri Csorba Gyula cigányzenekara. Hirek szlovák és magyar-orosz nyelven. Himnusz. Rákóczi induló. PÉNTEKEN, JANUÁR 19-ÉN, ESTE 7 ÓRÁTÓL 8.30-IG Nyitány Erkel Hunyady László című operájából. Hirek magyar nyelven. Katonainduló. Hirek angol nyelven. Liszt: E-dúr zongoraverseny (hanglemezről). Versek Erdélyről. Összeállította Varga Károly dr. A verseket Ignácz Rózsa mondja. Népdalok Bartók, Dohnányi és Kodály feldolgozásában. Hirek esperanto nyelven. Katonainduló. Hrek szlovák és magyar-orosz nyelven. Himnusz. Rákóczi induló. MAGYAR MŰSOR CSÜTÖRTÖK Este 7.30tól WCNW (1500 ke.) magyar műsor. Hungarian Serenade zenekar. GLENN MILLER MOST HETENKÉNT HÁROMSZOR HALLHATÓ A CHESTERFIELD RÁDIÓ ÓRÁN A tánckedvelők kérelmére a Chesterfield Cigarettes hét háromszor szerepeltet a rádón az eddig egy szereplés helyett. Az új műsor ezentúl minden kedd, szerda és csütörtök este 10 órakor lesz hallható. Glenn Miller zenekara ma egyike a legnépszerűbbeknek Amerikában, az Andrews Sisters pedig a legkedveltebb énekesek közé tartoznak, kívülük még a Chesterfield órákon szerepelnek La Verne, Pathy és Maxie, az ismert táncosok. Glenn Miller most 29 éves, ezelőtt Tommy Dorsey, Benny Goodman és Ray Noble zenekarával működött. KÉST DOBOTT A RABLÓBA CHICAGO, 111., jan. 17. —Joseph Jankovich mészárost, aki ügyesen bánik a késsel, üzletében két rabló bezárta a jégszekrénybe és ezután 175 dollár zsákmánnyal el akartak menekülni. A mészáros belülről azonnal kinyitotta az ajtót, felkapott egy kést és utána dobta a rablóknak, akiknek egyikét el is találta a válán. A sérült rablónak azonban társa segítségével sikerült bevánszorogni várakozó automobiljukba, amelyen elillantak. A rendőrség értesítést küldött az esetről a környék kórházainak. William B. Gizang, akit azzal vádolnak, hogy résztvett a Hudson County National Bank kárára elkövetett 126 ezer dolláros sikkasztásban, a rendőrség kezére került. Most visszahozták Jersey-. City-be.