Amerikai Magyar Népszava, 1956. július (58. évfolyam, 155-179. szám)

1956-07-02 / 155. szám

mm " , J Americmm Riewspmp&r . fn ihm J Hungarian J Ara 7­ment PEOPLE’S VOICE No. 155. SZÁM Fifty-sixth Year Cleveland. New York, Newark, New Brun,wjck. Perth Amboy. Passaic. Trent« jn ßridgeporl Chicago, Detrou hétfő, 1956 július 2. ütvenhatodik évíolya. A "KISZER-LÁZADÁST" LEVERTÉK A clevelandi KYW rádióállomás alkalmazottai így igyekeznek feltűnést kelte­ni az utcán. “LÁTHATATLAN COMINFORM” A NYUGATI ORSZÁGOKBAN LONDON­­ Nyugati meg­figyelők szerint “láthatatlan Cominform” alakult a nyuga­ti államokban, ahol a kom­munista pártok a Kremlin mellőzésével szövetkeztek, hogy győzelemre vigyék a kommunizmus ügyét. Palmi­­ro Togliatti az olasz kommu­nistavezér áll az egyesülés élén. Az eredeti Cominform 1947 ben jött létre. 1956-ban osz­latták fel Tito kedvéért, hogy kibékítsék a jugoszláv diktá­tort, akit Sztálin parancsára 1948-ban dobtak ki a szövet­ségből. Togliatti gúnyosan mondotta a Kremlinnek: — Eddig azzal bolondítot­tak bennünket, hogy mindaz a jó, ami Oroszországban tör­tént egy embernek emberfö­lötti műve. Sztálint istenítet­ték. Most viszont kiderül, hogy minden rossz, ami a szovjetet érte Sztálinnak a munkája volt. A francia sajtó azt gyanít­ja, hogy a szovjet vezérek szándékosan rázzák le a nya­kukról a külföldi kommunis­ta pártokat, ily módon győz­ve meg a nyugati kormányo­kat arról, hogy semmi közük hozzájuk és nem felelősek tet­teikért. A sorsukra hagyott európai vörösök most szövetkeztek, hogy folytathassák a közös harcot a demokratikus kor­mányok ellen. TILOS A SZTRÁJK MEKKA. Saudi Arábia­­királya megtiltotta a munkásságnak, ahogy sztrájkoljon. Aki a törvényt megszegi, arra börtönbüntetés vár. A milliomos ural­kodó, akinek csak az olajforrásokból évi 250 millió dollár a jövedelme és aki aranyozott Rolls Royce au­tókon jár, új palotát épít magának, amely, hír sze­rint, Babylon híres függőkertjeit is elhomályosítja. DRÁGASÁG WASHINGTON.­­ A kor­­mány­index szerint az élet is­mét drágult Amerikában. Az év végére további emelkedést várnak. 1947 óta 17 százalék­kal drágult minden. Kormányzók Ike-ér! ATLANTIC CITY. _ Húsz republikánus kormányzó egy­hangúlag fordult Eisenhower elnökhöz azzal a kéréssel, hogy jelöltesse magát másod­szor is. Arról azonban, hogy Nixont akarj­ák-e alelnöknek, mélyen hallgattak. TÖRÖKORSZÁG SZAKÍTÁSSAL FENYEGETŐZIK CYPRUS MIATT NICOSIA A Cyprus, sziget százezer törökje azzal fenye­­g­getőzik, hogy Törökország ki­lép a bagdadi paktumból, ha Cyprus szigetnek önállóságot adnak és a görögök kezébe adják az uralmat. Anglia ugyanis azzal a terv­vel foglalkozik, hogy széles­körű függetlenséget és alkot­mányt ad a szigetnek, amely Görögországhoz akar csatla­kozni. A törökök azzal érvel­nek, hogy Cyprus sohasem tartozott Görögországhoz, azelőtt hosszú ideig török tu­lajdon volt. A török külügy­miniszter kijelentette, hogy a cyprusi kérdésben nem vál­toztatnak álláspontjukon to­vábbra is ellenzik, hogy gö­rög uralom legyen a szige­ten. A törökök azt akarják, hogy a sziget sorsának intézé­sében egyenlő jogokat adja­nak a törököknek is. A cyprusi török párt elnö­ke, dr. Kucsuk kijelentette, nem hiszi, hogy Anglia Cyp­rus kedvéért feláldozza a bagdadi paktumot. Törökor­szág nélkül aligha ér sokat a szövetség, mondotta dr. Ku­csuk. Athénben az a hír terjedt el, hogy az angolok titokban felfegyverezték a cyprusi tö­rököket arra az esetre, ha harcra kerül a sor a szigeten. Függetlenek maradunk és a nyugattal barátkozunk—Tito BELGRÁD — A jugoszláv vörös diktátor, Tito, hazaér­kezése után beszédet mon­dott, melyben cáfolta, hogy Jugoszlávia feladta függet­lenségét és ismét a szovjet zsoldjába szegődött. Az sem igaz, hogy háromhetes orosz­­országi útja a kommunisták­nak a nyugati világ elleni ké­szülődésével függ össze. Nem igaz, folytatta Tito, hogy az amerikai hadügyi se­gélyt kikötésekkel fogadtuk el, vagyis azzal a fenntartás­sal, hogy a szovjet ellen fo­gunk harcolni. Az sem igaz, hogy a szovjetvezérek a Nyu­gat ellen próbáltak uszítani. Ellenkezőleg, biztattak, hogy csak fonjuk szorosabbra kul­turális gazdasági és politikai kapcsolatainkat a nyugati nemzetekkel. A lefegyverzés kérdésében közös céljaink vannak a szov­jettel — mondotta Tito. Mi is békét akarunk. A jugoszláv nép függetlenségén ne­m esett csorba. A világfeszült­ség enyhült, a háborús ve­szély múlóban van. A nyu­gati nemzetekkel baráti vi­szonyban akarunk maradni. A szovjet gazdasági segélyt kínált nekünk. Romániai útjával kapcso­latban megemlítette, hogy a Romániában élő jugoszlávok sorsa előnyösen fog változni a jövőben. HALÁLOS ERDŐTÜZEK ALBAQUERQUE, N. M. — Arizona és New Mexico er­deiben tüzek pusztítottak, melyek során többezer aker­­nyi erdő pusztult el. Egy er­dész, aki a tüzet segített ol­tani, életét vesztette a lán­­gra, közli.Ik­ . ADÓS FIZESS LONDON — Anglia meg­egyezett kommunista Ma­­­­gyarországgal ,amely 11 és félmillió dollárt fizetett ma­gánosoknak és vállalatoknak, régóta járó tartozása fejében végkielégítésül. Gazdasági háború folyik a két Vietnamban SAIGON, Vietnam­­ Di­em elnök szerint az északi vörösök gazdasági háborút folytatnak a szabad Dél el­len, melyet nem tudtak elfog­lalni fegyveres erővel. A kommuisták tetemes segítsé­get kapnak Kínától és a szov­jettől és úgy próbálják meg­nyerni a déli szegényeket, hogy jobb életmódot ígérnek nekik vörös uralom alatt. Amerika szokatlanul nagy segélyekkel támogatta Diem kormányát, de Diem most még többet kér, hogy átvé­szelje a nehézségeket. Egy év alatt óriási ered­ményeket ért el, eltávolította a korrupt rendőrséget, meg­tisztította a hadsereget a meg­bizihatatlan elemektől és ki­rostálta a kommunistákat, akik agitációval és földalatti szervezkedésekkel próbálták gyengíteni erejét. Egymillió ember menekült az északi országrészből Délre, ezeknek kenyeret, munkát kellett ad­ni. HONG KONG — A kínai kommunisták megütközve fi­gyelik a moszkvai eseménye­ket. De a Sztálin ellenes haj­száról tilos lapjaiknak em­lítést tenni. A hongkongi kí­nai lapnak azt a számát, melyben megírták, hogy Sztálin Kínát is becsapta, szétkapkodták és ezrével vit­ték át Kínába, ahol kézről­­kézre adták az újságot. I VILÁG­HÍRADÓ­­I ------- ------------­ OSTOBASÁG WASHINGTON. — Az Americans for Democ­­r­atic Action c.inottság vezetősége • az az állítás, hogy a Supreme Court “kommunistákat védő döntéseiket hozott, egyiket a másik után”. A szenátus belső biztonságügyi bizottsága előtt hang­zott el a kijelentés a támadást intéző Joseph Mc­Carthy GOP és Eastland demokrata szenátorok meg­jegyzéseivel kapcsolatban. McCarthy különösképen Earl Warren főbírót támadta, aki azonban válaszra sem méltatta az acsarkodó honatyát. TRAKTOROKAT — NEM TANKOKAT LONDON. — Eden miniszterelnök új politikát hirdet “traktorokat akarnánk, nem tankokat” jeligé­vel. Az angol világbirodalom miniszterelnökeinek konferenciáján hangzott el a beszéd. Fegyverkezés helyett a béketermelésre kell helyezni a súlyt, foly­tatta Edén. ENYHÜLT A SZORÍTÁS WASHINGTON. — Dulles külügyminiszter sze­rint a szovjet szorítása enyhült a külföldi kommunis­ta pártok fölött. Nem tartja kizártnak, hogy Krustyev párttitkár, aki a Sztálin ellenes lavinát elindította, belebukik saját kampányába. Moszkvában szenzá­ciót keltett a Pravda cikke. A szovjet lap leközölte az amerikai kommunista párt titkárának cikkét, mely­ben Eugene Dennis azt kérdezte a szovjet vezérektől: mit tettek Sztálin rémuralmának meggátlására? TŰZ ROSLYN, L. I. — Az itteni légi bázis, amely ra­dar figyelmeztetővel is fel volt szerelve, rejtélyes ere­detű tűz középpontjába került, amely elpusztította a barrakokat, egy repülőt megölt és négyet megsebe­sített. Úgy a légiszolgálat tisztjei, mint Nassau me­gye detektívjei nyomozzák a tűz eredetét. A hatósá­gok nem hajlandók részleteket elárulni, még azt sem, hogy a tűz okozott-e kárt a katonai titokként kezelt radar felszerelésekben. MÚLT ÉS JELEN BÉCS. — A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár (a volt Kühne gyár) 100 éves jubileuma al­kalmából Buzási János nagy helyszíni riportot írt a Népszavában s megszólaltatta a közel 70 éves Farkas Imre raktári segédmunkást. Ő “44 évig ette Kühne úr kenyerét”, aki a cikk szerint “okos és raffinált ember volt, és egy kicsit többet csöpögtetett a dolgo­zók zsebeibe, mint a budapesti tőkések. Ez a gyár vi­­lághírnévre tett szert. Munkásai bizonyos fokig elég jól éltek a múltban.” Farkas Imréről is megállapítja a cikk, hogy a múltban “mindössze egyszer volt mun­kanélküli, néhány hónapig, egyébként normálisan megélt.” Tankok gázolták le az éhező lengyel tüntetőket VARSÓ.­­ Közel ezer lengyel nehézipari mun­kás vonult fel a kormány ellen tüntetni, hogy kenye­ret követeljenek éhező gyermekeik részére. A vörö­sök, rémülten a gondolattól, hogy országos lázadássá fajul a zendülés, csapatokat és tankokat rendeltek ki a munkásság ellen, Poznan városban. A véletlen úgy hozta, hogy ebben az időben a városban számos kül­földi tartózkodott, akik a kereskedelmi vásárra ér­keztek. A lengyel vörös kormány ezeknek éppen azt próbálta bizonyítani, hogy “milyen boldogok, elége­dettek a munkások a kommunista uralom alatt”. A nyugati vendégek látták a sztrájkfelvonulást és hal­lották, amint az elkeseredett lengyel munkások ko­raiban kiáltozták: „ Éhezünk, adjatok enni a " városba az angol, francia, né­met újságírókat sem, akik szintén meghívót kaptak a poznani kiállításra. De a vé­rengzésnek sokszáz külföldi szemtanúja volt, mert a már napokkal előbb érkezett kül­földieket nem tudták eltávo­lítani a vörösök. A munkások éppen a kiállítás idejét vá­lasztották a tüntetésre, hogy felhívják a világ figyelmét a lengyel nép nyomorúságos állapotára. Alig egy hete ,hogy len­gyel hazafiak orosz katonavo­na­tet,­ .«IkrtttriV­­lij jngatyst guerillák harcoltak a kom­munista hazaárulókkal. Bár a varsói rádió igyek­szik “külföldi izgatók­­mun­kájának” feltüntetni a láza­dást, az egész ország népe csak arról beszél és azt saj­nálják csupán, hogy az nem sikerült. Varsó falain plaká­tok jelentek meg ma hajnal­ban ezzel a szöveggel: nyomorgó gyermekeinknek, elég volt ebből az életből. A tömeg megrohanta a kommunista párt főhadiszál­lását, ahol rombolt. Utána az állami épületeket rohanták meg, utcára szórva a nyom­tatványokat és a vörös veze­tők fényképeit. Amikor a ren­dőrség és a katonaság felvo­nult, a munkások barrikádo­­kat emeltek az utcákon, el­torlaszolva magukat, úgy hogy elakadt a forgalom. Az üzleteket bezárták. Poznan lakossága sietve csatlakozott­­a lázadók ia, és­ kövekkel bo­tokkal harcoltak. A fejüket vesztett vörösök erre tüzelés­be adtak parancsot és tankok­kal gázoltatak a tömegbe. Velőtrázó sikolyok, segély­­­kiálltások hangzottak, ami­kor a hernyótalpas nehéz orosz tankok letaposták az embereket. A munkásság még ekkor is folytatta a har­cot és vörös katonák elhají­tott puskáival lövöldöztek. — Le a komunizmussal, él­jen a szabad Lengyelország — ezt kiáltozták a harcos munkások és a katonákat fel­szólították, hogy csatlakozza­nak hozzájuk, felszabadítani hazájukat. A lengyel miniszterelnök, Joseph Cyrankiewicz szemé­lyesen sietett Poznanba hogy irányítsa a katonai manővert, mert a helyi vörös vezetők már azt telefonálták Varsó­ba, hogy “minden elveszett, kitört a forradalom.” A tan­kok, géppuskák aztán alapos munkát végeztek. Lapzárta­kor érkezett hírek szerint 37 ember halt meg a barrikádo­­kon és sokszázra rúg a sebe­sültek száma. A kommunisták valósággal izolálták Poznant. Az angol követet, aki repülőgépen volt útban a­­kiállítás felé, vissza­küldötték. Nem engedték a Játék dinamittal GLEN COVE, N. Y. — Nagy aggodalmat keltett Nassau megyében, amikor a robbantásokkal foglalkozó Metropolitan Land & Gravel Co. cég egyik tisztviselője észrevette, hogy 58 rpd dina­mit és 90 veszélyes robbantó patron eltűnt a raktárakból. Izgalmas keresés indult meg. A rendőrség nyomban isko­lásgyermekek csintevéseire gondolt és alarmirozták a környék gyermekseregét. Végre is egy névtelen felje­lentés közölte,­­hogy a vesze­delmes anyagot hol rejtege­tik. A rendőrség csakugyan meg is találta az elveszett anyag nagy részét. LÁZADÁS? AMMAN — Az arab légió tisztjeinek egy csoportja lá­zadással fenyegetőzik arra az esetre, ha nem írnak ki azonnal új parlamenti vá­lasztásokat. Úgy látszik, hogy Husszein király be fog hódol­ni a tiszteknek, akik Transz­­jordániának az egyiptomi blokkhoz való csatlakozását is követelik. Szaid el Mufti miniszter­­elnök sajtónyilatkozatban kö­zölte, hogy az angol-transz­­j­ordán szerződés megváltoz­tatását fogja követelni. El Mufti azt kívánja, hogy az arab légió fenntartására for­dított évi 10 millió fontster­­linges támogatást Anglia ezentúl a katonai támaszpon­tok bére fejében fizesse és az összeget közvetlenül a transz­­j­ordán pénzügyminisztéri­umnak utalják át. ÚJABB LELETEK LONDON — Angol régé­szek újabb bibliai időkből származó tekercseket vásá­roltak beduinoktól, akik a Krisztus idejéből való kéz­iratokat barlangokban talál­ták. Olvasóinkhoz! Lapunk JULIUS 4-ÉN SZERDÁN Independence Day Napján nem jelenik meg. A KIADÓHIVATAL

Next