Amerikai Magyar Népszava, 1957. február (56. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-21 / 44. szám
2-IK OLDAL Oőfntetéal árak. Subscription rate* United States of America and Canada «tr *vra (one year) $15.00 — rélévre (half year) I8.M Negyed évre (quarter year) $4.25 BRANCH OFFICES - FIÓK IRODÁK Alliance. O., YM k. Summit Street Garfield, N. J.. 32 Division St Bethlehem. Pa., 703 X *tb Street New Brunswick, N J., 08French St .__ Perth Amboy, N, J., 403 Lawrle St. Bridgeport Conn 57» Bostwlck Are. Philadelphia, Pa., 1811 N. Franklin St Mileage 19, 111., 8341 Prairie Ave. Toronto. Ont.. Can. 388 Spadlna Rd Detroit, Mich., 8129 W. Jefferson Aye. Trenton, N. J., 511 Genesee Street a» College St.. WA 4-3905. Lakás: BA 1-8324, Toronto 2-B, Ont, Canada KANADAI FŐIRODA I a» «vnonA .uu» etanxi at Uta Olvrelanc «Hart 1ttti** <mM> un* Ac« of March 1879 -aotUDwi cully, except Sundays and local HollC-vy» AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA, Ixc an*) "!ua STREET, CLEVELANP • « sH«* Colboi ZOLTÁN GOMBOS - ~ equation Office Szerkesztője« » Stacomu s0h EAST soth STREET, NEW YORK 21. N Y Telefon REgent 7-9370 FOGOLY NEMZETEK A NN nagytanácsa nem volt hajlandó levenni a napirendről a magyar kérdést. A magyar nép szabadságát követelték a nemzetek szövetségének fóruma lelőtt és a szovjet csapatok kivonulását. Az oroszok, akik arab barátaikkal olyan nagyhangon verik a mellüket, ha a gázai sávról van szó, a saját házuk előtt nem akarnak seperni. összesen tíz kis szomszéd országot tartanak rabláncon a vörösök, akik bábkormányok révén uralkodnak európai gyarmataik fölött. A NN most meghallgatta küldötteiket, nem azokat, akiket Moszkva nevezett ki, de akik népeik igazi képviselőik és ezért kénytelenek külföldön tartózkodni. A szovjetnek ismét arcába vágták gyalázatát és reméljük ezt addig ismétlik, amíg a közvélemény, a világ szabad népeinek tiltakozásának hatása alatt kitakarodnak a leigázott országokból. NYET Molotov volt szovjet külügyminiszter, hajdani széktologatója, hűséges famulusa, Andrej Gromijkó úgy vált közismertté, hogy mint valamit szűkszavú papagály, állandóan egy szót hangoztatott: — Nyet. Magyarul: ‘‘nem”. Amikor szavazásra került a sor konferenciákon, NN előtt, vagy külügyminiszteri találkozókon, Gromijko elmorogta a jellegzetes szovjet választ: nyet. Mert amit a békevágyó nyugati népek akartak, az nem lehetett közös ügye a szovjetnek. A Kremlin ezért a pénzért egy gramofont is küldhetett volna a nemzetközi ülésekre. Ez a “nyet”-férfiú került most a lemondott Shepirov külügyminiszter helyére. Azt jelenti ez, hogy a hidegháború, a sztálinista politika tért vissza a nemzetközi diplomácia arénájába. Harc az Eisenhower doktrína ellen, az arabok felfegyverzése, új háború kitörése a Középkeleten, a főbb pontjai az új külpolitikai ötéves tervnek. GYŰJTENEK Kommunista Kínának külföldi valutára van szüksége. Azért ráüzentek a tengerentúl élő kínaiakra,hogy küldjenek dollárt, fontot, ki mit és mennyit tud. Azokat, akikről tudják, hogy rokonaik élnek Amerikában és más világrészekben, figyelmeztették, hogy írjanak leveleket hozzátartozóiknak “hasonló értelemben”. Amerika már a múltban megtiltotta az efajta adományokat. A lojális amerikai kínaiak nem is állottak kötélnek. De a vörösök értik a módját, mintkell zsarolni. A közeli rokonok letartóztatása, kínzása, halála gyakran olyan kétségbeejtő lelkiállapotba hozták az itt élő kínaiakat, hogy titokban engedtek a pekingi parancsnak. A NEMZET ATYJA Washington születésnapjáról minden évben megemlékezünk, de nem szabad gépies respektussal gondolnunk rá. Könnyen lehetséges, hogy Washington kivételes egyénisége nélkül talán nem született volna meg ez a nemzet, amelyet ma Egyesült Államok néven ismerünk. Talán két vagy három nemzet lett volna ezen az északamerikai kontinensen. Vasakarat, intelligens hazafiasság és szervezőképesség volt az, ami az angol nemesi családból származó amerikai földesurat egy adott percben a történelem emberévé és a nemzet atyjává tette. Történelmi visszaemlékezésnek akkor van értelme, ha konklúziókat tudni vonni belőlük. így például Washington születésnapján arra gondolunk, hogy Washington nélkül a világtörténelem más fordulatot vett volna. Ha nem jön létre az Egyesült Államok, ha nem ezen az úton fejlődik, ma nem lehetne a szabad világ vezére és az elnyomás szelleme győzelmi tort ülhetne a világ felett. A történelem nagyjainak sajátos életük van — halhatatlanok. Washington ma is él, abban az értelemben, hogy nélküle mindnyájunk élete más lett volna. Évszázadok távlatából is olyan befolyást gyakorol a világra, mint kevesen az élő ikertársiaik közül. Születésnapján emlékezzünk rá, nehzétak a kötéleti tisztelettel, ami a szobroknak kijár, hanem hálával élete művéért, amelynek haszonélvezői vagyunk. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA A RÉGI JÓ IDŐK Dr. Szánthó József Amikor a mindennapi lunch mellé a feketekávét iszogatom, avagy esténként az instant coffee-val animálom magamat, sokszor jut eszembe az a fekete mixtum kompozitum, amit otthon sok helyen kávé gyanánt bocsátottak az emberek rendelkezésére. Hogy miből készült, mi volt benne, örök rejtély, szívdobogást, álmatlanságot nem okozott, az bizonyos, — ha már túlságba vitték a falzifikációt, szerényen jejegyeztem meg a főúrnak: — Olyan a maguk feketekája, mint az ördög . . . nem olyan fekete, mint amilyennek festik. Jobb hijján csak megittuk, bár most is azt innánk abban az áldott jó békességben, amit otthon akkor a rossz feketekávéért adott kárpótlásul a Nagyságos Isten. Az amerikai kávé valóságosan igazi kávé, amelyik minden becsületet megérdemel. ■ * : Egészen különös valami azonban itt a gyufa, amit a cigaretta mellé ingyen osztogatnak ... annál kényelmetlenebb, alkalmatlanabb gyűjtőeszközzel sehol a világon nem találkoztam. Már vagy három izíben az mentette meg a kezem fejét a megperzseléstől, hogy sebesen szokott a kezem járni — idejekorán el tudtam dobni azt az átkozott lángra lobbant kis kartont. Az itteni gyufa puha mivolta ketté hajlik derékban, ha nem vigyázok. Ha a mérges fejet nem nyomom oda a foszforos felülethez, nem gyullad, meg, ha odanyomom, ugyan vigyázni kell, hogy a körmömre ne égjen. Aminthogy nem értem azt az óriási papucsot, ami alatt az amerikai férfiember belenyugodva sínylődik, — éppen úgy nem értem azt sem, miért kell ezt a gyufát használni, amikor ott van a jobb, a skatulyás, a kemény szálú, a kényelmesebb, a biztonságosabb . . . Bizony ismét csak a debreceni nagy vásár jut erről a gyufáról eszembe, amelyen a talián árulta a bolhaport a szájtátó környülvalóságnak, — elmondván a használati utasítást is a következőképpen: — Foksz polha . . . kitátód polha szája . . . port beleöntesz . . . polha kámpec ... Közbeszól az öreg Förgeteg János. — Bolond talilány . . . hiszen ha megfogom a bolhát, meg is roppanthatom a bolhaporod nélkül . . . Feleli a talián: — Megroppantod . . . az is jó. : ''x * 1 Furcsa emberek is azok a magyarok, áldja meg őket a jó Isten egyig. A debreceni vásáron a karcagi mézes, a karcagi vásáron a debreceni mézes a kelendőbb ... ha a szegedi embernek Pesten volt a dolga, ott vásárolta meg a szegedi bicskát, amit ajándékba vitt haza valakinek. Híres fazekasmester volt Mezőtúron Badár Ba-■ V ii...j .V*,' lázs, jókora darab szőllője volt az ipara mellett. Szőllőkapálás idején ő maga, fia, segédje a szellőt kapálták, amikor 60 krajcár volt a napszám és a műhelyben húszszor annyit megkerestek volna. Meglátogattam, vettem tőle néhány szép kerámiát, de a legszebbet, egy kék színben tündöklő tálacskát el nem adta semmi pénzért, mert abban tartja az asszony a kukoricát a baromfinak. Igaza van a franciának — keresd az aszszonyt — dehogy mert volna véteni az öreg az asszonyi önkény ellen. Az írás szerint teremtődött Éva anyánk, mert nem jó az embernek egyedül lenni ... ez okán virágzik ma is a házasság intézménye, ami a székely felfogás szerint olyan, mint a hideg víz, legjobb abba fejest ugrani . . . Mert az, aki csak kerülgeti, lapitgatja, mártogatja, meregeti, eresztgeti bele a kezefejit, meg a nagy lábaujját, az ugyan bele nem mászik se a hideg vízbe, se a házasságba. A fejest ugróktól itt következik néhány história . . . * — Kedves Barátom, gyerekkorunk óta jó barátok vagyunk, ennek a jogán merem megkérdezni, most, amikor tegnap óta ismerem a feleségedet, van-e valami örömed a házasságodban 20 évi házasság után? — Van. Az, hogy együttesünkben én vagyok az egyes szám . . . — Értem . . . szóval te vagy az az egyes, aki a számtan szerint se nem szoroz, se nem oszt ... tegnap óta folyton azon töröm a fejem, de nem tudom megérteni, hogy vehetted el azt a rettentően házsártos fehérnépet? — Ezen a problémán, barátom én már húsz év óta gondolkozom, de én se tudtam máig se megfejteni ... * — Hogy tetszik neked a Varga család?— Egyszerűen csodálom őket ... az asszony zongorázik, a nagyobbik fiú hegedül, a kisebbik bőgőzik, a lányuk cimbalmozik . . az egész família zeneértő. — No és Varga papa? — Varga papát most tanítja Varga mama kesztyűbe dudálni ... * Mikszáth megírta az alábbi história egy részét . . . én megírom az egészet, amint az megtörtént Papp Elekkel, a nádudvari követtel, aki szolgálta a kerületet már vagy négy cikluson keresztül, amikor beállították hozzá a korifeusok, mondván: — Meguntuk immáron közösen élvezni a nagyságos urat . . . ne lépjen fel, nem választjuk meg esskét ... — Fellépek atyámfiai — volt a válasz — közben majd maguk is rájönnek, hogy az a legjobb, ahogy edidig volt. Adta a pénzt Papp Elek az alkotmányos költségekre, egy napon mégis csak beállított hozzá Sütő Mihály, a főkortese, nagy ijedten: — Baj van nagyságos uram . . . ingadozik a párt. . . írja: DR. SZÁNTHÓ JÓZSEF — Hogy lehet az, amikor tegnap adtam kendnek ötezer forintokat? Hát ki ingadozik? — Hát p. o. én is ingadozom ... — Maga? Maga ingadozik? Akinek a feleségét tegnap húztam ki a mély vízből? Külömben egészen, bizonyosan odafullad ... és még maga ingadozik . . . ? — Éppen ez az uram . . . minek ártja magát az ur a családi dolgokba. Bizony megbukott Papp Elek . ... választás után azt mondja a még együtt volt népségnek: — No hát megbuktattak kentek . . . legyen úgy. De hogy senki senkinek szemrehányást ne tehessen később, hogy hová szavazott, azt javasolom, hogy dobjuk tűzbe a szavazólapokat. Tetszett a szó az atyafiaknak, tűzbe dobták a szavazólapokat, bizony meg is semmisítették ez okon a választást . . . bizony ismét bejött a pótválasztáson Papp Elek nádudvari követnek. * A tiszazugi arzénimérgezési monstre bűnügy főtárgyalásán azt mondja az elnök az egyik tanúnak: • — Ebben az ügyben a rend felesége is ludasnak tanáltatódott ... el is ítélte őt a törvény öt évi fegyházra. Van erre valami megjegyezni valója? • — Igenis van, nagyságos elnök úr. Köszönöm alássan az urak szívességit. * Nagy beteg Sára asszony, két orvos is vizsgálja jobbnál, balról. Csak félrehívják az urát . . . azt mondja neki a nagyobb szokálba: — Nézze öreg, erősítse meg a szivit, mindnyájunkkal szabad az Úristen . . . bizony meg kell mondanunk, hogy a maga felesége már csak három napot él . . . Meglóbálja a fejét az öreg, — szipákol vagy kettőt, aztán csendesen megszólal: — Úgy vélekedek tekintetes doktor úr, hogy ha 37 esztendőt kibírtam, mióta házasok vagyunk, ezt a három napot már majd csak kibírom valahogy. * Az igazság középen vagyon, mert valójában — ez már a magam véleménye — olyan a házasság, mint a lutri-játék, ahol minden második sorsjegy nyer . . . noha én az életben még kevés olyan emberrel találkoztam, aki azt a nyerő második számot vette volna meg. És mégis rohannak a fiatalok bele a házasságba, nem vévén figyelembe a bölcs török közmondást: Ember, ne siess soha sehová, elég időd vagyon a bajt később is megtalálni. A házassági törvény pontosan felsorolja a házassági akadályokat, de azok között nem említi meg az anyóst, pedig sokszor akadály az is. Mondja a lány a legénynek: — Eljöhetsz már Pista este a kiskapuba egy kis beszélgetésre, megkötöttük a harapós kutyát . . . Válaszolja Pista: — Minid nem ér az semmit Maris . . . amikor az édesanyád szabadon járt. Mélyhegedű és hárfa Kemény Júlia A szabadságharc menekültjei között természetesen akadnak muzsikusok is, de a két Würtzler fivér, akik ritka hangszerükön magas színvonalú művészettel játszanak, fájdalmas veszteségei a magyar zenei életnek. A két muzsikus nagy megbecsülésnek örvendett Budapesten. Játszottak Moszkvában, Leningrádban, Kievben, Prágában, Bukarestben, Szófiában, Pozsonyban és Bécsbe készültek a forradalom kitörése előtt, nem is sejtve, hogy néhány héttel később gyalog fognak odajutni. Joggal kérdezheti az olvasó: vájjon miért is jöttek el onnan, ha oly nagy elismerésben volt részük? Nem is oly egyszerű a felelet erre a kérdésre, noha érthető, hogy mit jelent a megbecsülés szabadság nélkül. A muzsikus ember szárnyaló lelkének kitőzött szüksége van a szabadságra. Magukat a művészeket kérdeztem meg, miért jöttek el Budapestről. Ők nyíltan, egyenesen felelnek, olyan ember őszinteségével, akinek nincs titkolnivalója. Elmondják, hogy a muzsikus még egy kommunista országban is, amennyire lehetséges, távol marad a politikától és a saját világában, a zene birodalmában él. A 32 éves Würtzler Béla, a budapesti operaház mélyhegedű vagyis nagybőgő művésze és 31 éves Arisztid öccse, a Ferencsik János vezénylete alatt működő magyar állami hangversenyzenekar, a magyar filmharmonikusok és a budapesti rádió hárfa művésze, Budapesten élte át a forradalmat és természetesen átérezték annak világtörténelmi jelentőségét. A magyar földhöz való hűségük és ragaszkodásuk azonban odakötötte őket és nem is akartak menekülni. A menekülésre egy szomorú híradás adott okot. A fivéreik ugyanis 1944—45-ben, Magyarországnak oroszok általi megszállása ..idején, fogságba kerültek. Budapest utcául fogták el őket és előbb a hirhedt gödöllői fagélytáborba,hájd a rófhártiai jássyn, Kaksáhih kéréseiül vitték őket Oroszországba. Az érzékeny lelkű muzsikusok nem mondanak el részleteket a fogság szenvedéseiről, de az akkor 19 éves Arisztidnak sűrű haja kihullott a rabságban. Elképzelhető ezek után, mennyire irtóznak a fogság gondolatától. 1956 november 16-án, amikor már legázolták a dicső magyar szabadságharcot az orosz tankok és a város még alig tért magához dermedtségéből, a fivérek a pesti Lövölde téren haladva egy eldobott, széttépett staniclira lettek figyelmesek. Felvették a gyűrött papíridarabot és azon 40 név volt felsorolva, címmel és életkorral. Amint ránéztek a papírra, tudták, hogy azt vagonból dob- RÉGI FESTÉKEK * A legutóbbi évszázadból származó festmények igen sokszor elvesztik a színeiket, egészen megfakulnak. Négy-ötszáz éves festmények azonban, még ma is eredeti színeikben pompáznak. Az angol akadémia tudós vegyészeket küldött ki, hogy megállapítsák, mi ennek az oka. A tudósok alapos vizsgálatok után rájöttek, hogy az újabb festményeknél a festékek összeállításában van a baj. A festők ugyanazon festékanyagokat és olajokat használják ma is, mint évszázadokkal ezelőtt. De a festékek csak akkor tartják meg eredeti színeiket, ha a festékanyagok és az olajok megfelelő arányban vannak keverve. A mai festők, különösen pedig a festékgyárak nem járnak el elegendő szakértelemmel a festékanyagok keverésében. AZ ASZPIRIN ÉS A VIRÁGOK A svédországi gyógyszerészeknek feltűnt, hogy különösen melegebb évszakokban feltűnően sok aszpirint adnak el. Ezért a gyanú merült fel, hogy az aszpirint, ezt az idegcsillapító szert, amely nagy mértékben veszedelmes is lehet, valami bűnös célra használják fel. Hamarosan kiderült azonban, hogy az aszpirint virágkereskedők gyárolják nagy mennyiségben ,és a levágott friferek tartására használják. A virágke Teskédők ugyanis rájöttek, hogy az olyan vízben, amelyben aszpirin van feloldva, a levágott virágok sokáig megtartják frisseségüket. Irta: KEMÉNY JULIA ták ki az elhurcoltak. Nem sejtették, hogyan került az a Lövölde térre, de ezen nem is gondolkoztak. 15-től 35 éves korú magyarok nevei voltak felsorolva és a lista végén ez állt: Mentsétek meg lelkeinket!” A Würtzler fivérek megrendülve olvasták a kétségbeesett sorokat, átérezték a szörnyű veszélyt és tudták, hogy a szerencsétlen deportáltakon nem tudnak segíteni. Ők már ismerték a deportálók módszereit és tudták, hogy ha az elhurcolások megkezdődtek, akkor nincs megállás. Tisztában voltak azzal, hogy itt már nincs mese! El kell menekülni. Fájt a szívük, minden érzésük, ragaszkodásuk a magyar röghöz kötötte őket, de érezték, hogy a fogságot újra elviselni nem tudnák. Szombathely felé indultak el egy csoporttal és onnan próbáltak átmenni tizenöten Ólad községnél. Csak másodszori kísérletre sikerült ötüknek átjutnia a határon Felsőcsatár közelében. A házban, ahol meghúzódtak, a másik szobában Ávosok voltak, akiket sikerült leitatni és ott tartani addig, amíg ők elmenekültek. Szerencsésen átjutottak az osztrák határon és gyalog eljutottak Bécsbe. Bécsben az állami operában nagy sikerrel mutatkoztak be a művészek. Előnyös szerződéseket ajánlottak nekik, de ők nem mertek maradni. Annyira féltek az oroszok közelségétől, hogy minden áron el akarták hagyni Európát. Sikerült kijutniuk Amerikába, Clevelandba. A Cleveland Plain Dealer három hasábos cikkben foglalkozott megérkezésükkel és képüket is közölte. Elhozták magukkal kottáikat, de nagyon szomorúak, mert hangszereiket otthon kellett hagyniuk. Mindkettőnek nagy méretű a hangszere és azt a gyalogos menekülésbe nem hozhatták magukkal. Hetekig nem tudtak még gyakorolni sem, de most végre ezt a nehéz kérdést is sikerült megoldaniuk. A Würtzler fivéreket a világ egyik legnagyobb karmestere, a magyar származású Seiner Frigyes hívta trhégó chicagói szimfanikus fehériájába. Az amerikai zenevilág két nagytehetségű fiatal magyar muzsikussal gazdagodott.