Amerikai Magyar Népszava, 1957. május (56. évfolyam, 103-128. szám)

1957-05-01 / 103. szám

p[j\rOÖl rAm '"PTB13 Ara 7 c A merican ja tiietrspaper J» in the mim H ungarian MJk ÍAtnguags Z? A No. 103. SZÁM ötvenhatodik évfolyam Cleveland, New York, Newark, New Brunswick, Pertth Amboy, Passaic, Trenton, Bridgeport, Chicago, Detroit szerda, 1957 május 1. Fifty-sixth Year látogatása Saudnál Hussein AMERIKA ÚJ SZEREPE A KÖZELKELETI VÁLSÁGBAN WASHINGTON — Ameri­ka eddig inkább a békebíró, mint az érdekelt fél szerepét játszotta a Közelkeleten. A jordáni válságban való­­hatá­rozott állásfoglalásával azon­ban döntő tényező lett és ezt az új szerepét kénytelen lesz továbbra is fenntartani. Nem vitás, hogy kormá­nyunk erélyes állásfoglalásá­nak szerepe van abban, hogy Hussein király Jordánban ura maradt a helyzetnek. Amikor az elnök kijelentette, hogy Amerikának fontos ér­deke Jordán függetlensége és mozgósította a 6. számú flot­tát, tekintélye teljes súlyát dobta bele a közelkeleti játsz­mába. A jordáni válság kapcsán néhány körülmény, mely ed­dig határozatlan volt, vilá­gossá vált. Ezek közül a leg­fontosabb, hogy az arab tömb, amely egységes volt a felszínen a Suez csatorna kér­désben és Izrael ellen, most nyíltan kettészakadt Jordán kapcsán. Saudi Arábia és Iraq támogatja Husseint Sy­ria és Egyiptom ellen. Iraq és Saudi Arábia tekintélye emeli .-‘­­m van és miután ezek az országok nyugatbará­tok, a nyugati befolyás is emelkedőben van. Egy másik fontos tény: Nas­ser befolyása az arab világra csökkenőben van, legalább is ideiglenesen. Elmulasztotta a lélektani alkalmat, hogy az arab világ vezére legyen és Jordánt feldarabolja. Szakér­tők azonban figyelmeztetnek, hogy a jordáni válság még nem ért véget, de igen bizta­tónak tartják, hogy Hussein kir­ály fiatalsága dacára oly erélyt mutatott. Ibrahim Hashin kormánya határozottan, kézbentartja a helyzetet Jordánban, ámbár a hadsereg segítségével. A miniszterelnök hat katonai körzetre osztotta fel az orszá­got és mindegyiknek élére egy katonai kormányzót ne­vezett ki. A parlament fel van oszlatva és hadbíróságo­­kat állítottak fel a válsággal kapcsolatos politikai esetek kezelésére. Hussein király ki­jelentette, hogy arab szom­szédaival való tárgyalás után dönteni fog arról, hogy Jor­dán elfogadja-e az Eisenhow­er Doctrinet, amely segítsé­get ajánl fel minden ország­nak, amelyet külső támadás ér. MÉG NEM DÖNTÖTT NEW YORK — Mielőtt Dag Hammarskjöld UN főtit­ kár Európába utazott, újság­írók azt a kérdést tették fel, hogy tekintettel európai tar­tózkodására, nem akarja-e felhasználni az alkalmat és meglátogatn­­i Magyarorszá­got. Hammarskjöld fásultan azt felelte, hogy a döntést egyelőre elhalasztotta. Előző­leg, egy alkalommal, amikor a Kádár kormány meghívása megérkezett, azt mondta, hogy egy magyarországi lá­togatásnak hat hónappal a felkelés után semmi gyakor­lati értelme nem lenne. A Kádár kormány nem adott beutazási engedélyt a NN- bizottságnak, amikor az de­cemberben kérte. DULLES BESZÉDE SÉRTŐ - PANASZKODIK MIKOYAN BÉCS • Anastas Mikoyan helyettes szovjet miniszterel­nök befejezte ötnapos tárgya­lását az osztrák fővárosban és távozása előtt nyilatkoza­tot tett. A szovjet nyilván Mikoyan bécsi tartózkodását akarta felhasználni bizonyos propaganda húzásokra, mert Mikoyan nyilatkozata nem függ össze osztrák kérdések­kel és Ausztia nem a legal­kalmasabb hely ilyen észre­vételek megtételére. Mikoyan támadta Dulles külügyminiszter legutóbbi beszédét, amelyet “sértőnek” nevezett. Ebben a beszédben Dulles azt mondta, hogy kor­mányunk szívesen fogadna egy javaslatot újabb négyha­talmi konferenciára, ha a szovjet “egy lépéssel előbbre jön javaslataiban és a konfe­renciát nem propagandára használja.” Nincs értelme a világ reményeit ilyen konfe­renciával felcsigázni. Ha nem vagyunk meggyőződve, hogy a konferenciának némi esé­lye van, “nem nagyon lelke­sednénk érte.” Mikoyan azt mondta, hogy a szovjet egy programot ké­szített elő az atomháború ve­szélyének fokozatos csökken­tésére. A program három pontból állna. Először be kel­lene szüntetni az összes atom­bomba próbákat, azután meg­szüntetni az atombombák gyártását és végül megsem­misíteni a meglévő készletet. Volt azonban Mikoyan nyi­latkozatának egy figyelemre­méltó része is: az úgyneve­zett “semleges zóna.” Ez az utóbbi időben annyiszor buk­kant fel szovjet nyilatkoza­tokban, hogy lehetségesnek tartják, a szovjetet komolyan foglalkoztatja. Másrészt le­hetséges, hogy a szovjet mint csalétket akarja használni ar­ra, hogy a NATO államok összetartását lazítsa. Mint ismeretes, a semleges zóna 500 mérföld széles len­ne, a beleeső országok — köz­tük Magyarország — nem tarthatnak hadsereget, kivé­ve a belső rend fenntartására és nem építhetnek bázisokat. Ebből a zónából úgy Ameri­ka, mint a szovjet visszavon­ná csapatait. A javaslatot eredetileg Eden tette az 1955. évi genfi konferencián és a szovjet eddig csak felülete­sen foglalkozott vele, míg az utóbbi időben sűrűn céloz egy ilyen megoldás lehetősé­gére. a texasi Árvíz DALLAS — Texas terüle­tén a napok óta tartó heves esőzés folytán — amely az átvonuló tornádókat követte — megdagadtak a folyók és súlyos árvíz fenyeget. Kilenc nap óta naponta 6-7 incs eső esik és az egyik napon az esemenyiség 9 incset ért el. Már 60 országút le van zárva, többezer személyt kellett el­szállítani fenyegetett ottho­nokból és ha az esőzés enyhül az árvíz katasztrofális mér­tékeket ölthet, különösen San Marcos, Dallas, Forth Worth és San Antonio városok kö­rül. Kelet-Berlín háborút játszik. Egy gyakorlaton leg­utóbb katonák és munkás­őrségek bemutatták, ho­gyan fogják megvédeni zónájukat a nyugat berlini ügynökök** ellen. AZ ATOMBOMBA NEM NEM ELÉG WASHINGTON — Egy csoport aggódik, hogy kor­mányunk túlságosan “egy kosárba teszi összes tojása­it”, amikor nemzetvédelmün­­ket túlságosan az atombom­bára alapítja. Ez a csoport le­velet intézett Wilson nemzet­­védelmi miniszterhez annak kapcsán, hogy a kormány el­rendelte néhány lőszergyár lezárását. A szenátorok kérik Wilsont, hogy vessen egy ala­posabb pillantást a kérdésre, mert az az érzésük, hogy az atombomba egymagában nem elég a nemzetvédelemhez. Hol vannak a tanuk? WASHINGTON — John L. McClellan szenátor, aki­nek bizottsága nyomozást folytat a Teamsters Union­ban tapasztalt visszaélések ügyében, azt mondja, a bi­zottság nem tud előkeríteni négy “kulcstanút”, akiknek vallomása fontos lenne. Kö­zöttük van Dave Beck, Jr., a unió elnökének fia is. A ta­nuk eltűntek lakóhelyükről, és mikor a bizottság magát Becket kérte fel, hogy az idé­zést kézbesítse a meghívandó tanuknak, nem kapott meg­felelő együttműködést. A TEXASI ÁRVÍZ HOUSTON — A sorozatos tornádók nyomában keletke­zett esőzések súlyos árvizet okoztak, amelyek már eddig 5 emberéletet követeltek ál­dozatul. A tornádók most in­kább a Mississippi völgyének irányába haladnak, megérkezni. MEGNYUGTATÓ NYILATKOZAT MANILA — Carlos P. Gar­­cia, a Fülöp szigetek­i Köztár­­saság elnöke kijelentette, hogy folytatni akarja a né­hai Magsaysay elnök politi­káját és “a legszorosabb kap­csolatokat” tartani az Egye­sült Államokkal. A nyilatko­zat megnyugtató hatást kel­tett, mert Garcia álláspontja a kérdésben kissé bizonyta­lan volt. Segítség a postának WASHINGTON — Sum­­merfield postaügyi miniszter azt mondja, hogy a posta egy 5—10 évre terjedő programot kezd, amelynek célja a szol­gálat modernizálása elektron gépekkel. Ha az úyítást végre­hajtják, a levelek és csoma­gok szortírozása gépek útján fog történni, ami jelentősen meg fogja gyorsítani a mun­kát. ­ VILÁG­ HÍRADÓ AZ ELAVULT CSATAHAJÓK LONDON. — Az angol kormány, összhangban új katonai politikájával, megkezdte a hadiflotta le­építését. A flotta négy legnagyobb csatahajóját le­bontják és ócskavasnak használják. Anglia csak egyetlen csatahajót fog üzemben tartani. A SZOVJET IRODALOM MOSZKVA. — A szovjet fővárosban egy Ame­­rika-ellenes színdarabot mutattak be, de ezúttal el­térően a szokástól, a szovjet kritikusok erősen támad­ták a darab “ostoba kliséit”­az amerikai újságírók­ról, hozzátéve, hogy ‘‘szerencsére ilyen darabok ma­napság már ritkán kerülnek előadásra”. A NÉMETEKET FELHÁBORÍTJA A SZOVJET FENYEGETÉS BONN­A■ A hétvég során a szovjet a nyugatnémet kor­mánynak is átadta a fenyege­tő jegyzéket, amit a skandi­náv államoknak és Hollan­diának, az atombombával kapcsolatban. A jegyzék óva inti Németországot, hogy ka­tonaságát atomfegyverekkel szerelje fel. Németország to­vábbi súlyos következmé­nyeknek teszi ki magát — mondja Moszkva —­ mert te­rülete atombombás külföldi légierőiknek szolgál bázisul. A következmények — foly­tatja a jegyzék — oly súlyo­sak lehetnek, hogy hozzájuk képest minden, amit Német­ország valaha szenvedett, el­­enyészőnak tűnik. A jegyzék nagy felháboro­dást váltott ki Németország­ban, amely épen most szen­vedélyesen vitatja az atom­bomba kérdést és a probléma az őszi választásokon döntő­nek bizonyulhat. A szocialis­ta párt, a szakszervezetek és az atomtudósok az atombom­ba ellen foglaltak állást és a választási kampány előjáté­ka ennek a kérdésnek alap­ján folyik. Adenauer kancellár eré­lyes válaszban utasította vissza a szovjet jegyzéket, azt állítva, hogy az az ország belügyeibe való beavatkozást jelenti, tekintettel a válasz­tási kampányra. A német kormányt annál jobban fel­háborítja a szovjet fenyege­tés, mert Adenauer csak elő­ző héten kérte magához a szovjet követet és közölte ve­le, hogy Nyugatnémetország­nak nincs atombombája és nem is kért. A szovjet jegyzék erősen játszik a német idegeken. Hangoztatja, hogy Németor­szág mint NATO bázis, azon­nal megtorlás tárgya lehet “mindenféle modern fegyve­rekkel, beleértve rakétalöve­­geket.” Megemlíti, hogy a szovjet hajlandó a Nyugattal megállapodást létesíteni az atomfegyverek kizárására., Politikailag legfontosabb a jegyzékben az a rész, amely szerint az atom­bázisok Né­metországban “fokozzák az ország egyesítésének akadá­lyait” — ami célzás arra, hogy a szovjet hajlandó len­ne elősegíteni az egyesítést, ha Németország lemond a NATO tagságról. A Németországhoz intézett jegyzék erélyesebb és fenye­getőbb, mint a többi NATO tagállamokhoz intézett ha­sonló jegyzék. A tapintatos svédek STOCKHOLM — Sture Henriksson svéd közoktatási miniszter öngyilkosságot kö­vetett el, de a lapok csupán halála hírét közölték. Svédor­szágban az öngyilkosságot “magánügynek”­­, tekintik, amely nem való a nyilvános­ság elé. A kommunista újság volt az egyetlen, amely meg­írta az öngyilkosságot. Jordán jövője bizonytalan külső segítségre szorul AMMAN . A fiatal Hus­sein jordáni király váratla­nul Saudi Arábiába repült és hosszan tanácskozott Saud királlyal. A látogatás oka bi­zonytalan, de kétségkívül öszefüggésben van a legutób­bi eseményekkel. Saud egyi­ke volt Hussein legerősebb tá­mogatóinak arab szomszédai ellen. Ugyancsak Saudi Ará­biában volt Shukri Kuwaily, Syria elnöke. A lázas tevékenység az arab államok között felveti Jordán jövőjének kérdését. Napról napra nyilvánvalóbbá válik, hogy a kis mesterséges királyság nem tud megállni a lábán külső segítség nélkül. A nagy diplomáciai játszma arra vonatkozik, hogy melyik oldal fogja segítséggel ellát­ni az országot. Jordán belső problémája abból a fonák helyzetből szár­mazik, hogy saját beduin ős­lakossága kisebbségben van s Hussein csak az őslakosság hűségére számíthat. A lakos­ság többsége most menekült Palesztinai arabokból áll, akik az Egyiptommal és Syriával való egyesülés hívei. Hussei­­nn egyelőre a hadsereg segít­ségével tudja csak a belső rendet fenntartani. Kuwaily syriai elnök Saud királynál tett látogatása után Kairóba repült, ahol Nasser­­rel tanácskoott és utána azt a nyilatkozatot tette, hogy a tanácskozás célja “informá­ciók kicserélése volt a jelen jordáni helyzetről.” A nap eseményeihez tarto­zik még az iraki kormánynak egy erős nyilatkozata, amely­ben közli, hogy hajlandó há­borúba menni a gyengébb “testvéri Jordán” független­ségének megvédésére. Az iraki hadsereg 50,000 főt szá­lál, jól van felszerelve és a legjobbak egyikének tekintik a közelkeleten. Magában Jordánban a kor­mány kezdi enyhíteni kissé az ostromállapotot, de a rendőr­ség szorgalmasan folytatja a kommunistabarát elemek ki­nyomozását és letartóztatá­sát. Hussein tudvalévően el­utasította a javaslatot, hogy az ország diplomáciai kapcso­latot létesítsen a szovjettel és ez volt a válság kitörésének közvetlen oka. A fiatal Hussein királyt hű beduinjaiból alakított testőr­ség őrzi, nehogy merénylet áldozata legyen, mint nagy­apja, Abdullah volt. Truman volt elnök figyelmeztetése NEW YORK — Truman egy cikkben figyelmezteti a nyugati világot, hogy a szov­jet “félelem kampány” csúcs­pontját érte el és Moszkva célja, hogy Nyugat-Európát a kampány által saját céljai­hoz idomítsa. Ez az oka an­nak, hogy az atombombával kapcsolatban fenyegető jegy­zékeket küld európai kormá­nyoknak. Sajnálattal állapí­­tota meg, hogy vannak em­berek, akik “békéért sirán­koznak, mikor a szovjet nem akar igazán békét”, és figyel­mezteti a Nyugatot, hogy az erőpróbát meg kell állnia, ugyanolyan erőt és elszánt­ságot mutatva, mint a szov­jet. CÁFOLAT WASHINGTON — A State Department ma hivatalos cá­folatot adott arra a szovjet vádra, hogy ellenséges kam­pányt folytatunk diplomatá­ikkal szemben a fővárosban. “Ilyen kampányról nincs tu­­­­domásunk” mondta a mi­nisztérium szószólója. DR. FÁBIÁN LETARTÓZTATÁSA A TILTAKOZÓ FELVONULÁSON NEW YORK — Lezajlott a magyarság nagy tiltakozó fel­vonulása a szovjet UN dele­gáció épülete előtt, a depor­tálások, halálos ítéletek, gye­rekrablások és bebörtönzé­sek ellen. A hatalmas tömeg amerikai és magyar zászló­kat, valamint plakátokat vitt, angol és magyar nyelvű fel­iratokkal: Russki go home, gyilkosok, hóhérok, stb. A békés, de rendkívül hatásos tüntetésnek — amelyről még részletesebb tudósítást fo­gunk közölni — Dr. Fábián Béla volt a szervezője és egy incidens folytán letartózta­tásba is került. Az incidens a szovjet dele­gáció épülete előtt játszódott le — ahol akkor már nagy­számú amerikai közönség is csatlakozott a felvonuló ma­gyarokhoz — amikor Burai Márta színésznő egy zászló­­rúddal be akarta törni a kö­vetség ablakait. Az incidens részletei tisztázatlanok még, de mindenesetre több rendőr beavatkozott és Burai Márta vitába bocsátkozott velük. A vitához csatlakozott Fá­bián Béla is, a színésznő párt­jára kelve, mire mindkettő­jüket bekísérték a kerületi rendőrségre. Szombat lévén, amikor a bíróság nincs ülés­ben, a nap során nem volt alkalom biztosítékot letenni a letartóztatott magyarok ér­dekében. Végre éjjel, amiko­­kor a Night Court megnyílt, Fábián Bélát és Burai Már­tát átkísérték a bíróságra. Burai Mártát 100 dollár biz­tosíték ellenében szabadlábra helyezték. Fábián Bélát is szabadlábra helyezték, ide az ő ügyében a hét során újabb tárgyalás lesz. A nagysikerű felvonuláson, amelyben többezer ember vett részt, képviselve volt a magyar társadalom minden rétege, beleértve a szabadság­­harcosokat. A magyar tüntetők azután csatlakoztak a War Veterans által rendezett Loyalty Pará­déhoz, ahol az a kitüntetés érte őket, hogy csoportjuk a menet élén haladt. A felvo­nulásban résztvett Harrimann kormányzó, Wagner polgár­mester, Spelimen new yorki bíboros és még sok más köz­életi személyiség.

Next