Amerikai Magyar Népszava, 1958. november (60. évfolyam, 258-281. szám)

1958-11-01 / 258. szám

AZ ARMY NEM ENGED RAGASZKODNAK TUDÓSAIKHOZ A HADSEREG VEZETŐI WASHINGTON.­­ A had­sereg vezetői,­ szembeszállva az elnök kívánságával és ren­delkezésével, nem hajlandó kiengedni hatásköréből a ci­vil tudósokat, szakértőket és mérnököket, akiket, mint is­meretes egy civil “space agen­cy” fennhatósága alá rendel­tek. Az Army azzal érvel, hogy minden korábbi munkája és jövendőbeli tervei kárbavesz­­nek, ha megfosztják értékes munkatársaitól. A rakétaver­sengésben és világűri hajózás­ban amúgy is elmaradt hadve­zetőség ezzel megbénul és képtelen lesz befejezni folya­matban levő kísérleteit. A szovjet, amely évekkel előbb látott neki a világűrha­­józás előkészítésének robot rakéták építésével,­ máris ve­szedelmesen elénk vágott, ér­velnek magasrangú tisztje­ink, akik félnek, hogy nem­zetvédelmünk fog jóvátehe­tetlen kárt szenvedni a hirte­len változtatásokkal. Ha a Redstone Arzenál la­boratóriumainak embereit el­veszik az Army kezéből, ez a végét jelenti egy becsvágyó, nagyjelentőségű programnak,, amelynek végcélja az volt hogy űrhajókat küldjünk tá­voli égitestekre. Az Army szakértői — mint jelentettük — azt ígérték, hogy legké­sőbb három éven belül eljut­nak a hold, Mars Venus boly­góikra műholdjaikkal és ra­kétáikkal. Eisenhower elnököt most a hadsereg befolyásos vezetői ostromolják, hogy másítsa meg döntését “amíg nem ké­ső”. De az Army munkáját úgy is megbéníthatja a kong­resszus, hogy egyszerűen nem szavaz meg a kutató munkák, kísérletek számára további milliókat. Az Army arra hivatkozik, hogy együttese 13 évvel ez­előtt alakult meg német ra­kétaszakértőkkel és azóta mérföl­des léptekkel vitték előre ezt a tudományt. Az Army lőtte fel az első mű­­bolyigót, amely sikeresen ke­ringett a föld körül. Huntsvillebe 3200, Califor­­niában másik kétezer techni­kus és szakember dolgozik a százféle részleteken, amelyek eredménye volt többek kö­zött a híres “Explorer” is. A végső érv az, hogy hábo­rús orvtámadás esetén a Na­vy hosszútávú robot rakétái nem elegendők Amerika vé­delmére. Közvetlen védelem­re az Arany rakétafegyverei­re van szükség. A Pentagon­ban bizonyosra veszik, hogy az Army rövid időn belül fon­tos védfegy­verekel tudja megajándékozni Amerikát . • • Hör -alkalmat s pénzt adnak nekik. MARADNAK UNITED NATIONS. A Dag Hammarskjöld UN főtitkár szerint a nemzetek szövetsé­gének rendőrségére szükség van, hogy a Közép Keleten megóvják a békét. Három felvétel a kanadai Springhillben történt bánya­szerencsétlenség után a megmenekült bányászokról. KIÍRÓ LÁZADÁS KÉSZÜL MOSZKVA SEGÍTSÉGÉVEL SZÁZMILLIÓS KÖLCSÖNT KÉR TITO MARSAL AMERIKÁTÓL BAGDAD.­­ A határmen­ti kurd törzsek szervezked­nek és lázadásra készülnek a Közép Kelet országaiban, melyekben szétszórva élnek. Törökország, Irán, Irak és Szíria adtak otthont a kurd törzsekkel, melyekkel nem is volt bajuk mindaddig, amíg a szovjet nem kezdte el “meg­szervezésüket.” Az Irániból elmenekült kurd törzsfőnökö­k és híveik Orosz­országban kaptak menedéket. Itt a szovjet nem vesztegette az időt, hanem alapos marx­ista oktatásiban részesítette a sivatag fiait. A felvilágosító akció során a kurdok ráéb­redtek, hogy ők tulajdonké­­pen egy nemzetség tagjai és ezért országot akarnak alapí­tani. Az országot ott veszik, ahol találják, kihasítva egy részt innen és onnan a hatá­rok mentén. Szíria, Törökország és Irán békéjét fenyegetik ezek a honalapítók, akik mögött a kommunisták állanak. A no­mád törzsek függetlenségi mozgalmát ‘támogató’ Krem­lin persze mint a szabadság­­ra vágyó népek bajnoka veri a dobot és uszítja ezeket a kó­bor törzseket a nem kommu­nista szomszéd országok el­len. A kurd kommunisták élén Mustafa Barzini áll, aki hét évet töltött Oroszországban. Jelenleg Bagdadban tartóz­kodik és folytatja az akna­munkát. Összesen három millió kurd él. Ezek közül másfélmillió Törökországban. Egymillió Irakban és negyedmillió Szí­­r­iában. TEHERÁN, Irán. — Pah­­levi sah jelentős reformokat kezdett az országban, nem tö­rődve a feudális földbirtoko­sok, milliomos “kiskirályok” tiltakozásával. Annak idején ezek akadályozták meg a földreformot is, annak elle­nére, hogy a sah saját birto­kait szétosztotta a nincstele­nek között. Bár a szomszédos Orosz­ország vörös ügynökei vesze­delmes agitációt folytatnak, a “felső tízezer” nem e­n­g­e­d jogaiból és görcsösen ragasz­kodik hatalmas birtokaihoz. Ez természetesen a kommu­nisták malmára hajtja a vi­zet. A sah most a parlament­ben újjabló reformtörvénye­ket terjesztett elő. A korrupt köztisztviselők, miniszterek megbüntetését kívánja az uralkodó, aki nem hajlandó tovább tűrni a botrányos visszaéléseket. A 40 éves uralkodó kijelen­tette, hogy minden megvesz­tegetett minisztert közpénze­ket sikkasztó állami hivatal­nokot bíróság elé fog állítani. Irán legfőbb bevételi forrá­sa az olaj­kutakból ered. Évente 250 milliót hoz az olaj a kincstárnak. De a nem­zeti jövedelem tíz százalékát “ellopják” állapította meg a sah az iráni sajtónak adott nyilatkozatában. WASHINGTON.­­ A ju­goszláv kommunista kor­mány azzal a kéréssel fordult Amerikához, hogy százmil­lió dolláros kölcsönnel segít­sék át legújabb gazdasági válságán. Azt reméli Tito, hogy Anglia is hozzájárul a kölcsön akcióihoz. A pénzért mezőgazdasági gépeket, élel­miszert valamint gyárberen­dezéseket akarnak vásárolni, hogy előmozdítsák Jugoszlá­via ipari fejlődését. Ezenkívül azt kérte a jugo­szláv követ, hogy Amerika a szokásos gazdasági segélyt fokozza. Gabonát, kukoricát s más amerikai élelmiszerfeles­leget kér Belgrád. Két műtrágya gyárat akar­nak alapítani és egy alumi­nium gyárat, miután Jugo­szláviának bőségesen van bauxitja, ami az aluminium gyártás alapanyaga. A jugoszlávok, mint isme­retes, nem kapták meg a szovjettől a szerződésileg be­ígért 200 millió dolláros se­gélyt. Az idei termésük gyen­ge volt a rossz időjárás miatt. LONDON. — Koca Popo­­vics jugoszláv külügyiminisz­ter Angliában tárgyal a kor­mánnyal. Előzőleg Párisban tanácskozott De Gaulle mi­niszterelnökkel. BUENOS AIRES,­­ Ar­gentína hadügyminisztere fi­gyelmeztette a vezérkart, hogy a szovjet kémek és tit­kos ügynökök rajait küldte az országba politikai akna­munkát végezni. A kommu­nisták underground akcióját leleplezték számos egyetemen és a munkás szervezetekben, mondotta a miniszter. UNITED NATIONS.­­ Az amerikai delegáció szerint a NATO jelenlegi szervezeté­­enk megváltoztatása ellen nincs kifogása Washington­nak. De azt hiszik, hogy a NATO mai formájában kifo­gástalanul működik. De­Gaulle tervéért, melynek cél­ja háromhatalmi irányítás alá helyezni a vezérletet, nem lelkesednek Angliában sem Amerikában. Dulles külügyminiszter a a közelgő atomtilalmi tárgya­lásokról nyilatkozott. Szerin­te a szovjet aligha fog bele­egyezni az amerikai javaslat­ba, hogy egy évi próbaidőre függesszék fel a további atom­bomba robbantásokat. Az oroszok elmaradtak Amerika mögött és ezért rendeznek akadályversenyt, bár kifelé igyekeznek megőrizni a lát­szatot s olyan színezetet adni a dolognak, mintha valóban az atomtilalom lenne a vég­céljuk. Az egyetlen haszon, amit a szovjet az egyévi huzavoná­ból nyert, hogy propaganda célokat használta fel a tár­gyalásokat. HALÁLOS ÍTÉLET AKRON, O. — James I. Mi­lak nyugodtan hallgatta meg a bírót, aki kihirdette előtte a halálos ítéletet. Villamos székben végzi életét a 37 éves magyar bevándorló, aki félté­kenység­ rohamában elrabol­ta volt szerelmét, Mrs. Lilian Mikulak 43 éves asszonyt és annak férjét, a 35 éves Stevet 1957 októberében, Portage megyében egy elhagyott útra autózott velük és itt agyon­lőtte mindkettőt. Az áldoza­tok holttesteit tíz nap múlva találták meg. Milak azzal vé­dekezett, hogy “Önvédelem­ből” lőtte le Mikulakot, mert az kést rántott és le akarta őt szúrni. Mivel Milak nem tud angolul, Papp Károly, a warreni magyar presbiteriá­­r­ius egyház lelkésze tolmá­csolta szavait, valamint a bí­ró kérdéseit. A PILÓTA VALLOMÁSA CHICAGO — Egy légifor­galmi társaság pilótája, hip­notikus állapotban, bevallot­ta, hogy ő felelős a légi ka­tasztrófáért, amelyben több ember vesztette életét. Dr. Bernard B. Raginsky mon­treali orvos hipnotizálta a pi­lótát, akit korábban figyel­meztetett, hogy ne repüljön, mert fél a magasságtól. De a pilóta nem fogadott szót a doktornak. Pár hónappal ké­sőbb bekövetkezett a szeren­csétlenség. Az orvos nem kö­zölte a pilóta nevét, csupán az esetet ismertette a Society for Clinical and Experimen­tal Hypnosis konvencióján. Az orvos kétizben hipnotizál­ta a pilótát és minden szavát hangszalagra vették fel. A második “ülés” a pilóta első repülőszerencsétlensége után következett be. Ekkor meg­menekült a haláltól és be­vallotta, hogy nem értette a gép műszereit. Mégis vállal­kozott rá, hogy felszálljon a levegőbe mások életét koc­káztatva. Aztán következett második katasztrófája, mely­ben 80 utas halt szörnyet, kö­zöttük a pilóta is. Ha hallgat az orvos intelmére, ma élne és 80 áldozata sem lenne vele a másvilágon — mondotta dr. Raginsky. Vissza­utasította a Nobel díjat STOCKHOLM. — Boris Pasternak, a 67 éves orosz író, aki nemrég még örömé­nek adott kifejezést afölött, hogy az irodalmi Nobel díjjal tüntették ki, Bruiscsev köve­telésére vissza­utasította a kitüntetést. Olyan nyomást gyakoroltak a “Dr. Zsivago” cím­ű regény szerzőjére, hogy kénytelen volt megírni az el­utasító levelet a svéd akadé­miának. A szovjet terror miatt óriási a felháborodás a világ minden részében élő szabad írók között. TÉVEDÉSBŐL KERÜLT BÖRTÖNBE PHILADELPHIA. — Mrs. Ethel Bell 26 éves anya hat hónapot töltött börtönben, míg végre rájöttek, hogy té­vedésből került oda. Bírói in- Ara 10 cent An 'American Newspaper in the Hungarian Language No. 258. SZÁM Otvenhetedik évfolyam Cleveland, New York, Newark, New Brunswick, Perli Amboy, Passaic, Trenton, Bridgeport, Chicago, DetroV szombat, 1958 november 1 Fifty-seventh Year S NeHÉZSÉGEK VÁRNAK A PÁPÁRA OTTHON ÉS KÜLFÖLDÖN RÓMA. — Az uj pápára, XXIII-ik Jánosra nehézségek várnak úgy otthon, mint kül­földön, mondják diplomáciai körökben. A volt Roncalli­ kardinális­nak nagy gyakorlata van ké­nyes diplomáciai problémák elsimításában, mert, mint je­lentettük már, annak idején a Vatikán egyik legsikeresebb diplomatája volt. Velence hajdani pátriárchá­­ja “béke pápának” készül, aki nem akar nyílt és éles össze­tűzéseket a szovjettel. Célja a vasfüggöny mögött élő katoli­kusok életének enyhítése. Bár megalkuvásról szó sincs, Já­nos pápa továbbra is kérlel­hetetlen ellenzője marad a kommunista rendszernek, de szorosabb kapcsolatokat kí­ván tartani a keleteurópai ka­tolikus egyházakkal, melyek fölött most a kommunista bábkormányok uralkodnak. Találgatások folynak afe­lől, hogy miféle lépéseket tesz majd a 77 éves pápa Mindszenty József magyar és Riojzije Stepinac jugoszláv kardinálisok k­i­s­z­a­badítása érdekében. Az olasz kommunisták éber figyelemmel kísérik az új pá­pa első intézkedéseit. A vö­rös sajtó azt jósolja, hogy “a béke pápa” talán elsimítja majd az ellentéteket az egy­ház­ és a kommunista párt kö­zött. XXIII-ik János rádiószóza­tát és TV üzenetét az egész világ nagy érdeklődéssel fo­gadta. A Vatikán rádiójának adását a lengyel, csehszlovák litván és orosz rádió állomá­sok zavarták, hogy a vasfüg­göny mögötti hívek ne hall­gathassák. A kommunista lapok hűvö­sen írnak az uj pápáról, de megemlítik a legendás jósla­tot, amely szerint az uj pápa “lelkek pásztora és tengerész lesz.” BUDAPEST. — Mindszen­ty kardinális az amerikai kö­vetségen, amely 1956 óta a menedékhelye, hallgatta az uj pápa szózatát. A kardiná­lis a követségen levő kis ká­polnában mondott külön imát. PÁRIS. — De Gaulle mi­niszterelnök nagy elismerés­sel nyilatkozott az új pápáról, aki annak idején egy ideig pá­pai nuncius volt Franciaor­szágban. WASHINGTON. — Eisen­hower elnök melegen gratu­lált XXIII-ik János pápának. Az amerikai katolikusok örö­mét és üdvözletét Patrick A. O’Boyle érsek tolmácsolta. FOGÁSNAK NEVEZI DULLES A VÖRÖSÖK FEGYVERSZÜNETÉT Mindenkinek mindent ígér­ WA­SHINGTON.­­ Dulles külügyminiszter szerint a kí­nai kommunisták bizonytalan és feltételes fegyverszüneti intézkedése nem más mint “politikai fogás”. Semmiféle komoly katonai céljuk nincs azzal, hogy Quemoy szigetét ágyazzák. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy ötletszerűen hol abba­hagyják, hol újra kezdik a lövöldözést. Ártatlan civilek százait öl­ték halomra ezzel a bandita­­fogással, amely csak arra jó, hogy rettegésben tartsa a védtelen lakosságot. Az, hogy az élel­miszerszállítmá­­nyokat időnként a szigetre engedik, szintén politikai célt szolgál. A sziget helyőrségét próbálják ily módon megnyer­ni. A külügyminiszter nem hi­szi, hogy a formosai szoros­ban folyó csatározás háború­vá szélesül ki. Peking nem akar háborús kalandok­ba bo­csátkozni, mert ezzel vissza­vetné különféle gazdasági és építő programjainak megva­lósítását. Az nem kétséges, hogy a vöröslők végcélja Formosa szigetének elfoglalása. Ezért folytatnak élénk propaganda hadjáratot, ezért uszítanak a rádión és ezért próbálják vesztegetéssel megnyerni a hadsereg vezető tisztjeit, kik elégedetlenek Chiang Gene­­ralissimoval.­tézkedésre nyomban szaba­don engedték. E­gy kalkuláló gép kezelője tévesen írta le a “minősítési” számot s ezért tartóztatták le, hiába tiltako­zott és hiába követelte, hogy adjanak ügyvédet melléje­­nek, mert a végén úgysem tartják be ígéreteiket. Jelsza­vuk : “szabaduljunk meg az amerikaiaktól és fogjunk ösz­­sze, mert ők minden bajunk okozói.” A kínai nemzetiek viszont nagy erőfeszítéseket tesznek a demokrácia útján előre ha­ladva, hogy megmutassák Ázsia népeinek, milyen is egy szabad ország. Közben a nemzetiek légi­­raja folytatja a formosai szoros fölött az ellenőrzés munkáját. A vörös légelhá­­rítók gyilkos tüzet nyitnak minden alkalommal, amikor nemzeti jetrepülőgép suhan el a partok közelében. Egy F- 84 Thunderjet tegnap a ten­gerbe zuhant, pilótáját sike­rült kimenteni a víziből. PEKING. — A kommunis­ta rádió nagy jelentőséget tu­lajdonít annak, hogy minden kínai katona elhagyta Észak Koreát. Ebből az alkalomból azzal kérkednek, hogy a kí­nai “önkéntesek” annak ide­jén megverték az amerikai­akat, akik még mindig Dél- Koreában tartózkodnak. MEANY VÁLASZOL WASHINGTON. — George Meany, az AFL-CIO elnöke válaszolt rádión több politi­kusnak, akik a kongresszusi vizsgálóibizottságok leleplezé­sei kapcsán az összes munkás szervezetek meg­rendsza­bá­­lyozását követelik új törvé­nyekkel. Meany szerint a vá­dak hazugságok és rágalmak, mert a tisztességes munkás anionok maguk ebrudalták ki soraik köz­ül a racketeereket.

Next