Amerikai Magyar Népszava, 1958. december (60. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-13 / 293. szám
.i. OLDAL W-—.» i. in Second class mail privileges authorized at Cleveland, Ohio Published daily, except Sundays and legal Holidays AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA 1738 EAST 22nd STREET, CLEVELAND 14, OHIO Editor: ZOLTÁN GOMBOS editorial and Circulation Office — Szerkesztőség és Kiadóhivatal 305 EAST 80th STREET. NEW YORK 21, N. Y. Telefon: REgent 7-9370 Befizetési árak — Subscription rates United States of America and Canada Egy évre (one year) $20.00 — Félévre (half year) $11.00 Negyed évre (quarter year) $6.00 Más országokba (other countries) egy évre (one year) $23.00| félévre (half year) $13.00, BRANCH OFFICES — FIÓK IRODÁK Alliance, O., 766 E. Summit Street Detroit, Mich., 8129 W. Jefferson Ave. Bridgeport, Conn., 578 Bostwick Ave. Garfield, N. J., 32 Division St. Bethlehem, Pa., 703 E. 4th Street New Brunswick, N. J., 98 French St. Buffalo, N. Y., P. O. Box 152 Perth Amboy. N. J.. 403 Lawrie St. Niagara Square Station Philadelphia, Pa., 122 W. Loudon St Chicago 19, 111., 8341 Prairie Ave. Trenton, N. J., 511 Genesee Street Canadian Head Office: BÉLA W. BAYER. Mgr. Jen College St., Toronto 2-B, Ont.. Canada. Tel. WA 4-3905. Lakás: AV 5-3775 VÁLASZ MOSZKVÁNAK A világ egy rendkívül meggyőző erejű anti-kommunista tüntetés szemtanúja volt a nyugat-berlini választáson. A lakosságnak 95 százaléka szavazott, ami már egymagában mutatja, hogy a választás milyen égetően időszerű volt. A választóknak több mint 98 százaléka a kommunisták ellen szavazott, akik ilyen módon kevesebb mint 2 százalék szavazatot kaptak. A választás nagy személyi sikere Willy Brandt polgármesternek, akinek konok, bátor kommunistaellenes álláspontja a szovjet tankok tőszomszédságában minden tiszteletet megérdemel. De a szavazás egyben válasz arra a szovjet javaslatra is, hogy a Nyugat ürítse ki Nyugat-Berlint. A Nyugaton gyakran fejezik ki aggodalmukat, hogy az agg Adenauer kancellár halála után Nyugat - Németország hajlamosabb lesz a szovjettel tárgyalni. Ez a választás élénk cáfolata az aggodalomnak. Egyben Brandt polgármester személyesen egy fiatal, erélyes német vezető lépett a porondra, aki valószínűleg készen áll arra, hogy Adenauer örökségét átvegye. NEM KELL MEGIJEDNI A Pentagon vezetői figyelmeztették a közönséget, hogy ne ijedjen meg amikor arról hall, hogy a szovjetnek bizonyos rakétái, műholdjai előbb voltak és vannak, mint Amerikának. A versengés folyik szabad Amerika és a kommunista szovjet között. Az oroszok kezdték a világűr meghódítását, mint mi és német mérnökök segtségével megelőztek bennünket. De ami késik az nem múlik. Amerika gyors tempóban folytatja a munkát és csak idő kérdése mikor állunk majd ismét az élen. Szakértőink szerint Amerika alaposabban folytatja a kutatást és műholdjaink majd jobbak lesznek, mint a szovjeté.. Ha sor kerül a villágűrbe való kihajózásra, Amerika ezt is sikerrel oldja meg a robotrakétákkal való kísérletek után. Clark admirális elismerte a szovjet “pillanatnyi előnyét”, de amióta az amerikai kutató munka közös erővel folyik laboratóriumainkban, a tempó is meggyorsult. Számos felfedezés történt az elmúlt hónapok alatt, de ezekről egyelőre nem nyilatkozhatnak. Csak annyit, hogy bízzunk az amerikai leleményességben, szorgalomban és kitartásban. "VILÁG-EGÉSZSÉG ÉVE" A NN egy fontos lépést tett az emberiség egészségének javítására: egyöntetű szavazattal megbízta a a World Health Organizationt, hogy 1961-re készítsen elő nemzetközi együttműködéssel egy “világ-egészség évet”. Amiként a Geofizikai Év egy tervezett, nemzetközi erőfeszítés volt földünk és a körülöttünk levő atmoszféra titkainak kikutatására, aként a világ-egészség év egy nagy offenzíva lesz a betegség ellen. Kutatás, kezelés és megelőzés egyaránt szerepel az év programján. Orvosi kutatások természetesen állandóan folynak, de arra kell emlékezni, hogy az afrikai dzsungel vagy a pakistáni falusi nyomortanya messze van a laboratóriumtól. Mialatt a civilizált világ már régen élvezi az orvostudomány vívmányait, bizonyos betegségek, melyek nálunk úgyszólván nem léteznek, a világ más részein a népbetegségek kategóriájába esnek. Maláriától még mindig 100—200 millió ember szenved. A beriberi, álomkór, lepra, tüdővész és egész sereg forró égövi betegség együttesen a föld lakosságának egyharmadát érinti. És még mindig megoldhatatlanok a tudomány részére a civilizált fehér ember olyan betegségei, mint a magas vérnyomás és a rák. A legszebb ebben a tudományos erőfeszítésben, hogy nemzetközi jellegű, íme, egy terület, ahonnan sikerült kiküszöbölni a politikát. Bár előfutára lenne egy nagyobb, általánosabb erőfeszítésnek, amelynek célja nem csupán az, hogyan élhetünk egészségesebben, hanem hogyan élhetünk békésen egymás mellett. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Magyar volt-e Tyrone Power? Tyrone Power filmszínész halálhíre feleleveníti azt az állítást, hogy a neves színész voltaképen magyarolt. A feltevés — mert annak kell tartani — 1945-ben kezdődött, amikor az egyik budapesti lapban a következő kishirdetés jelent meg: “Tyrone Power, Hollywood, Wood St., 918. Jól vagyunk. Nagyon szeretnénk látni. Válaszodat várjuk. Üdvözöl fivéred ifj. Herbát József, Budapest, VII. Éva utca 17.” Ez a pár sor a lap “Üzenetek Amerika” rovatában jelent meg. Az egyik kisebb budapesti lap erre azonnal elszalasztotta egyik munkatársát a jelzett pesti címre. Ott, mint riportjában írta, kételyei azonnal eloszlottak. Ifj. Herbát József, a hirdetés feladója annyira hasonlított Tyrone Powerhez, amennyire csak két fivér hasonlíthat. Elmondta azután a fivér, hogy Tyrone Power a vasmegyei Pápócon született, 1918-ban. Amikor két éves volt, nagybátyjuk, Pauer Lajos örökbe fogadta. Az ő nevét vette fel később, így lett Pauer, majd Pawer. Még kisfiú volt, amikor nevelőapjával Amerikába került. Ott iskolázott, de sohasem felejtett el magyarul, kitűnően beszélt és irt magyarul. A fivér elővesz egy levelet, amely 1941-ben íródott, négy évvel azelőtt. Kifogástalan magyarsággal van írva, szép gyöngy betűs írással, aláírása: Anti. Mutat a fivér egy másik levelet is, amely 1938-ban kelt. Újságolja, hogy egy magyar rendező révén nagyobb szerepet kapott. “Olyan boldogság fogott el, amikor megláttam nagy betűkkel hirdetett nevemet a plakátokon, hogy örömömben könnyeztem.” Többször írt, minden levélben emlegetve, hogy hazakészül látogatóba. 1941-ben valóban ment volna, de a háború megakadályozta tervét. A riport körülbelül ennyit mond: keltett-e valami feltűnést, vagy indult e valami nyomozás Power magyarságának kétségtelen felderítése érdekében, nem lehet megmondani. Amit a Power halálakor kiadott hírek mondanak, semmiben sem erősítik meg ezt a feltevést. A híradások szerint Power az ohioi Cincinnatiban született 1913 május 5-én. Egy másik adat szerint 1914-ben született. Valószínű, hogyha 1918- ban született volna, mint a budapesti “fivér” mondta, ezt a dátumot adta volna be közlésre. A színészek ugyanis sohasem szokták öregíteni magukat. A mai híradások szerint Tyrone Power elődei messze visszamenőleg színészek voltak. Elődei közül többen a “Tyrone” keresztnevet viselték, annak az írországi megyének tiszteletére, ahonnét a család származott. Power első alkalmat 1936- ban kapott, hogy moziképben játszhasson, a 20 th Century-Fox társaság szerződése révén. Nagyobb írta: VASVÁRY ÖDÜ1 szerepeiben állandóan sikere volt. A másodiklágháborút, mint Marine harcolta végig, 1945- szerelt le, mint hadnagy. A háború után ismerett, de valahogy nem volt megelégedve eredményekkel és 1952-ben a filmezést abbahota és csak rendes színpadon játszott. Most 45 éves korában visszahívták a mozágba, hogy a főszerepet játssza egy képben, Salamon király és Sába királynőjének történe lett volna hivatva megörökíteni. A felvételt Spanyolországban csinálták. Ahoz a jelenet értek, amikor Salamon párbajt vív a bátyján akit az 52 éves George Sanders alakított. A gén Salamon megölte volna a bátyját. A párbaj jelenetet abban kellett hagyni, m Power hirtelen rosszul lett. Rögtön kórházba üték, ahol úgyszólván percek alatt meghalt. Az aki szintén színész volt, 1931-ben hasonlóképes színpadon halt meg, játszás közben. Hogy mi a valóság Power magyar voltár ügyében, azt bajos lenne kideríteni. Egyelőre kell hinnünk, hogy az állítás nem felel meg aóságnak. Bajos elhinni, hogy a magyarorsz. Pauer Lajosból Amerikában ájris színész lett v nn, aki fiát egy Írországi megye tiszteletére Irak nevéről nevezi el. Ilyen apró legenda sok van. Könnyen és gyosan születnek, de épen olyan gyorsan feledés is mennek. IKITCSY EMMA NÉNITŐL Kemény Julia Nagyon kevés ember van a világon, akinek nincs ellensége. Talán milliók közül egy ilyen akad. De élt Budapesten egy asszony, akit mindenki szeretett, mindenki tisztelt és becsült. És ez az asszony most meghalt. Nagy űrt hagyott maga után. Budapestről érkezett a hír: meghalt Kodály Zoltánná. Azt írják a pestiek, hogy még az őszi köd is sűrűbb, sötétebb lett az utcákon és a levegő is megtelt szomorúsággal. Az emberek csak halkan, óvatosan beszélnek arról, hogy a világ legnagyobb élő magyar muzsikusa magára maradt. Elvesztette életpárját, aki egyben munkatársa és tanácsadója is volt. Tisztelői, tanítványai, munkatársai és barátai veszik őt körül,de nem merik vigasztalni, szólni is alig mernek, mert tudják, érzik, hogy nincs szónak helye. Közel félszázados, csodálatosan harmonikus együttélés után távozott el Kodály Zoltánná azárnyékvilágból, amelybe nemcsak férjének, de egész környezetének fényt hozott. Nem fiatal asszonyról, nem ragyogóan szép feleségről van szó, hanem egy eszményi nőről. Olyan nőről, akinek nem volt kora, akinek senki sem tekintette a külsejét, de aki egyszer belenézett jóságos, melegtekintetű szemébe, aki simogató hangjának muzsikáját hallotta, elfeledte megfigyelni arcvonásait, külső megjelenését, annyira lekötötte a belőle áradó lelki szépség és szellemi nagyság. Ez az asszony akkor is szerény, egyszerű maradt, amikor férje és az egész világ őt magas polcra helyezte. Mindig megkereste és megtalálta azokat, akiknek vigaszra, támaszra és segítségre volt szükségük. Nála jobban senki nem tudta vigasztalni a csalódott muzsikusokat és senki sem tudta jobban biztatni a fiatal kezdő tehetségeket.. Kodályékról egész Budapest tudta, hogy a legszebb házaséletet élték. A nagy zeneszerző úgy féltette feleségét, legszívesebben vattába takargatta volna. Néhány év előtt Kodályné combját törte és kórházba került. Férje minden szabad percét betegágya mellett töltötte. Erre az időre esett Kodály születésnapi hangversenye, amelyen felesége nem vehetett részt. A világért sem engedte volna, hogy az első sor szélső ülését, ahol felesége ülni szokott, más foglalja el. Hatalmas virágkosarat téretett a bársonyszékre és a hangverseny után azonnal kocsiba rakatta a virágokat és vitte a kórházba. Csodálatos módon Emma Néni, ahogy Kodálynát Pesten nevezték , magas kora ellenére teljesen meggyógyult. Most egy éve annak, hogy Kodály Zoltán 75-ik születésnapját ünnepelte a magyar zenei világ. Ferencsik vezényletével a Liszt Ferenc akadémián a Concerto, a Galántai Táncok és a Psalmus Hungaricus került előadásra, úgy ünnepelték Kodályt, olyan őszintén és igazul, ahogyan csak Budapesten tudnak ünnepelni. De nemcsak Budapest ünnepelt, hanem 21 más ország is, amely átvette a budapesti rádió közvetítését a hangversenyről. Ennek a gyönyörű ünneplésnek még örülhetett Emma Néni. Kodály a következőkben adta hírül felesége halálát: “Fájdalmas szível tudatom, hogy életem és munkám hű társa, Schlesinger Emmának szüle írta: KEMÉNY JULIA tett Kodály Zoltánná folyó hó 22-én, házasságul 49-ik évében minden halandó utolsó útjára tel Tisztelte atyját és anyját, ezért hosszú élet nyert. Élete utján áldást hozott minden vele tlálkozóra. Ahova ragyogó szemének egy sága elért, ott világosság, melegség fakadt. Mert szméből végtelen jóság és szeretet áradt. Gyászolja mindenki, aki szeretete melegén valamit is megérzett. De legjobban az, akire legtöbbet pazarolta, akinek életét földi parancsommá tete. Testét a Farkasréti temetőben adjuk vissza földnek. Lelke velünk marad örökké. Budapest, 1958 november’”. Eddig a gyászjelentés, még aláírás sincs rajt Minek is? Hiszen mindenki tudja, hogy ezt Kdály Zoltán írta az ő forrón szeretett Emmáján, akit egész életén át a tenyerén hordott. Kodályné sokkal idősebb volt férjénél és legjobb akarattal sem lelhetett külső ránézésre szetnek mondani. Mégis olyan asszony volt, aki mndenkit meghódított. A híres gúnyolódó pestie sem mosolyogtak közel félszázad előtt azon, hog az érdekes arcélű, kitűnő megjelenésű Kodál Zoltán őt nőül vette. Környezete és barátai tudták, hogy olyan lelki és szellemi értékekkel rendelkezik, amelyek őt a nagy zenei alkotó ideáit életpárjává tették. Emma Néni megszépítette aranyos lelkével Kodály Zoltán életét és közeli barátaik azt mondják, hogy Kodály istenáldotta tehetsége ellenér sem lehetett volna távolról sem olyan nagy, ha nem állt volna mellette Emma Néni, nagy műveltségével, megértésével és kiapadhatatlan szeretetével. KÉT EMBER BESZÉLGET Írta: UR JÓZSEF Heves: Héj Kéreg Pajtás, akadsz valami okos dologról beszélni? Kéreg: Akarok, persze, hogy akarok, csak mondjad miről. Heves: Hát arról héj . . De ne gondold, hogy én nem tudom, miről akarok beszélni! Kéreg: No-no. Nem gondolom. Heves: Hát ne is gondold, mert én még az első világháború előtt jöttem ki és akkor egészen más világ volt, mint mostan. Ur József Kéreg: Milyen világ volt? Heves: Éppen azt akarom neked megmagyarázni, csak idefigyelj, hogy jól megértsed. Kéreg: Milyen világ volt? Mondjad már. Heves: Hát olyan világ volt héj, hogy ... De előre megmondom neked, hogy én nem szeretek csak úgy mindent össze-vissza beszélni, mert én még az első világháború előtt jöttem ki és kilencesztendeig dolgoztam a klésbenkbe, megmondhatja Gólya Feri is, hogy igazam van. Kéreg: Miben van igazad? Heves: Te Kéreg! úgy látom te igen okoskodó ember vagy és azt hiszed, túljársz az én eszemen. Ki tudsz forgatni. Pedig abból semmi sem lesz, mer az én eszemen még egy ügyvéd sem tud túl járni! Kéreg: Hát én nem is akarok túljárni csak . . . Heves: Azért mondom, mert az én Samu fiam kijárta a hájszkált, de mikor én azt mondom neki, hogy igy és igy . . . Dehát mit beszéljek én neked ilyen magas dolgokról, mikor úgysem érted meg. Kéreg: Mit nem értek meg? Heves: Azt nem érted meg hét, hogy mikor az én házamra húzták fel a tetőt, ami egy szerdai napon volt s úgy emlékszem rá, mintha tegnap lett volna, mivelhogy a feleségem, Isten nyugosztalja . . . Idehalgatsz? Vagy más felé jár az eszed ? Kéreg: Hallgatom, hallgatom. De te arról akartál beszélni,hogy milyen világ volt az első világháború előtt. Heves: No, látod, ebben már igazad van, mert én már akkor kint voltam Amerikában. Kéreg: Hát akkor mondjad már, milyen világ volt? Heves: Hát akkor tudod egész más világ volt. Ismerted te otthon lovas Bitó Jánost? Ottlakott a nagykorcsma mellett. Kéreg: Azt nem ismertem. Nem jut eszembe . . Heves: Hát akkor hogy tudjak én te veled okosan beszélni, ha semmit se tudsz. Te azt sem tudod, mikor a Tito János csűrjének a tetejét levitte a nagy forgószél a szénával együtt? Kéreg: Az a világháborúban volt? Heves: ügy van. Akkor volt. Úgy emlékszem rá, mintha tegnap lett volna. Kéreg: Dehát te már akkor Amerikában voltál. Heves: Látod, ebben már igazad van, mert én kilenc esztendeig dolgoztam a klésbenkbe. Megmondhatja Gólya Feri is, hogy igazam van. Kéreg: Miben van igazad? Heves: Hát abban, hogy mikor az én házamra húzták fel a tetőt, ami egy szerdai napon volt és mire ma is úgy emlékszem, mintha tegnap lett volna, mert a szegény feleségem, Isten nyugosztolja. Kéreg: Heves, térj magadhoz, az Isten áldjon meg. Hiszen ezt már harmadszor mondod, így szóról-szóra. Heves: Néhát, csak azért mondom, hogy én nem szeretek csak úgy világba minden össze-viszsza beszélni. Mert az én Samu fiam már kijárta a hájszkált, de amikor én azt mondom neki, hogy igy és igy . . . Vagy te nem értesz engemet, nem tudsz magyarul‘ Kéreg': Csakis úgy tudok. Magyarul értek . . Heves: Hát akkor jegyezd meg, hogy abban az időben nem Roosevelt volt az elnök. Kéreg: Hát ki volt az elnök? Heves: Majd elmagyarázom azt is. De most előbb mond meg, nem Sártornyára való vagy te. Mert igen nehéz fejed van. Nem érted meg az okos beszédet. JAPÁN LEGENDÁK A Távol-Kelet mosolygó nagy birodalmának sok-sok ragyogó legendája és néphagyománya van. Ezekben nagyon gazdag a krizantémum és a cseresznyevirág hazája, hiszen a japáni nép egyik legrokonszenvesebb jellemvonása a virágoknak és fáknak és általában az egész természetnek benső szeretete. Ezzel kapcsolatos népköltészetük a boldog békeidők nyugalmát lehelti. De néphagyományaik között mégis megkülönböztetett helyen állanak a hősi legendák. Valami sajátszerű és minden más nemzet hasonló mítoszától lényegesen eltérő világ az amelybe a maga nagybátorságú hőseit helyezi a japáni népi hagyomány. A Nippon néplelke által igazi hősöknek tartott bátor férfiak alapján iott a “hősök imádása” révén emberfölöttivé formálja a néphit. Ezekben a japáni hősökben még magasabb értelemben testesül meg a hősiesség fogalma, mint amilyen értelmet mi európaiak tulajdonítunk általában a saját hőseinknek. A japáni legendák hőseiben is mindenekifölött ragyog az erő a bátorság, a minden nehézségen felülemelkedő ügyesség és ha kell, a furfangosság, a kitartás. De mindezeken felül áthatja őket a lovagiasság és az a megragadó nemeslelkűség, amellyel a japáni hős megsegíti a gyengét, oltalmára siet a bajbajutottaknak és a zsarnokság által leigazoltaknak.