Amerikai Magyar Népszava, 1959. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-02 / 27. szám

A világűr küszöbén . X-15, EGY KÍSÉRLETI REPÜLŐGÉP ÉS ANNAK PRÓ­­BAPILÓTÁJA LESZ AZ ELSŐ LOS ANGELES. — Megle­hetős bizonyossággal meg­mondhatjuk, hogy ki lesz az első ember — ha nem is a vi­lágűrben, de a világűr küszö­bén . Scott Crossfield, egy 37 éves próbapilóta, akit két év óta készítenek elő erre az út­ra. Hogy visszakerül-e a föld­re, az nem bizonyos, de amit emberi tudomány, tapasztalat és előkészítés képes megtenni, az megtörténik az érdekében. Hősnek érzi magát Crossfield ezért a kísérletért? “Hősök manapság szerződés által szü­letnek” — mondta nemrég egy nyilatkozatában, célozva arra, hogy leszerződött erre a kísérletre, és hozzátette: “Sokkal többre lennénk képe­sek, ha nem lennénk olyan humánusak, ha nem tennénk olyan erőfeszítést az ember visszahozatalára”. Crossfield önként vállalkozott az útra, mint ahogy ilyen kísérletre csak önkéntes alapon lehet. Vele együtt még vagy egy tu­cat más pilótát is előkészíte­nek a kísérletre, de jelenleg ő van kiszemelve az útra. Repülőgép vagy rakéta Az instrumentum, melyben Crossfield végrehajtja ezt a kísérletet, egy furcsa alkot­mány, amely félig repülőgép, félig rakéta. Alig nagyobb, mint egy átlagos sportrepülő­gép, de előállítása és a vele kapcsolatos előkészítés 123­­millió dollárba került. Csak egészen rövid, tömpe kis szár­nyai vannak, amivel a föld kö­zelében nem is tudna repülni. A gép nem tud felszállni a földről, egy “anyagépnek” kell egy bizonyos magasságba felvinni és ott elengedni. Ez az X-15. Az X-15 azonban nem is ra­kéta, mert ember kezeli, egy lökhajtásos (jet) motorral. Nem alkalmas arra sem, hogy műbolygóként kering­jen a föld körül. Igazi küldeté­se nem is az, hogy a felszere­lést kipróbálja, hanem hogy az emberi intellektust, az em­beri szervezet ellenállóképes­ségét és érzékszerveinek mű­ködését próbálja ki. A kérdés igazában az, képes-e az ember egy olyan alkotmányt előállí­­tani, amely védi őt a világűr ellenséges tényezőivel szem­ben. Amit tudunk a világűr tulajdonságairól, az védelem­ként bele van építve az X-15- be, de persze le­hetnek isme­retlen tényezők. Crossfield egy különleges öltönyben teszi meg az utat, amelyet ő maga tervezett. Öt réteg alumíniumból áll és azt mondja, hogy “a holdig el le­het utazni benne.” Az öltöny össze van kötve egy sereg műszerrel és teljesen automa­tikusan működik. Szorosan feszülve a testére, az öltöny “érzi” az agy vérszegénysé­gét vagy az oxigén hiányát a tüdőben és azonnal nyomást gyakorol a szív alatt, hogy a vért az agy felé nyomja vagy pedig oxigént adagol. Az öl­töny önmagában véve techni­kai remekmű. Uszoda vagy óceán Az X-15 100 mérföld ma­gasságba fog emelkedni, rend­kívül szerencsés esetben 150 mérföldre. Ez még mindig nem tekinthető “világűrnek”, először azért mert még min­dig vannak levegő molekulák, és másodszor, mert még van gravitáció. “De —■ mondja Harrison Storms, a gép szer­kesztője — a viszonyok a vi­lágűrben és ebben a magas­ságban annyira hasonlítanak egymáshoz, hogy a tapaszta­latokat alapul vehetjük, hogy mi történik az űrben. Olyan ez, mintha valaki uszodában úszna vagy az óceánban: le­het úszni, mind a kettőben — és meg lehet fulladni mind a kettőben.” Maga Crossfield már szá­mos gyakorlatot végzett a géppel kisebb magasságok­ban. Hasonlóképen gyakorla­tozott annak a B-52 bombázó­gépnek a személyzete, amely az X-15-öt felemeli vagy 40.­ 000 láb magasságba és ott szabadon engedi. A gép mo­torja ekkor működni kezd és vagy 90 másodpercig dolgo­zik, elérve 4500 mérföld se­bességet — kétszer annyit, mint a jelenlegi sebességi re­kord. 90 másodperc alatt el­használja teljes üzemanyagát és a lé­paika térben, most már kevés gravitációval küzdve, tovább halad, végül mikor az X-15 kezdősebessége kimerült és érvényesül a gravitáció, egy ívben lefelé fordítja a gép orrát és megpróbál visszake­rülni a földre. Problémái ek­kor kezdődnek csak igazán. De az X-15 erre is elő van ké­szítve. A hangtalan űrben... Egész útja során Crossfield nem fog hangot hallani, noha az X-15 hangja a földön meg­felelne tűz­ibombázógép döre­jének. A gép azonban sokkal gyorsabban repül a hangnál, amely mögötte marad. Azon­kívül 100 mérföld magasság­ban már olyan kevés a levegő, hogy az nem elég a hang köz­­vetítéséhez. Tudvalevő, hogy a hang csak levegőben tud ter­jedni. De amint a föld felé zu­han és egyre sűrűbb levegő­­rétegbe kerül, a hatás egy­szerre olyan lesz, mintha va­lakire a Niagara vízesés rá­zuhanna. Crossfield először is egy fé­lelmetes dörgést fog hallani. A levegő ezen a ponton olyan sűrű let, hogy egy pillanatra lefékezte az esést és a hang a gép közelében marad. A ráz­kódás nem sokkal kisebb mintha mondjuk egy zárt és törhetetlen burokban valaki egy felhőkarcoló tetejéről a földre zuhanna. A súrlódástól a gép külső felülete vörösre fog hevülni, de úgy van épít­ve, hogy kiáll 1300 fokos hő­séget. Innen kezdve Cross- AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Jelenetek a Navy újoncainak életéből. Egészségápolás, test­­gyakorlat, fegyelmezés és szakmabeli oktatás a sokoldalú program. GYÓGYSZER GYÓGYSZER GYÓGYSZER N | A VILÁG ÖSSZES GYÓGY- a­SZEREI megrendelhetők re­ceptre és recept nélkül. Cégünk már itt * helyszí­­n vj­ . ''4-­ nen számozott igazolást ed a kézbesítés és kezelés meggyorsítására. [|ig|P8 VIZSGÁZOTT _ MAGYAR GYÓGYSZERÉSZ ill Iro­dánkban varó­ink rendelke­­zésére. ÁRBAN, GYORSASÁGBAN, SZAKTUDÁSBAN a ROYAL General Agency vezet. Hozzátartozói érdekében forduljon szakemberekhez. Küldje be az óhazai re­ceptet. Az orvosságot azon­nal küldjük és utólag szám­lázzuk. Néhány példa cégünk e­­gyedülállóan olcsó áraiból: 30 gr Streptomycin $7.95 10000 U Vitamin B12 5.95 25 amp; Vasplastine 12.95 A gyógyszereket eredeti gyári csomagolásban szál­lítjuk. TELEFON RENDELÉSEK: EM. 4­9333 ROYAL GENERAL AGENCY GYÓGYSZER OSZTÁLYA 273 Spadina Avenue T O R O N T O 2B, CANADA Amerikaiak ás vidékiek írjanak. Magyarul levelezünk. field további sorsa a saját ke­zében van. Leszállás a földre Crossifield először is igye­kezni fog, hogy a zuhanás se­bességét lelassítsa, nehogy a gép a levegős­úrlódástól túlsá­gosan áttüzesedjék. Ezt ellen­­rakétákkal éri el, amelyeknek mindegyike — és 12 van be­lőlük — néhány másodpercre ellensúlyozni tudja a szabad­esést. Ha azt látja, hogy a gép a kelleténél gyorsabban tü­ zesedik át, kénytelen lehet felemelkedni a magasabb leg­­ritkább rétegekben, időt hagyva a lehűlésre. Mindez inkább­­ másodpercek, mint percek alatt fog lejátszódni. Miután egy gépét lassan le­eresztette a föld sűrűbb lég­körében — a “lassúság” itt 1500-2000 m­érföldes sebes­séget jelent — következik a leszállás. Ilyen sebességű gépihez semmiféle repülőtér nem alkalmas, a Rogers Dry Lake-t egy kiszáradt tó med­rét kell használni. A gép nem keréken, hanem egy síszerű talpon fog leszabni és amint földet érint, fékezésül kienge­di ejtőernyőit. Ha a gép nem tud a kiszáradt tő fölé kerül­ni, Crossfield kénytelen lesz kiugrani belőle. Erre a célra is kitűnően fel van készülve. A pilótaülést automatikus löveg löki ki — tulajdonképen egy robbanó löveg — a gép­ből, de jó messze tőle, nehogy a gép magához szívja. Utána fokozatosan lehull az ülés, és Crossfield ereszkedni kezd a föld felé. Szükséges, hogy az üléssel együtt löködjék ki a gépből, mert különben a rán­dulástól eltörne a gerince. A franciaországi Villeneuve le Roi várost árvíz öntöt­­te el. Ismeretlen tényezők Természetesen határa van annak, hogy az emberi előre­látás mennyi előkészületet te­het. Az emberi szervezet­ is ismeretlen tényező. Senki sem repült még 4500 mérföldes sebességgel és senki sem esett még át a súlytalanság érzésén olyan hosszú ideig mint Crossfield fog. Mindezt egy bizonyos fokig szimulál­ni lehet a földön, kísérleti ka­marákban, de nem teljesen. Nem tudhatjuk, hogy Cross­­field megőrzi-e teljesen érzé­kei felett az uralmat, nem veszti-e el eszméletét, nem lesz hallucinációk áldozata, stb. Az élmény, amelyen át fog esni, kísérteties lesz. A kísérlet pontos ideje is­meretlen, de valószínűleg áp­rilisban vagy májusban lesz. Már ezen a héten is egy előze­tes próbautat tesznek, ha nem is a teljes magasságig. Amit Crossfield tapasztal ezen az úton, azt fogják érezni a vi­lágűr rakéta utasai is. Remél­jük, hogy Crossfield visszake­rül a földre és beszámolhat él­ményeiről. HOGYAN KELL BANKRABLÓKAT HELYESEN KEZELNI... Az American Bankers Association tanácsa bank­pénztárosoknak NEW YORK — A régi vi­lágban, amikor John Dilsin­ger fénykorában volt, senki­nek sem kellett megmondani egy bankpénztárosnak, hogy mit csináljon ha valaki fegy­vervégen pénzt követel tőle: a földre vetette magát és ott maradt. De manapság nem szervezett bandák rabolnak ki bankokat, hanem elszánt egyes banditák, gyakori eset­ben műkedvelő rablók, bele­számítva egy öreg nénikét, ki fegyver helyett egy palack savval fenyegetőzött. (Mint később kiderült, a palackban víz volt.) Az amerikai bankok hivata­los képviseleti szerve, az American Bankers Associa­tion jónak látta kibocsátani egy kis füzetet, amely taná­csokat ad bankpénztárosok­nak az újfajta rablók ellen, íme a tanácsok lényege: . A bankok úgy képezték ki pénztárosaikat, hogy azok elő legyenek készülve a fegyve­res támadásra és ne essenek pánikba. A pénztárosok soha­se vállaljanak kockázatot, en­gedelmeskedjenek a rabló utasításainak, de ne veszítsék el lélekjelenlétüket. A rabló alapos megfigyelése, hangja, mozdulatai, ruházatának le­írása nyomra vezetheti a ha­tóságokat, még ha álarc is van rajta. A fokozódó bank­rablások — tavaly 431 bank­rablás történt — megdrágít­ják a bankok működését, mert emelkedik a biztosítás rátája. A közönségnek is ér­deke tehát a bankrablók elle­ni sikeres védekezés. Sok esetben naivitás, sőt humor a bankrabló végét je­lentette. Egy női pénztáros, akit egy férfi fegyverrel fe­nyegetett, ezt mondta: “Lás­suk a fegyvert. Fegyver nél­kül nincs pénz”. A bankrabló blöffölt, nem volt nála fegy­ver és elkullogott. Egy másik pénztáros ezt mondta a bandi­tának: “Én csekk és váltó­pénztáros vagyok, menjen a készpénz pénztároshoz.” Is­mét egy más esetben egy női pénztáros kolleganőjéhez for­dult: “Sadie, ez az úriember készpénzt kér és nálam nincs elég. Kihez forduljak?” A rabló zavarodottan elkotró­­dott. Egy acélidegzetű pénztá­ros egyenesen a rablóra sze­gezte tekintetét és ezt mond­ta: “A bankdetektív pisztolya a maga hátában van. Ha csak a szememmel intek, maga ha­lott”. A rabló elpárolgott. Ma már sok bank szereli fel pénztárcsarnokát rejtett fel­vevőgépekkel, amelyek le­fényképezik a rablót. De en­nél sokkal fontosabb, hogy ha 3. OLDAL ELSŐ KÍSÉRLETEK MANGÁN BÁNYÁSZATRA A TENGER ALATT Kimeríthetetlen mangán lerakatokat tar­talmaz a tengerfenék LOS ANGELES.­­ Egy al­kalommal már beszámoltunk arról, hogy két amerikai tu­dós, Herbert E. Hawkes és John Mere felfedezte, hogy a tengerfenék bizonyos részein mangántartalmú lerakatok vannak. Az időközben eltelt hónapok alatt kiderült, hogy mangán fedi a tengerfenék javarészét, legalább is 40 százalékát. Amerika részére, amelynek úgyszólván nincs mangánja — mely az acél ed­zéséhez szükséges — különö­sen csábító kilátás a tenger­fenékről való bányászat. A két tudós személyesen szállt le búvárruhában a ten­ger fenekére és hozott fel on­nan mangántartalmú leraka­­tokat. Ezek a diónagyságtól kez­dve két láb átmérőig min­den nagyságban váltakoznak. A lerakat külső része be van nőve mindenféle tengeri nö­vénnyel, halak csontjaival, cápák fogaival, de a közepe gazdag mangánt és más fé­meket tartalmaz. Kérdés: le­hetséges-e a bányászat a ten­ger alatt? Az illetékesek nem voltak tétlenek az elmúlt hónapok­ban. A bányászatra nézve mindenféle lehetőségek fel­merültek. Az egyik az, hogy egy búvárharangot merítenek a tenger alá, a vizet kiszivat­­­tyúzzák és a száraz tengerfe­nékről felszedik a mangánt. A másik lehetőség egy alagút fúrása mélyen a tengerfenék már a kár elkerülhetetlen, legalább pánik folytán ember­életben ne essék kár­ alá és az alagútból “tárnákat” vájnának a felszínre és a bú­várok azon át érnék el a talaj felszínét. Hawkes és Mere azonban azt hiszik, hogy egyelőre fe­lesleges az ilyen bonyolult és költséges eljárás: a tenger ta­laját egyszerűen kotrógépek­kel is el lehet érni. Ennek persze az a hátránya, hogy a mélyebben fekvő talajt a kot­rógépek nem érhetik el, de az alacsonyabb szintről is elég mangán hozható fel egyelőre a szükséglet kielégítésére. Esetleg acélká­bel­ből­­ font há­lók — amelyek mélyre bocsát­hatók — képesek a tengerta­lajból kiemelni a mangánt. A két tudós azt hiszi, hogy ilyen módon “sokszáz évre”’­ el le­het látni Amerika mangán­szükségletét. A mangán egyike a fontos “sztratégiai nyersanyagok­nak”, amelyeket kormányunk állandóan tárol, mert behoza­talra vagyunk szorulva és há­ború esetén a behozatal igen bizonytalan. A mangán leg­nagyobb lelőhelyei a szovjet­ben vannak, de Törökország­ban, Jugoszláviában, Pakis­­tanban is bőven van belőle. HÍRES APA FIA WASHINGTON. — John Eisenhower őrnagy is kény­telen elviselni a híres apáik fiainak hátrányát. Most fog­ják kinevezni alezredesnek, de a kinevezés már évek óta esedékes. Maga az elnök kér­te azonban, hogy a kinevezést halasszák el, nehogy favori­tizmussal vádolhassák. A 20 éves Cahill, aki betört egy new yorki bankba és vandál pusztítást végzett.

Next