Amerikai Magyar Népszava, 1959. augusztus (61. évfolyam, 180-205. szám)

1959-08-01 / 180. szám

' rnm ’American Newspaper tn the Hungarian Language AMERICAN - HUNGARIAN t No. 180. SZÁM ötvennyolcadik évfoly: Cleveland, New York, Newark, New Brunswick, Perth Amboy, Passaic, Trenton, Bridgeport, Chicago, szombat, 1959 augusztus 1. Fifty-eighth Year r Ara 10 cent NIKITANAK SURGOS Lekicsinylő hadjáratot folytat az amerikai kiállítás ellen a szovjet MOSZKVA. — A szovjet sajtó tovább folytatja lekicsi­nyelő hadjáratát a moszkvai amerikai kiállítás ellen. A propaganda új trükköket alkalmazott. Azt írják, hogy az egész nem más, mint aféle “­Disneyland” mesevilág. Ilyennek szeretnék maguk az amerikaiak is az életüket, de persze ez csak a képzelet já­téka, nem valóság. A mesés lakásberendezések, konyhák, házak, élelmiszer változatok csak a kiváltságos gazdagok­nak jutnak, állítják a vörö­sök. — Az amerikai kiállítás cél­ja félrevezetni bennünket — írta a Pravda — ahelyett, hogy igazi képet adna arról, milyen az amerikai dolgozók élete. Az sem igaz, hogy az átlag amerikai polgár heti keresete 90 dollár. — De — folytatja a kom­munista párt hivatalos lapja — még ilyen jövedelem mel­lett is naponta csak 1 tojás jut minden emberre a család­ban, egy fél üveg tej és he­­tenkint csak háromszor tele­fonálhat, mert a telefon is pénzbe kerül. .Az Izvesztija című lap sze­rint éhes, elkeseredett embe­rek tömege járja Amerikát. Ráadásul mindenki fülig el­adósodott, mert mindent hi­telbe vásárolnak, írja a jól­értesült szovjet tudósító. Az amerikai áruházak pin­céiben árusított alkalmi véte­lek helyett jobb árut talál a szovjet nép a saját áruházai­ban — állapítják meg az elv­társak. ULAN BATOR, Külső Mon­gólia. — Itt élő diplomaták szerint Molotov volt szovjet külügyminiszter, mongóliai követ “száműzetése” rövide­sen véget ér. Két éve képvi­seli itt a szovjet kormányt Molotov, akit Kruscsev erre a távoli állomásra küldött, hogy minél messzibb legyen Moszk­vától. Úgy látszik a hangulat enyhült a Kremlinben és a 69 éves Molotovnak megbo­csátják, hogy annak idején nem bízott Nikita jövőjében. Molotovval együtt él itt a felesége és időnkint megláto­gatják az unokái, két kislány, az egyik 9 a másik 5 éves. A szovjet követet mindenü­vé két testőr kiséri. Hivatalo­san ezek vigyáznak rá, de dip­­lomáciai körök jobban tudják hogy a testőrök szemmel tartják a sok titkot tudó volt külügyminisztert. AZ UGRATÓK Szibériai körútján ugyan­csak jelentkeztek hivatalos körök által betanított “ugra­tók”, akik kellemetlen kérdé­sekkel próbálták megzavarni Nixont és lerontani népszerű­ségét az orosz tömegek előtt. Ezek az ugratók akarták visszafizetni azt, amit Miko­­yan kapott amerikai útja al­kalmával, mikor szabad ame­rikai polgárok fordultak hoz­zá kellemetlen kérdésekkel. Nixon nem jött zavarba, a tolakodó “bérenceknek” meg­felelt gyorsan és szellemesen, úgy hogy sikerült azokat ne- GOP GYŐZELEM HONOLULU — Hawaii sokrétű népessége szavazott és a GOP nagy győzelmet ara­tott Amerika ötvenedik álla­mában. William F. Quinn kor­mányzó jelöltet választották meg Hawaii első kormányzó­jává. Két szenátusi ülést is republikánusok vittek el. Az állami törvényhozásba is GOP hívek kerültek. HOFFÁT ÉS MEANYT TÁMADTA JOHN McCLELLAN SZENÁTOR WASHINGTON. — John McClellan arkansasi demok­rata szenátor, a szenátus racketeerek után nyomozó bi­­zotságának elnöke kifakadt két union vezér ellen. George Meanyt és James R. Hoffát támadta, akik viszont a mun­katörvényeket kifogásolták. A szenátor felsorolta, hogy mi minden törvénytelenséget követtek el a uniók kebelében megbújó gonosztevők. Maro­savval öntötték le azokat, kik bírálni merészelték a munkás szervezetek vezetőit, másokat félholtra vertek, egész éle­tükre m­e­g­n­y­o­morították őket. Számos ilyen rovott multú egyént, akik ugyancsak a uni­ók védelmét élvezték, zsaro­lásért, vandalizmusért, kor­rupcióért tartóztattak le. Egyes vezetők a munkaadó­kat terrorizálták. Éppen ezért ideje, hogy a munkaügyi törvényeket meg­­reformálják, megerősítsék, hogy a jövőben lehetetlenné tegye a különféle visszaélése­ket. — Ha a kongresszus nem lép a tettek mezejére — mondotta McClellan — akkor a népnek olyan törvényhozó­kat kell választania, akik MUSSOLINI SIKERE FREGENE, Olaszország —­­A volt diktátor fia, Romano Mussolini nagy népszerűség­nek örvend — mint jazz ze­nész. Az országos jazz ünne­pélyen első díjat nyert a jazz zongorista Mussolini fiú. A fiatalokból regrutálódnak hí­vei. A 31 éves Mussolini fiú amerikai slágereket játszik a legszívesebben. Gramofonle­mezeit nagyban vásárolják a fiatalok. Romano európai kör­útra indul és szeretne Ameri­kába jönni. EZER AKERNYI ERDŐ SAN FRANCISCO. — Cali­­forniában ismét erdőtűz pusz­títja az őserdő maradványait. Santa Cruz hegységben ezer akernyi erdő semmisült meg. vetségessé tenni és leleplezni. A szovjet közönség amúgy is tudta, hogy miről van szó. Jól tudták, hogy hivatalos fel­hatalmazás vagy megbízatás nélkül senki sem merne így beszélni az amerikai látoga­tókkal. A szokásos propaganda kér­dések egyike az volt, hogy miért nem törődnek a nyo­morgó amerikai munkanélkü­liekkel. Nixon megmagyaráz­ta, hogy a szegény amerikai munkanélküli 6 hónapon át kapja a segélyt, amelyből megélhet családjával együtt és az államok valamint a szö­vetségi kormány hozzájárulá­sa révén további 3 havi, sok­szor egyévi segélyt kapnak, ha ilyen hosszú időre nyúlik munkanélküliségük. De jelen­leg 67 millió embernek van állandó munkája Ameriká­ban, ahol az életszínvonal so­hasem látott magasságra emelkedett, közölte az álmél­­kodó orosz munkásokkal Ni­xon. Aztán hozzá­tette, remé­li, hogy a szovjet­unió polgá­rai is hamarosan ilyen magas élet standardot fognak elérni. Egy másik munkás azt kér­dezte, miért hajigálták meg Mikoyant tojással és paradi­csommal. A válasz úgy szólt, hogy a szabad Amerikában az emberek szabadon adnak ki­fejezést érzelmeiknek, nem pedig rendőri utasításra jár­nak el. Ettől függetlenül, a tüntetők elkeseredett embe­rek voltak, akik a vasfüggöny mögül menekültek el és bizo­nyára okkal, nehezteltek Mi­­koyanra. Az amerikai rendőr­ség minden elkövetett vendé­gei védelmére és hogy milyen jó munkát végeztek, bizonyít­ja az a tény, hogy úgy Mi­­kojan, mint Kozlov szovjet miniszterelnök-helyettes ha­­jaszáluk meggörbülése nélkül érkeztek vissza hazájukba. Egy másik ugratónak ezt mondta Nixon: “Kérd meg kormányodat, hogy ne zavar­ja rádióadásainkat és akkor hallgathatjátok az igazság szavát.” ,majd nem riadnak vissza kö­telességük teljesítésétől. Leg­főbb ideje annak, hogy a uni­ókban nagytakarítást rendez­zenek és kiseprűzzék az oda nem való elemeket. Tűrhetet­len, hogy a munkásság vagyo­nát m­a­g­á­n­v­á­llalkozásokra használják fel kapzsi unióve­­zetők. A tiszteséges union ve­zérek támogtják a törvény­­tervezetet, amely az ő érde­keiket is szolgálja. A honatya aztán elismerés­sel adózott Kennedy szenátor­nak, a kutató bizottság jog­ügyi tanácsosának, aki meg­­nem alkuvón harcolt a unionok racketeerjei ellen. Azt remé­li a szenátor, hogy állandó kongresszusi bizottságot fog­nak majd alakítani, amely szemmel tartja a uniókat, hogy megvédje a munkásság érdekeit a harácsosok ellen. Hoffa, folytatta a szenátor, dühödten támadja a Kennedy féle törvényt, mert az majd lehetővé teszi, hogy lesújt­sanak rá és korlátozzák dik­­tátori hatalmát. Az ország minden részéből naponta szá­zával érkeznek levelek a bi­zottsághoz gratulálva munká­jához és kérik ugyanakkor, hogy folytassa harcát a uni­ókban rejtőző gonosztevők ellen. Kruscsev kezet szorít Moszkvában Dr. Milton Eisen­hower­rel. Kettőjük között áll Nixon alelnök. AKASZTÓFÁVAL FENYEGETIK PINOT, CASTRO ELLENSÉGÉT HAVANA, Kuba. — Rafael del Pino, aki annak idején Fi­del Castro híve volt, de ké­sőbb, amikor Castro uralom­ra jutott, ellene fordult, bí­róság előtt áll. Mint megírtuk del Pino, aki időközben ame­rikai állampolgár lett, repülő­gépen ment Kubába, hogy ki­mentse onnan néhány barát­ját. De érkezését besúgták a rendőrségnek, amely erre gépfegyverrel lőtte a repülő­gépet. Pinót elfogták. Kuba belügyminisztere kö­zölte a sajtóval, hogy “a lá­zadóra halál vár és egy hadi­hajó árbocára fogják fel­akasztani.” Del Pino “bűne” hogy Mia­miban ellenforradalmi gárdát szervezett és arra készült, hogy felkelők élén vonul majd Kuba jelenlegi kormánya el­len. A fogoly megsebesült és kórházban ápolják. Castro felkereste hajdani barátját és iskolatársát. Az újságírók kérdésére, hogy miről diskuráltak, nem adott választ Castro. Arra se felelt, hogy halálos ítélet ese­tén megkegyelmez-e Pinónak. A másik magasrangú vád­lott Kubában a volt köztársa­sági elnök, Urrutia. Ügyét most tanulmányozza a kor­mány. Castro fanatikus hívei őt is bíróság elé akarják állí­tani “árulás” vádjával ter­helten. Urrutia, aki mint ismeretes lemondott, amikor politikai nézetei ellentétbe kerültek Castroéval, jelenleg háziőri­zetben van. Castrot a mérsé­keltebb politikusok arra kér­ték, hogy ne vigye kenyértö­­résre a dolgot és ne idegenít­­se el magától a mérsékelteket azzal, hogy Urrutiából már­tírt csinál. Roa belügyminisz­ter megvetően nyilatkozott a Dominican köztársaság dik­tátoráról, Truj­illóről, akit “Dél Amerika hányingeré­nek” nevezett, közönséges tö­meggyilkosnak, akit “úgy fognak majd agyonverni egy napon, akár egy veszett ku­tyát.” A kubai sajtó naponta közli az atrocitásokat, melye­ket Trujillo nevében követ­nek el titkosrendőrei. Civileket hurcolnak el ott­honaikból, mert nem voltak eléggé “tiszteletteljesek” Trujillo Generalessimo jelen­létében. Kuba kormánya nem tagad­ja, hogy támogatja a forra­dalmárokat, akiknek célja megszabadítani hazáj­ukat a zsarnoktól. Pénzt és hadianyagot kap­tak a guerillák, akik eddig nem sok eredményt értek el, mert Trujillónak jól szerve­zett kémhada és hadserege álandóan résen áll. BATISTA BÁNATA WASHINGTON.­­ Ideér­­kezett megbízható jelentések szerint a volt kubai diktátor Batista azért akarja elhagyni a Dominican köztársaságot, mert hasonszőrű diktátor tár­sa Trujillo valósággal foszto­gatja. Batista több mint százmillió dollárt harácsolt össze uralma alatt és vagyo­nát már jóelőre Svájcba, Amerikába mentette át. Ba­tista most beutazási enge­délyt kért Washingtontól. Nem sok reménye van rá, hogy akár látogató vízumot is kaphat. Egyike azoknak, akiknek jelenléte “nem kívá­natos Amerikában.”­­ Hat hónap alatt egész va­gyont szívtak ki Batistából a Trujillo emberei. Mindenért hatalmas összegeket kell fi­zetnie, kezdve a lakástól, me­lyet kiutaltak a számára, az élelmezésig. Mint kiderült Batista megpróbált Spanyol­­országba, Franciaországba és Portugáliába utazni, de si­kertelenül. Akárhová menne, élete aligha lesz biztonság­ban. Fanatikus kubai haza­fiak, akik megesküdtek, hogy végeznek vele, rátalálnak Eu­rópában csakúgy, mint Ame­rikában. 590 MILLIÓS HASZON NEW YORK — A világ leg­nagyobb autógyára, a General Motors közölte kimutatását, amely szerint az év első felé­ben a vállalat tiszta haszna 590 millió dollár volt. 77 szá­zalékkal volt ez több, mint a múlt évben a recesszió idején CSÚCSTALÁLKOZÓT SÜRGET A SZOVJET DIKTÁTOR MOSZKVA. — Nikita Krus­csev szovjet miniszterelnök, aki eddig csak közvetve tett célzásokat a csúcstalálkozó hasznosságára és fontosságá­ra, most nyíltan sürgetni kezdte a nagyhatalmak fejei­nek találkozóját. Meglepő kijelentéseket tett a szovjet diktátor, mondván, hogy sem a szovjetnek, sem a nyugati hatalmaknak “nem érdekük megbolygatni a dol­gok jelenlegi rendjét nyuga­ti Berlinben.” Ha nyugati Berlin népe ka­pitalista rendszer alatt akar élni, hadd maradjanak e rendszer alatt — jelentette ki a vörös diktátor. — Mi nem avatkozunk a dolgaikba, mert ez az ő belügyük. Minden fél­reértést el kell oszlatni, amint hogy máris sikerült számos kérdést tisztázni — folytatta Nikita Kruscsev. — Lehetővé kell tenni a két német ország­rész vezetői számára, hogy direkt tárgyalások révén egyezzenek meg úgy amint azt ők maguk a legjobbnak találják. Ami az időt illeti, mi nem ragaszkodunk megsza­bott terminusokhoz, mert nem ez a fontos. A hangsúly: a lényegen legyen, ami a né­met kérdés rendezése és a bé­ke megóvása. A nyilatkozat óriási feltű­nést keltett világszerte és ha a szovjet valóban szavának áll, akkor ennek — mondot­ták Washingtonban, London­ban és Párisban nagy hord­­erej­ű következményei lesz­nek. A feszültség enyhülni fog. De a gyanakvóbb diplomaták attól tartanak, hogy a látszó­lagos engedékenység mögött csapda áll. Nikita minden áron tanácskozni kíván Ei­­senhowerrel és Macmillannal és ismerve Ike áláspontját, hogy csak ha ígéretet kap a megegyezést illetőleg, megy el a csúcskonferenciára, tette fenti kijelentését a szovjet miniszterelnök. Ha a “nagyfejűek” tanácsa nem egyezik meg, annak visz­­szahatása nagy lesz, a béke­vágyó népek csalódni fognak és a szovjet szokása szerint a nyugati kormányokra hárítja majd a kudarcért a felelőssé­get. A külügyminiszterek Genf­ben ismét tanácskoznak a kü­lönféle ajánlatok és módoza­tok fölött és várják, hogy Gromijko a szovjet nevében megismétli majd Kruscsev szavait. WASHINGTON. — Eisen­hower elnököt megkérdezték, mi a véleménye Nikita ígére­téről. Az elnök annak a re­ményének adott kifejezést, hogy Kruscsev ezúttal “ko­­molyan gondolja amit mon­dott?” A­ kérdésre, hogy Nixon meghívhatja-e Amerikába Kruscsevet, Ike nemmel fe­lelt. Nixonnak felhatalmazá­sa van mindennemű tárgya­lásokra, de Amerika nevében nem hívhatja meg a szovjet diktátort. Mivel Kruscsev a szovjet követ révén “tapoga­tózott Washingtonban” a Fe­hér Ház válasza azonos volt Ike korábbi nyilatkozataival. —­ Ha Genfben eredményt érnek el a külügyminiszte­rek, ha a szovjet nem fenye­getőzik tovább, de engedmé­nyeket tesz a béke érdeké­ben, Ike elmegy a csúcskonfe­renciára. Kruscsev, ha hiva­talosan kívánja a meghívást, ezt Amerika kormánya nem fogja megtagadni tőle. Ike örömmel állapította meg, hogy az orosz nép — minden elbátortalanító hiva­talos propaganda ellenére — milyen melegen érdeklődik Amerika iránt és milyen szí­vélyesen fogadta az amerikai vendégeket, élükön Nixonnal. Az elnök a maga részéről azt reméli, hogy már mint “ex-elnök” és magánember utazhatja be a világot és azo­kat a helyeket, ahol fiatalabb éveiben vagy a háború alatt járt járt. Célja ellátogatni a Távol Keletre is. 1961­ janu­árjában fog hivatalosan visz­­sza­vonulni. Annak idején Nehru hívta meg Indiába Ei­­senhowert, aki készül rá, hogy ellátogat oda is. 35 HALOTT PÁRJZS. — 35 afrikai ben­­szülött vesztette életét a to­longásban és másik százan megsebesültek Brazzeville­­ben, a kongói köztársaságban. Egy szekta tagjai voltak, amelynek fanatikus tagjai szembe szállottak a hatósá­gokkal és megtagadták az en­gedelmességet. A Matsoua­­nisták, vagy 2500 ember, nem engedelmeskedtek a felszólí­tásnak, hogy oszoljanak szét. A rendőrség könnyfakasztó gázbombákat használt elle­nük. A tumultusban egymást gázolták az emberek." Újabb utánpótlás ALGÍR. — Maurice Challe tábornok, az algíri francia haderők főparancsnoka sze­mélyesen irányítja a hadmű­veleteket, melyeket a rebelli­sek ellen folytatnak a Kabul hegységben. Újabb tízezer embert vezényeltek a had­színtérre, ahol az offenzíva folyik és most már 30,000 fő­nyi haderő üldözi a guerilla hadákat. BŰNHULLÁM LONDON.­­ A belügymi­nisztérium kimutatása sze­rint a bűnhulám emelkedett Angliában. Közel 15 százalék­kal több visszaélést, rablást, gyilkoságot követtek el a bű­nözők, mint az előző esztendő­ben. ELMARADT A SZTRÁJK NEW YORK • A Steelwor­kers Union és három nagy aluminium gyár vezetősége megállapodtak, hogy jelenlegi szerződésüket meghosszabbít­­ják és így a gyárakban nem kerül sor sztrájkra. Az alumi­nium gyárak munkásainak szerződését azért tartják ér­vényben, hogy közben az acél­gyárak és a sztrájkoló acél­gyári munkás szervezet meg­egyezhessenek. HALÁLOS DARÁZSCSÍPÉS MACON, Franciaország — Nestor­ine Travaille 75 éves francia özvegyasszonyt a nya­kán megcsípte egy darázs. Az idős hölgy a darázscsipésbe 10 perc múlva belehalt.

Next