Amerikai Magyar Népszava, 1959. szeptember (61. évfolyam, 206-230. szám)

1959-09-01 / 206. szám

REPÜLŐGÉPEK VISZNEK GYORS SEGÍTSÉGET laosnak WASHINGTON. — Ameri­ka hatalmas teherszállító re­pülőgépekkel küld gyors se­gítséget Laosnak. Hadianya­got visznek ezek a légi óriá­sok, hogy Laos védekezni tud­jon a kommunista bandák el­len. A külügyminisztérium je­lentette a gyorssegély elindí­tását. A délkelet-ázsiai orszá­got vörös invázió fenyegeti. Laos határa 600 mérföldnyi hosszúságban halad a kom­munista Vietnam mellett és ugyancsak határos vörös Kí­nával. Két tartományban garáz­dálkodnak már a vörös gue­rillák, akik a lakosságot ter­rorizálják. Laosnak mindösz­­sze 25.000 emberből álló had­serege van. Csendőrsége to­vábbi húszezer emberből áll. Ezeknek felszerelése azonban hiányos. Fegyvereken kívül rádiót, autókat, sátrakat is kapnak a laosiak Amerikától. A J­apánban, Okinawa szi­getén, Fülöp Szigeteken és Formosán levő amerikai rak­tárakból viszik a muníciót Laosba. Azoknak a honatyáknak, akik ellenzik a külföldi se­gélyprogramot, a laosi ese­ményeket hozta fel példaként Kenneth B. Keating GOP FEGYVERSZÜNETRŐL TÁRGYAL DE GAULLE A REBELLISEKKEL SAIDA, Algír. — De Gaulle miniszterelnök Algírban tár­gyal a rebellis arabok vezetői­vel egy fegyverszünet felté­teleiről. Előzőleg saját vezér­karával tartott megbeszélést. A tábornok, akit a francia hadsereg segített hatalomba, szeretné megnyugtatni az ag­godalmaskod­ó francia telepe­seket és a nacionalista érzel­mű tisztikart, hogy nem fog semmi olyan megegyezést köt­ni, amely Algírt elszakítja Franciaországtól. Ugyanakkor azt próbálja megértetni az arab fanatiku­sokkal, hogy jövőjük csak a franciák oldalán van. Közben folyik­­a guerilla háború a Kabul hegységben és a tuni­szi határ mentén. Az arab fel­kelők Nassertől, Tunisz és Marokkó kormányaitól kap­nak utánpótlást és ez teszi le­hetővé számukra a harc foly­tatását. A tuniszi határ mentén mo­zsár ágyúkkal és gépfegyve­rekkel lőtték az arab lázadók a francia katonai állomáso­kat. Az algíri guerilla bandák nagyszabású ellen offenzívá­­ja összeomlott. De Gaulle azt reméli, hogy valamiféle megállapodást tud kötni és aztán, ha visszatért Párisba, hogy Eisenhower el­nököt fogadja, hivatkozhat a béke­ajánlatokra. A másik ok, amiért fegy­verszünetet szeretnének köt­ni, hogy elkerüljék az algíri kérdésnek a NN előtt való tárgyalását. De az arab fel­kelők éppen ezért tartanak ki követeléseik mellett. Jól tud­ják, hogy a nemzetek szövet­ sége előtt kínos helyzetbe hoz­hatják a franciákat. PÁRIS. — A francia fővá­ros nagyban készül Eisen­hower fogadtatására. A fő­város főbb útvonalait fellobo­­gózták. Az érdeklődés itt is óriási. HALÁL A BARLANGBAN CHATTANOOGA, Tenn. — Joseph J. Shadden 18 éves diák elindult a Lookout hegy­ségbe a Mystry Hole nevű barlangot megtekinteni. Kö­téllel engedték le a 300 lábnyi mélységbe. A kötél hirtelen elszakadt és a fiú lezuhant a biztos halálba. CÁFOLAT MIAMI BEACH. — William P. Rogers igazságügyminisz­ter cáfolta a hírt, hogy lekö­szön tisztségéről és Nixon al­­elnök kampány managere lesz az elkövetkező elnökvá­lasztás alkalmával. Rogers kijelentette, hogy 1961 janu­árjáig marad a helyén. WASHINGTON. — Krus­­csev részére még egyre érkez­nek a meghívások a szovjet követségre és a külügyminisz­­tériu­mba. Egy kis­fiú Roa­­nokeból azt javasolta, hogy jöjjön el egy amerikai foot­ball mérkőzésre. New Jersey - ből egy asszony a női cser­készcsapat kirándulására hív­ta meg Nikitát. Egy brooklyni társaság Coney Islandot aján­lotta. ANGOL RAKÉTA LONDON. Új Anglia tudó­sai olyan rakétát készítettek, amelyben két emrber fér el a különféle műszerek mellett. Ez a repülő pyramid, amint a sajtó nevezi, biztonságosan tud majd visszatérni a földre. Az oroszok hasonló légi jár­művet készítettek. Állítólag titkos kísérletek folytak, de ezideig nem sok sikerrel. Egy angol lap úgy tudja, hogy az első világűrhajós­­ elpusz­tult valahol a csillagok kö­zött. A szovjet ezt eltitkolta. Ami a távoli égitestekre való utazást illeti, az angol szak­értők azt javasolják, hogy Amerika, Anglia és a szovjet együttes erőfeszítéssel lássa­nak neki az első igazi űrhajó tervezésének. Eltekintve at­tól, hogy a költségek nagyok — százmillió dollárba kerül egy kis űrhajó — ha a három nemzet tudósai fognak össze, bizonyára jobb munkát vé­geznek majd, mint külön-kü­­lön. A szovjet állítólag haj­landó az angolok tervét elfo­gadni. SELASSIE FÉLELME BELGRÁD. — A Jugoszlá­viát járó Selassie császár, Ethiopia ura attól tart, hogy a nagyhatalmak egymás közt döntik el Kelet és Nyugat sor­sát. Szerinte a NN összes tag­államainak legyen beleszólá­suk ilyen sorsdöntő intézke­désbe. A kis népek elvárják a nagy nemzetektől, hogy tisz­teletben tartsák jogaikat. FOKOZZÁK A TERMELÉST PEKING.—A kínai kommu­nista kormány újra kezdte propaganda akcióját a terme­lés fokozása érdekében. Úgy a gyári munkásságot, mint a kooperatívek parasztjait szo­rongatják, hogy termeljenek többet, ígéretek, fenyegeté­sek és bónuszok révén sarkal­ják a tömegeket.­­ ■ Ez a tervrajz egy légi állomást ábrázol, amely a Raytheon Company, Waltham, Mass­-i üzemében készül és egy televíziós öszeköttetés létesítésére alkalmas Euró­pa és Amerika között, négy állomással 700 mérföld távolságban, Newfoundland, Grönland, Iceland és Skócia fölött. A légierő jelentése szerint 90,000 dolláros díjat nyert a massachusettsi cég a mikrohullám hővé való átváltoztatásának tanulmányo­zásáért. Hazatoloncolják a csalót, ki ügyfeleit 14 millió dollárral rövidítette meg RIO DE JANEIRO.­­ A brazil rendőrhatóságok kö­zölték Lowell Birrall ameri­kai “vállalkozóval” aki 14 millió dollárral rövidítette meg­ ügyfeleit, hogy két hé­ten belül el kell hagynia az or­szágot. Útleveleit, egy ameri­kai és egy kanadai passzust, elvették tőle. Az amerikai konzul az ame­rikai útlevél átadását kérte, hogy ily módon elrendeljék a szélhámos letartóztatását. Birrell ügyvédje tiltakozott és az igazságügyminiszterhez felebbezett az eljárás ellen. Brazília és az Egyesült Álla­mok között nincs kiadatási el­járás, ez az oka annak, hogy egyelőre nem adják át az ame­rikai hatóságoknak a kalan­dort. De a brazil ügyészség kitoloncolja Birrellt, akit az­tán bármelyik szomszéd ál­lam rendőrsége azonnal őri­zetbe vehet. A brazil igazságügyminisz­ter azon a címen vonta meg Birrelltől állandó tartózkodá­si engedélyét, hogy nincs munkavállalási engedélye, te­hát nem dolgozni, vagy vál­­lallalkozni jött, csupán mint HALÁLRA DOLGOZTATJÁK TIBET LAKOSSÁGÁT A KÍNAIAK MUSSOORIE, India. — A Dalai Láma a napokban tar­tott sajtó­konferencián az alábbiakat nyilatkozta Tibet megszállásával kapcsolatban. — Vörös Kínának az a cél­ja, hogy elpusztítsa Tibet vallását, kultúráját és elnyer­je a tibetieket. A megszálló katonaságon kívül már több mint 5.000.000 kínai telepes érkezett az ország észak-kele­ti részébe. A vörösök még 4,­­millió kommunista kínait turista tartózkodik az or­szágban. A szélhámos július 23 óta ül fogházban, azzal vá­dolva, hogy hamis útlevéllel érkezett Braziliába. A letartóztatás a new yorki ügyészség megkeresésére tör­tént. A nyomozó hatóságok úgy tudják, hogy Birrellnek havi ezer dollár jövedelme van, melyhez úgy jutott, hogy a jóhiszemű ügyfelektől ki­csalt milliókat titkos vállal­kozásokba fektette. A Swan-Finch Oil Corpora­tion és a Doeskin Products Corporation részvényeit tu­lajdonította el és a vállalatok tudta nélkül áruba bocsátot­ta. 1957-ben tűnt el és azóta körözték. Csak nemrég akad­tak rá Braziliában, tetve hajszolják kényszer­­munkára. Mindenkinek 100 nehéz kosár földet kell horda­nia; ha nem csinálja meg a kvótát, még azt a kevés élel­met sem kapja meg. — Lhassa utcáit katonai őrök járják és két embernél többnek nem szabad csopor­tosulnia. Ezek a kínai kato­nák ősi templomokat rombol­tak le kolostorokat, zarándok­­helyeket pusztítottak el. — A Panchen Láma, aki ko­ra gyermekségétől fogva kí­nai befolyás alatt állott, so­hasem volt szabad. A kínaiak kezében csak egy bábu és azt teszi amit parancsolnak neki. — India kormánya menedé­ket adott nekem és azoknak a tibetieknek, akik el tudtak me­nekülni. Remélem, hogy In­dia ad annyi segítséget Ti­­betnek, mint amennyit kis országok Marokkó, Algír, vagy Tunisz kaptak. A kínai vörösök bérgyilko­sokat küldtek Indiába, azzal a megbízással, hogy öljék meg a Dalai Lámát, aki éltető szelleme a tibeti ellentállás­­nak. De a gonosztevőket még idejében leleplezték és elfog­ták. A Dalai Láma körútra in­dul a buddhista országokban. Burma, Ceylon, Thailand, Cambodia, Vietnam és Japán hívták meg Tibet elűzött “Is­­ten-királyát.” A héten New Delhiben tárgyalt Nehru mi­niszterelnökkel. 525,060 DOLLÁRRÓL KELL ELSZÁMOLNIA HOFFÁNAK WASHINGTON.­­ A bíró­ság által kinevezett monito­rok, akik a Teamsters Union pénzügyeit ellenőrzik, azt kö­vetelik James R. Hoffa el­nöktől, hogy adjon elszámo­lást több mint félmillió dol­lárról 525,000 dollár, amely a union kincstárába tarto­zik, átkerült egy floridai, majd egy indianai bankba, ahol kamatmentesen hevert évekig. Amikor a kongresszusi vizs­gálóbizottság egy évvel ez­előtt felelősségre vonta Hof­­fát, a union vezér azt felelte, hogy “az indianai gyárosok, váltakozókra akart hatást gyakorolni ezzel, hadd lás­sák, hogy a unionnak van bőven pénze.” Értve ezalatt, hogy ha sztrájkra kerül a sor, lesz kitartásuk. A racketeereket nyomozó bizott­ság megállapította, akarnak közép Tibetben le­telepíteni. Ezzel szemben tö­megesen hajszolnak tibetie­ket Kína legsivárabb részébe.­­ A főváros, Lhassa lakos­ságát, nőket, férfiakat, gyer­mekeket a kínaiak három cso­portba osztottak fel. Az első csoportba tartozókat ismeret­len helyre száműzték. Nem tudni mi lett a sorsuk. A má­sodik csoportot különböző kí­nai katonai szállásokon val­latják, kínozzák és büntetik. A harmadik csoportot élez­hogy a floridai National Bankban elhelyezett félmillió dollár összefüggésben állott Henry Lowernek, a Sun Val­ley Inc. elnökének adott bank­kölcsönnel. Vagyis Lower azért kapott pénzt a banktól, mert fedezetül befizette a fél­milliót. Lower real estatevel spekulált Floridában. És min­denki látott ebből hasznot, azt majd későbbi nyomozások fogják kideríteni. Nem kétséges, hogy Hoffa a munkásság pénzét magáncé­lokra, magán­n­yerességre használta fel. 145-a ] 10 cent r Wm ' 3hm&h­emm Thewmpaper in the Hungarian Language No. 206. SZÁM ötvennyolcadik évfolyam Cleveland, New York, Newark, New Brunswick, Perth Amboy, Passaic, Trenton, Bridgeport, Chicago, kedd, 1959 szeptember 1 ' Fifty-eighth Year NEW DELHI. — Indiában nagy izgalmat keltett a hír, hogy kínai katonaság nyo­mult India területére. Shillong és Assam környékén tűntek fel a vörös kínaiak, akik Ti­­betből érkeztek Tibetben már több mint ötmillió kínait te­lepítettek le. Az India és Tibet közötti szorosan, Nathu La hegyi út­ján érkeztek a kínaiak, akik az indiai határállomásokat elfog­lalták és azokra kitűzték a kínai zászlót. A jelek szerint a hindu katonaság nem tanú­sított ellentállást a túlerővel szemben. Az “Assam Tribune” jelen­ti, hogy a vörösök rabolnak, gyújtogatnak, nőkkel erősza­koskodnak. Nehru, aki csak a minap jelentette ki, hogy had­erejével védi meg a fenyege­tett határmenti tartományo­kat, rendkívüli miniszterta­nácsot tartott. A parlament­ben azonnali katonai akciót követeltek. — Ha soká várunk, majd úgy járunk mint Laos és Ti­bet — mondotta egy képvise­lő, aki kárhoztatta Nehrut, mert annak idején, semleges­ség mögé bújva, nem fogadta el az amerikai katonai segít­séget. New Delhi lapjai támadják Pekinget, azt írják, hogy Kína mindig ott próbálkozik, ahol nem talál ellentállásra. A kis Quemoy és Matsu szi­geteket, melyek partjai men­tén fekszenek, képtelen volt elfoglalni. Formosa szigetét is évek óta fenyegeti tehetet­len dühében. De a békés or­szágokat, melyeknek nincs számottevő haderejük, orvul foglalja el. India honvédelmi minisz­tere azt javasolta, hogy ren­deljenek el sürgős sorozást és erősítést küldjenek a határ­ra. Sikkim tartományt szin­tén kínai invázió fenyegeti. A jelek szerint a kínai vörösök a tibeti események óta álla­nak hadilábon Indiával. Nem tudják elfelejteni Nehrunak azt, hogy befogadott 20,000 tibeti menekültet és vendég­ként tartja a Dalai Lámát. WASHINGTON. — Ameri­ka élénk figyelemmel kíséri az indiai eseményeket. Ha a kínai inváziót nem állítják meg, bizonyára vehető, hogy a nyugati hatalmak segítséget nyújtanak Indiának. A békés nem kommunista ázsiai álla­mok félnek a vörös hadi gépe­zettől. India semlegessége válto­záson ment át az utóbbi idő­ben és a NN előtt India dele­gátusa most már inkább a nyugati delegátusokkal sza­vaz. India már nem követeli, hogy Kínát vegyék fel a nem­zetek szövetségébe. Kína vi­szont szemet vetett az Indiá­hoz tartozó, de autonómiával rendelkező kis államokra. A kínai propaganda egyre han­gosabban követeli ezeknek a népeknek a Kínához való csa­tolását. A kommunista rádió szerint Nepál, Bhutan, Sikkim “szin­tén sorra kerülnek” India kor­mányát és parlamentjét főleg az háborította fel, hogy Kína hivatalos térképeket adott ki melyeken indiai területek mint kínai országrészek van­nak feltüntetve. Lapzártakor jelentik, hogy Nehru közölte a parlament­ben: az inváziós kínai hordák több indiai katonai állomást elfoglaltak. A lezajlott ütkö­zetekben számos indiai kato­na elesett. Több mint száz indiai katonát elfogtak a kí­naiak, Laddakh környékén. India pekingi követe ismétel­ten tiltakozott a kínai ban­dák betörése ellen. szenátor, mint bizonyítékot a segélyakció szükségessége mellett. UNITED NATIONS. — Hammarskjöld UN fő­titkár elutasította a kérést, hogy megfigyelőket küldjenek La­­osba. Erre csak akkor kerül­het sor, ha azt a nagytanácsa javasolja. Ha majd Laos kor­mánya kér segítséget, hivata­losan fogják tárgyalni ezt a kérdést és döntenek fölötte. Az angol kormányt idegesí­­tik a laosi események és erről bizalmas megbeszélés folyt Herter és Lloyd külügymi­niszterek között. A legutóbbi jelentések sze­rint a kommunisták 25 határ­menti falut foglaltak el Laos­­ban. Nyolc vietnami batall­on áll a határon, támadásra ké­szen. Ezek a guerilla bandá­kat segítik. MEGHÍVÓK HARC INDIA HATÁRÁN VÖRÖS KÍNAI CSAPATOK DÚLJÁK SHILLONG­ ASSAM KÖRNYÉKÉT

Next