Amerikai Magyar Népszava, 1959. október (61. évfolyam, 231-255. szám)

1959-10-01 / 231. szám

IKE JÖJJÖN BELGRÁDBA - KÉRI TITO AZ ELNÖKÖT WASHINGTON. — Eisen­hower elnök meghívást ka­pott a jugoszláv kommunis­ta diktátortól, Titótól. — Jöjjön el Jugoszláviába, ahol a hálás jugoszláv nép várja — így szól az üzenet.— Reméljük, hogy az Eisenhow­er vizitre mihamarább sor ke­rül. Tito a maga részéről már ré­gen szeretne Amerikába jön­ni, de ezideig nem kapott meghívót. Két és fél évvel ez­előtt, mikor híre futott, hogy Washingtonba jön Tito, olyan nagy volt a közfelháborodás, hogy a vizitet sietve lefújták. De azóta sok víz lefolyt a Dunán, mondják Belgrádban. Ha Kruscsev mehetett Ameri­kába, akkor Tito ellen sem lehet kifogásuk az antikom­­munistáknak. Ike még nem felelt a meghí­vásra, de nem tartják valószí­nűnek, hogy elfogadja. Mosz­kva rossz néven venné és szándékosságot magyarázná­nak bele. Tekintve, hogy Ti­­tó és Nikita között még tart a harag és “a hidegháború” hidegebb a jugoszlávok és a szovjet között, mint Ameri­ka és a szovjet hidegháborúja, a világbéke ügyének aligha tenne jó szolgálatot Ilie belg­rádi útja. Azt azonban nem tartják lehetetlennek W­ashington­­ban, hogy meghívják újból Titot. A jugoszláv vörös dik­tátor fél az Amerikában élő jugoszláv menekültektől. At­tól tart, hogy a híres szabad­ságharcos, Drazsa Mihajlo­­vics hívei számonkérik tőle a nácikkal küzdő Mihajlovics életét. Mihajlovicsot Tito ki­végeztette, azon az ürügyön, hogy “a németekkel paktált.” Az tény, hogy a jugoszláv köztársaság alelnöke, Edward Kardelj Amerikába jön. A REMETE WASHINGTONO — Csak most emlékeztek meg a lapok Mikhail Sholokhov, a világ­hírű szovjet író kijelentéséről, melyet a Nobel díjas szovjet íróval, Boris Pasternakkal kapcsolatban tett. Eszerint Pasternak “remete módra él és nem érintkezik a szovjet írókkal sem. Én még sohasem találkoztam vele.” Az író az­után annak a reményének adott kifejezést, hogy hama­rosan egyezmény jön létre Amerika és a szovjet között az irodalmi jogdíjakat ille­tőleg. Az írók a jövőben meg­kapják a nekik járó honorá­riumot a szovjet­unióban ki­adott könyveik után. KÉT ERDŐT FOGLALTAK VISSZA A LAOSI CSAPATOK VIENTIANE. — A laosi vezérkar jelenti, hogy Észa­kon, Vietnam határa mentén, két erődöt visszafoglaltak a kommunistáktól. Az ellen-offenzíva sikerrel folyik — jelentette a hadügy­miniszter, aki repülőgépen járta be az ellenség megszáll­ta területüket a Ma folyó mentén. A rebelliseket bom­bázók ostromolták, azután ej­tőernyősök támadták meg a vörösöket,­­akik visszavonul­tak Vietnam területére. A NN fénykutató bizottsá­got repülőgépen vitték a had­területre és megmutatták a visszafoglalt erődöket is. La­os miniszterelnöke bizakodó nyilatkozatot tett a UN de­legáció előtt. Szerinte a gue­rilla bandákat likvidálják, ha Észak Vietnam nem avatko­zik a laosi polgárháborúba. Azt szeretnék, ha a határ­ra UN katonaságot helyezné­nek és a nemzetközi hadsereg akadályozná, hogy Vietnam­ból segítséget, hadianyagot kapjanak a laosi vörösök. Laos miniszterelnöke kö­szönetet mondott Ameriká­nak, mert hadianyagot kül­dött hadseregük számára. — Népünk hálás, mert Amerika vigyáz a világbé­kére és a független nemzetek szabadságára — folytatta a miniszterelnök. ALGÍR: — Új terror­hullám tartja rettegésben Algír la­kosságát és veszélyezteti a küszöbön álló béketárgyalá­sokat. A fanatikus nacionalis­ták tőrrel, revolverrel és bom­bával támadnak azokra, akik a franciabarátság hívei. Az elmúlt két nap alatt 11 fran­cia civilt öltek meg a terro­risták. 17 embert megsebe­sítettek. A francia sajtó szerint “úgy látszik ez a nacionalista vezérek válasza De Gaulle bé­kejavaslataira.” Egy áruházban időzített bomba robbant. Egy kávéház­ban a közönség körébe kézi­gránátot dobtak. Közben a guerillák lesből megtámadtak egy francia convoyt, amely­ben civilek is voltak. Tíz fran­cia katonát és 4 mohamedán köztisztviselőt lemészároltak. Orleansvilleben két bomba robbant. A szélsőséges ele­mek ezzel azt érték el, hogy a jobboldali érzelmű európai­ak, főleg a francia telepesek szintén fegyveres támadással válaszoltak. A NN előtt a franciák ellen beszélő arab delegátusok ér­veit elgyengítették az algíri események. Azok a nemzetek, amelyek az algíri szabadság­­harcosokkal éreztek, most meggondolták magukat és nem nyilatkoznak többé Al­gír függetlensége érdekében. INFLÁCIÓ WASHINGTON. — Az In­ternational Monetary Fund figyelmeztette 68 nemzetből álló tagállamait, hogy az in­fláció veszélye növekedik. Határozott gazdasági politi­kára van szükség, hogy­ ennek gátat vessenek, mondja a je­lentés. Eisenhower elnök átvette a Fehér Házban a civil rights commission jelentését a bizottság elnökétől, John A. Hannantól. AMERIKA A BARÁTUNK, NINCS OKUNK VESZEKEDÉSRE-NIKITA MOSZKVA.­­ A szovjet­rádió újabb részleteket kö­zölt Kruscsev beszámolójáról, amelyet az orosz nép előtt tett. A parádés fogadtatás után, mint már megírtuk, Kruscsev elmondotta, hogy milyen benyomásokat, tapasz­talatokat szerzett Ameriká­ban. — Amerika népe a bará­tunk — mondotta a szovjet vezér. — Eisenhower őszin­tén, szívből kívánja a békét, akárcsak mi. Egyikünk sem akar háborút. Ezért állapod­tunk meg abban, hogy békés tárgyalásokkal igyekszünk rendezni a fennálló problémá­kat, fegyveres erőszak he­lyett. — Ami a múltban történt, arra borítsunk fátyolt — foly­tatta Kruscsev—veszekedésre többé nincs okunk, vessünk véget a hidegháborúnak és építsünk egy jobb, békés jö­vőt. A szovjet sajtó a “béke Ko­lumbuszának” nevezi Niki­­tát. Az Amerika barátság hulláma látható és érezhető az orosz városokban. A könyv­­kereskedések kirakatai ame­rikai írók munkáival vannak tele. A rádió és TV amerikai dalokat, filmeket játszik. A közhangulat erősen Ameri­­ka-baráti lett és ha Eisen­hower a tavasszal valóban el­látogat Oroszországba, az orosz nép rokonszenve hatal­masan nőni fog. A kíváncsiság Amerika iránt mindig nagy volt az oro­szokban, de csak a Kruscsev látogatás óta merték kimu­tatni érzelmeiket az emberek. LONDON. — Az európai sajtó, leszűrve a 13 napos Kruscsev vizit eredményét azt jósolja, hogy a nemzetkö­zi helyzet javulni fog, a nyo­masztó légkör enyhült és Ni­kita jó szolgálatot tett a vi­lágbéke ügyének amerikai lá­togatásával. RÁKOSIT KÁRHOZTATJÁK KÁDÁRÉK A MAI HELYZETÉRT BUDAPEST. — A magyar kommunista párt kiadta a jelszót, hogy az országot tel­jesen át kell állítani a kom­munista rendszerre. Az eddi­gi engedékenységnek, elnézés­nek vége, mondotta Kádár.. A földeket, csakúgy mint a kisipart, magánvállalkozáso­kat kommunizálják. A jelenlegi helyzetért és az 1956 évi októberi forradalom­ért Rákosi Mátyást okolják. Kádár szerint Nagy Imre so­hasem fordult volna a szov­jet ellen, ha nem követi Ráko­si vonalát. Rákosi sztálinista volt és “nem értette meg az idők sza­vát” — írják a pesti lapok. “Ezért kellett félre­állítani, kár, hogy ez nem történt meg előbb.” Aztán az új kormányprog­ramot ismertették. Az ipari termelést növelni akarják. A földművelést kolhozosítják, semmit sem hagynak magán­­tulajdonban, mert, mondják Kádárék, a parasztok “vissza­élnek a helyzettel.” A magyar vörös bábkor­mány legfőbb reménysége az ifjúság. A fiatalokból ki kell gyomlálni minden nacionalis­ta cafrangot — mondotta Ká­dár, az első számú muszkave­zető Magyarországon. Az el­lenforradalomra nem fognak többé gondolni, ha látják, hogy a jelenlegi rendszer erős és életképes. Kárhoztatta a munkásszer­vezeteket, amelyek a kommu­nista párt ellen fordultak. A forradalom előtt a pártnak 900.000 tagja volt, most csak 450.000 mert “a nem odavaló elemeket kigyomlálták.” " — Sokan csak azért tola­kodtak a pártba, hogy karri­ert csináljanak, kényelmes ál­lásokba kerüljenek, — mond­ta Kádár. — Ezek az élős­­diek aztán az első adandó al­kalommal ellenünk fordultak. A legfelháborítóbb volt a beszéd befejező része, amely­ben a hazaáruló kommunista quisling a szovjetet dicsőítet­te. — Igen, én kértem az orosz vörös hadsereg segítségét, hogy verjék le az ellenforra­dalmat, mielőtt még a nyuga­ti hatalmak beavatkoznak és segítik őket — jelentette ki Kádár. Nem kétséges, írják az an­gol és francia lapok, hogy a bizalmatlanság­ kölcsönös volt. A nyugati világ, amely belefásult a folytonos szovjet fenyegetőzésekbe, nem hitte el Kruscsevnek, hogy őszin­tén beszél, amikor békéről szaval. De abból, hogy haza­térve sem változtatott politi­káján, arra következtetnek, hogy Nikitára jó hatással volt az amit Amerikában tapasz­talt és tettekben is tanújelét fogja adni békeszándékának. A német kérdés egyelőre megoldatlan marad és ha nem sikerül megegyezni, ak­kor a két német kormány to­vábbra is folytatja működé­sét. Külön békeszerződéseket fognak kötni velük az érde­kelt hatalmak. A csúcstalálkozót egyelőre elhalasztják, de az nem fog elmaradni, mondotta Krus­csev. Ismételte Amerikában tett búcsúkijelentését, hogy máról-holnapra nem lehet mindent megváltoztatni, de a válaszfalak leomlanak, ígérte a vörös diktátor. Ha a két legnagyobb hata­lom, Amerika és a szovjet békében és hadseregek nélkül élnek majd egymás mellett, ígérte Kruscsev, megszüntet­jük az adózási rendszert is. — A baj az emberi kapzsi­ságban rejlik, jegyezte meg Kruscsev — láttak valaha milliomost, aki ne akart vol­na többszörös milliomos len­ni? Mi azt akarjuk, hogy a világ minden embere ember­hez méltón éljen. PÁRIS. — De Gaulle elnök lelkesen szólott az Eisenhow­­er-Kruscsev találkozóról. An­nak a reményének adott kife­jezést, hogy ez majd megér­téshez, megegyezéshez fog vezetni. Mindkét államfő vál­­lain súlyos felelősség terhe nyugszik, mondotta De Gaulle. De mindkét vezér tisztában van ezzel a felelős­séggel. — Polgárháborútól mentet­tem meg ezzel Magyarorszá­got, hála a szovjet beavatko­zásnak, a béke helyreállott — fejezte be nyilatkozatát Ká­dár. Megharapta a cápa FORT LAUDERDALE. — Robert Walker, 30 éves férfi halászni ment egy barátjával a tengerre. Csónakjuk felbo­rult és 17 óra hosszat lebeg­tek a vizen, a csónakba ka­paszkodva. Közben cápák tá­madták meg őket. Walkert megharapta az egyik ember­evő bestia, de Walker tovább küzdött, még akkor is, ami­kor a hét láb hosszú cápa le­húzta magával a víz alá. Több ujját leharapta a cápa, de Walker kést rántott és igy küzdött a fenevaddal. Még vagy tíz cápa jött és ezek­ ugyancsak rátámadtak. Sze­rencsére ekkor egy halász té­vedt a helyszínére és így meg­menekült a biztos haláltól. Társa Plouff, aki három mér­­földnyire a cápáktól úszott, baj nélkül menekült meg. IKE PIHENŐJE INDIO, Calif. — Eisenhow­er elnök La Quintaban pihen egy hétig, hogy makacs hülé­­sét kiheverje. Szabad ideje- Ara 10 cent Hü American /Newspaper in the Hungarian Ejunauaae No. 231. SZÁM ötvennyolcadik évfolyam Cleveland, New York, Newark, New Brunswick, Perth Amboy, Passaic, Trenton, Bridgeport, Chicago, csütörtök, 1959 október 1 Fifty-eighth Year IKE ES AZ ACELBEKE A FEHÉR HÁZBAN TÁRGYALNAK AZ ÚJ BÉRSZERZŐDÉSRŐL WASHINGTON.­­ Mint már jelentettük, Eisenhower elnök, aki kijelentette, hogy torkig lakott a közel 80 napos acélsztrájkkal, magához ké­rette az acélgyárak és az acél unió vezetőit, hogy az új bér­szerződésre vonatkozólag tár­gyaljon velük. Az elnököt kü­lön keresték fel a gyárosok és külön a unió vezérek. Ike megmondotta nekik, hogy a jelenlegi állapot elviselhetet­len és “ez nem mehet így to­vább”. Több mint hatszáz­ezer munkás várja tétlenül, mint civakodnak vezetőik a gyárelnökkel és igazgatókkal. — Minden befolyásomat latba vetem, személyes és hi­vatali befolyásomat érvénye­síteni fogom, hogy az áldatlan helyzetnek véget vessek — mondotta Ike. Ha a szép szó nem használ, nem marad hátra más, mint a Taft-Hartlay törvény alkal­mazása, mondották illetékes helyen. A collective bargaining ré­vén reméli a megoldást elérni Ike, aki hangoztatta, hogy “nem bűnbakot keres, nem akarja okolni egyik felet se, de megoldást akar, kiutat a jelenlegi kátyúból.” — Nem engedhetem meg, hogy amerikai munkások munkátlanul álljanak, amikor van bőven munka a számukra — folytatta nyilatkozatát az elnök. A sajtókonferencián Ilie ar­ról is beszélt, hogy milyen be­nyomást tett rá Kruscsev. Az elnök most már határo­zottan helyesli a csúcstalálko­zó eszméjét, miután a berlini válságot sikerült elhárítani. A maga részéről szintén tart­hatatlannak nevezte a jelen­legi elnyúlt átmeneti állapo­tot, amelyet orvosolni kell. Kruscsev mondotta ezt már többizben. Berlinben idegességet kelt­­ett Ike nyilatkozatának az a mondata, hogy minden szer­ződést, amit Amerika köt a szovjettel a berlini kérdésben, el kell fogadniok a nyugat és a keletnémeteknek. Amerika nem adhat most, előre biztosí­tékokat, mert még nem tud­ják, miféle egyezményt fog­nak kötni, tette hozzá Ike. — A jelenlegi helyzetet egy katonai fegyverszünet után teremtették meg a háború után — folytatta magyaráza­tát az elnök. — Olyan megol­dást kell találni, amely elfo­gadható lesz a nyugatnéme­tek számára. Attól nem kell tartaniuk a nyugatnémetek­nek, hogy cserben hagyjuk őket. Kruscsev megígérte, hogy nem ragaszkodik termi­nushoz, ha mindkét fél igyek­szik megfelelő megoldást ta­lálni. A szovjet viszont nem fog nyomást gyakorolni a nyugati hatalmakra, hogy zá­ros határidőn belül távozza­nak Berlinből. Ike elismeréssel szólott Kruscsevről, mint rendkívüli férfiúról, aki megígérte, hogy közbenjár Kínában a még kí­nai fogságban levő amerikai ben golfozni fog. Mióta visz­­szatért Európából, ahol meg­halt, küzködik náthájával, civilek kiszabadítása érdeké­ben. MOSZKVA. — Nikita Kruscsev, akit hősként ünne­peltek otthon amerikai útja után, áradozó szavakkal be­szélt Eisenhower elnökről. “Ike a béke embere, bízzunk benne” — mondotta Kruscsev a TV és rádió előtt, 30 milliós hallgatóságának. — Ike véget akar vetni a hidegháborúnak és mndket­­ten hisszük, hogy a jeget si­került megtörni — folytatta Kruscsev. — Soká éljen az amerikai-szovjet barátság. —• Beszéde után megragadta az amerikai követség ügyvivő­jének a kezét és hosszan rá­­zogatta, miközben a közönség vadul tapsolt. A szovjet turbojet repülő­gép tíz és félóra alatt ért visz­­sza Moszkvába. Otthon is el­ismételte amit Amerikában mondott búcsúzóul, hogy útja csupán a kezdete egy későbbi látogatás sorozatnak, melyek célja békét teremteni a föl­dön. — A kölcsönös megértés ér­dekében még számos találko­zóra lesz szükség — tette hoz­zá Nikita. Aztán a nemzetközi lefegy­verzésről beszélt, kérve az ér­dekelt hatalmakat, hogy ta­nulmányozzák j­a­v­a­s­l­a­tá­t, amelyet a NN előtt tett. Derülátó Adlai LIBERT WILLE, 111. — Adlai Stevenson, aki hosszan beszélgetett Kruscsevvel, de­rülátón ítéli meg a helyzetet. Kár, hogy nem maradt to­vább, hogy többet látott, hal­lott volna, véli a volt elnök­kandidátus. Ami megfogta Stevensont, hogy Kruscsev, amikor négyszemközt tár­gyalt “halálosan komoly volt, nem anekdotázott, nem kom­é­­diázott, mint a nyilvánosság előtt szokott.” A volt elnökje­löltre azt a benyomást tette, neki nemcsak Amerikát, de saját pártját, híveit is meg kellett győznie afelől, hogy egymástól nincs mit tarta­niok. A kommunista propa­ganda épen olyan bizalmatlan­ná tette az orosz vezetőket a nyugattal szemben, mint a nyugatot a Kremlinnel szem­ben az antikommunista pro­paganda. őszinteségét bizo­nyította Nikita azzal, véli Ad­lai, hogy otthon, alig ért visz­­sza, valóságos Amerika mel­letti propaganda kampányt rendezett. Bizonyos, hogy Pe­kingiben is ilyen értelemben fog beszélni. TELEFONÁLÓ KÍSÉRTET BOSTON. — Az utóbbi na­pokban egy “kísérteties” te­lefonáló rémezgeti a bostonia­kat. Akiket felhív a névtelen ismeretlen, azokat rettenetes katasztrófákkal fenyegeti. Másik trükkje, hogy SOS üzeneteket küld, állítólagos sülyedő hajókról. WASHINGTON. — James R. Hoffa, a Teamsters Union elnöke nem hajlandó elcsapni a szervezet három főtisztvi­selőjét, mint azt a bizottság által kinevezett monitorok kö­vetelték.

Next