Amerikai Magyar Népszava, 1959. október (61. évfolyam, 231-255. szám)
1959-10-01 / 231. szám
IKE JÖJJÖN BELGRÁDBA - KÉRI TITO AZ ELNÖKÖT WASHINGTON. — Eisenhower elnök meghívást kapott a jugoszláv kommunista diktátortól, Titótól. — Jöjjön el Jugoszláviába, ahol a hálás jugoszláv nép várja — így szól az üzenet.— Reméljük, hogy az Eisenhower vizitre mihamarább sor kerül. Tito a maga részéről már régen szeretne Amerikába jönni, de ezideig nem kapott meghívót. Két és fél évvel ezelőtt, mikor híre futott, hogy Washingtonba jön Tito, olyan nagy volt a közfelháborodás, hogy a vizitet sietve lefújták. De azóta sok víz lefolyt a Dunán, mondják Belgrádban. Ha Kruscsev mehetett Amerikába, akkor Tito ellen sem lehet kifogásuk az antikommunistáknak. Ike még nem felelt a meghívásra, de nem tartják valószínűnek, hogy elfogadja. Moszkva rossz néven venné és szándékosságot magyaráznának bele. Tekintve, hogy Titó és Nikita között még tart a harag és “a hidegháború” hidegebb a jugoszlávok és a szovjet között, mint Amerika és a szovjet hidegháborúja, a világbéke ügyének aligha tenne jó szolgálatot Ilie belgrádi útja. Azt azonban nem tartják lehetetlennek Washingtonban, hogy meghívják újból Titot. A jugoszláv vörös diktátor fél az Amerikában élő jugoszláv menekültektől. Attól tart, hogy a híres szabadságharcos, Drazsa Mihajlovics hívei számonkérik tőle a nácikkal küzdő Mihajlovics életét. Mihajlovicsot Tito kivégeztette, azon az ürügyön, hogy “a németekkel paktált.” Az tény, hogy a jugoszláv köztársaság alelnöke, Edward Kardelj Amerikába jön. A REMETE WASHINGTONO — Csak most emlékeztek meg a lapok Mikhail Sholokhov, a világhírű szovjet író kijelentéséről, melyet a Nobel díjas szovjet íróval, Boris Pasternakkal kapcsolatban tett. Eszerint Pasternak “remete módra él és nem érintkezik a szovjet írókkal sem. Én még sohasem találkoztam vele.” Az író azután annak a reményének adott kifejezést, hogy hamarosan egyezmény jön létre Amerika és a szovjet között az irodalmi jogdíjakat illetőleg. Az írók a jövőben megkapják a nekik járó honoráriumot a szovjetunióban kiadott könyveik után. KÉT ERDŐT FOGLALTAK VISSZA A LAOSI CSAPATOK VIENTIANE. — A laosi vezérkar jelenti, hogy Északon, Vietnam határa mentén, két erődöt visszafoglaltak a kommunistáktól. Az ellen-offenzíva sikerrel folyik — jelentette a hadügyminiszter, aki repülőgépen járta be az ellenség megszállta területüket a Ma folyó mentén. A rebelliseket bombázók ostromolták, azután ejtőernyősök támadták meg a vörösöket,akik visszavonultak Vietnam területére. A NN fénykutató bizottságot repülőgépen vitték a hadterületre és megmutatták a visszafoglalt erődöket is. Laos miniszterelnöke bizakodó nyilatkozatot tett a UN delegáció előtt. Szerinte a guerilla bandákat likvidálják, ha Észak Vietnam nem avatkozik a laosi polgárháborúba. Azt szeretnék, ha a határra UN katonaságot helyeznének és a nemzetközi hadsereg akadályozná, hogy Vietnamból segítséget, hadianyagot kapjanak a laosi vörösök. Laos miniszterelnöke köszönetet mondott Amerikának, mert hadianyagot küldött hadseregük számára. — Népünk hálás, mert Amerika vigyáz a világbékére és a független nemzetek szabadságára — folytatta a miniszterelnök. ALGÍR: — Új terrorhullám tartja rettegésben Algír lakosságát és veszélyezteti a küszöbön álló béketárgyalásokat. A fanatikus nacionalisták tőrrel, revolverrel és bombával támadnak azokra, akik a franciabarátság hívei. Az elmúlt két nap alatt 11 francia civilt öltek meg a terroristák. 17 embert megsebesítettek. A francia sajtó szerint “úgy látszik ez a nacionalista vezérek válasza De Gaulle békejavaslataira.” Egy áruházban időzített bomba robbant. Egy kávéházban a közönség körébe kézigránátot dobtak. Közben a guerillák lesből megtámadtak egy francia convoyt, amelyben civilek is voltak. Tíz francia katonát és 4 mohamedán köztisztviselőt lemészároltak. Orleansvilleben két bomba robbant. A szélsőséges elemek ezzel azt érték el, hogy a jobboldali érzelmű európaiak, főleg a francia telepesek szintén fegyveres támadással válaszoltak. A NN előtt a franciák ellen beszélő arab delegátusok érveit elgyengítették az algíri események. Azok a nemzetek, amelyek az algíri szabadságharcosokkal éreztek, most meggondolták magukat és nem nyilatkoznak többé Algír függetlensége érdekében. INFLÁCIÓ WASHINGTON. — Az International Monetary Fund figyelmeztette 68 nemzetből álló tagállamait, hogy az infláció veszélye növekedik. Határozott gazdasági politikára van szükség, hogy ennek gátat vessenek, mondja a jelentés. Eisenhower elnök átvette a Fehér Házban a civil rights commission jelentését a bizottság elnökétől, John A. Hannantól. AMERIKA A BARÁTUNK, NINCS OKUNK VESZEKEDÉSRE-NIKITA MOSZKVA. A szovjetrádió újabb részleteket közölt Kruscsev beszámolójáról, amelyet az orosz nép előtt tett. A parádés fogadtatás után, mint már megírtuk, Kruscsev elmondotta, hogy milyen benyomásokat, tapasztalatokat szerzett Amerikában. — Amerika népe a barátunk — mondotta a szovjet vezér. — Eisenhower őszintén, szívből kívánja a békét, akárcsak mi. Egyikünk sem akar háborút. Ezért állapodtunk meg abban, hogy békés tárgyalásokkal igyekszünk rendezni a fennálló problémákat, fegyveres erőszak helyett. — Ami a múltban történt, arra borítsunk fátyolt — folytatta Kruscsev—veszekedésre többé nincs okunk, vessünk véget a hidegháborúnak és építsünk egy jobb, békés jövőt. A szovjet sajtó a “béke Kolumbuszának” nevezi Nikitát. Az Amerika barátság hulláma látható és érezhető az orosz városokban. A könyvkereskedések kirakatai amerikai írók munkáival vannak tele. A rádió és TV amerikai dalokat, filmeket játszik. A közhangulat erősen Amerika-baráti lett és ha Eisenhower a tavasszal valóban ellátogat Oroszországba, az orosz nép rokonszenve hatalmasan nőni fog. A kíváncsiság Amerika iránt mindig nagy volt az oroszokban, de csak a Kruscsev látogatás óta merték kimutatni érzelmeiket az emberek. LONDON. — Az európai sajtó, leszűrve a 13 napos Kruscsev vizit eredményét azt jósolja, hogy a nemzetközi helyzet javulni fog, a nyomasztó légkör enyhült és Nikita jó szolgálatot tett a világbéke ügyének amerikai látogatásával. RÁKOSIT KÁRHOZTATJÁK KÁDÁRÉK A MAI HELYZETÉRT BUDAPEST. — A magyar kommunista párt kiadta a jelszót, hogy az országot teljesen át kell állítani a kommunista rendszerre. Az eddigi engedékenységnek, elnézésnek vége, mondotta Kádár.. A földeket, csakúgy mint a kisipart, magánvállalkozásokat kommunizálják. A jelenlegi helyzetért és az 1956 évi októberi forradalomért Rákosi Mátyást okolják. Kádár szerint Nagy Imre sohasem fordult volna a szovjet ellen, ha nem követi Rákosi vonalát. Rákosi sztálinista volt és “nem értette meg az idők szavát” — írják a pesti lapok. “Ezért kellett félreállítani, kár, hogy ez nem történt meg előbb.” Aztán az új kormányprogramot ismertették. Az ipari termelést növelni akarják. A földművelést kolhozosítják, semmit sem hagynak magántulajdonban, mert, mondják Kádárék, a parasztok “visszaélnek a helyzettel.” A magyar vörös bábkormány legfőbb reménysége az ifjúság. A fiatalokból ki kell gyomlálni minden nacionalista cafrangot — mondotta Kádár, az első számú muszkavezető Magyarországon. Az ellenforradalomra nem fognak többé gondolni, ha látják, hogy a jelenlegi rendszer erős és életképes. Kárhoztatta a munkásszervezeteket, amelyek a kommunista párt ellen fordultak. A forradalom előtt a pártnak 900.000 tagja volt, most csak 450.000 mert “a nem odavaló elemeket kigyomlálták.” " — Sokan csak azért tolakodtak a pártba, hogy karriert csináljanak, kényelmes állásokba kerüljenek, — mondta Kádár. — Ezek az élősdiek aztán az első adandó alkalommal ellenünk fordultak. A legfelháborítóbb volt a beszéd befejező része, amelyben a hazaáruló kommunista quisling a szovjetet dicsőítette. — Igen, én kértem az orosz vörös hadsereg segítségét, hogy verjék le az ellenforradalmat, mielőtt még a nyugati hatalmak beavatkoznak és segítik őket — jelentette ki Kádár. Nem kétséges, írják az angol és francia lapok, hogy a bizalmatlanság kölcsönös volt. A nyugati világ, amely belefásult a folytonos szovjet fenyegetőzésekbe, nem hitte el Kruscsevnek, hogy őszintén beszél, amikor békéről szaval. De abból, hogy hazatérve sem változtatott politikáján, arra következtetnek, hogy Nikitára jó hatással volt az amit Amerikában tapasztalt és tettekben is tanújelét fogja adni békeszándékának. A német kérdés egyelőre megoldatlan marad és ha nem sikerül megegyezni, akkor a két német kormány továbbra is folytatja működését. Külön békeszerződéseket fognak kötni velük az érdekelt hatalmak. A csúcstalálkozót egyelőre elhalasztják, de az nem fog elmaradni, mondotta Kruscsev. Ismételte Amerikában tett búcsúkijelentését, hogy máról-holnapra nem lehet mindent megváltoztatni, de a válaszfalak leomlanak, ígérte a vörös diktátor. Ha a két legnagyobb hatalom, Amerika és a szovjet békében és hadseregek nélkül élnek majd egymás mellett, ígérte Kruscsev, megszüntetjük az adózási rendszert is. — A baj az emberi kapzsiságban rejlik, jegyezte meg Kruscsev — láttak valaha milliomost, aki ne akart volna többszörös milliomos lenni? Mi azt akarjuk, hogy a világ minden embere emberhez méltón éljen. PÁRIS. — De Gaulle elnök lelkesen szólott az Eisenhower-Kruscsev találkozóról. Annak a reményének adott kifejezést, hogy ez majd megértéshez, megegyezéshez fog vezetni. Mindkét államfő vállain súlyos felelősség terhe nyugszik, mondotta De Gaulle. De mindkét vezér tisztában van ezzel a felelősséggel. — Polgárháborútól mentettem meg ezzel Magyarországot, hála a szovjet beavatkozásnak, a béke helyreállott — fejezte be nyilatkozatát Kádár. Megharapta a cápa FORT LAUDERDALE. — Robert Walker, 30 éves férfi halászni ment egy barátjával a tengerre. Csónakjuk felborult és 17 óra hosszat lebegtek a vizen, a csónakba kapaszkodva. Közben cápák támadták meg őket. Walkert megharapta az egyik emberevő bestia, de Walker tovább küzdött, még akkor is, amikor a hét láb hosszú cápa lehúzta magával a víz alá. Több ujját leharapta a cápa, de Walker kést rántott és igy küzdött a fenevaddal. Még vagy tíz cápa jött és ezek ugyancsak rátámadtak. Szerencsére ekkor egy halász tévedt a helyszínére és így megmenekült a biztos haláltól. Társa Plouff, aki három mérföldnyire a cápáktól úszott, baj nélkül menekült meg. IKE PIHENŐJE INDIO, Calif. — Eisenhower elnök La Quintaban pihen egy hétig, hogy makacs hülését kiheverje. Szabad ideje- Ara 10 cent Hü American /Newspaper in the Hungarian Ejunauaae No. 231. SZÁM ötvennyolcadik évfolyam Cleveland, New York, Newark, New Brunswick, Perth Amboy, Passaic, Trenton, Bridgeport, Chicago, csütörtök, 1959 október 1 Fifty-eighth Year IKE ES AZ ACELBEKE A FEHÉR HÁZBAN TÁRGYALNAK AZ ÚJ BÉRSZERZŐDÉSRŐL WASHINGTON. Mint már jelentettük, Eisenhower elnök, aki kijelentette, hogy torkig lakott a közel 80 napos acélsztrájkkal, magához kérette az acélgyárak és az acél unió vezetőit, hogy az új bérszerződésre vonatkozólag tárgyaljon velük. Az elnököt külön keresték fel a gyárosok és külön a unió vezérek. Ike megmondotta nekik, hogy a jelenlegi állapot elviselhetetlen és “ez nem mehet így tovább”. Több mint hatszázezer munkás várja tétlenül, mint civakodnak vezetőik a gyárelnökkel és igazgatókkal. — Minden befolyásomat latba vetem, személyes és hivatali befolyásomat érvényesíteni fogom, hogy az áldatlan helyzetnek véget vessek — mondotta Ike. Ha a szép szó nem használ, nem marad hátra más, mint a Taft-Hartlay törvény alkalmazása, mondották illetékes helyen. A collective bargaining révén reméli a megoldást elérni Ike, aki hangoztatta, hogy “nem bűnbakot keres, nem akarja okolni egyik felet se, de megoldást akar, kiutat a jelenlegi kátyúból.” — Nem engedhetem meg, hogy amerikai munkások munkátlanul álljanak, amikor van bőven munka a számukra — folytatta nyilatkozatát az elnök. A sajtókonferencián Ilie arról is beszélt, hogy milyen benyomást tett rá Kruscsev. Az elnök most már határozottan helyesli a csúcstalálkozó eszméjét, miután a berlini válságot sikerült elhárítani. A maga részéről szintén tarthatatlannak nevezte a jelenlegi elnyúlt átmeneti állapotot, amelyet orvosolni kell. Kruscsev mondotta ezt már többizben. Berlinben idegességet keltett Ike nyilatkozatának az a mondata, hogy minden szerződést, amit Amerika köt a szovjettel a berlini kérdésben, el kell fogadniok a nyugat és a keletnémeteknek. Amerika nem adhat most, előre biztosítékokat, mert még nem tudják, miféle egyezményt fognak kötni, tette hozzá Ike. — A jelenlegi helyzetet egy katonai fegyverszünet után teremtették meg a háború után — folytatta magyarázatát az elnök. — Olyan megoldást kell találni, amely elfogadható lesz a nyugatnémetek számára. Attól nem kell tartaniuk a nyugatnémeteknek, hogy cserben hagyjuk őket. Kruscsev megígérte, hogy nem ragaszkodik terminushoz, ha mindkét fél igyekszik megfelelő megoldást találni. A szovjet viszont nem fog nyomást gyakorolni a nyugati hatalmakra, hogy záros határidőn belül távozzanak Berlinből. Ike elismeréssel szólott Kruscsevről, mint rendkívüli férfiúról, aki megígérte, hogy közbenjár Kínában a még kínai fogságban levő amerikai ben golfozni fog. Mióta viszszatért Európából, ahol meghalt, küzködik náthájával, civilek kiszabadítása érdekében. MOSZKVA. — Nikita Kruscsev, akit hősként ünnepeltek otthon amerikai útja után, áradozó szavakkal beszélt Eisenhower elnökről. “Ike a béke embere, bízzunk benne” — mondotta Kruscsev a TV és rádió előtt, 30 milliós hallgatóságának. — Ike véget akar vetni a hidegháborúnak és mndketten hisszük, hogy a jeget sikerült megtörni — folytatta Kruscsev. — Soká éljen az amerikai-szovjet barátság. —• Beszéde után megragadta az amerikai követség ügyvivőjének a kezét és hosszan rázogatta, miközben a közönség vadul tapsolt. A szovjet turbojet repülőgép tíz és félóra alatt ért viszsza Moszkvába. Otthon is elismételte amit Amerikában mondott búcsúzóul, hogy útja csupán a kezdete egy későbbi látogatás sorozatnak, melyek célja békét teremteni a földön. — A kölcsönös megértés érdekében még számos találkozóra lesz szükség — tette hozzá Nikita. Aztán a nemzetközi lefegyverzésről beszélt, kérve az érdekelt hatalmakat, hogy tanulmányozzák javaslatát, amelyet a NN előtt tett. Derülátó Adlai LIBERT WILLE, 111. — Adlai Stevenson, aki hosszan beszélgetett Kruscsevvel, derülátón ítéli meg a helyzetet. Kár, hogy nem maradt tovább, hogy többet látott, hallott volna, véli a volt elnökkandidátus. Ami megfogta Stevensont, hogy Kruscsev, amikor négyszemközt tárgyalt “halálosan komoly volt, nem anekdotázott, nem komédiázott, mint a nyilvánosság előtt szokott.” A volt elnökjelöltre azt a benyomást tette, neki nemcsak Amerikát, de saját pártját, híveit is meg kellett győznie afelől, hogy egymástól nincs mit tartaniok. A kommunista propaganda épen olyan bizalmatlanná tette az orosz vezetőket a nyugattal szemben, mint a nyugatot a Kremlinnel szemben az antikommunista propaganda. őszinteségét bizonyította Nikita azzal, véli Adlai, hogy otthon, alig ért viszsza, valóságos Amerika melletti propaganda kampányt rendezett. Bizonyos, hogy Pekingiben is ilyen értelemben fog beszélni. TELEFONÁLÓ KÍSÉRTET BOSTON. — Az utóbbi napokban egy “kísérteties” telefonáló rémezgeti a bostoniakat. Akiket felhív a névtelen ismeretlen, azokat rettenetes katasztrófákkal fenyegeti. Másik trükkje, hogy SOS üzeneteket küld, állítólagos sülyedő hajókról. WASHINGTON. — James R. Hoffa, a Teamsters Union elnöke nem hajlandó elcsapni a szervezet három főtisztviselőjét, mint azt a bizottság által kinevezett monitorok követelték.