Amerikai Magyar Népszava, 1974. szeptember-december (84. évfolyam, 39-52. szám)

1974-11-15 / 46. szám

Péntek, 1974 november 15 AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA MAGYAR TÁJÉK: ► A gödöllői­ ­ A gödöllői dombvidék egyik magaslatán fehér épületsor * húzódik — erődítmény a ma­gasban, a völgy felett — szem­ben, a távolban, a hullámzó dombsor másik talaján a ke­­repesi templom áll. Az épü­letsort a tetőre a kerepesi Szilasmenti Tsz emelte. Le- L párosok — 16 óriási üst a hangár nagyságú színben —, laboratóriumok, szárítók, pó­ritok; a domb alatt húzódó mezők, erdők virágainak, fű­szernövényeinek lelkét, illa­tát, izét, gyógyító mérgét, elixirjét veszik az üstök, szá­rítókemencék. E dombtetőről indult el alig egy éve hódító útjára a kamillacsepp, s az őszi, ködös időben a köhögést, torokfájást gyógyító kakukk­­facsepp. Két gyenge tsz egyesült, a kistarcsai és a kerepesi szö­vetkezet, de együtt is nehe­zen élt meg ezen az erodált, kavicsos dombvidéken. 1967 előtt 8-10 ezer forint volt egy­­egy tag átlagjövedelme. Vala­mi mást kellett csinálni. Ta­lán a gyógynövény, a feldol­gozás. A dombhátra élelmi­szer-szárító üzemet, az illó­olajoknak lepárlókat kellene építeni. Ma már a szövetke­zet 1300 hektárnyi szántó­­területének a felén gyógy­növény terem. Harminc­­ötezer forint lett egy-egy tag évi átlagjövedelme. 1967-ben kísérleti parcel­lákon kezdték. A Gyógynö­vénykutató Intézet akkori szaktanácsadója ma már a gyógynövény részleg vezetője: mit lehetne itt termeszteni, mit ad a gödöllői dombvidék? — Bevált a mustár, az anyarozs, az édes kömény, nem vált be a koriander, a di­gitális. Azóta nagy növé­nyünk — mondja a gyógynö­vények doktora — a kamilla, a kapor, a levendula (kamil­la-, levendulamezők virítanak a gödöllői dombokon) a mus­kotályzsálya és még sok, ed­dig vadon termett növény. Az idén terjesztik el a macskagyökeret, a valeriá­nát. A termesztés már nagyjá­ból megy, a feldolgozás még probléma. Az idén lett nagy növényük a kakukkfű s a fe­hér üröm, az Artemisia ab­­sintium, vagyis amiből az ab­­szintet, a vermutokhoz való­­ olajat készítik. A fehér ür­möt eddig gyűjtögették, míg el nem fogyott. Sok vadon termő növény lassan eltűnik. Termeszteni kell. Érdekes példája ennek a homoki gyo­pár. Egy nagy francia cég képviselője volt itt, együtt végigjárták a Hortobágyot, Bugacot, keresték az idevaló­si pusztai virágot. Egyet sem találtak. A világ majd minden botanikus kertjéből kértek magot (cserekapcsolatban vannak a nagy botanikus ker­tekkel), az érkezetteket mind elültették, a legtöbből csak szalmavirág kelt ki. Egyedül a gatteslebeni német botani­kus kert magja — az is cse­reanyag volt — adott három szál igazi homoki gyopárt. Ezt a három szálat vigyázzák most: növekszik a cserepek­ben. Az idén kezdik majd elter­jeszteni a beléndeket. Az aszt­másoknak kell, az asztmaci­garettát épp a gyógynövény hiánya miatt nem készítik. Az egészségügyi minisztérium kérésére foglalkoznak most vele. A pemetefű. A pemetefű­­cukorkákra már csak az idő­sebbek emlékeznek. Nincs, a vegyszeres gyomirtás ezt a vadon termő növény is — hisz gyomnövény — eltemette. VÁL, Komárom megye. — Félreeső völgy ölében, Óh, milyen jó volna ottan. Abban a kis házikóban — írja a költő, Vajda János, szülőföldjére visszavágyva. A kis házikó, a hajdani erdész­lak ma is áll — a mostani erdészlak szomszédságában — Vál községtől, a Váli-víztől három kilométerre. A mai er­dész őrzi a régi erdész és üs­tököspályát befutott fia emlé­két. Völgyben búvik meg a pa­rányi ház, magasra szökő fe­nyőszálak mutatják az utat, összeboruló hársak­­boltive ki­sér a­­­apuhoz. Konyha, két szoba, gerendás famennyezet, fapadló: ez a Vajda-család tárgyi emlékeinek, bútorai­nak, a költészeti dokumentu­moknak kerete. Lapok, folyó­iratok, amelyekbe irt, ame­lyeket szerkesztett a költő. A kéziratok, a baráti levelezés, fotókópiák, portrék. Mindez együtt egy parányi irodalom­­történet, egy darab múlt szá­zadi történelem. Közben su­sog a váli erdő — az oly szé­pen megénekelt vadon. Töl­gyei még látták a költőt. Végh Mihály hetényi re­formátus esperes 1844. áp­rilis 17-én vette nőül Vaj­da Júliát, néhai Lévai Ist­ván úr özvegyét, a néhai vi­téz Csokonai Mihály Lilla­Dugványokat hozattak be, s most a pemetefüvei is kísér­leteznek. Kísérletbe vették az édesgyökér is. Akárccserjesz­­tű növény, százszor édesebb a gyökere, mint a cukor. Ne­héz a begyűjtése. Ezért ter­meszteni kell. Kísérlet a ter­mesztése, majd kísérlet lesz a feldolgozása, ez természetes édesítő anyag, nem szinteti­kus, mint a szaharin. 1975 januárjára megjelenik majd a menthacsepp. Tea is készülhet belőle, s kiváló száj- és torokápoló szer lesz. Aztán a cseppcsalád követke­ző tagja a hárscsepp kerül kis palackokba. Majd a csipke­­csepp, öt hektárnyi csipke­­bokor telepítése van a tsz­­nek. Előbb tövismentes bok­rokat ültettek, de nagyon szerették a nyulak, lelegelték, s ezért visszatértek a tüskés csipkebokorhoz. A cseppenek nagy sikerük van. Egy éve indult cs­ak útjára a kamilla­csepp, s már amerikai meg­rendelés is van. Ez év végé­re egymillió 200 ezer palac­kos csepp készül Kerepesen, lár” — így áll ez a duna­­­almási matrikulában mind a mai napig. Ez az anyakönyvi bejegyzés az első irodalomtör­téneti emlék, bizonyíték Cso­konai és Lilla szerelméhez. Mily nagy lehetett a szenve­dély, s milyen híres az ud­varló — ezt bizonyítja, hogy a sok évvel későbbi házasság­­levél írásakor sem feledke­zett meg a pap az egykori kedvesről. Dunaalmás, ez a meleg vi­zű forrásáról is híres Duna menti kisközség őrzi talán legteljesebben Csokonai és Vajda Júlia szerelmének tör­ténetét. Nemcsak a reformá­tus temetőben levő Lilla-sir s nemcsak az 1966-ban emelt Csokonai-szobor, hanem leg­elsősorban a Júlia egykori la­kóházában berendezett em­lékmúzeum. Két éve avatták fel. Meg­teremtése, a gyűjtemény be­szerzése a falu lelkes, iro­dalomszerető körzeti orvosá­nak, dr. Ferenczy Miklósnak köszönhető. Hosszú évek ku­tatásával sikerült összegyűj­tenie a nagy, poétikus szere­lem szóbeli és tárgyi emlékeit. — Tulajdonképpen az 1831- es kolerajárvány dokumentu­mai kerestem az anyakönyv­ben, így akadtam rá a neve­zetes bejegyzésre. Azóta szün­telenül gyűjtöm, kutatom Csokonai és Lillája hagyaté­kát. A doktor derítette ki: a Lilla-sírban feltehetően ott­­vannak a költő szerelméhez írt verseinek első példányai, sőt, ott lehet Csokonai bú­csúlevele is. Egyelőre még megoldatlan az emlékszoba gondozása, Ferenczy doktor és édesanyja rendezgeti a gyűjteményt. Kedden és csü­törtökön állandóan látogatha­tó, a hét többi napján a dok­torhoz kell bezörgetni a kulcs­ért, néhány ízes történetért. Nemcsak metszetek, festmé­nyek mutatják be a negyven­öt évet ebben a községben élt, egykori gyönyörű Vajda Jú­liát, feljegyzések, visszaem­lékezések is regélnek a szü­lői intrikákról is: hogyan fogta el a gazdag Vajda család feje a nincstelen költő szerel­mesleveleit. S ott van a fest­mény az egykori házról.Duna­­almás néprajzi emlékei kö­zött, téner gyártása­ elhatározta, hogy Amerikában is nyit egy üzemet. A választás a kana­dai Chester városára Nova Scotia esett, ahol megalapí­totta a “Chester Plastics Li­mitedet”, amely ma jelentős tényezője a szakmának és amely főleg konténerek gyár­tásával foglalkozik. A riport­ban a gyár alelnöke, Georg Nemeskéri elárulta, hogy a választás azért esett a Hali­fax közelében lévő Chesterre, mert Halifax a világ egyik legnagyobb konténer-kikötője és a tengeri utak gócpontjá­ban fekszik. A gyár az elmúlt­öt esztendőben megötszörözte produkcióját. dombvidék csodanövényei MAGYAR TÁJÉK: A susogó vári erdő és Vajda Júlia Magyar nagyiparos Kanadában BÉCS — Nemeskéri Georg “osztrák” nagyiparos karrier­jéről olvashatunk a “Presse” hasábjain. A Nemeskéri-csa­­lád, illetve annak férje, Karl Nemeskéri, az általa 1957- ben alapított műanyagfeldol­­gozó üzem ausztriai sikere után (egy un. kisméretű kon­ 10. oldal so­k» (0) a­ ÚHSZJU m 1-ES DEDMOim 12. forduló FERENCVÁROS­­TATABÁNYA 1:1 (1:1) Ülői út, 7000 néző, vezette: Mohácsi. U. DÓZSA-ZTE 2:0 (2:0) Zalaegerszeg, 12.000 néző, vezette: Petri. BP. HONVÉD-CSEPEL 1:1 (1:1) Kispest, 3500 néző, vezet­te: Emsberger. RÁBA ETO-HALADÁS 1:0 (0:0) Győr, 2000 néző, vezette : Tátrai. MITK-PÉCSI MSC 1:1 (1:0) Hungária körút, 1500 néző, vezette: Hévíz. VIDEOTON-VASAS 3:3 (0:2) Székesfehérvár, 5000 néző, vezette: Müncz. DIÓSGÖR-BÉKÉSCSABA 1:0 (1:0) Békéscsaba, 12.000 néző, vezette: Bana. EGYETÉRTÉS­­SALGÓTARJÁN 0:0 A góllövők élén 12 gólos: Kozma (Bp. Honvéd) 10 gólos: Benő (p. Dózsa) 8 gólos: Szabó (Ferencváros) Az NB I állása 1. 1. Dózsa 12 10 2 — 37—13 22 2. Bp. Honvéd 12 8 3 1 27— 8 13 3. Ferencváros 12 5 5 2 22—12 15 4. Videoton 12 5 4 3 16—14 14 5. Zalaegerszeg 12 6 1 5 15—15 13 6. Csepel 12 4 4 4 15-11 12 7. MTK 12 3 6 8­­?1­ 12 12 8. Diósgyőr 12 5 2 5 20—21 12 9. Békéscsaba 12 4 2 8 18—21 10 10. Vasas 12 4 2 8 15—13 10 11. Tatabánya 12 3 4 5 8—12 10 12. Rába ETO 12 3 3 8 14—19 3 13. Egyetértés 12 2 5 5 14—21 9 14. Pécs 12 2 5 5 11—20 3 5. Salgótarján 12 2 4 8 8—17 8 6. Haladás 12 3 2 7 10—24 8 ELHUNYTAK BUDAPEST — Dr. Nagy András ny. teológiai profesz­­szor Kolozsvárott, 76; Kani­zsa Béla hegedűművész; Pro­fesszor Rusznyák István aka­démikus, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia egykori el­nöke, 85 éves; Murraközi Árpád újságíró; Dobos And­rás ny. tanár, 73 éves; dr. Markos Béla az Országos Szé­chényi könyvtár munkatár­sa; dr. Kiss Nándor röntgen főorvos; Madarassy Tivadar ny. postaforgalmi igazgató, 81 éves; Mácsay Károly nyír­egyházi pedagógus, 83 éves; Barcs Tibor ny. rendőr alez­redes; dr. Holló Tamás egye­temi tanár, gyermekgyó­gyász,

Next