Amerikai Magyar Népszava, 1974. szeptember-december (84. évfolyam, 39-52. szám)
1974-11-15 / 46. szám
Péntek, 1974 november 15 AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA MAGYAR TÁJÉK: ► A gödöllői A gödöllői dombvidék egyik magaslatán fehér épületsor * húzódik — erődítmény a magasban, a völgy felett — szemben, a távolban, a hullámzó dombsor másik talaján a kerepesi templom áll. Az épületsort a tetőre a kerepesi Szilasmenti Tsz emelte. Le- L párosok — 16 óriási üst a hangár nagyságú színben —, laboratóriumok, szárítók, póritok; a domb alatt húzódó mezők, erdők virágainak, fűszernövényeinek lelkét, illatát, izét, gyógyító mérgét, elixirjét veszik az üstök, szárítókemencék. E dombtetőről indult el alig egy éve hódító útjára a kamillacsepp, s az őszi, ködös időben a köhögést, torokfájást gyógyító kakukkfacsepp. Két gyenge tsz egyesült, a kistarcsai és a kerepesi szövetkezet, de együtt is nehezen élt meg ezen az erodált, kavicsos dombvidéken. 1967 előtt 8-10 ezer forint volt egyegy tag átlagjövedelme. Valami mást kellett csinálni. Talán a gyógynövény, a feldolgozás. A dombhátra élelmiszer-szárító üzemet, az illóolajoknak lepárlókat kellene építeni. Ma már a szövetkezet 1300 hektárnyi szántóterületének a felén gyógynövény terem. Harmincötezer forint lett egy-egy tag évi átlagjövedelme. 1967-ben kísérleti parcellákon kezdték. A Gyógynövénykutató Intézet akkori szaktanácsadója ma már a gyógynövény részleg vezetője: mit lehetne itt termeszteni, mit ad a gödöllői dombvidék? — Bevált a mustár, az anyarozs, az édes kömény, nem vált be a koriander, a digitális. Azóta nagy növényünk — mondja a gyógynövények doktora — a kamilla, a kapor, a levendula (kamilla-, levendulamezők virítanak a gödöllői dombokon) a muskotályzsálya és még sok, eddig vadon termett növény. Az idén terjesztik el a macskagyökeret, a valeriánát. A termesztés már nagyjából megy, a feldolgozás még probléma. Az idén lett nagy növényük a kakukkfű s a fehér üröm, az Artemisia absintium, vagyis amiből az abszintet, a vermutokhoz való olajat készítik. A fehér ürmöt eddig gyűjtögették, míg el nem fogyott. Sok vadon termő növény lassan eltűnik. Termeszteni kell. Érdekes példája ennek a homoki gyopár. Egy nagy francia cég képviselője volt itt, együtt végigjárták a Hortobágyot, Bugacot, keresték az idevalósi pusztai virágot. Egyet sem találtak. A világ majd minden botanikus kertjéből kértek magot (cserekapcsolatban vannak a nagy botanikus kertekkel), az érkezetteket mind elültették, a legtöbből csak szalmavirág kelt ki. Egyedül a gatteslebeni német botanikus kert magja — az is csereanyag volt — adott három szál igazi homoki gyopárt. Ezt a három szálat vigyázzák most: növekszik a cserepekben. Az idén kezdik majd elterjeszteni a beléndeket. Az asztmásoknak kell, az asztmacigarettát épp a gyógynövény hiánya miatt nem készítik. Az egészségügyi minisztérium kérésére foglalkoznak most vele. A pemetefű. A pemetefűcukorkákra már csak az idősebbek emlékeznek. Nincs, a vegyszeres gyomirtás ezt a vadon termő növény is — hisz gyomnövény — eltemette. VÁL, Komárom megye. — Félreeső völgy ölében, Óh, milyen jó volna ottan. Abban a kis házikóban — írja a költő, Vajda János, szülőföldjére visszavágyva. A kis házikó, a hajdani erdészlak ma is áll — a mostani erdészlak szomszédságában — Vál községtől, a Váli-víztől három kilométerre. A mai erdész őrzi a régi erdész és üstököspályát befutott fia emlékét. Völgyben búvik meg a parányi ház, magasra szökő fenyőszálak mutatják az utat, összeboruló hársakboltive kisér aapuhoz. Konyha, két szoba, gerendás famennyezet, fapadló: ez a Vajda-család tárgyi emlékeinek, bútorainak, a költészeti dokumentumoknak kerete. Lapok, folyóiratok, amelyekbe irt, amelyeket szerkesztett a költő. A kéziratok, a baráti levelezés, fotókópiák, portrék. Mindez együtt egy parányi irodalomtörténet, egy darab múlt századi történelem. Közben susog a váli erdő — az oly szépen megénekelt vadon. Tölgyei még látták a költőt. Végh Mihály hetényi református esperes 1844. április 17-én vette nőül Vajda Júliát, néhai Lévai István úr özvegyét, a néhai vitéz Csokonai Mihály LillaDugványokat hozattak be, s most a pemetefüvei is kísérleteznek. Kísérletbe vették az édesgyökér is. Akárccserjesztű növény, százszor édesebb a gyökere, mint a cukor. Nehéz a begyűjtése. Ezért termeszteni kell. Kísérlet a termesztése, majd kísérlet lesz a feldolgozása, ez természetes édesítő anyag, nem szintetikus, mint a szaharin. 1975 januárjára megjelenik majd a menthacsepp. Tea is készülhet belőle, s kiváló száj- és torokápoló szer lesz. Aztán a cseppcsalád következő tagja a hárscsepp kerül kis palackokba. Majd a csipkecsepp, öt hektárnyi csipkebokor telepítése van a tsznek. Előbb tövismentes bokrokat ültettek, de nagyon szerették a nyulak, lelegelték, s ezért visszatértek a tüskés csipkebokorhoz. A cseppenek nagy sikerük van. Egy éve indult csak útjára a kamillacsepp, s már amerikai megrendelés is van. Ez év végére egymillió 200 ezer palackos csepp készül Kerepesen, lár” — így áll ez a dunaalmási matrikulában mind a mai napig. Ez az anyakönyvi bejegyzés az első irodalomtörténeti emlék, bizonyíték Csokonai és Lilla szerelméhez. Mily nagy lehetett a szenvedély, s milyen híres az udvarló — ezt bizonyítja, hogy a sok évvel későbbi házasságlevél írásakor sem feledkezett meg a pap az egykori kedvesről. Dunaalmás, ez a meleg vizű forrásáról is híres Duna menti kisközség őrzi talán legteljesebben Csokonai és Vajda Júlia szerelmének történetét. Nemcsak a református temetőben levő Lilla-sir s nemcsak az 1966-ban emelt Csokonai-szobor, hanem legelsősorban a Júlia egykori lakóházában berendezett emlékmúzeum. Két éve avatták fel. Megteremtése, a gyűjtemény beszerzése a falu lelkes, irodalomszerető körzeti orvosának, dr. Ferenczy Miklósnak köszönhető. Hosszú évek kutatásával sikerült összegyűjtenie a nagy, poétikus szerelem szóbeli és tárgyi emlékeit. — Tulajdonképpen az 1831- es kolerajárvány dokumentumai kerestem az anyakönyvben, így akadtam rá a nevezetes bejegyzésre. Azóta szüntelenül gyűjtöm, kutatom Csokonai és Lillája hagyatékát. A doktor derítette ki: a Lilla-sírban feltehetően ottvannak a költő szerelméhez írt verseinek első példányai, sőt, ott lehet Csokonai búcsúlevele is. Egyelőre még megoldatlan az emlékszoba gondozása, Ferenczy doktor és édesanyja rendezgeti a gyűjteményt. Kedden és csütörtökön állandóan látogatható, a hét többi napján a doktorhoz kell bezörgetni a kulcsért, néhány ízes történetért. Nemcsak metszetek, festmények mutatják be a negyvenöt évet ebben a községben élt, egykori gyönyörű Vajda Júliát, feljegyzések, visszaemlékezések is regélnek a szülői intrikákról is: hogyan fogta el a gazdag Vajda család feje a nincstelen költő szerelmesleveleit. S ott van a festmény az egykori házról.Dunaalmás néprajzi emlékei között, téner gyártása elhatározta, hogy Amerikában is nyit egy üzemet. A választás a kanadai Chester városára Nova Scotia esett, ahol megalapította a “Chester Plastics Limitedet”, amely ma jelentős tényezője a szakmának és amely főleg konténerek gyártásával foglalkozik. A riportban a gyár alelnöke, Georg Nemeskéri elárulta, hogy a választás azért esett a Halifax közelében lévő Chesterre, mert Halifax a világ egyik legnagyobb konténer-kikötője és a tengeri utak gócpontjában fekszik. A gyár az elmúltöt esztendőben megötszörözte produkcióját. dombvidék csodanövényei MAGYAR TÁJÉK: A susogó vári erdő és Vajda Júlia Magyar nagyiparos Kanadában BÉCS — Nemeskéri Georg “osztrák” nagyiparos karrierjéről olvashatunk a “Presse” hasábjain. A Nemeskéri-család, illetve annak férje, Karl Nemeskéri, az általa 1957- ben alapított műanyagfeldolgozó üzem ausztriai sikere után (egy un. kisméretű kon 10. oldal sok» (0) a ÚHSZJU m 1-ES DEDMOim 12. forduló FERENCVÁROSTATABÁNYA 1:1 (1:1) Ülői út, 7000 néző, vezette: Mohácsi. U. DÓZSA-ZTE 2:0 (2:0) Zalaegerszeg, 12.000 néző, vezette: Petri. BP. HONVÉD-CSEPEL 1:1 (1:1) Kispest, 3500 néző, vezette: Emsberger. RÁBA ETO-HALADÁS 1:0 (0:0) Győr, 2000 néző, vezette : Tátrai. MITK-PÉCSI MSC 1:1 (1:0) Hungária körút, 1500 néző, vezette: Hévíz. VIDEOTON-VASAS 3:3 (0:2) Székesfehérvár, 5000 néző, vezette: Müncz. DIÓSGÖR-BÉKÉSCSABA 1:0 (1:0) Békéscsaba, 12.000 néző, vezette: Bana. EGYETÉRTÉSSALGÓTARJÁN 0:0 A góllövők élén 12 gólos: Kozma (Bp. Honvéd) 10 gólos: Benő (p. Dózsa) 8 gólos: Szabó (Ferencváros) Az NB I állása 1. 1. Dózsa 12 10 2 — 37—13 22 2. Bp. Honvéd 12 8 3 1 27— 8 13 3. Ferencváros 12 5 5 2 22—12 15 4. Videoton 12 5 4 3 16—14 14 5. Zalaegerszeg 12 6 1 5 15—15 13 6. Csepel 12 4 4 4 15-11 12 7. MTK 12 3 6 8?1 12 12 8. Diósgyőr 12 5 2 5 20—21 12 9. Békéscsaba 12 4 2 8 18—21 10 10. Vasas 12 4 2 8 15—13 10 11. Tatabánya 12 3 4 5 8—12 10 12. Rába ETO 12 3 3 8 14—19 3 13. Egyetértés 12 2 5 5 14—21 9 14. Pécs 12 2 5 5 11—20 3 5. Salgótarján 12 2 4 8 8—17 8 6. Haladás 12 3 2 7 10—24 8 ELHUNYTAK BUDAPEST — Dr. Nagy András ny. teológiai profeszszor Kolozsvárott, 76; Kanizsa Béla hegedűművész; Professzor Rusznyák István akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke, 85 éves; Murraközi Árpád újságíró; Dobos András ny. tanár, 73 éves; dr. Markos Béla az Országos Széchényi könyvtár munkatársa; dr. Kiss Nándor röntgen főorvos; Madarassy Tivadar ny. postaforgalmi igazgató, 81 éves; Mácsay Károly nyíregyházi pedagógus, 83 éves; Barcs Tibor ny. rendőr alezredes; dr. Holló Tamás egyetemi tanár, gyermekgyógyász,