Amerikai Magyar Népszava, 1976. július-december (86. évfolyam, 27-52. szám)
1976-09-10 / 37. szám
01 lafitnargass dVQt jíaína4! Péntek, 1976 szeptember 10 AVAWMCW ffAYOAM FA 0Tfkrr*TlvrA AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA ? A S%, f*', A Ifi. CDDAL JÁNOS LEGYEN FENN A JÁNOS-HEGYEN.... A BUDAI HEGYVIDÉK BUDAPEST — A Budaihegység a Dunántúli-középhegység északkeleti részének, a Dunazug-hegységnek a Gerecse és a Pilis közti tagja; északról a Vörösvári-völgy, nyugatról a Zsámbéki-medence, délről a Mezőföld, keletről pedig a Duna határolja. A pest-budai polgár a múlt század közepéig csak a Svábhegy legközelebbi völgyeibe merészvel ezelőtt is, a filoxéra vészig szőlőskertek között kapaszkodott fel a hegyre az első fogaskerekű nagykarimás kürtőjű gőzmozdonya. A budai szőlősgazdák az erdő aljáig még felhatoltak a hegyre, de a pestiek legfeljebb a Disznófőhöz rándultak ki elemózsiás kosaraikkal. Rekkenő vasárnapokon seregestül érkeztek a kirándulók a Mátyáscsorgóhoz: ,, a kedvderítést keresők, vagy az élet mindennapiságába némi változatosságot hozni szándékozók” — miként Döbrentei Gábor, a múlt század elejének neves irodalomszervezője, az Akadémia első titkára a svábhegyi völgyek első kirándulóit jellemzi. A hegyoldalát présházakkal teleszórt szőlők borították, de a teteje bozótos erdő volt, Jókainak baltával és fűrészszel kellett utat vágnia telkéig, melyen később felépítette kedves nyaralóházát, az Országos Természetvédelmi Hivatal mai épületének helyén. A múlt század hetvenes éveiig állandó lakója nem is sok volt Jókai, Eötvös József és Kemény Zsigmond. A Svábhegy ekkor még — Jókai tanúsága szerint K ősvadon, az erdőben borz, menyét, vaddisznó, s rókával, őzzel úton-útfélen találkozni. A Jánoshegyen viperák tanyáznak, a Farkas-völgyben erdei sas fészkel. De a tető meghódítása elkezdődött, a három hó törte az utat a földi bodzával, tüskés bozóttal, galagonya- és kökénybokrokkal benőtt hegyoldalakon. Egy komor, sárga falu, barna zsalus villában, a hosszú őszi éjeken át faggyúgyertya libegő fényénél írta korrajzait Kemény Zsigmond. Fiákeren le-lejárt a városba a Pesti Naplóhoz, de gyakran hetekre bezárkózott nyári lakába, nappalra is bereteszelte a nehéz ablaktáblákat, úgy viaskodott a „Zord idő” árnyalakjaival. Odább a hegyen futórózsával körülfont ablakok mögött, a reggel tiszta fényében édes mese csordogált Jókai tollából. A Karthauzi-lak rózsakertjében Eötvös József hajolt kézirata fölé, szombatonként lóháton lement az Akadémiába, de vasárnap már megint kedves hegyei között bolyongott, iskolareformja alapjain és jogbölcseleti elvein töprengve elmerültem Az áttörés munkájára vállalkozó költők, írók nyomán egyre többen fedezik fel a Svábhegyet, nyaralók, kéjlakok, svájci házak, villák épülnek, majd a századforduló idején hatalmas kastélyok, az újgazdagok palotának is beillő tornyos-bástyás nagy nyaralói. Zárt világ lesz a „hegy”, a vagyoni előkelőség kisajátított birodalma. Korlátai csak akkor dőlnek le, amikor nevét is levetkezi, amikor a Szabadság-hegy lesz. Lakói ma semmiben sem különböznek a főváros más kerületeinek a népétől. Reggelenként a fogaskerekű meg zsúfolt autóbuszok viszik munkahelyeikre a millennium-kori kastélyok és modern bérvillák lakóit. A hegynek pedig az atomreaktor és a televíziós torony lett a jelképe. De ha a hegyháti uton a János-hegy felé sétálunk, még sűrű erdőrengeteg fogad magába. A tetőket és az északi lejtőket szép öreg bükkösök takarják, az alacsonyabb hegyeken meg a déliesebb lejtőkön tölgy keveredik gyertyánnal, szillel, hárssal; fiatal fenyők foltjai sötétlenek fel bennük helyenként. A főváros terjeszkedésével az erdő egyre hátrább húzódik, holott épp ellenkezőleg, a budai hegyvidék erdőgyűrűjét zöld ékekkel minél mélyebbre kellene a város központjába bevezetni. Ilyen zöld ék jelenleg csak egy van, a Városmajor—Vérmező—Tabán lazán összefüggő parkvonulata, a hasonlók kialakításának nem sok nyomát látjuk a városvezetésben. Ugyanakkor a hagyományos budai kirándulóhelyek — a Csillebérc, a Hárs-hegy, a János-hegy, a Disznófő — kezdik elveszteni régi varázsukat, mivel egyre több közintézmény, hivatal és munkahely költözik az erdőterületre, s mind kevesebb hely marad a szabad idő megnövekedésével arányosan sokasodó kiránduló tömegeknek. A budai erdők most már amúgy is leszűkült területének megőrzése vonatkozásában örvendetes lépés, hogy 1970-ben a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság gondozásába kerültek a Budai-hegységnek a főváros közigazgatási határán belül levő erdőterületei. A parkerdőgazdálkodás összhangba igyekszik hozni az erdők közjóléti hasznát a fakitermelési funkcióval. ZALAEGERSZEG, Zala m. — Zalaegerszeg, nevét a történeti források 1266-ban említik először. Századokkal később végvár épült itt, a török rohamának mindvégig ellenállt. Megyeszékhely lett. Lakosainak száma még tíz éve is alig haladta meg a harmincezret, ma közelit a félszázezerhez. Ipara a felszabadulás után bontakozott ki: ruhagyár, kőolajfinomító, tégla- és cserépkályhagyár, több élelmiszeripari üzem épült. Fejlődött, fejlődik a város — ezt szemléltetik képeink. A város első lakótelepét — 1. kép — a Landor-hegyen építették. A másik új városrész, a kertváros, tízemeletes épületeiről ismerhető fel. A telepszerű, emeletes lakásépítés városi programjában itt a negyedik ötéves tervben 817 összkomfortos családi otthon készült el. A következő fél évtizedben újabb 866 lakás hogy az erdős táj éghajlati tényezői minél hatásosabban vehessenek részt a városiasodással összefüggő betegségeknek a leküzdésében. Ha pedig a folyamatban levő telepítések révén kialakult a főváros körül — a pesti oldalon is növekvő mértékben — a tervezett széles erdőgyűrű, még nagyobb segítséget kapunk a természettől a főváros lakói egészségének védelmében. Antalfy Gyula építését tervezik. A barokk templom kétszáz éves, tornyait a múlt század végén újra rakták, tűzvész pusztította. Környékén formálódik a városközpont: terek, parkok szegélyezik az új utakat, házak toronytömbjei emelkednek. S a legmagasabb — antennájával együtt 98 méter — a tévé közvetítőállomása. Műszaki berendezései 1974. augusztus 2-tól működnek, 1975 áprilisában nyílt meg az eszpresszó — 68 méter magasságban. Itt épültek a körkilátók is: egy a felnőtteknek, s külön óvóperemmel egy a gyermekeknek. A bevásárlóközpontnak szinte valamennyi épülete új és modern. A csemegebolt alapterülete ezer négyzetméteren felüli, a Centrum Áruház, szoros szomszédságban a lakberendezések áruházával, hatszor nagyobbkedett, a hegyek lábáig. A déli a budai hegyvidéknek. A tehetős és nyugati lejtőket szőlő boritot- polgár, ha tartott is nyaralót a fó századokon át — az első tő- Svábhegyen, majorosa lakott kéket II. Géza vincellérjei tele benne; a gazda legfeljebb vasárpitették, a „tüzes és csípős” hó- naponként nézett ki. A szüretedai veres borokat lelkesen dicsérlő, majálisozó polgárság csak a téli a Szentföldről hazafelé völgyeket, ligeteket, szőlőskertelovagló francia keresztes vitézek ket járta, amikor a múlt századi, s még kilencven esztendő derekán birtokba vette a tetőt SZÉP EGERSZEG A Szabadság-hegy vonulata, háttérben a János-hegy A barokk templom