Amerikai Magyar Népszava, 1980. július-december (81. évfolyam, 27-52. szám)

1980-12-12 / 50. szám

18 OLDAL **/» Út MAGYAR VIDÉK Lakodalom Őrbottyánk­ módra ŐRBOTTYÁN, Pest megye — Harminc liter pálinka, négy hektó bor, egy majd hárommá­zsás disznó, ezer üveg sör, ötven csirke, megszámlálhatatlanul sokféle sütemény és torta. Hosszú, szépen terített asztal az udvaron felállított sátorban, és esküvői lakomához átalakított garázs. Zenekar, mely a vendég­sereg kedvére játssza a „Kinyíl­hattok őszirózsák”-at meg a Boney M. Nótáit. A táncosok lába port ver a ház udvarán, a mulatság kora délelőttöt éjfélig tart. Hagyományos menyasszony­­kikérés, nászajándékok, meny­asszonytánc, hímzett ruhák. A Zsákai család, úgy látszik, hagyománytisztelő. A nagy napot több napos munka előzte meg. Főzőasszo­nyok igyekeztek tudományuk legjavát adni, edényeket kellett kölcsönözni. Nem biztos, sőt. Egy régóta együtt járó fiatal pár megtartotta az esküvőt. Két tanút hívtak, a szüleikkel utólag közölték az eseményt. Pedig a házasságot senki sem ellenezte. Modem? Inkább szomorú. Kicsit furcsák vagyunk mos­tanában. Meghatódni, könnyez­ni, a szépet szépnek, a jót jónak mondani, a rettenetest nevén nevezni szégyelljük. Mert az olyan „ciki”. És irtózunk attól, hogy egy jeles napot — mert az esküvő az — megünnepeljünk. Vagy ha tesszük, félünk, mit gondol majd a másik rólunk. Pedig az ünnepélyes esküvőt lehet várni. Nemcsak a család­nak, a meghívott vendégeknek is. Hosszú, lassan múló estéken töprenghetünk: milyen ajándé­kot vigyek, melyik ruhámat vegyem föl. Valami szépet várni jó dolog, öregek ennek hiánya-Kivagyiság? Majd én meg­ bán lesznek reménytelenül el­mutatom, hogy az én leányom­ esettek, fiam esküvőjén több vendég lesz, Őrbottyánban — ahogy ké­­sőbb zenekar húzza a talpaláva­­peink tanúsítják — a jeles napot lót, finomabb a bor? Hadd törje méltón megünnepelték. Evéssel, a fejét a szomszéd, meg a baráti ivással, sírással, nevetéssel és kór, miből is telik nekünk...? tánccal. A lakodalmi menet AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Péntek, 1980 december 12 •* w t­­s - 7 ATTT). ÉRDEKES DOKUMENTUM KUTYABŐR A FADOBOZBAN EGER — Érdekes dokumen­tummal gazdagodott az egri Dobó István Vármúzeum. Zol­­tay János 1513-ban Budán kel­tezett nemesi levelét helyezték el Eger ősi emlékeinek sorában. A nemesi „kutyabőrt” II. Ulászló király adományozta a törökkel szemben tanúsított hazafiúi ma­gatartásáért Zoltay Jánosnak, aki az adományozás évében Ma­gyarország követe volt Konstan­tinápolyban. „Illik a királyi felséghez... hogy azt ki országának jót és bölcset cselekszik, méltó módon megajándékozza” — szögezi le a nemesi oklevél, majd Zoltay János érdemeit méltatva megál­lapítja: Betegen és egészségesen mindig a legteljesebb odaadással szolgáltál Magyarország hatá­rain belül és kívül...” Zoltay Jánosról egyebek között tudjuk: követi tevékeny­ségének szerepe volt abban, hogy 1511-ben a törökök Ma­gyarországgal öt évre szóló béke­­szerződést kötöttek, bár akkor már híre kelt, hogy közeli táma­dásra készülnek hazánk ellen. A nemesi rangra emelt család Eger történelméből ismertebb tagja Zoltay István, aki az 1552-es ost­rom idején elévülhetetlen érde­meket szerzett az egri vár védel­mében. Zoltay Istvánt 1548-ban Kiskunsági Nemzeti Park — A puszta novemberben nem éppen szívderítő látvány. Hideg szél borzongat. Gaz, vadfű bo­rítja a végeláthatatlan szikkadt földet. A távolban egy mélyedés mögül pompás sárga hintó buk­kan elő, négy szürke lóval. A ba­kon ülő, szemre ismerős, névről méginkább: Abonyi Imre, a fo­gathajtás nyugalomba vonult koronázatlan királya. A kocsi, most egy rejtélyes, az ABC betű­ivel kijelölt négyszöghöz ér és furcsa manőverezésbe kezd. A hajtószárat azonban már nem Abonyi tartja. A vezényszavak, az utasítások németül hangza­nak, s a figurák, a nyolcasok, a körök, az átlóváltások eléggé bi­zonytalanok.★ Tanfolyam a puszta köze­pén, a Kiskunsági Nemzeti Parkban. S nem is akármilyen. Egy svájci csoport tanulgatja a fogat­sport tudományát, lesi el a hajtás fortélyait. Olyasmi ez, mintha csak Borg vagy Connors Dobó István társkapitányként hozta magával Egerbe. 1552-ben a fiatal Zoltay 40 lovas közvetlen parancsnoka volt, a legnagyobb török támadások idején a vár Bolyki-bástyáját védelmezte. 1554-ben a török fogságába esett, majd kiszabadulása után, 1556-ban Komáromban a naszá­dosok huszártisztje volt, 1558- ban pedig Eger várának főkapi­tánya lett. A Zoltay-család nemesi leve­le kalandos úton jutott el az idei nyáron Egerbe. A Belgiumban élő Mester Béláné Dalmadi Ele­onóra egyik magyarországi roko­na néhány évvel ezelőtt elhunyt. Ezt követően ingóságait össze­csomagolták és Belgiumba szál­lították az örökösökhöz. A hol­mik között egy fadobozra buk­kantak, amelyre először nem sok ügyet vetettek. Amikor később, meglehetősen nehezen sikerült kinyitni, régi iratokat találtak benne. Ezek közül került elő a Zoltayak nemesi levele. Mester Béláné a Magyarok Világszövet­ségének segítségét kérte ahhoz, hogy az értékes dokumentumot eljuttassa legméltóbb helyére, Egerbe, így került az irat az egri Dobó István Vármúzeumba a város történetének többi becses dokumentumai közé. Kovács András adna leckét teniszből. Ám a különbség lényeges. A világon ugyanis több millióan teniszez­nek, a négyesfogatra viszont csak kevesen ülnek fel. Költsé­ges sport, drága passzió. A Pe­gazus lovas-idegenforgalmi iroda a Cooptouristtal közösen mégis meghirdette hajtótanfo­lyamait, s úgy tűnik nem ered­ménytelenül. Szikár lódenkabátos úr fogja biztosan a hajtószárat és bátran használja az ostort is. — Nyu­godtan indulhatna még verse­nyen is, láttam már rosszabbat — mond véleményt Abonyi Im­re. A négyesek ügetnek. Pattog­nak a parancsszavak, az utasítá­sok, s a tanítványok — jó tanu­lók, szorgosan korrigálnak, fi­gyelnek. Olykor, elhagyják a négyszöget, a nyerges, — nem­rég került le az ügetőpályáról — kirúg, a két szürke lipicai elfor­dul, ám csakhamar ismét össze­állnak. Reggel korán kelnek, három órán keresztül gyakorolják a díj­hajtást, a terephajtást, s a ma­nőverezést az akadályok közöt majd ebédelnek és délután föl­­tárják. Fegyelmezetten, hat na­pon keresztül. Közben amelyi ló rakoncátlankodik, azt de után vagy másnap a sarlópuszti központban idomítják nyerd alatt. Ezúttal tizenkét svájci turist — közöttük a svájci fogathajt sportszövetség elnöke — vet részt az első kurzuson. Már je­lezték, hogy még az idén újab 30 fős csoport érkezik, s jövőt még többen. Néhányan egésze komolyan érdeklődtek egy-egy fogat vagy ló áráról. Szívese vásárolnának Magyarországról s ez érthető, hiszen a honi hajtó­sport világszerte ismert. Fogathajtó tanfolyam a pusztán Tájház és néprajzi park­­ PÉCS — A Baranyában a német és délszláv lakosság né­rajzi emlékeinek megőrzésés bemutatására nemzetiségi tájia programot kezdeményeztek a­­ nácsok. A régi, szép parasztház­kát — népi műemlékként helyreállítják kiállítások célját A Mecsek hegyei közé fekvő Ófaluban és Mecseknáda­don egy-egy „dorfhaus” idézi­­ a német nemzetiségi lakossá egykori életmódját. A kétsz­­­ves, német stílusban épü parasztházak a baranyai neme­ség hajdani munkaeszközeibe használati és berendezési tárgya­iból, valamint a népi kismeste­ségek emlékeiből rendezett kiá­litásnak adott otthont, néprajzi szakemberek már kutatják a baranyai horvi tájház felállításának lehetőség­ét. A Dráva-menti délszlí etnik csoport tárgyi és szék­és folklóranyagát összegyűjtötte már. Bemutatását Felsőszen­mártonban tervezik, ahol horv­i néprajzi park” kialakítása készülnek.. HALÁLOZÁSOK BUDAPEST - Kőmira Sándor színművész, a Madán Színház ny. tagja, 83 éves; KJ István, a Nikex Külkereskedési vállalat vezérigazgatója, 45 éve Piroska Dezső a Toldy Ferer gimnázium ny. tanára, 89 éve Lakner Géza tanár 50 éve Csapay László gyógyszerész, éves; Horvát Istvánné s Répássy Klára a soproni Ere­szeti Technikum tanára, 62 évi dr. Toldy Zoltánná sz. Bohács Margit ny. középiskolai tan 93 éves.

Next