Amerikai Magyar Népszava, 1980. július-december (81. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-12 / 50. szám
18 OLDAL **/» Út MAGYAR VIDÉK Lakodalom Őrbottyánk módra ŐRBOTTYÁN, Pest megye — Harminc liter pálinka, négy hektó bor, egy majd hárommázsás disznó, ezer üveg sör, ötven csirke, megszámlálhatatlanul sokféle sütemény és torta. Hosszú, szépen terített asztal az udvaron felállított sátorban, és esküvői lakomához átalakított garázs. Zenekar, mely a vendégsereg kedvére játssza a „Kinyílhattok őszirózsák”-at meg a Boney M. Nótáit. A táncosok lába port ver a ház udvarán, a mulatság kora délelőttöt éjfélig tart. Hagyományos menyasszonykikérés, nászajándékok, menyasszonytánc, hímzett ruhák. A Zsákai család, úgy látszik, hagyománytisztelő. A nagy napot több napos munka előzte meg. Főzőasszonyok igyekeztek tudományuk legjavát adni, edényeket kellett kölcsönözni. Nem biztos, sőt. Egy régóta együtt járó fiatal pár megtartotta az esküvőt. Két tanút hívtak, a szüleikkel utólag közölték az eseményt. Pedig a házasságot senki sem ellenezte. Modem? Inkább szomorú. Kicsit furcsák vagyunk mostanában. Meghatódni, könnyezni, a szépet szépnek, a jót jónak mondani, a rettenetest nevén nevezni szégyelljük. Mert az olyan „ciki”. És irtózunk attól, hogy egy jeles napot — mert az esküvő az — megünnepeljünk. Vagy ha tesszük, félünk, mit gondol majd a másik rólunk. Pedig az ünnepélyes esküvőt lehet várni. Nemcsak a családnak, a meghívott vendégeknek is. Hosszú, lassan múló estéken töprenghetünk: milyen ajándékot vigyek, melyik ruhámat vegyem föl. Valami szépet várni jó dolog, öregek ennek hiánya-Kivagyiság? Majd én meg bán lesznek reménytelenül elmutatom, hogy az én leányom esettek, fiam esküvőjén több vendég lesz, Őrbottyánban — ahogy később zenekar húzza a talpalávapeink tanúsítják — a jeles napot lót, finomabb a bor? Hadd törje méltón megünnepelték. Evéssel, a fejét a szomszéd, meg a baráti ivással, sírással, nevetéssel és kór, miből is telik nekünk...? tánccal. A lakodalmi menet AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Péntek, 1980 december 12 •* w ts - 7 ATTT). ÉRDEKES DOKUMENTUM KUTYABŐR A FADOBOZBAN EGER — Érdekes dokumentummal gazdagodott az egri Dobó István Vármúzeum. Zoltay János 1513-ban Budán keltezett nemesi levelét helyezték el Eger ősi emlékeinek sorában. A nemesi „kutyabőrt” II. Ulászló király adományozta a törökkel szemben tanúsított hazafiúi magatartásáért Zoltay Jánosnak, aki az adományozás évében Magyarország követe volt Konstantinápolyban. „Illik a királyi felséghez... hogy azt ki országának jót és bölcset cselekszik, méltó módon megajándékozza” — szögezi le a nemesi oklevél, majd Zoltay János érdemeit méltatva megállapítja: Betegen és egészségesen mindig a legteljesebb odaadással szolgáltál Magyarország határain belül és kívül...” Zoltay Jánosról egyebek között tudjuk: követi tevékenységének szerepe volt abban, hogy 1511-ben a törökök Magyarországgal öt évre szóló békeszerződést kötöttek, bár akkor már híre kelt, hogy közeli támadásra készülnek hazánk ellen. A nemesi rangra emelt család Eger történelméből ismertebb tagja Zoltay István, aki az 1552-es ostrom idején elévülhetetlen érdemeket szerzett az egri vár védelmében. Zoltay Istvánt 1548-ban Kiskunsági Nemzeti Park — A puszta novemberben nem éppen szívderítő látvány. Hideg szél borzongat. Gaz, vadfű borítja a végeláthatatlan szikkadt földet. A távolban egy mélyedés mögül pompás sárga hintó bukkan elő, négy szürke lóval. A bakon ülő, szemre ismerős, névről méginkább: Abonyi Imre, a fogathajtás nyugalomba vonult koronázatlan királya. A kocsi, most egy rejtélyes, az ABC betűivel kijelölt négyszöghöz ér és furcsa manőverezésbe kezd. A hajtószárat azonban már nem Abonyi tartja. A vezényszavak, az utasítások németül hangzanak, s a figurák, a nyolcasok, a körök, az átlóváltások eléggé bizonytalanok.★ Tanfolyam a puszta közepén, a Kiskunsági Nemzeti Parkban. S nem is akármilyen. Egy svájci csoport tanulgatja a fogatsport tudományát, lesi el a hajtás fortélyait. Olyasmi ez, mintha csak Borg vagy Connors Dobó István társkapitányként hozta magával Egerbe. 1552-ben a fiatal Zoltay 40 lovas közvetlen parancsnoka volt, a legnagyobb török támadások idején a vár Bolyki-bástyáját védelmezte. 1554-ben a török fogságába esett, majd kiszabadulása után, 1556-ban Komáromban a naszádosok huszártisztje volt, 1558- ban pedig Eger várának főkapitánya lett. A Zoltay-család nemesi levele kalandos úton jutott el az idei nyáron Egerbe. A Belgiumban élő Mester Béláné Dalmadi Eleonóra egyik magyarországi rokona néhány évvel ezelőtt elhunyt. Ezt követően ingóságait összecsomagolták és Belgiumba szállították az örökösökhöz. A holmik között egy fadobozra bukkantak, amelyre először nem sok ügyet vetettek. Amikor később, meglehetősen nehezen sikerült kinyitni, régi iratokat találtak benne. Ezek közül került elő a Zoltayak nemesi levele. Mester Béláné a Magyarok Világszövetségének segítségét kérte ahhoz, hogy az értékes dokumentumot eljuttassa legméltóbb helyére, Egerbe, így került az irat az egri Dobó István Vármúzeumba a város történetének többi becses dokumentumai közé. Kovács András adna leckét teniszből. Ám a különbség lényeges. A világon ugyanis több millióan teniszeznek, a négyesfogatra viszont csak kevesen ülnek fel. Költséges sport, drága passzió. A Pegazus lovas-idegenforgalmi iroda a Cooptouristtal közösen mégis meghirdette hajtótanfolyamait, s úgy tűnik nem eredménytelenül. Szikár lódenkabátos úr fogja biztosan a hajtószárat és bátran használja az ostort is. — Nyugodtan indulhatna még versenyen is, láttam már rosszabbat — mond véleményt Abonyi Imre. A négyesek ügetnek. Pattognak a parancsszavak, az utasítások, s a tanítványok — jó tanulók, szorgosan korrigálnak, figyelnek. Olykor, elhagyják a négyszöget, a nyerges, — nemrég került le az ügetőpályáról — kirúg, a két szürke lipicai elfordul, ám csakhamar ismét összeállnak. Reggel korán kelnek, három órán keresztül gyakorolják a díjhajtást, a terephajtást, s a manőverezést az akadályok közöt majd ebédelnek és délután föltárják. Fegyelmezetten, hat napon keresztül. Közben amelyi ló rakoncátlankodik, azt de után vagy másnap a sarlópuszti központban idomítják nyerd alatt. Ezúttal tizenkét svájci turist — közöttük a svájci fogathajt sportszövetség elnöke — vet részt az első kurzuson. Már jelezték, hogy még az idén újab 30 fős csoport érkezik, s jövőt még többen. Néhányan egésze komolyan érdeklődtek egy-egy fogat vagy ló áráról. Szívese vásárolnának Magyarországról s ez érthető, hiszen a honi hajtósport világszerte ismert. Fogathajtó tanfolyam a pusztán Tájház és néprajzi park PÉCS — A Baranyában a német és délszláv lakosság nérajzi emlékeinek megőrzésés bemutatására nemzetiségi tájia programot kezdeményeztek a nácsok. A régi, szép parasztházkát — népi műemlékként helyreállítják kiállítások célját A Mecsek hegyei közé fekvő Ófaluban és Mecseknádadon egy-egy „dorfhaus” idézi a német nemzetiségi lakossá egykori életmódját. A kétszves, német stílusban épü parasztházak a baranyai nemeség hajdani munkaeszközeibe használati és berendezési tárgyaiból, valamint a népi kismesteségek emlékeiből rendezett kiálitásnak adott otthont, néprajzi szakemberek már kutatják a baranyai horvi tájház felállításának lehetőségét. A Dráva-menti délszlí etnik csoport tárgyi és székés folklóranyagát összegyűjtötte már. Bemutatását Felsőszenmártonban tervezik, ahol horvi néprajzi park” kialakítása készülnek.. HALÁLOZÁSOK BUDAPEST - Kőmira Sándor színművész, a Madán Színház ny. tagja, 83 éves; KJ István, a Nikex Külkereskedési vállalat vezérigazgatója, 45 éve Piroska Dezső a Toldy Ferer gimnázium ny. tanára, 89 éve Lakner Géza tanár 50 éve Csapay László gyógyszerész, éves; Horvát Istvánné s Répássy Klára a soproni Ereszeti Technikum tanára, 62 évi dr. Toldy Zoltánná sz. Bohács Margit ny. középiskolai tan 93 éves.