Amerikai Magyar Világ, 1972. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-14 / 20. szám
REJTÉLY NÉRÓ CSÁSZÁR KÖRÜL Irta: DOHNÁNYINÉ ZACHÁR ILONA Évszázadok múltak el azóta, hogy Néró császár, a “rőtszakállú” feleség- és anyagyilkos a közhit szerint felgyújtotta Rómát, hogy vad, szadisztikus hajlamait kielégítse és aztán a nép bosszújától félve, a keresztényekre kente a bűncselekmény. Százával, sőt ezrével pusztultak el ártatlan férfiak, nők és gyermekek az arénákban, a fenevadak által széjjeltépetve, keresztre feszítve, máglyákon elégetve, avagy agyonkínozva, de inkább meghaltak, semhogy megtagadják hitüket. Minden vértanú nyomán újak támadtak, és Róma elámult, látva az új hitet, mely felülmúlja a halált és megveti az életet. És a szenvedő vértanuk diadalt arattak. Alig kétszáz év múlva Konstantin császár által államvallás lett Rómában a kereszténység. Most azonban ásatások, régi okmányok, kutatások által Néró császár szerepe teljesen új megvilágításba került. Még életében, majd rövidesen halála után egész sereg római, görög, sőt zsidó történetíró foglalkozik vele és valamennyiük véleményét egybevetve, Arthur Weigall “Nero” című történelmi életrajzában új képet nyújt erről a vérszomjas szörnyetegről. Szerinte Néró korántsem volt az a fenevad, akinek a múltban a keresztényüldözések miatt beállították. Szerinte ugyanis tekintetbe kell vennünk az akkor fellépő körülményeket. Néró egy dekadens korban élt, amikor Róma már veszte felé közeledett, amikor az udvar oly erkölcstelen, züllött és romlott volt, hogy ő csak egyike volt azoknak, akik romlásába taszítottáka birodalmat. Igaz, hogy megölte anyját, de Agrippina se volt valami köztiszteletben álló személyiség, hisz számos történetíró szerint ifjúkorában fivére, a borzalmas Caligula szeretője volt, majd meggyilkoltatta férjét, és amikor hatalomra jutott, annyi férfit és nőt tett el láb alól, hogy azt még feljegyezni is nehéz. Fia is önvédelemből ölette meg őt, mivelhogy állandóan fenyegette és rettegett attól, hogy meggyilkoltatja. Felesége, Octávia is útjában állt, mivel fivére, Britannicus lett volna a trón várományosa, melyet Néró bitorolt, így vagy ő, vagy Agrippina gyilkoltatta meg és ennek következtében feneketlen gyűlölet dúlt a házastársak között. Igaz, Néró még számos ellenfelét kivégeztette, de — életrajzírója szerint — ezt is önvédelemből cselekedte, mivelhogy állandóan összeesküvést szerveztek ellene és mert az akkoriban megengedett, sőt megszokott cselekmény volt a császároknál. Ami Róma felgyújtását illeti, a történetírók szerint abban Nérónak nem volt része. A tűz valamilyen vigyázatlanság által keletkezett és irtózatos gyorsasággal terjedt el a sűrűn épített házsorok közötti szűk utcákban. Néró híveinek ötlete volt, hogy a keresztényeket vádolják a gyújtogatással, mivel látták, hogy a nép már torkig van a császárral és zúgolódni kezd ellene. Maga Néró is elhitte ezt a borzalmas vádat és mindent elkövetett, hogy azok, akik szerinte bűnösök, meglakoljanak tettükért, márcsak azért is, hogy ő maga tisztázhassa magát A keresztényüldözésekkel kapcsolatban csodálatos világossággal bontakozik ki az akkori keresztény gyülekezet képe. Mai ateisták azt állítják, mindez csak mítosz, mendemonda, viszont íme, az akkori hivatásos történetírók leírásából láthatjuk, hogyan haltak önként vértanúhalált Krisztus követői. Az elsők közt volt Pál apostol, kit lefejeztek. Péter apostol még túlélte őt néhány esztendővel. Alkalma kínálkozott arra, hogy elmeneküljön, úgy látszik, meg is kísérelte a menekülést, de aztán visszafordult és ott maradt híveivel, hogy megossza velük a halált. Mint olyan hivatalos feljegyzés mutatja, saját kérésére fejjel lefelé feszítették keresztre. Noha Weigall minden sorában történetírók állítására támaszkodik, meg van róla győződve, hogy Néró nem halt meg akkor, amikor öngyilkosságra kényszerítették, hanem sebéből kigyógyulva elmenekült egy szigetre és ott még néhány hónapig élt, míg felfedezték őt és meggyilkolták. Erről szerinteJános apostol említést tesz a Jelenések könyvében, ilymódon: “Néró görögül Neron-nak hangzik. Görög alattvalói Nérón Kaisar néven emlegették ... Az egymásután következő betűk szánvértéke 50, 200, 6, 50, 100, 60, 200, összesen 666; a Jelenések könyve-beli fenevadaknak tulajdonított szám. Szóval Néró az Apokalipsis fenevada.” Majd azt írja János apostol: “Király is hét van, öt elesett, egyik van, a másik még nem jöt el. A fenevad pedig, mely vala és nincs, az a nyolcadik és a hét közül való.” Weigall szerint az öt aki elesett az első öt császár: Augustus, Tiberius, Caligula, Claudius és Néró. Dohnányfni Zachár Hona HETI NAPTÁR MÁJUS 14— Vasárnap: Bonifác 15— Hétfő: Zsófia 16— Kedd: János 17— Szerda: Fejér 18— Csütörtök: Erika 19— Péntek: Celesztin 29—Szombat: Elfrida OLDALA MEFTICAI MAGYAR VILÁG m « .«t*k « «mm m ÓHAZAI EGYHÁZI KRÓNIKA NEGYVEN ÉVES A BAROSS TÉRI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG Március végén ünnepelte fennállása 40. évfordulóját Budapesten a Baross téri Református Egyházközség. Az ünnepségsorozat kiemelkedő eseménye volt “Jesse Fia” című oratóriumnak hazai bemutatója. A nagyszabású oratóriumot egy U.S.A.-ban élő, de a magyar kultúrához tartozó ref. zeneszerző, Kondorossy László írta bibliai szövegre. A mű, amely kétrészes, mintegy másfél órás terjedelmű. Szólistákra, vegyeskarra és zenekarra irt alkotás, bőven merít az ősi magyar zene hagyományaiból, de nem mentes a modern irányzatok hatása alól sem. Kondorossy László egyébként 1915 júniusában született Pozsonyban. Jelenleg a WCLF rádiótársaság zenei igazgatója és ebben a minőségében a zenei programok cseréjét szorgalmazza Budapest—Prága—Belgrád rádióadásaival. Művészi munkájáért több kitüntetést kapott. Kondorossy nem feledkezett meg magyar származásáról és 1968-ban a Magyarok Világszövetsége díszjelvényét kapta az amerikai magyarok között végzett kulturális munkájáért. 250 ÉVES A BAJAI SZENT ANTAL PLÉBÁNIATEMPLOM 250 évvel ezelőtt, 1722-ben volt a bajai Szent Antal ferences plébániatemplom alapkövének ünnepélyes megáldása és elhelyezése. A templom mellé hamarosan új, tágas kolostor is épült, amire azért volt szükség, mert már többszáz éves bensőséges kapcsolat volt a város lakói és a ferencesek között, akik valószínűleg az 1300-as évek végén telepedtek le Baján, de középkori klastromukat a török hadak elpusztították. Az öldöklő harcok elcsendesülése után a ferencesek visszatértek övéikhez és áldozatos lelkipásztori munkájukkal erősítették és vigasztalták a magára hagyott lakosságot. A magyar nép ezekben a sanyarú időkben kezdte el a ferenceseket barátoknak nevezni... A középkori szentegyház falait annyira megviselték a harcok és az idő, hogy új templom emelésére kellett gondolni. Ennek az újnak az építése kezdődött el 1722 június 10-én az alapkő megáldásával és elhelyezésével. A bajaiak késői unokái most hálás lélekkel gondolnak a templomépítő atyákra és azok utódaira is, akik 1781-ig vezették a bunyevácok plébániáját, kiváló tanáraik pedig 1851-ig az itteni Ferences gimnáziumot. A negyedszázados jubileumi ünnepséget június 18-án, vasárnap rendezik meg a Szent Antal búcsú alkalmával. FELEMELIK A PAPI NYUGDÍJAKAT Március közepén Ijjas József kalocsai érsek és elnökletével kétnapos konferenciát tartott a Magyar Katolikus Püspöki Kar. A konferencián részt vettek az újonnan kinevezett püspökök — Klempa Sándor ny. veszprémi apostoli kormányzó, Lékai László veszprémi apostoli kormányzó, Fábián Árpád szombathelyi apostoli kormányzó és Kádár László veszprémi segédpüspök is. A négy püspököt egyébként március 16-án ünnepélyesen szentelték fel a Szent István Bazilikában. A püspöki konferencia megemlékezve az elhunyt Brezanóczy Pál egri érsekről, személyi kérdésekben is döntött. A Magyar Katolikus Püspöki Kar külügyi bizottságának elnöki tisztségével Klempa Sándort bízta meg, az európai püspöki konferenciákon a magyar püspöki kart a jövőben Cserháti József pécsi megyéspüspök képviseli s ugyancsak őt bízta meg ideiglenes jelleggel a püspöki konferencia, hogy ellássa a Magyar Katolikus Püspöki Karban a Titkári teendőket és betöltse az Actio Catholica ügyvezető püspöki tisztét. A továbbiakban a Magyar Katolikus Püspöki Kar a római zarándoklat ügyével, valamint a legutóbbi konferencia óta felmerült különféle kérdésekkel foglalkozott. A konferencia elhatározta, hogy 1973-tól felemeli a papi nyugdíjakat. Heti fohász Urunk, Istenünk! Hálát adunk neked, hogy sokszor és sokféleképpen hirdetted igédet, s most is megadod nekünk a lehetőséget igéd hallgatására. Kérünk, vésd szívünkbe igédet, hogy ne csak hallgatói, hanem megtartói is legyünk. Ámen FAZEKAS LAJOS: ANYÁM INTETT Otthontalanul járok, mint a szél, cirógatom a fákat, füveket. — Földbe turnék, anyám, a testedért, ami már nincs, a földben sem lehet. — Minden év, hajh, növeszti e fákat, zúgnak gorombán anyáink testén, pedig ha azok simogatnának, kikkel játszottam is, de szeretném! Leguggolok nagy emlékem mellé, mint szelíd bokor tövén halk füvek meghúzva vékony, sápadt testüket. Nem a játék tett boldog gyerekké, hisz mindenemet érte szórtam el, ha anyám intett szent kezeivel.